Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-18 / 246. szám

Szerda, 1978. október 18. Losonczi Pál üdvözlete II. János Pál pápához # Budapest (MTI) Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke a következő üdvözletet intézte 11. János Pál pápához: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormá­nya nevében jókívánságaimat fejezem ki abból az alka-' lomból, hogy megválasztották a Római Katolikus Egyház pápájának Reméljük, hogy őszentsége irányításával a ka­tolikus egyház továbbra is tevékeny részt vállal az emberi, áeget legközvetlenebbül érintő sorskérdések megoldásában: az enyhülés és a leszerelés ügyének előmozdításában, a né­pek békés jövőjenek biztosítósában. Edward Gierek, a USMP KB első titkára. Henryk Jablonski, az Államtanács elnöke «s PiotT Jaroszetvícz, a Minisztertanács elnöke kö­zös üzenetet intéztek az új római katolikus egyházfőhöz megválasztása alkalmából, Aa üzenet a lengyel néb és a Lengyel Népköztársaság vezető testületei nevében szí­vélyes üdvözletet tolmácsol­ja, és minden jót kíván az új pápának. * U. János Pál pápát ok­tóber aa-én, vasárnap iktat ­jak be ünnepélyesen tisztsé­gebe — közölték a Vatikán­ban. Mint elódjét. I. János Pált, pt sem koronázzák meg. A beiktatási ünnepség Után az üj pápa misét pon­tifikál. Angolai—zaire-i megállapodások # Luanda (ADN) Mobutu Sase Sekö zaire-i álnök kedden befejezte há­romnapos hivatalos látoga­tását az Angolai Népi Köz­társaságban. A luandai re­pülőtéren Agöálinho Neto angolai el nők búcsúztatta a szomszédok ország államfő­jét. A hivatalos látogatás le­zárasaképpen a két elnök közös közleményt írt alá. Ebben a felek megierősítik azt a szándékukat, hogy a két ország közös határán megőrzik a békét és a biz­tonságot, ugyanakkor fejlesz­tik a kölcsönös előnyöket szolgáló jószomszédi kap­csolatokat és együttműkö­dést. A két elnök elhatá­rozta, hogy a 2 600 kilomé­ter hosszú közös határ biz­tonságának szavatolását kö­zös ellenőrző bizottság fel­adatává teszi. Hazánkba érkezik PiotrJaroszewicz # Budapest (MTI) Lázár Györgynek, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meg­hívására a hét végén bará­ti látogatásra hazánkba ér-, kezik Piotr Jaroszewicz. a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke. Magyar felszólalás az EMSZ-ben # New York (MTI) Hollai Imre nagykövet, a magyar ENSZ-küldöttség vezetője — Bulgária. Cseh­szlovákia, az NDK, Mongó­lia, Lengyelország, a Szov­jetunió, Ukrajna és Belorusz­szia küldöttségének nevében is szólva — az ENSZ-köz­gyűlés 33. ülésszakának plé­numa előtt a fejlődésről és a gazdasági együttműködés­ről folyó vitában kedden ki­jelentette, hogy a nemzetkö­zi gazdasági kapcsolatok igazságos és demokratikus alapokra helyezése megfe­lel a szocialista országok és az el nem kötelezett álla­mok alapvető érdekeinek. A továbbiakban kifejtette, hogy a szocialista államok oszt­ják a fejlődő országok jo­gos aggodalmát azokkal a problémákkal kapcsolatban, amelyekkel a kapitalista gazdálkodási rendszer miatt ezen országoknak szembe kell nézniük. Illusztris vendég Pekingben Kínával kapcsolatban már aligha érheti meglepetés a világot. A nemzetközi sajtó ennek ellenére bő terjede­lemben foglalkozik egy most Pekingbe érkezett delegáció­val. A küldöttség Santiagó­ból, a chilei fővárosból ér­kezett. Nem kisebb rangú személyiség vezeti, mint Hernan Cubillos Sallato, a junta külügyminisztere, Pi­nochet tábornok egyik kö­zeli munkatársa. Egy ilyen utazás koordi­nátáinak meghatározásánál a vezető rangja mellett tám­pontot ad a látogatás idő­tartama. A nemzetközi szo­kásjog szerint ilyen össze­tételű delegáció általában kettő-négy napig tartózko­dik a meglátogatott ország­ban. A chilei külügyminisz­ter és népes kísérete viszont tíz teljes napot tölt a Kínai Népköztársaságban, és ez az adat is önmagáért beszél. A kapcsolatok a két ország között persze nem újak. Pe­king intenzív érdeklődése a földkerekség egyik legreak­ciósabb rezsimje mint. pon­tosan beleillik a kínai kül­politika általános straté­giájába. Ennek lényege: mi­nél. szovjetellenesebb egy személyiség, vagy kormány­zat, annál melegebb fogad­tatásra számíthat a pekingi vezetők rezidenciáján, atil­•tott városban. A modell minden esetben beigazolódott: elég Brze­zinski, Franz-Josef Strauss, vagy éppen a brit konzer­vatív vezér, Thatcher asz­nyony látogatására emlé­keznünk. És most a chilei külügy­miniszter ... A látogatás deklarált célja egy újabb kínai—chilei gazdasági egyez­mény megkötése. A szerző­dés ebben a tömény poli­tikai hátterű műfajban sem az első fecske. Pontosan egy esztendeje, 1977. októberében már meg­született egy három évre szóló egyezmény a két or­szág között, amely — egye­bek között — százötezer tonna chilei réz vásárlásáról szólt. Most állítólag belép a témák sorába egy másik jellegzetesen chilei termék, a salétrom ls. Az előzetes kínai nyilat­kozatok • szerint ez a salét­rom „a kínai mezőgazdaság fejlesztéséhez" kell. A sa­létromot azonban közismer­ten egyéb célokra ls hasz­nálják. például puskapor gyártására. A gyakorlati részleteket aligha ismerhe­ti meg a nemzetközi köz­vélemény. Annyi azonban biztos, hogy a chilei salét­rom iránti kínai érdeklődés­nek sokkal több köze van a hideg- és roeleghátoorú számtalan formájához, mint bármilyen békés tevékeny­séghez. A kép lényege mégiscsak az, hogy miközben Peking fokozza nyomását Vietnam­ra, szocialista és nem szo­cialista országok egész so­rát fenyegeti, a tiltott vá­rosban tért karokkal üd­vözlik a maratoni harátko­zásra érkezett junta-külügy­minisztert ... Harmat Endre Ülést tartott a megv^l tanács vb (Folytatás az 1. oldalról.) megfelelőek. Javult a munka hatékonysága, törvényessége, gyorsabb és szakszerűbb a lakosság ügyeinek intézése. Megalapozottak bak a dönté­sek, amit mutat a fellebbe­zések kis száma is. Teljes munkaidőben fogadja a hi­vatal az ügyfeleket, így nincs torlódás, mindenki időben el tudja intézni ügyes-bajos dolgát. Korábban sok gonddal járt az ingatlanok értékelése az adásvételeknél. Az illeték ki­szabásánál a hivatal ugyanis a forgalmi értéket veszi ala­pul. Azonban az ügyfelek közül sokan fizetési kötele­zettségüket úgy akarták csökkenteni, hogy a szerző­désekben nem a tényleges értéket tüntették fel. A kö­zelmúltban e területen vál­tozás történt. Az állami elő­vásárlási jog bevezetése óta emelkednek a szerződésbe foglalt értékösszegek, s az állampolgárok reálisan, a valóságnak megfelelően tün­tetik fel az értékeket. Az illetékhivatal feladat­körébe tartozik a kisiparosok és kiskereskedők adóztatása is. Az adóztatásnál figyelem­be veszik, hogy az adó jöve­delemszabályozó szerepén túl érvényesüljön a termeléspo­litikai célkitűzések megvaló­sítása. Az 1977-töl hatályba lépett jogszabályok a koráb­binál kedvezőbb adóztatást biztosítanak a lakossági szükségleteket kielégítő szol­gáltató-javító kisiparosok­nak. így például tav»ly 119f' kisiparos közel 2 millió fo­rint adókedvezményben ré­szesült. De a hivatal mun­kájában az is hangsúlyt kap. hogy a haráesolásból és a munkával arányban nem ál­ló jövedelmeket fokozottab­ban el kell vonni, és ennek az elvnek az adókivetéseknél érvényt is szereznek. Közös közlemény a Belga Szocialista Párt küldöttségének látogatásáról Budapest (MTI) valamennyi kapcsolatok, mind a nem- okmányának , zetícözi szervezetek kereté- ajánlását. A Magyar Szocialista Mun- ^ ^ államok közötti A két párt képviselői fon­káspárt Központi Bizottsá- együttműködés fejlődése fon- tosnak tartják, hogy tárgya­gának meghívására október ^ tényezője a világbéke, a lások folynak a Kölcsönt* 9—16. között Magyarorszá­gon tartózkodott a Belga Szocialista Párt küldöttsé­ge Jos van Eynde állam­miniszternék, a párt el­nöksége tagjának vezetésé­vel. A küldöttség tagjai vol­tak: Jeanne Adriaessens és André Degroeve parla­menti képviselők, az elnök­ség tagjai; André Léonard országos titkár, valamint Lu­cien Radoux szenátor, az európai parlament tagja. cióinak fokosát az eny--.jrftság erősítéséi)^, a köl­A küldöttséggel találkozott hüiés teddígi eredményéinél; "Csönősen'éj.6nyös Kádár János, az MSZMP megvédése, valamint a fegy- gyar kapcsolatok kiszélesf­Központi Bizottságának első verkeaési hajsza roegféke- ""* - - ­titkára Ovari Miklós. aPo- ^ére irányuló gyakorlati r.épek biztonsága, a társa­dalmi haladás előmozdítása ügyének. A megbeszélések során egyetértés nyilvánult meg abban, hogy a jelenlegi nem­zetköz) helyzetben a leg­főbb gondot a helyi feszült­ségek és háborúk, valamint a fegyverkezési hajsza fel­élénkülése okozza. Ezért a két párt támogatja a hala­dó és békeszerető erői; ak­Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Kö­zösség között. Kifejezték re­ményüket, hogy a követke­ző tárgyalásokon haladás történik a két szervezet kö­zötti kapcsolatok formái­nak kialakításában. Megállapították, hogy az MSZMP és a BSZP között létrejött együttműködés hoz. zájárul a két ország né­pei közötti bizalom és ba­tiíkára. Óvári Miklós, a Po­litikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára megbeszéléseket folytatott a delegációval. A tárgyaláso­kon részt vett Lendval Ist­ván és Szikszay Béla, a KB osztályvezető-helyettese. A két párt képviselői át­tekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Egyetértéssel állapítottál: meg, hogy szükséges a nemzetközi együttműködés fejlesztése a különböző tár­sadalmi rendszerű országok között mind a kétoldalú intézkedések meghozatala érdekében. Ebben a szel­lemben állást foglalnak a stratégiai fegyverzetek kor­látozásáról szóló egyezmény, továbbá a közép-európai fegyveres erők csökkenté­séről szóló olyan megálla­podás mellett, amely nem csorbítja az érintett felek biztonságát Istmételten ki­fejezik országaik határo­zott törekvését, hogy kö­vetkezetesen végrehajtsák a helsinki értekezlet záró­téséhez, a kóntlhéris béké­jének és biztonságának erő­sítéséhez. A két párt kép­viselői megállapodtak, hogy továbbfejlesztik együttmű­ködésüket Az őszinte, baráti légkör­ben lezaljottt megbeszélé­sek befejeztével a BSZP küldöttsége belgiumi láto­gatásra hívta meg az MSZMP küldöttségét A meghívást elfogadták. • A belga küldöttség eb utazott Budapestről. A Fe» rihegyi repülőtéren Óvár! Miklós búcsúztatta. Sarló Sándor: Visszapergető 18. Ez a roppant erejű bömbölés, mint egy kifeszí­tett gumi, egyszerre összerántja a két lábam, vállaim megfeszülnek, kezeim nadrágomra lapul­nak. Megváltozik minden, az újságíró nagy sem­mivé válik. Erre nem számítottam. Állok, mint I gyufaszál, mely egyetlen surranásra összeroppan. Shvoy folytatja*. — Maga azoknak a fajtájából való, akik nem szeretik a fegyelmet, akik dekkolnak, lógnak! Nem vonul be a szabadságáról! A teringettét neki! — Még magasabbra emeli a hangját: — Majd én megtanítom magát! Hazátlan bitang! — Gondol­kozik, még több ocsmány kifejezésre koncentrál: — Büdös fajzat! Zsidó! Holnap reggel Jelentke­zik ezredkihallgatáson! Megkapja a magáét! — Igenis — mondom röviden, s azt gondolom: a mennykő csapjon beléd. Ki vagy te? Egy sze­mernyi igazságérzet nincs benned, egy szemer­nyi emberség. Jól tudod, hogy nem is én vagyok a hibás, hanem ez az ormánytalan elefánt, aki kutya módjára két lábon itt áll előtted, Szilassy. Ez a te fajtád. Téged, tábornok, csak a szegény emberek sanyargatására találtak kl, az ellensé­get te nem látod, megbújsz a vezérkarban, te vagy az, aki dekkolsz. Az egész háború alatt dekko'.tál. Most parancsolgatsz. Az agyadban semmi más nincs, csak parancs, parancssűrít­mény, gorombaság. Remek, hatalmas íróasztalod van. De minek? Te semmi mást nem írsz, csak a neved firkantod alá, könyvet nem olvasol, az újságot átlapozod és kész. A többi flanc, naolo­pás, feszítsz a mundérodban, fitogtatod a vörös bugyogód, trappolsz a nagyságos asszonyok után. négykézláb rontasz rájuk, mint egy csődör. Mindezeket végiggondolom, s még sok min­dent tudnék rád szórni, de nem fárasztom ma­gam, Figyelmem átterjed Szilassyra, aki kukán bámul a földre, védelmemre nincs egy szava sem. Most új változatban látom ezt a dromedárt, megroggyanva és berottyantva, sörtés gömbfeje lelóg a mellére, fekete keretes szemüvege alatt lehet, hogy könnyei kiültek alsó szemhéjára, ke­zei térdére lógnak, nem tudja hová tenni, szíve olvadékony, vajas jóságát, Irántam sajnálatát. Hová lettél, te nagy ember, te kormánykivétele­zett, te „középutas", te liberálisok fehérkeresztes védnöke? Ronggyá lett hájas tested, gyávák paj­zsa. Mi lenne, ha megmondanád: „tábornok, az én bűnöm, az én lajhárságom, az én mulasztá­som, az én beképzeltségem! Azt hittem, ha szó­lok egy szót, már elég, meghallgatásra találok. Katonai nagyságoddal nem számoltam. Szigorod hírét nem hallottam. Kérlek, még ez egyszer bo­csáss meg..." Ilyen gondolatok cikáznak agyamban. Levo­nom a tanulságokat. Shvoy nem tűr tovább a szobában. — Lelépnií — kiáltja végérvényesen. Távozom, utánam Szilassy, szó nélkül me­gyünk az utcán. — Bocsásson meg — mondja végül —, meg­próbálom jóvátenni. Nem felelek méltatlanságára. Másnap reggel magamra rángatom megviselt egyenruhám da­rabjait, bevonulok. Bennem az iszony kavarog, undor fog el a sárga kaszárnyafalak láttán. Be­állok faroknak az ezredkihallgatáson. Jön az ez­redparancsnok, Nagel Manó. Odaér hozzám. — Na, megjöttél, te büdös zsidó?! Te protek­ciós! Már vártalak! — így kezdi. — Kisétáltad magad? Te himpellér, te csavargó, te hazaáruló, te akasztófáravaló! Most majd én megtanítalak a haza becsületére! Mit gondolsz te? Csak úgy letojod a magvar nemzeti hadsereget? Otthagyod a szolgálatot? Te gézengúz! Újságot írsz a héber lapba? Kellettél a hitsorsosoknak? Na meg­állj!... Meddig árad még a mocskolódások folyama? Most megtudom, tulajdonképpen melyik hadse­regben szolgálok. A magyar urak hadserege szórja rám törzstiszti szennyét. Iszonyatos harag morajlik bensőmben. A megaláztatás jeges zá­porát zúdítja rám ez a vén, torzonborz barojn. Mit kell még elviselnem? A csapattesthez kapok beosztást. Fegyverei szolgálatra. Vége a géhának! II. zászlóalj, I. szá­zad. Jelentkezem. Beosztanak a 4. szakaszba, ki­jelölik a fekvőhelyemet a 8. szobában. Előbb felszerelnek, kapok fegyvert, hátizsákot, kula­csot, csajkát, evőeszközt, pokrócot, poharat stb. Egész éjjel ébren vagyok, szagolom tíz ember szagát, hallgatom lövöldözéseiket, horkolásukat. Reggel hatkor ébresztő, hétkor sorakozó az ud­varon. Fegyver a vállamon, szíj a derekamon, bajonetl az övemen. Felolvassák a napiparan­csot. Hallom a nevemet: kétheti szobafogság. Hát ez nem is olyan sok. Biz' isten, semmi az egész. Ezeknek csak a szájuk jár. Kiordítozták magu­kat. A büntetés: semmi. A gyakorlatra ki kell vonulnom, a nao többi részét a századiroda mel­letti szobában kell töltenem, beleértve az éjsza­kát. Ez a századparancsnok szobája, itt alszik; amikor szolgálatban van. Olvashatok, írhatok, a büzzentőbe mehetek, ha kell. Az ablakból bá­mulom a járókelőket, nézem a kendergyári mun­kásokat. Pazar dolgom van. De a gyakorlatozás­sal baj van. Kellemetlen helyzetbe kerülök. Ki­tudódik, hogy hadapród létemre nem Ismerem az új fegyverfogásokat. Amit én a honvédségnél tanultam a háború alatt, azon változtattak, ma mér nem érvényes. így a gyakorlattal vagy le­rtlaradok. vagy előresietek. Kiléptetnek a sorból, mellém osztanak egy tizedest, az ő vezényszavá­ra kell gyakorlatoznom. Szégyellem magam a közlegények előtt. Van miért, hiszen kinevetnek. Más bajom is támad. Még bevonulásom előtt kikölcsönöztem a könyvtárból Shaw: Ember és felsőbbrendű ember-ét. A könyvet nem tudtam visszavinni. A tulajdonos. Havas úr, most írás­beli feljelentést tesz ellenem, visszaköveteli a könyvet. A századparancsnok kihallgatásra ren­del. Felelősségre von, amiért destru l könyvet olvasok. Egynapi fogdát rendel, kényé en és ví­zen. Szobafogságobm leteltévet a kör.vvef vissza kell vinnem Havasnak. (Folytatjuk.) A V.

Next

/
Thumbnails
Contents