Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-17 / 245. szám

Kedd, 1978. október 17. 5 Szókratész, az ürügy A profán hasonlat telitalá­lat: mint a bögöly az óriás lovat, Szókratész úgy csipke, di, nyugtalanítja, ébren tart­ja az athéniakat. Fékezhetet­len igazságkutatása, a válto­zó valósággal dinamikusan együttmozgó gondolkodása az, ami változhatatlan; Ilyen a természete. kat segített) kell elsőként említenünk; mintha fogaske­rekek kapcsolódnak egymás­hoz, és biztosítják a gepezet pontos járását, gyorsulását — úgy szövődtek beszélgeté­sek-cselekvések a játékban, kötődtek egymáshoz figurák. , „ .. . _,,. Mlhályfi Imre merész vá­gondolkodasú, szilardan eti- jasztássaí bízta Kállai Fe­kua es emberlen esendő, élet- renere a főszerepet; a színész • Azt gondolhatnánk, hogy az . .... . . . - - - -—— emberiség történetének e ko- wpwz alt öregre, A drámai játéka örömteli meglepetés, rai szakaszától máig amúgy helyzatoen — £írái„?if. ®llí" Sehol egy kállais manir, is nagy becsben tartott böle» ttLSa-, ff elítéltetése „csak» Szókratész (és mai ember újra elénk állítása, a ~ ™int villámfénynél, haml- gondolkodó utódok) intellek­páldaadás volt a. célja a da- «"tlanul rajzolódhat ki va- tuaa és embersége világított, rab íróiának, Edvard, Rad- Ios lenJe- .^f eme- Nemcsa* Akár az többi szerep­zsinszkíjnek; és parszs Mi- a. mondataiból; a visslkedé- lö nevét ide írhatnánk, de hálvfi Imre tévéjátékának, •ff6,1' v4« Y,a»y v?'ódi jaazságosabb lenne egyen­amelyet a Budapesti Művé- f?™haz, tanítványaihoz, csa- kénti elemzéssel rámutatni: szeti Hetek bemutatói között ladjahoz, ellenfeleihez való ha egy szerep valóban „meg­csütörtökön láttunk. Csak- ^zonyabol. Es megfordítva, irt..< ha konkrét-valóságos, hogy a Beszélgetések Szik- ««»wrgrnind azoké is. ugyanakkor asszociációra in­ratésszal nem éppen a fősze- Vagyls: &z eszmék sorsáról, gerlö a figura _ a színész replőjérői szól, legalábbis mindennapokat alakító sze- legalábbis „szinten teljesít" nem a görög gondolkodó sze. Wéről nem valami éteri, le­mélye az érdekes banne. Hi- vegőben röpködő, elvont pél­szen erkölcsi nagyságáról, dabeszéd-sorozat hallik a Jé­szép emberi példájáról az el- í1™! • meglehetősen át­telt századok alatt sem fe- fogó. aúlyog gondolati anyag ledkeztünk meg, a gondolko. tlrmé,,,fetrf„ közvetlenséggel dás történetének halált vél- ..^mltk ki" együtt egy éle ­laló hősei között tiszteilük. tell. valoszerű, hihető es el­Szókratász személye: ürüav. hitető erejű szltuácioval-tör­Az az író célja, hogy áltálé- "nettel. Ez a darab nagveré­noa érvényű, egyezersmind ny®;„ffente* ": ..életfedezet' roppant időszerű magatartás- j"lkü11 «ondolatl ka andozáa­modelleket (gondolkodásbeli. W1- » f*^!4"*4®- didaktikus etikai és caelekvő mintákat) mesterkéltségtől. Az adott ralzoljon fel: ezek kiforrná- helyzetben hiteles magatar­lásának mechanizmusát, és tásokkal, azonosulásra^ el. az egymással való fltközéeü- "nazenvre késztető, hétköz­ket bemutatva „megcsioked- naoian emberi viselkedésfor­j«" a haiieatót-nézőt: figyel- mák revén indít arra: gon­jen, gondolkodjon, válasszon dolkozzunk, mi a kar, ha az és úgy éljen' eszméből dogma iesz; ha Tiszta, feszes szerkezetű, vagy reoport rosszcél­klforrott gondolatiságé dráma Iáihoz sajátítja, ferdíti és a Beszélgetések Szókratész- merevíti, erőszakosan meg­szal: az eszmék torsáról, sze. 'owtJa természététől a mca­repéröl. A hétköznapok va- üjhodás lehetőségétől, Ho*v lóságáról is tehát. Az imént meddig turi a ló a bogolyt. úgv mondtuk: Szókratész — és hogyan probal megszaba­ürügy. De soha ilyen fran- dulni tole, milyen a parharc páns választást! A * tévé1 át ék természete és mennyire ki­hőse ugyanis nem valami számítható a kimenetele eszményített absztrakt figu. vagyis; o;szefér-e hatalomé­ra, aki túl általános bölcset- és a léthareban hő­ségeket mondogat, hanem ^an maradjon ember az em­esett, gondolkodás-barázdálta her. arcú, hús-vér öregember. Mi- A tévéjáték hatáselemei mikája és gesztuaai saiáto- között a tévében, sajnos, rit­sak, természetesek és rokon- kán tapasztalható dramatur­srenvesek egyszerre. Mélyen giai pontosságot (nyilván a jellemzőek egy emelkedett mű írói megformáltséga «o­Sulyok Erzsébet Pályaválasztási Sietek Ma délután 8 órakor Ko. vács Imre, a Csongrád me­gyei tanács elnökének álta­lános helyettese nyitja meg Szegeden, a Technika Házá­ban azt a rendezvénysoroza­tot, mely a megye több tíz­ezer végzés előtt álló általá­nos és középiskolás diákjá­nak legnagyobb gondjában, a továbbtanulásban ad segitsé­get. A megyei pályaválasz­tási hetek megnyitója után Kiss János, a Munkaügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője tart előadást Pályaválasztás — munkaerő-gazdálkodás címmel. Az októberi Kincskereső A napokban jelent meg a tona Béla, a Könyvek között Kincskereső című ifjúsági rovatban. Az utolsó várkis­lrodalmi folyóirat októberi asszony című Krúdy-kötetet száma, A lap emlékezteti az ajánlja Seres Józset SLf^mánJlfr-^ mt A versanyag élére József £ VtthSt A"4l° Üvegöntők című jel­i^uuS képi erejű verse kívánkozik, ^SE^EJ^TS^ ** forradalmi eseményekre SSS& ÍSSffSjMSi ^riífoóu "TlérükTök mÖűténS^ZTftS? ™ d«a,dtsS len­muvenek resziete köszönti, mmJr , „„,,,, u-i, míg a Nagy Október, Szocia- ^JuZTa AS üata Forradalom évfordulóját ió jövőben." Kiss Benedek Jeszenyin egy szép veraével három verssel szerenel az üdvözli a Kincskereső. Száz októberi somban. Mellette . _ Radnóti Miklós. Nagy László, éve született a magyar pró- Kj„ Déne„ Calambosi Lász­zalrodalom egyik kiemelkedő lá> Vidor Miklós őszi témájú alakja, Krúdy Gyula, akinek versei, Tatarenka tengerihlet­A törpe trombitás című no- <« költeménye és három an­velláia a Viadalok rovat goJ gverekvers szerepel. Be­veiiája a viaaaioK... rovat ngy Zíuíg0 ezúttal ArenvJá­maitani darabja. Az Irodalmi n03 Tojdj szereime című el­séták rovatban az író gyer- beszélő költeményének né­mekkorának paradicsomát, hány szakaszát elemzi. Nyíregyházát mutatja be Ka­Csak elválunk csendben... Mindig az Izgalmas Iga­zán — ami a számok mö­gött van. Talán mindnyá­junknál jobban tudja eszt Bakonyi Péter, akinek idő­ről időre jelentkező műsora ezzel a címmel kerül a rá­dióújságba. Múlt héten hét­főn este a Kossuth adón a iMOJ rádiófigyelő ben megindultak, többféle irányban „elvitték" az em­' berl kapcsolatok min&égeit. 9 Megváltozott a nők társa­dalmi helyzete is, miként a válás feltételei is könnyebbé váltak. A fejlődés szükség­buktatói letel és buktatói egyaránt szerű. Az Ami a számok mö- sokat lelentenek. (A helyzet téma Az „igen" — ha szét- gött van Igazán szociogra- kicsit a Veres Péter által a szakit volt Vagyis: a válá- fikus alapállását bizonyítja, hatvanas évek véáén meg­sok. hogy igyekezett nem elvesz- fogalmazott megállapításhoz Magyarországon tavaly ni az olykor nem teljesen hasonlít: valójában — a szá­mlnden századik házasságot lényegretörő. máskor tév- mögött - a magyar nep felbontottak. Évente átlago- utakra vezető válaszokban, "ama nem nőtt, hanem san 27-28 ezer válás tör- Hideg tárgyilagossággal min- csökkent.) Tény. komoly tértik országunkban. A válá- dent bemutatott, okosan vi- bajok vannak az értelmi-ér­sok száma a megkötött há- gyázva arra. hogy az idő "Imi viszonyok M^Jj Ma­gasságok: egynegyede. A vi- eWtti, közvetlen ÍUásfogla- ^ffj^J^tfLí lágranglistán csak az USA, lás ne tegye - sok más müso* .sem1 juthatott. Csak Svédország és Dánia előz adással ellentétben - bán- — tisztességes „szoclograíia­roeg bennünket. Legalább 30 tóan didaktikussá a műsort adáshoz" méltóan — jelzett ezer felnőttet érintenek a Hogy mik az okai a fel- & próbált magyarázni is. fenti tények. És csaknem t<jnően sok magyar „bontó- Igaz, a számok szerint az ugyanennyi gyereket Klin- pernok"? Először kérdez- elváltak általában újra meg­ger András szociologus sze- zünk úgy, ahogyan Bakonyi házasodnak, De hogy közben rint a meggondolatlan ha- péter tette; ml tesz egy há, bennük mi történik, s mind­zasségkötések. nem meafele- znsság0t stabillá? A házas- ez milyen következménvek­16 párválasztások a válások felek kölcsönÖ5en nyújtott kel jár erkölcsileg, pedagó­egyharmadát indokolják. értékeinek (morális, kuitu- gieüag (gyerekek!), az már (Arányuk egyre növekszik.) rális> gzexuáii8) egyensúlya, ismét a számok mögött van. Az elhidegülés ötödrészben Azok a társadalmi folyama- Mint ahogy ott kellene len­w ""V; Az iszakosság-dur- tok> amelyek az elmúlt há- ni a társadalmi önismeret vaság kétharmad reszben. rom évHzed Magyarországán nagyobb erejének is. MaT,ad í, tdbbl (pé,dául részben végbementek, rész- D. L. xuálit diszhar-"ion,a) -- kö­rülbelül tíz százalék. Felmé­rés nem készíthető arról, hogy a lakásviszonyok meny­nyit nyomnak a latban. Er­re a legtöbben nem hivat­koznak. Ha ismer a szaktermlno­lógia szocios'aflkus rádiómű­sort, úgy Bakonyi Péteré az. Eddig a számok (érdemes­nek tartottuk elismételni őket, talán nem ls lehet elégszer), azután az okok. az összetevők, a „mögöttes" magyarázatok keresése. Jo­gász. szociológus, pszicholó­gus próbált válaszolni. Sejt­hető; nem volt valami egy­Régészdi hét Az országos múzeumi és zeumigazgató tart előadást, műemléki hónap harmadik Csütörtökön a Beszélgetések lotit Szegeden a régészetnek kortárs tudósokkal című szentelik. A hót minden *ero*at ke-etáben este 8 ó-a­lapján délután 5 órakor kor a múzeum dísztermében árlatvezetést tartanak a Fodor István régész, a Nem­Móra Ferenc Múzeum Hu- zeti Múzeum osztályvezetője nok, avarok, magyarok ci- lesz a program vendége. Ok­mű kiállításán. Holnap, szer- tóber 20-án, pénteken este dán este 8 óraker Régészet, g ó ^ di régészeti ta­kutatások Csongrád megyé- g f ,; ". , ben 1978-ban címmel dr. mat,kájú kisfilmek vetitesé­Trogmayer Ottó megyei mű- re kerül sor. Befeleződik Petrolay Mar­git Petőfi iskolála című el­beszélésének közlése. Halla­tna Erzsibet Haidú sóeor ki­tüntetése címmel meséli el Hisziapiszi. Gyöngy és a Ka­pltály újabb történetét. A mai magyar gyerekek világába kalauzol Kovács Lajos elbe­szélése, a szovjet gyerekeket mutatja be Noszov története. A lap Műfordítók kerestet­nek! címmel pályázati felhí­vást közöl, melyet a Magyar Televízió hirdetett meg. a legsikerültebb fordításokból a Kincskereső ls közöl majd. A Testvérmúzsák rovat ezúttal a gyermekszínjátszók világá­ba vezeti el az olvasókat. Az októberi szám illusztrációit Czinke Ferenc grafikusmű­vész készítette. Nyolcvan éve született Kotvics József (1898-1944) A két világháború közötti rfll. A rendőrök munkáiét ha­korszak kutatója igen nagy marosan siker koronázta, számban talál olyan iratokat, 1929 decemberébe a kezükbe melyek a munkásság kéréseit, került egy postai küldemény, követeléseit, panaszait és in- mely Kotvics József címére dítványait tartalmazzák, érkezett. A csomag tartnlma, Azokban a helységekben, ahol egy Párizsban szerkesztett és az értelmiségiek nem kap- Lipcsében kiadott kommu­csolódtak be a munkásság nista propagandaanyag volt. küzdelmeibe, mint például A küldeményt, melvnek mes­Szentesen is. ezeket a bead- érkezését Kotvics előtt titok­ványokat az egyszerű mun- ban tartották, elkobozták, kások maguk szerkesztették, Kotvics megfigyelését pedig fogalmazták és írták. A cso- megkettőzték. tlf™^ Ennek következtében Kot­tumok logikai felépftettségé- vlca szeméiye túlságosan kö­böl, történelmi, filozófiai ts­zéppontba került. Kezdetüket J igyekezett elkerülni, iíf ^ hogy e«vre több vidéki mun­L^h tyii.LL Mt ^llsU. távol tartva magát elemit végzett munkásembe- Szentes'ől. A földmunkák téli fgen «£áan . Z T^vf ""felben azonban mindig Uahá£íú közöW azentelí hazalött. S folytba « moz­Wünkát. JgV például munká moz^om^ deezek 1929 1anuár 20_2l., 5S JtorfS2 SlMk a '"vásárhelyi földmunkás kon­^ íípon SnnSiük'.^ Jj^n' TÁ ^ volf « on dött vett reszt, a 6 volt az tésének 80. évfordulóját eavik szónok la Erről akon­A volt harcostársak ésba- feren-'áról Ma tanulmánvd­rátok visszaemlékezései «ze- ban Báránv Ferenc azt, hogv: rint, Kotvics József olvan ,,... a kongresszus alaphang­ember volt, aki mindent iái nern az országos vezető­megakart izmernl és érteni, még . leselvontsbb tanul- *** jobboldal, mánvokat 1*. Szerteágazó ér- ^énviselői (Peyer, Szeder, deklődéséből adódott, hogv Kéthly.,.), hanem megyénk összevissza" olvasott, sokat baloldali küldöttei adták meg..." Kotvics József két­vált, tudását one-elébol, ön- , ,,, ..... , képzéssel, autodidakta mó- ^Stelenül ez utóbbiak tábo­don szerezte. Jellemző, hogy rába tartoaott' néhány hónap alatt egészen A tavasz beálltával Ismét jól elsajátította az eszperan- összepakolta a „betvárbú­tó nyelvet, s ezzel a munkás- tort", benne azelmaradhatat­eszperantlsta mozgalom egyik lan könyvekkel, s ment oda. első képviselője lett Szenté- aho1 éppen kubikmunka sen. Ismerte és alkalmazni akadt. Hosszú távollétei eJle­is tudta a legbonyolultabb nére a szentesi elvtársai min­matematikai műveleteket. A dig számítottak rá. Ezt bizo­társadalomtudományok közül, nyitja az is, hogy azoelálde­különösen a filozófiában és mojerata jelöltként indították a közgazdaságtanban volt tá- a« 1932 decemberi városi Jékozott képviselőtestületi vilasztá­Felhalmozott ismereteit nem 80k0n' mely alkalommal meg tartogatta magában. Elméleti " választották város! képvi­ismereteit és a földmunkás- sel5nek- 1935-ben a Szoctál­ság körében meglévő tekinté- demokrata Part he'v! "erve­lyét a szentesi földmunkás- wWnek e!nökévé 18 * vá­mozgalomban U kamatoztat- laaztották m««- Elt vo]t Kot" ta, melybe már egészen fia- vmics Jó"ef utolsó "®"t«1 talon bekapcsolódott. A Ta- funkcl^a' A Mk,atóaok kö* nácsköztársaság leverése után vetkeztében helyzete egyre a helyi földmunkásszervezet "^ezehbé vált, mely arra alelnöke, nem sokkal később késztette- h0«v elköltözzön pedig elnöke lett. Kotvics Jó- S»""sről. Nagytétényben te­zsef az elnök, akkor is, ami- ,epedett aho' ®«v hirial­kor az 1920-as évek végén dában dolgozoU' Ettö1 kezd* meglndult az országos mére- vo 8Zontasl kaP«olaUi meg­tű hajsza a vidéki földműn- "Jf^v^ ^tai ^har­kásszervezetek háttérbe szorí­tására. felszámolására. Mint cos társai csak a felszabadulás után tudták meg, hogy Kot­vezetőt, Kotvlesot ls állandó megfigyelés alá helyezték, ko­pókkal. besúgókkal vették kö­vica József már 1944-ben meghalt, 48 éves korában. Labádi Lajos Pávakörök., citerások Jó ötlet volt a kisteleki vetítik, hogy gönyörködnek lálható a búfelejtő ktkapcso­napok ürügyén megrendez- benne. lódéshoz: tánc és ének. ze­ni a járási amatör művésze- A kisteleki Árpád Gim- nész és zsandár, citera és ti csoportok kézfogóját. Jó pgajum kollégiumában va- Petróleumpénz, öreg ós fia­ötlet, még ha a közönség ja- »árnap délelőtt hangulatos tal. Vetélkedők évadján, mi­varészét a közreműködők mdsor keretében mustrál- dön az öntevékeny müvésze­tették is ki, hiszen a moz- katta egymást Gyuris Sándor ti csoport ls úgy ismerszik, galomnak, amtt jobb híján baksi citerazeneka és a Mol- hogy versenyszerűen föllép az önmagában svm ellent- „őr István vezette kisteleki valahol, igazán jótékony ha­mondásmentes amatőr mű- pávakör, Szépkúti Istvánná ba a szereplők maguk vészét kifejezéssel illetünk, balástyai asszonykóruse meg agvmás szórakoztatására nem lehet közömbös a meg- az ásotthalmi Komócsin fit- megmutathatják, mit csi­nyilatkosá* szervezett for- V(jn citeraegyüttese. A helyi náInak odahaza esténként, mája. Melyről a televízió djákok tánclépéseire a rösz- »zabad ideiükben, mivel fog­ugyan látványosan gondos- kei vastag Judit pol-beot lalkoznak, mennyire jutottak, kodik, de nem gondoskod- számai válaszoltak, a móra- Jécskén a délutánba hallott, hat elégszer ahhoz, hogy halmi parasztkórus Kalmár hogy oszlófélben a társaság, maguk az érintettek ls érez- Ferencni szakszerű irányi- az°i lamentált a bnlástyni sók, jó ügyet szolgálnak, tásával az eredeti népdalok rímfaragó asszony, miképpen mert a maguk kedvére tart- mellett megszólaltatta azok- S20di áorpkba kalandos uta­lók életben a népművésze- nak kórusmflvekbe épített zásuk történetét az E5-ö»ön. »nekaroíV*csaSl« rinTe- ,eld0,«°"58lt ís' 8 Aholíi 1978 Ő5zén $em hét. vúja ugyanis annak bizony- kel "ncház elsöprő tempe- köznapi kaland egy páva­adgául szolgált, hogy * íolk- ramentuma Jelenetével egy körnek szomszédolni, a me­lór éppen általunk lesz élő, dél-alföldi csutriba kalauzolt netrendszerűvel eleven hatású, akik úgy köz- el, ahol minden együtt ta- N. L

Next

/
Thumbnails
Contents