Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-17 / 245. szám

Kedd, 1978. október 17. 3 Munkagépek őszre Az AGROKER telepein bő választék áll a termelőszö­vetkezetek és állami gazda­ságok rendelkezésére, az őszi munkákhoz szükséges erő- és munkagépekből. A rákospa­lotai telepen is nagy meny­nyiségű, különböző traktor, eke, vetőgép várja a vásárló gazdaságokat. Kisdobosok, úttörők az idősekért Az idős embereknek nyúj- alkalomszerűen segítettek tézetek tanulói a kr'túrmű­tott társadalmi segítségben több idős házaspárt is. A sorokon kívül eljövendő jelentős szerepet játszanak a városban működő nyugdí- szakmájuk fogásait isgya­gyerekek. Az ő munkájuk jasok klubjában a Köztársa- korolhatják az öregek nap­forintban nemigen mérhe- ság téri és a Kossuth téri közi és szociális otthonal­tő. de az emberi kapcsola- iskola tanulói évente több ban. lakásaikban végzett tok kialakításánál, azok erő- alkalommal adnak mű- munkák során. A 600. a sítésénél felmérhetetlenek sort 624.. a 640. szegedi és a 603. ezek értéke. A gyerekek ko- Mak6n a Kun Bála szentesi szakmunkásképző molyan veszik megbi-atásai- tal^os Iskola báboS9Íi a it önkéntes vállalásaikat B3rtók Bé]a isvola kis kat intézetek diákjai festése­ket. másolásokat, mfozerész­halom-irodasori iskola ha­táridő előtti átadása érde­kében vállaltak kőműves­munkákat. a szentesi Horváth és megfelelő irányítással igen , . - ka—<,„kAnls- és kőművesmunkákat, par­szép és számottevő eredmé- gSktó^ds^S végeznek, illetve a^fdős^emS^Í az Si Lw^ a textiles nyug­töltött'tóikról. J£*ttoy- Szntómeg^z útZif'a A ,—edi építőkari szak­kép tanúskodik a csapa- körr.yéküktm lakókról sem, középiskola tanulói azásott­faM, az egyes rajok és or- akiknek minapi teen­sök naplóiban. Megyeszerte d6ik ellátásában segíte­igen sok iskolának alakult R€k_ ki hosszú évek során kap­csolata az öregek napközi Csongrádon nemes fel- Mihály Gimnázium és a Köz­otthonaival, vagy a szociális adatként vállalták. hogy gazda rá gi .Szakközén!:,kola otthonokkal. nyugdíjas pedagógusokat fiataljai ebádhordáseal vesz­, , . , . . . „ , . nem csak köszöntenele, ha- rek ré.s-t a társadalmi A kisteleki n. tcakoczi rem az iskolai ünnepsé- megmozdulásban. A szere­Ferenc Általános Iskola ta- 6rsi & raj,yűiteekre di középiskolák ugyancsak nulói ünnepségeken szere- ,s „-^ív,^ A szegedi Ró- bekapcsolódtak az akció­pelnek. A kedves percek vi- ku?i Mt,Mncs Isko!a e?yik ^ B szorzásaként az idősebbek 6r,e peda-ógusnn.pra is meg- Az ezvre terebélyesedő ajándékokkal kedveskednek hívja a nvu3dí1,s nevelő- gondoskodás mellett a peda­a kisfiúknak kislányoknak. ket H-rmine idős pederő- góyutW.uiak erenban töreked­A gyerekek szívesen ki.iord- - ­ják az ebédet az ágyban fekvőknek. A perceli isko­la kisdiákjai a környékükön lakó idős emberek bevá­sárlásait végzik. Ópuszta­azeren és Nagymágocoan szép hagyománya van az öregekkel való törődésnek. Minden év végén a szociális otthon vezetői értéke'ik a kapott segítséget Mórahal­mon az úttörők megsze­rezték azoknak a nevét és címét, akik fokoaott gon­dozásra szorulnak. A gon­dozónő betegsége idején vál­lalták helyettesítését Saj­nálatosan megtörtént, hogy h gyerekeket nem engedték be a lakásokba gus körülményeit kísérik r.i kell arra, hogv a gvrrme­seritő figyelemmel a gyere- bekben a relét szülik, kek. nagyszüleik iráni t?c"telet, A szakmunkásképző in- szeretet is megerősödjék. Hódmezővásárhelyen a ta­nács vb művelődésügyi osz­tálya vállalta e nemes ak­cióra született felajánló,-ok összehangolását. A Kun Bé­la Általános Iskola tánc­csoportja, a zeneiskola fú­vós zenekara, és az úttö­rőház bábszakköre szinte minden ünnepségen fellép. De szerveztek már a nyug­díjasok részére magyar nóta­versenyt, ahol pedagógusok vállalták a zsűritagok tiszt­ségét. A születésnapokra üd­vözlő lapokat küldenek. A zeneiskolások adtak már hangversenyt az otthonla­kóknak, az idős házaspá­yok.-ak a művelődési ott­hon parkjában. Természetesen, a területi sajátosságok jelentősen be­folyásolják a segítség for­máit. A makói járás több községében 15—20 idős em­bernek íren fontos az ebéd­hordás. Pitvaroson, Apát­iáiváír és Nayviakon pél­tíamumtó lelkiismeretesség­gel végzik ezt a gyerekek. A többi községben is gyakori, hogy segítenek a tüzelőt be­hordani, feltakarítanak, ka­pálnak, fát vágnak. Szentesen az elmúlt tan­évtan a Deák Ferenc utcai iskola meghirdette az Életet az éveknek mozgalmat, melynek keretében az. úttö­rők a körzetükben élő 10— 20 egyedül álló idős em­berrel rendszeresen talál­koztak, de ha szükséges volt, Olajipari Hiúsági napak A szombat-vasárnapi sport- Kulcsár Péter, a megye: versenyek után hátfőn kultu- KISZ-bizottság titkára vezet rális programmal folytatód- A rendezvénysorozat kereté­tak az olajipari ifjúsági na- ben az olajipari KlSZ-fiata­pok. Tegnap este az olajipari lok pénteken szocialista dolgozók klubjában a SZOTE együttműködési szerződést ír­citerazenekara adott műsort, nak alá a kis olai- és föld­ezt követően pedig a Tisza- gázmezők leművelésére, parti Gimnázium tanulói sze- Az olajipari ifjúsági napok repeltek irodalmi összeállí- ünnepi záróestjéro október tással. Szerdán, ugyancsak 2l-én, szombaton délután, a az olajipari klubban ifjúság- JATE KISZ-klubjátan kerül politikai fórum lesz. melyet sor. Felavatták az M3-as első szakaszát Hétfőn délelőtt rövid ün- teres szakasza négy év alatt népség után megindult a for- készült, 1,3 milliárd forintos galom az M3-as autópálya költséggel, a fővárosi csatla­elsó, Budapest—Gödöllő kö- kozás egy részét szolgáló zöttl szakaszán. Az ünnepsé- körvasúti felüljáró 400 millió gen Fock Jenő, az MSZMP forintba került Politikai Bizottságának tagja Ezután Fock Jenő átvágva is részt vett. az autópálya Gödöllő-felé ve­Hoós László, a Betonútépí- zető ágán keresztülfeszített tő Vállalat igazgatója jelen- nemzetiS2Ínű szalagot> át_ tette az unnepseg résztvevői- ,, nek, hogy a Budapest—MŰ- adta rendeltetésének az autó­kolc közötti M3-as autópálya Pálya első szakaszát. (MTI) első szakasza a tervezett ,.,, költségkereteken belül, a kir­tűzött határidőre elkészült. A műszaki átadás-átvétel meg­történt, az út minősítése elsí osztályú. Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes ünnepi beszédében emlékez­tetett a motorizáció gyors ütemű fejlődéséből adódó kö­telezettségekre, a hazai úthá­lózat fejlesztésének eredmé­nyeire, az autópályák, köztük az M3-as jelentőségére. El­mondotta, hogy az M3-as autópálya első 23,5 kilómé­Magyarázkodásaink rmészetrajza r "smerek egy embert, aki — saját lo­gikájára hivatkozva azt állítja: az a jelentés, amiről nem veszünk tudo­mást, nincs is. Az ő logikája szerint ért­hető ez, mert jelentéieket készít, s amit nem vesz bele a jelentésbe, azt úgy gon­dolja, hogy soha az életben meg nem tud­ják azok, akik számúra adatsorait készíti. Ilyetén hát jelentései ontimisták és csodá­latosan gömbölyűek. Minden a tervek sze­rint ha'ad, fennakadás nincs, hibák ugyan elvben lehetségesek, de azokat leküzdi az e'hallgatás ő~i strueepo'itikai módszerével. NéVezhetnénk ezt a magatartást persze gvá"aságnak is. Ne tea vük azért, mert végtére is nem ez a lényege. A kővetkezőkből talán kiderül a való­ság. megvilánlik ennek a magatartásnak a term^-ze'na'za. Ismeretes például, hogy van indoko't, nem káros, sőt kifeiezetten szük'éges munkaerőmozgás is. A fluktuá­ció és a munkaerő mnbilitáre két dolog. Ismerősömnek erről valószínűleg nincsenek pnntos ismeretei, mert ő minden mozgást káro-nak minősft. olv annvira. hogv a munkrer'moyásokat legszívesebben titko­síta-sá Ki'érett valaki a gyárból? Ez titok. Ragadós lehet a nélda. s akkor mi lesz. Egv i'ven emberrel az úiságírónak szerin­te ta'á'koznia sem szabad, mret akkor hí­re mogv a dolognak. A legjobb mélyen hallgatni. Most már c-ak két kérdés csiklandozza az ember o'dalát: miért és miről hallgat­ni... Gyanítom, hogy ismerősöm azért kí­vánja a mé'ytengeri némaságot, mert fél. Attól fél, hogv esetleg valaki megkérdezi, miért is mentek, mennek el az emberek abbó' a gvárhól. ahol íria a ielentéseket, és ő erre a kérdéue nem tudja a választ Ami pedig i-mere"en számunkra, ugve­bór. a'tól fé'ünk, vagv meg sem merjük nevezni. Eszembe iut ho"" az ősmagva­roknak — miután féltek tőle — nem volt szavuk a medvére; karmos öregnek titu­lálták. A fluktuáló — maradiunk ennél a nél­dáná' — nem karmos öreg, nem féle'me­tes. sőt jőve->dőbeli mértéke ki is számit­ható. Azt kel! tudni, hogv a dolgozók milyennek értékelik más munkahelyekhez kénest jelenlegi gyárukban a keresetet a mu"kntár~i vi-zorvohat, a munka megbe­csii!é~ét. a vezetőkkel való kaoeso'atot a mitekei^övete'méoveVtet. az el'meneteli le­hető-áreket. a munkát és a munkaszerete­tet. illetve a munka körülményeit... A káres mértékű munkaerő-vándorlás el'en — ké'tegte'en — hogv tenni ke'l va­lamit. dte az is bizto". hogv ez a ténvek pootes és ren''-zere"e't ismerete né'kül erek ávn'nd. Még akkor is, ha tudiuk, hngv a fuk'uáció a szemé'riség sikertelen adaptációjának e-edménveként is felfogha­tó. ha a doleozó rem tud. vagv nem is akar s'ka'mazk-dni a mnnkoheM körül­ményekhez ... De ez egész kollektívákra nyilvánva'óan nem igaz. Kr-é átfordítva a költő szavait: aki ki­mond'a a bait fel is oldia..., aki oedig nem mondla k\ konzrevá'ni iavekszik azt. Kit és mit szolgál vele? Gyanítom, ő sem tudla. mert ha tudná, dolgozni kezdene az ügvért, és nem halteatna róla. Nem okozna kárt a késedelemmel. Kéredelemről be­szélek. mert csak erről van fó. a mutat­ványokról — tá-»!á'ia bár saióto", egvéni iori'.ca — idővel kiderül, hogy csak mutat­vány. És min'-'nn mu'atvánvok mutatvánva gazdaságunkban: a bázis. Ezt az egvébként áríatlan vl~zonyszámot sokan arra harz­náT'ák, hogy táo'.ália az önáltatások kör­forgását. Egy iskoláson egyszerű példával élve: Kovács készített tíz pár cipőt egy hónapban, Kis tizenötöt. Ez a bázis. A kő­vetkező hónapban Kovács fejlődni kezd, megcsinál húsz Pár cioőt. Kis is ráhajt, az ő te'jesítménye tizenhét pár lábbe'i... Na­mármost... A bázishoz viszonyítva Ko­vács ... A példa bizonyítja, hogy ez a számítási módszer ennek a jelenségnek a megítélé­sére alka'matlan. A viszonyszám hasznos, a gazdaságban sokszor nélkülözhetetlen, de nem erre való. hi'rzen önmagával semmi sem mérhető. Ha ez igaz vo'.na, nem vol­na szük-ég mértékrendszerekre. Mérni pe­dig ... A gazdaságot ma aligha lehet más­sal mérni, mint amit úgy hívunk: világ­színvonal. Ha ezt vesszük figve'embe, egyetlen do'gunk van: a pé'dabeli Ková­csot — önmagához kénesti fejlődése tudo­másulvéte'ével — le kell beszé'nünk a ci­pőké-zí é-ről. Ha erre nem hajlandó, ak­kor meg kell tiltani neki. A bázis nevű varázsszó újabb időkben másfaíta káros je'.en-égek kendőzé~ére is használatik. Lehetséges-e például az, hogy egv most és vidéken létesített telep­helyen az o't dolgozó, énp hogy c~ak az alanmű/eletekre megtanított munkás tel­jesítménye azonos legyen, vagy megha'ad­ja azét, aki évtizedek óta egv nagyváros­ban gyakorolja ugyanezt az ioart? Termé­szetesen nem lehetséges, ugyanis a telie­sí'mény — egyszerűsítve, egy képlet alak­jában — így is megadható: a géoek minő­ségének és a munkás szakmai tapasztala­tának. tudásának szorzata. A gének lehet­nek azonosak, a szakmai tudás nem. Ho­g-an lehetséges akkor, hogy mégis azt hallj uk-olvassuk: egv-egv nagwálla'at újonnan létesített te'.eoének teljesítménye száz százalékon felüli? Az előbbiek isme­retében már tudjuk: a tavalyi bázishoz vi­szonyítottak. Miért? Nem lehet másra gon­dolni. mint arra, nive'lálni igyekeznek. S tehetik, mert mai körii'ménveink kőzött a bér nem. vagy erek minimális mértékben, szimbolikusan függ annak a gazdálkodó egységnek az eredményétől, amelyben dol­goznak. Ez pedig szükségszerűen egyenlő­sítő, a teljesítménytől elszakadt bérezés­hez is vezet. Ténv. hogy ez a jelenség a mai keresetszabá'yozás egvik kard'ná'is kérdére. de kérdés, hogy miért kell ezt ilyen bázisszem'életű mutatvány mögé rej­teni. Csak fereült"égeket okoz a do'og. Hi­szen a törzsgyár dolgozói úgyis tudják, mi­ről van szó. K ét do'ogról szóltam eddig, s azér^ hogv bizonyítsak. Csak egyféle logi­ka létezik, s ez deduktív logika; csak egyféle érdek érvényesülhet, mert nincs többféle va'ós érdek, csak a népgazdaságé. Tegyünk egy rövid kitérőt. Ismeretes do­log, hogv a világ — ígv a gazdaság is — három'éle alkotóelemből áll: anyagból, energiából és információból. S itt idézzük újra a költő mondatát: ki kell mondani a bajt. hogy fel tudjuk oldani. A kendőzés, aminek egyik formáía a bázi-szemlé'et félreértése, nem segíti, sőt gáto'la a nép­gazdaságot abban, hogv egyensúlvhelvzet­be kerüljön. Az információrendszer felépí­tése. hiháirak kirévítáre a vezetők felada­ta, fe'elősrége, do'ga. De ne feledkezzünk meg a beo-z'ottak fe'elősségéről sem. akik ezeket az információkat szolgáltatiák. A bajok elhallgatásával — hosszú távon egé­szen bizonyosan — maguknak is ártana^, hiszen a nényas-dn-ág egésze hatá-ozza m~g jöv'beni é'e^ünket A fehér mindig f-teér. a fekete mindig fekete marad, még akkor is. he a ga-da-ág isten-égri ennél bonyolu'tabbak és összetettebbek is. Ezt kell megérteni. A központi akarat kevés önmagában, a sikerhez az egyén akarata is szükségeltetik. Petri Ferenc Cukrászok, szakácsokr felszolgálók versenye Az ÁFÉSZ vendéglátó na- csok, felszolgálók és eladók pok keretében szakmai vetél- mérték össze tudásukat, kedőt rendeztek tegnap, hét­főn a tarjáni Kék C3iliag ét­teremben. Cukrászok, szaká­rr o Ülést tartott a KISZ járési felxolfséffm Tegnap, hétfőn délután Mé- létszámának és szervezettsé­száros Éva járási titkár e'.- gének alakulásáról, valamint nöklelével tartotta soron kö- a KISZ párttaggá ajánló te­vetkező ülését a járási KISZ- vékenységének eddigi tapasz­bizottság. talatairól. Mindkét napirendi A testület tagjai jelentést pont előadója Germán Lajos .nél többen vegyenek részt a hallgattak meg a KISZ tag- szervezőtitkár volt. i vetélkedőn, A szakmai verseny — ezt az előző évek tapasztalatai is igazolják — évről évre jó alkalmat nyújt arra, hogy a vendéglátóiparban dolgozók negismerkedjenek munkájuk ij követelményeivel, s kicse­rélhessék azokat a tapaszta­latokat, mesterségbeli fogá­sokat, melyeket csak a gya­korlat során lehet megszerez­ni. A Szeged és Vidéke ÁFÉSZ KISZ-bizottsága ép­pen ezért azon fáradozott hogy a fiatalok köréből mi­Kongresszusra készen Hétfőn ülést tartott a Ma­gyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetségének tit­kársága és országos választ­mánya. A Hazafias Népfront budapesti bizottságának szék­házában megvitatták a szö­vetség alapszabályának mó­dosítására vonatkozó javasla­tot és a november 18—10-1 VIII. kongresszusra készülő jeszámolöt. A kongresszus előkészüle­teiről elmondták: 43 küldött­gyűlésen 128 kongresszusi küldöttet választottak. A kül­löttválasztó gyűléseken és a megyei küldöttértekezleten elhangzott javaslatokat a kongresszus elé terjeszti az országos választmány. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents