Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-15 / 244. szám
AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 68. évfolyam 244. szám 1978. október 15., vasárnap Ára: 1 forint VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Távlati célok, mai teendők A nemzetközi helyzet áttekintése után társadalmi, gazdasági életünk két, kiemelkedő fontosságú területével foglalkozott az MSZMP Központi Bízottutóbbi esztendőkben a kivitelezők, mivel a korábban vállalt feladatok is túlléptek tényleges lehetőségeiken. Már maga az a tény elgondolkoztató, hogy a szocialista sága, tudatja az ülésről kiadott közlemény, szektor összes beruházásainak mindössze 2 melyet a lapok szombati számukban publi káltak. Az építőipar helyzete, fejlesztésének, korszerűsítésének feladatai korántsem egy szakma, egy tárca ügyét alkotják. A népgazdaság, a társadalom egésze érdekelt a munka megjavításában, a nem csekély eredményekre alapozott továbblépésben, ahogy még ennél is nagyobb a közös érdekeltség a lakásépítés távlati céljainak — érthetően részekre bomló, de szerves egységet képező céljainak — elérésében. Kétségtelen: érzékeny pontokhoz nyúlt a vezető párttestület a két jelentés napirendre tűzésével, hiszen az építőipar állapota, felkészültsége, fejlesztésének iránya és lehetősége nemcsak a termelőágazatok holnapjára gyakorol lényeges — bizonyos részterületeken döntő — hatást, hanem ugyanez a szerepe a nem termelő területeken. elsőként a lakásépítésben. Ezzel már kimondtuk azt is, hogy két, szorosan összetartozó feladatcsoport került a Központi Bizottság ülése elé, s a testület joggal állapította meg mind az építőipar, mind a lakáshelyzet társadalmi jelentőségét, meghatározó szerepét a gazdasági növekedésben, illetve az életkörülmények változásában, az életszínvonal javításában. Következetes, nagy felelősségű elemzőmunka tanúi lehetünk: a Központi Bizottság 1977. október 20-i ülése a termelési szerkezet és a külgazdasági politika hosszú távú fejlesztésének Irányelveit határozta meg, idei, március 15-i tanácskozásán a mezőgazdaság és az élelmiszeripar követendő útját jelölte ki, míg a mostani tárgyaláson a már említett két terület állt az elemzés középpontjában. Indokolt a sommás megállapítás: a szóban forgó határozatok szerves egységet alkotnak, kitűzték azokat a főbb kiindulópontokat, melyek a további haladás — a megnövekedett követelményekkel szorosabban összehangolt haladás — kezdőpontjai. Megnövekedett követelmények, írtuk le az előző mondatban, jelezve, hogy szükségszerű, megkerülhetetlen feladatok rangsorolásáról van szó, s a távlati célok meghatározásával annak elősegítéséről, hogy a már rangsorolt feladatok végrehajtása tervszerű, folyamatos lehessen, legyen. Egyetlen ténvből kiindulva: annak ellenére, hogy 1976-ban és 1977-ben 187,3 ezer lakás épült fel, a lakásigénylők száma nem apadt, sőt valamelyest emelkedett. A valóság e két darabkájának összevetése fölössé tesz minden magyarázkodást arról, miért mondta ki a Központi Bizottság ülése, hogy a számottevő eredmények mellett is a lakáskérdés változatlanul fontos társadalompolitikai probléma. Hasonló — kétségtelenül, a szüntelenül fejlődő igényekkel is járó — feszültségeket tapasztalhatunk az építőipar kivitelezési képessége és a fedezett építési igények szembesítésekor. Hiszen ez utóbbiak negyedét, harmadát utasították vissza a leg—2,4 százalékát — a tavalyi évben 2,7 százalékát, rekordként — tették ki a hetvenes évek középső harmadában az építőipari fejlesztések. E meghökkentően alacsony arány mellett — s ez még inkább elgondolkoztató — tetézte a gondokat a fejlesztés komplex jellegének hiánya. Az tehát, amit a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményben megváltoztatandóként úgy fogalmaztak meg, mint a technológiai szerelés elmaradottságát, a háttér — például az építőanyag-ipar, a vegyipar, a gépipar — fejlesztésének, bővítésének, korszerűsítésének nem kellő összehangoltságát az építőipar megnövekedett teendőivel. Rendkívül bonyolult, szerteágazó feladatokról van szó tehát, amik a társadalom valamennyi rétegét — a formákat tekintve ugyan különbözően — érintik, többre ösztönzik. Megint példáért nyúlva: az építőiparban a termelékenység növelése jórészt olyan gépekkel, berendezésekkel, anyagokkal, félkésztermékekkel függ öszsze, amilyeneket más tárcák vállalatai készítenek, illetve importból származnak. Ez a dolgok egyik oldala, a bizonyos fokú kiszolgáltatottság. A másik: az eszközállomány hasznosításának megszervezése, annak elérése, hogy ne több ezer féle gép, berendezés — mint napjainkban — dolgozzon, hanem kevesebb termékcsaládra támaszkodjon a fejlesztés, de ezek mindenkor beszerezhetőek legyenek, alkatrészeikkel együtt..„ s javítóhálózatuk is megteremtődjék. ermészeteserí, csat: szinte találomra emelhetünk ki egy-egy részletet a Központi Bizottság ülésének anyagából. Hiszen éppen a témakörök nagy fontossága, bonyolultsága miatt, s nem kevésbé a távlati célok tiszteletet parancsoló súlya okán — a következő, évtized végéig fölépítendő 1,2 millió lakás éppúgy tiszteletet érdemel, mint az építőipar fejlesztésének átfogó rendszere — a teendők hogyanjának alapos, részletes kialakítására ezt követően kerül maid sor az érintett állami irányító szervekhél, a tanácsoknál. Egy valami azonban már most bizonyos: a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményben foglalt célok reálisak, elérhetők — gondoljunk csak az első távlati lakásépítési tervre, annak túlteljesítésére, a Központi Bizottság 1964-es határozata nyomán az építőipar meggyorsult fejlődésére —, amihez azonban elengedhetetlen, hogy e távolibb célok szorosan összekapcsolódjanak a mai teendőkkel. Azaz, már ma és holnap úgy kell formálni a terveket és a gyakorlati, cselekvést, hogy minél zavartalanabbul illeszkedjenek a távolabbi tervekhez, cselekedetekhez. Minden ház alapra épül; a Központi Bizottság az építőiparnak is, a lakásépítésnek is ezt az alapot kínálta fel állásfoglalásával. K.S. T A hatezredik fordulat Befej'ezte látogatását a norvég küldöttség Az országgyűlés meghívására hazánkban tartózkodott norvég parlamenti küldöttség — élén Guttorm Hansennel, a norvég törvényhozás, a Starting elnökével — befejezte hatnapos, hivatalos magyarországi látogatását s szombaton elutazott Budapestről. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi* repülőtéren megjelent Apró Antal, az országgyűlés elnöke, valamint a parlament több más tisztségviselője. Ott volt Rolf Jerving, a Norvég Királyság budapesti nagykő- I dezések jó összeválogatásávate. IvaL a lényeges kutatásokra JutaiSeum e űrben Odesszában megkezdődött a barátsági hét Szombaton Odesszában megkezdődött a barátsági hét eseménysorozata. Délelőtt 10 órakor bensőséges ünnepség keretében a Csongrád megyei párt- és tanácsi küldöttség s a barátságvonat vezetői elhelyezték a megemlékezés, a tisztelet koszorúját és virágait a Lenin* és a Forradalom harcosai emlékművek talapzatán. Jelen voltak az ünnepségen az odesszai barátsági hét szervező bizottságának tagjai és több százan, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság aktivistái, a város lakói közül. Ezt követően a különvonat utasai kiránduláson vettek részt és megtekintették az odesszai katakombák egy szakaszát, s a Partizán dicsőség múzeumát. A népes Csongrád megyei küldöttség útja innen az Ismeretlen matróz emlékművéhez vezetett, ahol szintén koszorút és virágokat helyeztek él. Jelen voltak az Odessza területi párt-végrehajtóbizottság, az odesszai pártbizottság tagjai, a Nagy Honvédő Háború veteránjai, a Magyarország sábán részt képviselői is. A délutáni Ismét kisebb jubileumot lehetett összpontosítaná az ünnepelhetnek az űrhajósok űrhajósok figyelmét. A két és a tervezők: a több mint kikötőhely biztosította hogy egy éve Földünk körül ke- az űrállomáson tartósan dolnngő Szaljut—6 űrállomás gozhasson a személyzet és szombaton jutott el a hatezredik fordulathoz. Az űrállomás teljes mértékben beváltotta a tervezők elképzeléseit, reményeit. Eddig pontosan egy tucat űrhajósnak adott tartósan vagy rövidebb időre otthont és munkalehetőséget, berendezési segítségével új, nagyértékű felfedezéseket tettek fontos kísérleteket és elemzéseket hajtottak végre és a berenhogy a Szaljut—6 igen gazdaságosan működjék. felszabadítávett harcosok órákban több Csongrád megyei kiállítás megnyitására került sor. Az Ukrainka Kultúrpalotában nyitották meg a Csongrád megyei politikaiplakát-kiállítáet, a Technika Házában az élelmiszer-ipari, a Nyugati és Keleti Művészetek Múzeumában a képzőművészeti, a Területi Népművészeti Házban az amatőr festők, a Képzőművészeti Múzeumban a bélyeg-, és az Üttörő Palotában a gyermekrajz-kiállítást. Jeles eseménye volt az ünnepi hét első napjának a Csongrád megyei gazdasági. politikai és kulturális élete című kiállítás megnyitása az Októberi Forradalom Színház előcsarnokában. Majd ezt követően az Ukrán Színházban megrendezésre kerülő barátsági est ós ünnepi koncert, amelyen megjelentek a területi pártvégrehajtóbizottság, az odeszszai városi pártbizottság tagjai. Ott voltak a Csongrád megyei párt- és tanácsi küldöttség tagjai, a barátságvonat utasai és a Nagy Honvédő Háborúban Magyarország felszabadításában részt vett veteránok és az SZMBT-aktívák közül sokan. A baráti esten beszédet mondott A. N. Kirilenkó, az Ukrán Kommunista Párt Odessza megyei bizottságának első titkára. Az Odessza területi és a városi pártbizottság, a tanácsi és társadalmi szervek, testületek, a testvérváros dolgozói nevében üdvözölte a Csongrád megyei napok alkalmából Odesszába látogatott párt- és tanácsi küldöttség tagjait, a barátsági vonattal érkezett Csongrád megyei dolgozókat Hangsúlyozta, hogy a barátsági hét rendezvénysorozata a megbonthatatlan szovjet—magyar barátság, az Odessza terület és Csongrád megye, Odessza és Szeged testvéri barátságának újabb bizonyítéka. Elmondotta, hogy a terület a város dolgozói milyen eredményeket értek el az elmúlt években a termelőmunkában. Méltatta a barátság jelentőségét, s részletesen foglalkozott a testvéri kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségével, jövőjével. Az ünnepségen beszédet mondott dr. Koncz János, a Csongrád megyei delegáció vezetője, a megyei pártbizottság titkára is, aki a többek között tolmácsolta a nagygyűlés résztvevőinek a Csongrád megyei és Szeged városi pártbizottság, a megyei és a Szeged városi tanács, Csongrád megye kommunistáinak, lakosainak üdvözletét, szívből jövő jókívánságait. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt évben Csongrád megyében rendezett odesszai és most a Feketetenger-parti városban megrendezésre kerülő barátsági hét testvérvárosaink, testvérmegyéink évtizedes együttműködését mutatja be, Azt a barátságot, amelynek szerepéről kijevi beszédében különös jelentőséggel szólt egy évvel ezelőtt Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A testvérkapcsolatok kiemelkedő jelentőségét értékelte, az MSZMP XI. kongresszusán mondott felszólalásában Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs. Hisszük és reméljük, hogy rendezvényeink a találkozót elősegítik, hogy kölcsönösen megismerhessük egymás munkáját, eredményeit. A barátságvonat utasai a szocialista brigádokat, vállalatokat, intézményeket képviselik. Azzal a megbízással jöttek Odesszába. hogy az itt szervezett találkozókon segítsék elő kapcsolataink szélesedését, gazdagodását. Befejezésül arról szólt, hogy az odesszai közös ünnepnapokat az alkotó munka hétköznapjai követik. Az ezeken elért sikerek adják majd meg igazán ünnepeink tartalmát, értékeit. Végül az ünnepség elnökségében helyet foglaló Odessza megyei vezetőknek a barátságot szimbolizáló zászlót adott át. Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az Alkotmány 22. paragrafusa 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1978. október 26án, csütörtök délelőtt 11 órára összehívta. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére Oktatási miniszter beszámolóját a közoktatás helyzetéről, valamint a közlékedésés postaügyi miniszter beszámolóját a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásáról és továbbfejlesztésének főbb irányairól. (MTI) r Epül á Domus Ilii •ft: Ugyészdelegáció Szombaton elutazott a A delegáció tanulmányoz szovjet ügyészi küldöttség, ta a magyar ügyészi szerveamely Szergej Alefcszandro- zet továbbképzési rendszerét, vics Siskov, a legfőbb ügyész az ügyészi utánpótlás hiztohelyettese vezetésével tartóz- sításának módját és az kodott hazánkban. ügyészség szakmai munkáját A homlokzati paneleket szerelik a Dugonies téren épülő Domus Áruházra a DÉLÉP szakemberei. Japán gyártmányú, KATO autódaruval emelik helyére az öt illetve hct tonna súlyú elemeket * .1 r