Délmagyarország, 1978. szeptember (68. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-12 / 215. szám

8 Kedd, 1978. szeptember 5.' Vásárlói kalauz Élelmiszerek és háztartási vegyi áruk A hibás, rossz, minőségű cikkeket — nem vagyunk a/, eladóval minőségi kiíogáélMlmlsaereket. kozmetikai kötelesek oda vissza vlirhi, sát. (Ez. érthető hiszen ha cikkeket és háztartási vegyi aho' vásároltuk, a reklaftiáarukat a kereskedelem köte- ciókor nem ls kérhetik a I les kicserélni, vagv vétel- blokk felmutatását. Az Ilyen tón visszük vissza a boltba árukat visszatéríteni De mikor. meddig vihei- nyúlnak, bármelyik jtt* vissza az elszíneződött v««y szövetkezeti forgó terméket árusítják azonnali elintézése. Vagyis a Bár a reklamáció határ- boltos aik-kor is köteles például egy konzervet fel bonunk, s csak napok -rtiűlárukat, ha hibasnak hizo- akkor nem bizonyíthatjuk. allami hogy hibásan vettük.) __ I UH boltba A kereskedelemre nézve felvágottal vagy a megava- vtsazavibetjük. ahol a szóban pedig kötelező reklamációnk soúott arckrémet ? A szavatossági jogot általában a vételtől számított hat hónapom Ideje egybeesik az élelmiszer, nyomban visszaadni a pénzt, belül érvényesíthetjük, e ll'etve a háztartási vegyi Illetve az árut hibátlanra termékek esetétzen azonban cikk hasmálhatóeugunuk. fo- cserélni. ha panaszunkat ez a határidő természetesen gvaszthatósiigának ha'iiride- nem tartja indokoltnak, s módosul. Ha a/ áru használ- .lével, mégsem késtekedfié- történetesen valamelyik erre hatóságának Idejét hatósági tönk a hiba bejelentésével, hivatott szarv, például a előírás, szabvány, vagy' kö- A jogszabály ugyanis előír- KEÍUVti szakvéleményét kitelező műszaki elóí'.is hatá- la hogv a vevő a termék hi- váija beszerezni. Ezt megterozza meg. s ezt velünk va- bájának felfedezése után ha- heti. de előbb a vevőt kártalAmtlvem módom — például a ladéktalanul köteles közölni lanítani kell. fogyaszthatósági Idő fél tüntetésével — közölték, akkor ér én az időm belül reklamálhartimk. Ha azottben a határidőt sem a terméken, sem a blokkrzn netm tüntették fel, és az eladáskor shóban sem közölték, akkor az élelmiszer minősége el len ls hat hónapon belül emelhetünk kifogást. S hogy hol? Ezeket a termékeket — élelmiszereiket, kozmeMhai és háztartási vegyi Műtét másfél ezer éve Az alma-atai orvosi imúae- Az eredményes beavatkozást umban őrz.ik azt a koponyát, a sebész fémeszközzel végezamclyen a tudósok megálla- te. A páciens az antropolópítása szerint másfél évez- gusok szerint körülbelül egy retidel ezelőtt sikeres kopó- évvel élte túl a műtétet, mamii tétet hajtottak végre. (TASZSZ) Családi események HAZAMA6 I. Keríti® Sresed: Konkoly Kairnáfi József »H Kiss MArt*. Béres Itnfé Sándor és Kürti Brzsébet Anns. Barna Miklós éi Suti Éva Béli. Vércss uérn és Farkas Ildikó. Fekete Kéroiy éa strohficr Aones. Fényes .Idzscf és Külügyei Katalin, Szemarédt István János és Tóth Zsuzsanna Katalin, ^ - i^.-ia ,, ,„ , „, »<aoi«irc» auraci mananaa Molnár Károly és Kaszap Ilona, í „ Edina Szilvia. Horváth Istvihfioszkos ZolUui László és Ab- „..r j ^- V nak és J°ó Viktória Margitnak solon Eva, Tcnkt Tibor László ^nlal M'^osnak és Sarró Uo- Szilvia. Kotogány János Zoltánéi Gazdag Ilona. Fogas Árpád V'mía. ^s Jam snak é» nak és Négyökrű Gizella Annócs Rékás Piroska. Szőke Drzsó Obrecwm Ilonának János Zoi- - Béla és Dóczi Piroska. Csikós i^J^ff* a a*nd"nWís • László és SZÓCS Jolán. Dudás .^l1'1?' nusuiewa wnasa, jierczeg Miklós Péter és Tokalt Ildikó sn osnt-,., ,.„1 Ferencnek és Arok Eva KatalinGyöngyi. Kozmer Imre Gyula J**.„J*"™ n h ír ,„J, ® nak Ferenc. Herezeg Ferencnek és Herpal Maria, dr. Kuni Kai- L™'/n'k £ Bddi í?"'ldol"l"',k és Aruk Éva Katalinnak Zsómán és dr. Tlehy Marki Ka- ' "1*. reí'líil^t"1 ''oRrián Jstvan hrlának és Uilin, Kováéi Jeuo András es Í.V,U,á«n"k ! ' .K"t' nárdláh Adna Máriának Péter GremInger Mária Marin. Vtne-ó It. Gézának es ,R)vj,n. fehér tslváonak és Dágl László és nad.isles fcrrsebéi. »<•«« . V orom Kanak Zoltán. Méhátiák tldlkó Mónika. Lehotai L , , balosnak és Széosi Ilonának gyermekük Edtt nona nevű gyermekük született. HALALÖZAS és békési Margitnak Anita. Szél Mátyásnak és Szíjártó Márta Magdolnának Anita. László Imrének és Hódi Juliannának lmte. Habi Istvánnak és Horváth Erikának 28611. Btró Ferencnek és Palaki Annának Norbert. Tanács Istvánnak és I3arha Mártának Annamária. FtllOp Lászlónak és Papp Máriának László, Kabók Sándornak és Gajdán tl-én Erzsébetnek Róbert. Kónya Ferencnek és Kurucz Mártának nak János Norbert Pál György nek és Elekes Zsuzsanna Evá' nak Nikoletta Mónika. .Herczcg mi i/l * iirvrr., i...s-io os Radssles Errsébei. „ a. »„„. Lábát Sándor CS Paréj .TUHMtoi Lajosnak és Gál Anbá házasságot kötöttek. "Síletrt" SZÜLETÉS I fcttálw m kerötri Szeged: Markovié* i.sjdsnak I. kerület szeged: Kultch Mihály JánöS. és Mendoiri Pirosknnak Piroska. Ta|t| Ferenc. Lehócíkl Lászlódé _ „„ Horváth Jó sernek ó Kávst tl- Tóth Juflihrtli Gál tSIVán, ÜohSzeged: t" UH « Nagv József- csér Lászlódé Kavlák Eva. OÖTénvl Andoroé Btefh Ibolva, ' Pál, Tóth tstvánné Pssko génvl Széke tft. kerület Bek es Badsrlk z.íttt-r nna Brl-. nek és Kelemen ESuzsanháhak (Illának Róbert Gyórgy, Födi Szilvia, fászsy Györcvnek és HH1 B'Iának éü Ábrahám Ilohának indöc Arankának Tsmái. vidéki vüma Kördal JóZzefné FUrst ArinsmárlH. Tóth Fer, írnek és Peremnek és Rsdsi Rozáliának Gizella, Dávid Ithte ftteálátih Horváth tbolvnnak Agne: Joó Tünde Mónika. Patak Antalnak Sándor meghalt Mályás Andrásnak és Farttas es fiéezi Franciskának Antal. Gyöngyinek Boglárka, Hr.asztl szabados Frnfl Istvánnak és Lajosnak ea Murvai Mártának Bera Zsuzsanna Juliannának W . m JR Zoltán István, MalkA 8: .doniak t,é"!fl Sándor. Csákvárt László Erz.sébet. Stéln Miklós. Franc-.ia én MáthC llmántik Krisztina. Mihálynak e« Vjner F.ieikának István. Gémes tstvánné Kádár Bakos Róbertnek u Dávid Ro- László Mlhálv. Ane-ánvl Ferenc- Udla. Balogh János Pál, Kaállá Mártának 11..bei,. Fodor fiek és Kertész Ilonának Mó- kuszl FCrenené Frank Rozália, Sándornak és C:. ..u* Mí rí ónak nlke. Hecsóis Lászlóhisk és Rózsa István. Mlsöczkl Józsefné Zoltán s.:..:ior. Kovács i Jván- Nav Szidónia Karolinának Esz- M.irusih veronika. Csiszár latnak és Muii.m Honfiunk Casbá, l , fribeHa Varga AtUlánsk »s váhné Ballá Veronika. Heil BánSzert Istvánnak é« Tlplty Ibo- pnpp Rozállannk Attila. Vukn- dor Ferenc. Paloct Márts, Matvatiak Mereel, CSobán Jó el- r, -tvlvev tvánnak é« Várss Má- ilnger Györgyné Kancsal Brzaének éa császár /.»..• :-u-i«nak rtánsk Mariann. Psvit Ferenc- tvt. Abtok Mihály. Gyuris Fetozgef Péter, sutö Csabának és nek éá Kl' .fler E-zióbelnek renc János, Bbrűzs Istváh megoiáh Ilonának Csiba. SrerzO Hdlkö, Csontos Ernő Györgynek halt. Tnrhás Péternek ír. Herke Glzn- ' 'J:. ' .. ' Ifi Máriának Glzeli-i. Berkes Csaba Istvánnak ós Szűcs Teréziának Adrienn. Fülöp Istvánnak és Hnjdu Margit Piroskának Piroska Anita. Térjék CsnJenőnek és Stlrány! Erzsfbri Máriának Bslázs László, Hofgárt Ovörgynek és Böhn Anna ErSzeged: Nvárl CKzáné Ökrös Népünk hagyományvilágából Tápé kereskedőmúltja A század elejt Tápé gyé- állott. Ezek mellé jött egy A múlt évben tétté föl kény- és egyéb kereskedel- egész sor jól működő korcs- utoljára a nagy lakatot ajtattiét az ideköltözött zsidó ma, mint e Budligyár, a Mojé jára az utolsó tópai szatóct, családok látták el. öregjeink Pista vendéglője, az Ördög Németh Andrasné. Megszűemlékében ma is él az if- Sándor korcsmája, a tlévész néséről, mai állapotáról iZJobb és az Idősebb Müller, Fercsié és a legkésőbbig galmas, mindössze hároma Samu, a Dani, meg a Jóska prosperáló Dobó Rudi ven- perces dokumentumfilméi, zsidó, a.kiknek rendes, telje- déglóje. Mfg korábban a zsi- készített Wirfh litván, ismeft sebbik nevét ma sem tudja dók a gyékénykereskedelem- amatőrfilmes. A régi szatócssenki. Szatócsüzletet, korcs- fnel is foglalkoztak, a tápai boltok helyét, szerepét átvetmát működtettek. Boltjukban szatócscsaládok nem vergöd- te egv sor hasonló rendeltemindent lehetett venfil, ami tek vele. Néhány gazda, sa- tésű AFÉSfc-bolt, egy ABC-, egy parasztháztartásban szűk- Iád váltott erre iparengedélyt, egy iparcikkbolt, egy szíkvízséges volt. Ajtójuk nyitása- akik közül Lelc Mihályné, üzem, egy hentesüzlet és hákof kis rézcsengő jelezte az Pósa Jánosné. Ördögh Pálivá, rom kisvendéglő. A gyékényérkezőt. akit belépésekor a Nagy Antalné és Laczi Ist- kulák szerepét az országos szatócsboltok jellegzetes sza- vánné bonyolították le a leg- hírű Tápéi Háziipari Szövetga vágott mellbe. Volt itt nagyobb főrgnlttiat. Mellettük kézét vette át. Így a faluban kocsikenöcs, petróleum, gyér- számos szaladó, illetve kurta- végleg megszűnt a nagy időtya. fűszer, túró, medvegigina kufa Is kereskedett kisebb ket megért magánkéreskedés: is, meg bocskorszíj, süvegen- tételben, akiknek egv része a szatócsipar és a kufaság, kot, de még agyaggolyó is, ma is árusít a Marx téri piaamivel a gyérekek glikkerez- cokon. vásárokon. ffj. Leié József tek. A zsidó szatócsosalédok mindegyike foglalkozott gyékénykereskedéssel is. de őket ezért nem nevezték kufának. Főként az 1930-as évektől egyre másra hyitnák Szatócsüzletet — jobbára a kiöregedett, elhalt zsidók helyén — tehetősebb tópai családok is. A Fölvégön szatócskodott Szaláiné Kása Rozi. tőle mintegy fél kilométerre meg Víncze Pétermé Töpe Máfl, ez előbbi utcáját hiába keresnék rendes nevén, mert Kása Pozi utcája az öregek ajkán még ma is. A templom melletti sarkon a kis Müller helyén Fodor Dávid nyitott üzletet, aki ugyanott pékséget is üzemeltetett. (Pékműhely volt még Hodács Józsefnek a jelenlegi Balázs pék helyén.) Az ún. Nagyúccán (Kossuth u.) volt szatócsüzlete Bodóné Töpe Rózának. ez öreg Csongrádinénak, Néméth Piktor Bandinak. Német Antalnak és egészen Szeged határánál Csongrádi Gábor Pistának. A Kompjáró rampa egvik oldalánál volt a boltja Letr Istvánnénak. a máslkon Szent Sándornak, szemben vele á Traftkos Misuék (tele Mihály) dohánvbolt la. A faluból a földek felé vezető úthoz közel volt a „Ööttéték boti|/a", ahol és még néhány kisebb. hosszabb-rövidebb Ideig működő szatócsboitban vásárolhatott a tápui nép. Említési éfdéftie! még tVétnethy Gyula és Nagy Lajos szódagyára mellett Sulyok Feténc szappanfózdéje ts. valamint a Tápai-rétéh boltot nyitó Makra család és Zlmmermann. Antal. A szatócsokon, pékeken és egyéb kereskedőkön túl a negyvenes években hat hentesüzlet (Nagy tjajos. Nagy JOzsef. Csapó Sándor, bele József. Török József. Balogh András) is a lakosság szolgálatára Mesterhegedü Berezeli A. Károly új könyve A századfordulón ismert és a közéli Somogyl-könyvvolt Szegeden Braun János táf, ahova fóbiás tanár úr hangszerkészítő műhelye. A mester leányát az egyik Violvasni jár. Az író természetes mesélőkedvvél mutatja be lágot járt isegéd vetté fele- a Bagdi (azaz a Braun) m" ségül, és elibö! a házasságból hely mindennapjait, az tnn született a szegedi Kárász kiváló és önálló életet kezdő Utca 7. számú házban a ké- Boda Bálint pályáját. A fiasőbbi író és költő: Berezeli tal hangszerkészítő jószándéA. Károly. kú, de akarat és elképzelések A könyvborítón az (ró így nélküli ember, akinek élétVáll városáról: „Első S egész célja az, hogy elkészítse a életemet végigkísérő élmé- mesterhegedül. Boda az a tinyem szülővárosom: Szeged pue. aki életének gyakori kuvölt, s mindaz, ami jellemzi darcait — önmagát Is ámílezt a nagy alföldi metröpo- va — újabb és újabb nagy^ liszt. A rónaság, mely körül- szabású tervekkel akarja teövezi, s melyet számtalan- ledtetni. Szétfolyik kezeljen a szof bejártam. Tápé, a Ma- pénz, lassanként munkáját Is ros-torok, s a Tisza-parti fü- elhanyagolja, felesége elhidr zes. mely kalandos gyerek- gül tőle. végül kilátástalan korotti színhelye volt egészen élete tragédiába torkollik, a Eoszorkány-szigetig, s per- Az. (ró a Bagdi éa fl Boda sze az édes őtfi nyelv, mely család történetét pergő, érannyl Idő után is elevenen dekfeszítő meseszövéssel éfe él tudatomban." Berezeli sza- Htja el-vk, állandóan ébren Vftit Szegedi tárgyú müveinek tartva a* olvasót kfváncsisásora Igazolja: a szabadtérin got. Berezeli í sokat tápaszbémulatott Fekete Mária taltak ismeretével, érzékénv (1937), a Juhász. Gyula és rajzzal ábrázolja Boda egyéJózsef Attila emlékeket rög- Btségének a széthullását, fe-* zítő Kék ég alatt (1958). a 1 esésének, a szépséges Urbán bélmagyafországban közölt, Lenkének meg-megújuló harmajd kőnyV alakban ls meg- cát a teljes életért, jelént Hullámsír (1974), ésaz Boda Bálint fheghal, anélidén kiadott Előjáték. hül. hogy élete álmát, a liftesA Mesterhegedü családra- térhegedül elkészítette volna, gény, főazereplől az író szü- Kuncz bácsi (ftwdellje Konez lei és nagyszülei. A színhely Antal városi íőlevéltáros) nem jut meghatározó szerep- mondja kt a végső sumtnáhez, de a könyvben főlvll- zatot: a család' menedéklannak a tO-es évek Szege- nyújtó melege, az életünket déliek olyan jellegzetes vá- folytató gyermek az igazi rosképei, mint az Oskola ut- boldogság, ha úgy tetszik, az ca. a lebontott Templom tér. igazi mesterhegedü. (Szépiroaz újszegedl liget, á „piros dalmi, Bp. 1978.) téglás" iskola, a fflakai piac Apró Ferenc _„„rgyn .. zsebelnek Oyörgyl Anna, RzilSgvl Jórsefhek és Tttxii RorSliinak Afill*. KISS Lásslónsk ts r.rdflfll triiinek LSszió, Pinlét Ferenenek ts Torma Margitnak Ferenc. Magnnv Antalnak és fitvrvlth tlnnénak Árpád. Gcosr Lajos flSPd.n-nak és Kovács zursann* Rozáliának Eolián, Kádár tálváiinak és Rózsa EC•sábet Kslall.nnak Kala. Szalma Béla Józsefnek és MIM Eleikának Csaba. Sröcs Gyulának áa Tdth Edit Mgrgltnak PiatHtla Olga. Klspéter isivánnak és Overgváde* Juditnak Karolina Juílt. Szabó Imrének és Rekerzkl Etelka Rozáliának Attila László, veesernyés Vince Tibornak és Korslapéter Ilonának Vlnóe. Tóth István Jánosnak és E«rr*«k Zsuzsanna Annának Szilvia Zsuzsanna. dr, Gatró Istvánnak és dr. Vetrn Ágnesnek bora, dr. P*lmal-Pállag Lajosnak és Réti Eszternek Gerda. Voltord tstvánnak és tsttófalvt Klárának Atbert. Magda tstvánnak é» Gémes Teréziának Gábort Markó Zoltánnak éa Kakas Izabellának Zoltán Ferenc, Szabó Józsefnek és Toromén Márta Erzsébetnek Szilvia Edina, Lofcial Ferenenek és srflcs Mária Magdolnának Árpád. Lakatos Józsefnek és Török Arankának Antii Aranka. Kovács Lászlónak éá Renkö Katalinnak Gergely László. Apjok Györgynek és Pccák Mártának Katalin Zsófia, Dávid László Ferenenek és Kiu«H« iásuicsanGéntes Eszter: Mindig magam métermázsa terményt kivettem belőle, sürgétett a máísavevés. Nagyon tem az edényeket hiaba takargattam le a kamrában. megfagyott. Abban a hidegben hozzáfogtam megszűrni ruhán, mert a megfagyás úgv Pestre Jártunk piacra akkor még. 50 kilós lá- nézett ki benne, mint, az üvegszilánkok. Ezék a dákba rakodtunk. Őszibarackot, szilvái, körtét, kis |pg(iarabok is tartalmaztak szeszt. Úgy őt krumplit. Pestről Járt le kialkudott bérért a te- százalékát kidobtam a bornak, de ami megmahérautő. Ahányan szállítottunk, ráosztottuk, rH,K nagyon jó volt. mennyi jár egy mázsára, mindenki úgy fizetett. A rakodás egy helyen volt, igencsuk itt, a testvéreméknél. Minden ládát mágam tettem fél, a Karácsony felé fejteni is kellett, azután nem szűrtem, csak úgy 50 liternyit, a magam részére. 130. taíteskára, félredűltettem a lalicskát és véggel Ki is hánytam a szőlőt, mert a barackfát elboráhúztafn. Hogy nem segített senki? Én soha. . . som SZérettem senkit terhelni, z.akldthi a ma- HHHHPHI De nem hívtam ám! Pár hét múlva beszéltem gatT1 ügvével, bajával. Meg Törökéknél kapun az. udvart. Még a múlt évben is leadott három a keresztapámmal, ki lett ám a parancs adva. a rították. A barack több hasznot adott. Csak az otnéllól hagytam meg, hat tökét, ami befutja pénzt csak ő kezelt, helenle csak negyed kiló tottam: Jaj. a disznók! Jaj, a tyúkok! Kimennek' cukrot volt Szabad venni ötőjük részére. Az ital kellett betolni a taticskát, de mlndiá aZt hál- mázsát. Az árral pedig odaküzdölte magát, ahol a kövidinka van. A fák. szólök permetezése volt kávézás megszűnt, mindent megvont. Mikor disznót vágtak, még a rokonoknak sem engedett adni. majd ha lesz ház. másképp lesz — mondogatta. Rátötekédtern. vettem mázsát, ma ls megVan. Utána szőlőpermetéző, mindig máshonnan kellett kérni, és a másé hamarabb pusztul. Aztán szőlőprést, szőlödarálót. Ezeket magam vettem. Mikor kértem valahonnan, mindig az volt: siess Kél év múlva házal vették Szegeden. 1953-ban veie. mert ide is. oda is várják! Jólesett, hogy a sajátomon dolgozhatom fel a terményemet, soha senkinek nem mondtam, ha kértek, hogy nem adotti. beköltöztek, meg is nősült, családja Is van. Mikor megvették a házakat, eljött elbúcsúzni. Olyan örömmel mondta: „Az én nevem is benne van már a telekkönyvben." Párszor láttam Szegeden, de ő nem látott meg. A szomszédasszonytól kérdezte, férjhez mentem-e? Telt-múlt az Idő, már nem jártam el felesSzívesebben adtam, mint én kértem. Azután az agyonfáfásztó. Meg a cipekedés. Mindig, mindenhol magam. Az ezerkilencszázhatvanas évek csak megráztak azért. A VII. pártkongresszuson eldöntötték, hogy be kell a parn z.tot szervezni. De szigorú önkéntességhez volt kötve a belépés, nekem nem volt kedvem a jól kezelt földet bevinni. Meg hát úgy is gondoltam: dolgoztam én már eleget hanyag emberrel, én már azt nem óhajtom. Itt Szaiymaz, Batástya, Zsombó, Forráskút olyan gazdálkodást folytattak, hogy remekbe illet. Átkét darab 50 literes, húrom darab 30 literes, a többi még apróbb. Azért ragaszkodtam az Uvegkednl. mert az 1400 négyszögöl földem is elég hez. mert ezt. tisztábban tudtam tartani, mint a volt megmunkálni. Hogv másról ne beszéljek, a hordót. Beleteltem kásástól a talicskába. úgy vettem 300 literig bornak üvegeket. A summása vették egymástól: hogyan, miként? Erös férfitavaszi megfordítás már nagyon kimerített Mert én nem csaltam meg a földet, azzal mostam ki. Egyébként a hordóban, vagvis a „fáCsaládtagok álltak a munka élén. Nem vágytak hivatalba a szép gazdaságból. Pesten piackor meglátszott, nyolc-tíz nagykocsi, negyvef^ mázsa is ment eav kocsin. Mind ebbe a körzetbe valók ,, ... , ., H „ bedohosodtak. és a jó bort ls elrontották. Nem rendbe voltam. Ha ot csalom, annyL mintha ma- űr é eladásra, nem volt hol targam csalnám Apró kis reszteteket fogtam az . ásómnak, de olyan mélyen leszúrtam, hogy az ásó nvnka is mindig benne járt a földbe. Már A pincém tíz mázsa befogadásű volt, az kellett minden területem szőlő, gyümölcsös volt. ötven a krumpli, zöldségféléknek. Egy évben teleszür-. ban" jobb ízű borok voltak, csak azok hamarabb voltak. Földieper, barack, alma. körte, bab, mák, minden volt bőven. A szegedi piac is bőven ellátva. már attól kellett tartani, hogy a termelés a saját zsírjába fullad. Én ezt mind Jól láttam. ' (Folyta tjük)