Délmagyarország, 1978. szeptember (68. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-26 / 227. szám

Kedd, 1978. szeptember 26. 3 17 ezer tonna pvc Befejezéséhez köze'edik a pvc fóliát gyártó új üzemrész építése a Hungária Műaryagfe'do^ozó Vállalat nagytétényi gyárában. Az üzem a Borsodi Vegyi Kombinátban előállított pvc port dolgozza fel, és évente tizenhétezer tonna lágy pvcfóuát gyárt majd. Képünkön: szerelik az NDKgyártmányú gépeket Okosabban és hasznosabban Termelési módszerek a megye téeszeiben Jó néhány esztendővel ezelőtt a közös gazdaságokban könnyebben akadtak tartalékok, amelyekkel gyorsan mutatós eredményeket lehetett elérni. Mostanára gyökeresen megváltozott a helyzet, nemcsak azért, mert kialakultak és megszilárdultak a nagyüzemi méretek, s hatékony gazdálkodást hono. sítottak meg a kollektívákban, hane n azért is, mert a külkereskedelmi mérlegre ható export-import árarányok kedvezőtlenül módosul, tak. Mindez sokkal élesebben veti fel a még okosabb gazdálkodás szükségességét, a termelés valamennyi tényezőjével való ésszerűbb és takarékosabb bánást. Szűkebb pátriánkban is egyre nagyobb figyelmet fordítanak a földterület maximális kihasználására, az élő munkaerő és az eszközök hatékonyabb alkalmazására. A termőterület, s a mezőgazdaságban foglalkoztathatók száma évről évre csökken, ugyanakkor az eszközbefektetéseknek is korlátai vannak. Így aztán nagyobb jövedelmezőséget elérni csak 6zívós és következetes munkával lehet. Az elmúlt évtizedben a mezőgazdasági termelés iparosodott, az álló- és forgóeszköz-ellátottság javult, növekedett az ipari eredetű anyagok felhasználása, a termelés technikai, technológiai színvonala emelkedett és egységnyi területről egyre nagyobb termésátlagokat takaríthattak be a termelőszövetkezetek. Az állóeszköz-ellátottságban és az állóeszköz-hatékonyságban különösen a negyedik ötéves tervben történt gyorsabb változás. aminek a hatására a megye közös gazdaságaiban most az állóeszközérték meghaladja az országos átlagot. A hetvenes évek elején a termelőszövetkezetek jelentós részt vállaltak a szakosított szarvasmarha- és sertéstelepek, valamint a nem szakosított áUatf érőhelyek létesítésében. Kialakult egy arány, amely szerint a megyei téeszek, termőterülete az országosnak csak öt százaléka, ugyanakkor itt koncentrálódik az összes szakosított tehenészeti telepiek férőhelyeinek kilenc százaléka, a szakosított sertéste'epek férőhelyeinek 8,4 százaléka. A szakosított telepeken van, ahol a 60 ezer forintot meghaladja az egy tehénférőhelyre esö költség. A hízósertés férőhelyek megteremtésének költsége is magasabb az országosnál. Ilyen körülmények között nagy gondot okozott és jobban rontotta a gazdálkodás hatékonyságát, hogy ezeknek az állattenyésztési telepeknek az üzembe helyezése késett, vagy részleges volt a férőhelyek kihasználása, az alkalmazandó technológiák sem váltották be minden esetben a hozzájuk fűzött reményeket. Az épületek, a gépiek kedvezőtlen aránya és a kapacitás kihasználatlansága következtében Csongrád megyében az ezer forint állóeszközértékre 12—13 százalékkal kevesebb termelési érték, bruttó és nettó jövedelem jut, mint az országos átlag. , Az ipar szerű termelési módszerek térhódításával a gépesítés színvonala emelkedett, a nagy teljesítményű gépiek és gépisorok aránya nőtt. Ugyanakkor több köi zös gazdaságban még jelenleg is alacsony a gépisűrűség, a meg'.evö gépparkban igen sok a korszerűtlen, elavult erő. és munkagép, s az amortizálódott eszközök aránya magas. A traktorok átlagteljesítménye az országossal megegyező, de a traktorok évi műszak fel 'esítménye elmaradt attól, tehát a gépkihaszná'ás alacsonyabb színvonalú. Napjainkban a rekonstrukciós beruházásoknál, az új építkezéseknél, az olcsóbb, eszköztakarékos mego'dások és gépi beruházások kerültek előtérbe, ugyanakkor az üzemek fokozott figyelme' fordítanak az ésszerű anyagés energiatakarékosságra is. Vannak olyan közös gazda, ságok, amelyekben az állóeszköz-hatékonyság és a gazdálkodás eredményessége szempontjából egyaránt kiemelkedő sikereket értek el, a megyei átlag ötszörösét. Következetesebb, szigorúbb közgazdasági feltételek hatnak, a jó eredményeket csak okosabb és hatékonyabb gazdálkodással lehet tartani, az új beruházásoknál, eszközbefektetéseknél takarékos, de technikai lag-technológiailag mégis jó, korszerű megoldások alkalmazásával és az eszközhatékonyság színvonalának növelésével. Sz. L. L Irány vonatok Zalai répiával segítette ki a vasút a Sárvári Cukorgyárat vasárnap, mivel az Alföldről a vártnál kevesebb érkezett. Szerencsére Zalabéren némi répiak észlettel rendelkeztek, s így a folyamatos üzemű gyár munkájában nem keletkezett fennakadás. A nap folyamán összesen 77 vagon alföldi és 22 kocsi zalai répa érkezett sínen a gyárba. Más árufajtákból is nagy tételeket továbbított szeptember utolsó vasárnapján a szombathelyi vasútigazgatóság Nyugat-Magyarországon A nap folyamán hatalmas kőirányvonatok szállították a kavicsot a közép-dunántúlj bányákból az ország minden részébe. Magánvélemény E

lső gondolat szerint az újságnak ezen a helyén most egy beszélgetésnek, eszmecserének, interjúnak kellene állnia. Beszélgettünk is. az interjú teljes szövege itt van az asztalom fiókjában — és azt hiszem, ott is marad. Semmi nincs benne, amit a nyájas olvasó szemünkre vethetne, mégis jobb lesz, ha asztalban szitálódik rá az idő pora. Kenésekről, olajozásról, csúszópénzről és csúszós esetekről kértem magánvéleményt valakitől, aki ilyesmivel többször találkozik, mint én. Ha az utcasarokra kiállók, ahogy mikrofonos riporterek teszik, erről a témáról fél óra alatt egész zsákkal gyűjthetem a magánvéleményt, de erőt vesz rajtam szakmai gyöngeségem: egy írásban két ember nekem már sok. Ha eggyel beszélhetek legalább fél órát, a fogaskerekek jobban kapcsolódnak, és látlelet helyett magyarázatot is kapok talán. Mire jó a magánvélemény? És mit ér egy ember véleménye ott, ahol fekete pontokra kellene rámutatnunk? Biztosan észrevette más is, egész politikai struktúránk kíváncsi rá, mit mondanak az emberek. Politikai tényező lett, milyen a hangulatunk. A közhangulat, a közvélemény azonban kis, egyéni véleményekből rakódik össze, a hullámmozgás törvénye szerint: találkozásnál vagy erősítik, vagy gyöngítik egymást Egy nyomós ember magánvéleménye jól jönne nekem, gondoltam, Ha jól le tudom írni, talán lesz, aki elolvassa. Ha elolvassa, az is lehet — mindig többet akarunk —, valami kis morzsa talán megragad benne. De ha csak együtt gondolkodik velünk, szerény munkánkért fejedelmi a bér akkor is. Azt mondja beszélgető társam, szívesen társul, mert hasznát nézi: fontos a téma, közéletünk tü-kéit szedegetjük, ha róla beszélünk. Belemelegedtünk, és eljutottunk oda, ahová tűzzel gondolkodó ember eljuthat: elítéltük azokat, akik a zavarosban halásznak, meg azokat is, akik a zavaros vizet csinálják. Hogy történt, hogy se, nem tudom, de két nap múlva csörög a telefon, és azt mondja a kagvló, türelmet kér. Be kellett mutatnia magánvéleményének betűbe foglalt máso'atát a főnöknek, és ő módosítást kér. Furcsának mondom én, de ha belevágtunk, járjuk végig, átmegvek megint, kiegészítő beszélgetésre. Invitálnak a főnökhöz. Rendben van, menjünk oda. Azzal kezdi a főnök, hogv az első percben kioktat Furcsállom, több okból is. Szemmel látható, én vagyok az öregebb, a kioktatás egyenesen udvariatlanság. Vendég is vagyok, az ő szobájában, az udvariasság hivatali kötelesség lenne, hiszen végeredményben jószántamból jöttem. Az interjúcsinálás szabályait nekem kellene jobban ismernem, kenyérkereső foglalkozásom egyik része, lehet, hogy többet is tudnék mondani róla, mint 6 nekem, de most hencegjek vele? Hallgatom végig. Fölszólít hogy a válaszokat igy és így igazítsam át. Hogyan tehetném? Mások magánvéleményét? Igen, mert az illető magánvéleményként is csak azt mondhatja, amit ő jónak tart. Megkockáztatom, sűrű bocsánatkérések között, mondom, harag ne legyen belőle, de most egy másik ember magánvéleményére voltam kíváncsi, és mivel rokon az enyémmel, teljes meggyőződéssel le is írtam. Az ő véleményét esetleg máskor, ha úgy jön ki a lépés, szívesen meghallgatom, és ha közös srófra talál a gondolatunk, szíves engedelmével föl is használom. Rövid, de kitartóan feszes találkozásunk nem enyhült csöndes ellenvetéseimmel, ragaszkodott hozzá, hogy munkatársa magánvéleménye alakíttassék át. Néhol nem is kér több változtatást, csak azt, hogy az „ellangyosítás" némely szava kerüljön be a szövegbe: előfordult, megesett, volt már rá példa, néha, többször, alkalmanként, és ilyenek. Mondom én, amikor a témát kiválasztottam, nem a langyos vizet kerestem, ebbe a változatba semmiképpen nem mehetek bele. Szava pattogott, kemény volt, határozott, nem maradt számomra más megoldás, elbúcsúztunk egymástól. Most fordult elő először, hogy nem köszöntem meg a velem való foglalkozást. Ha elkezdeném mondani, amit követelései fontolgatása közben gondoltam, beleesnék az ő hibájába. Kioktatás lenne, ha elmondom, mi a magánvéleményem a munkahelyi demokrácia ilyenfajta eltérítéséről. Annyira szent dolog a demokrácia, csip-csup vitákban ne vagdalkozzunk vele. Különben éppen neki kell tudnia erről többet, mint nekem az interjú belső szabályairól. Hozakodjam elő azzal, hogy az árnyalatok gazdagítják, a sablonok pedig vetkőztetik az igét? Állampolgári jogként, akár kötelességként említhetném, hogy valaki szóvá teszi, ha észreveszi, valahol nyikordul a társadalmi szerkezet picike kereke. Ezt is tudja, úgy gondolom. Mondjam el. mennyire megtanultuk, a tisztességes emberek magánvéleményét hivatalból sem szabad átfesteni? Leckét adjak az ö szobájában? Az idősebb jogán? Követ kővel fizessek? Ezt a csatát csak én nyerhetem, a csöndes szónál kell maradnom. Zengjem el, az egészséges társadalmi véleménycsere szolgálatára milyen jogokat élvez a magyar sajtó? Olvasóink zöme régóta érzi ezt is. N

em a vitát akartam kerülni, amikor inkább a kilincs után nyúltam, bár úgv láttam, elszokhatott a vitáktóL Olyan gondolat rágódott belém, talán nem is engem, és nem is munkatársát, inkább saját magát ítéli meg rosszul, és azt hiszi, az üdvözítő igazság egyedül az ő nyelve alatt rakott fészket Ahogy e'néztem, fiatalabbnak láttam. Ahogy hallgattam, ő tűnt öregebbnek. Horváth Dezső Tanácsi igazgatásszervezők országos konferenciája Budapesten Hétfőn az államigazgatási szervezési intézetben csaknem 200 tanácsi szakember részvételével megkezdődött a tanácsi igazgatásszervezők ötnapos országos konferenciája. A tanácskozás előadója Raft Miklós, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese volt, aki a tanácsi munka korszerűsítésének igazgatáspolitikai kérdéseiről szólt Mivel az államigazgatás korszerűsítése az állami munka fejlődésének szükségszerű velejárója, ezért a tanácsok csak önmagukat folyi tonosan megújítva tölthetik be sikeresen szerepüket — Szülészeti kutatások Magyar és szovjet szülészek, nőgyógyászok, az orvos továbbképzésben tevékenykedő kutatók részvételével kétnapos tudományos konferencia kezdődött hétfőn Budapesten, a Semmelweis-teremben. Az Orvos továbbképző Intézet szülészeti és nőgyógyászati klinikája, valamint a tbiliszi szülészetig nőgyógyászati és perlnatológiai tudományos kutatóintézet most először szervezett közös tanácskozást. Ezen elsősorban a magzat méhen belüli fejlődésének körülményeit, az egészséges fejlődést veszélyeztető okokat és a karaszülés egyes kérdéseit elemzik. (MTI) hangsúlyozta. Nem szabad arról megfeledkezni, hogy a korszerűsítés és az egyszerűsítés nem önmagáért és nem is csupán a gazdaságilag mérhető megtakarításokért, hanem az államszervezet és az állami munka szüntelen fejlesztéséért, javitasáért van. A továbbiakban rámutattak. A korszerű közigazgatás mibenléte nem elsősorban a látványos szervezeti, strukturális változásokban, nem ib az imponáló technikai apparátusban, hanem a pontos, megbízható, eredményes munkában határozható meg. Nagyon fonto6, hogy a korszerűsítés divatjelenséggé válását megelőzzük, azt, hogy a mutatós, de hatékonyságot nem javító öncélú intézkedések „helyettesítsék" a pontos, megbízható közágazgatasi munkát. A korszerűsítés igazgatáspolitikai feladatai közül az egyik legfontosabb az állami munka demokratikus vonásainak, szocialista jellegének erősítése. Az intézményeknek, így a tanácsoknak azt kell szolgálniuk, hogy az embereik legyenek részesed a sorsukat, életüket befolyásolo döntéseknek. Ehhez pedig fontos a decentralizáció szélesítése, az érdékkképviselet erősítése az önkormányzati jelleg szem előtt tartásával. Ugyanígy jelentős szerepet kell kapjon a nyilvánosság, a tanácsi-lakossági párbeszéd, a jogszabályok közérthetősége, valamint az ügyfél- és jogsegélyszolgálat gyors ügyintézése. Az igazgatási tevékenység csak úgy lehet sikeres, ha mindenki a maga feladatát látja el. Mindenki ott, és abban legyen korszerű, ahol es amiben tennivalója van, s azt becsülettel, hivatástudattal, szolgálni akarással, emberséggel végezze. Mert vegsó soron a közigazgatás korszerűsítése sincs másért, mint az emberért, a róla való gondoskodásért — hangsúlyozta Raft Miklós elnökhelyettes. A konferencia résztvevői' a következő napokban az ügyvitelgépesítés, valamint az információkezelés korszerűsítésének lehetőségeiről, a lyukkártyatechndka alkalmazásáról cserélnek többek köZötí véleményt (MTI)