Délmagyarország, 1978. szeptember (68. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-20 / 222. szám

3 Szerda, 1978. szeptember 20; Üj iskolában Korábban már beszámoltunk az Újszegeden. Odessza városrészben megnyíló új. II es számú általános iskoláról. Akkor még az előkészületekről, az intézmény első tanítási napjára való felkészülésről adhattunk csak hírt, ismertetve az iskola külső és belső képét, felszereléseit, lehetőségeit. Nos, az azóta eltelt egy hónap nyilván egyik legfontosabb és egyben legszebb időszakát jelentette egy, a távoli jövőben megírandó krónikának: szeptember 6-án megkezdődött a tanítás a város legújabb iskolájában, s mostanra tanárok és tanulók egyaránt túl vannak már az ismerkedésen, az épület, a tantermek, a könyvtár, a nyelvi laboratórium és á többi létesítmény birtokba véle'cn — néhány hete rendes kerékvágásba zökkenve, mindenhez hozzászokva tart a munka, folyik a tanitás. Kénünkön: az új iskola — belülről Púja Frigyes Norvégiában Knut Fryedenlund norvég külügyminiszter hétfőn este vacsorát adott a hivatalos látogatáson Norvégiában tartózkodó Púja Frigyes magyar külügyminiszter tiszteletére. Fryedenlund a vacsorán elhangzott pohárköszöntőjében meleg szavaikkal emlékezett vissza két évvel ezelőtti budapesti látogatására, amely alkalmat adott egymás véleményének jobb megismerésére. Hangsúlyozta, hogy Pu.ia Frigyes jelenlegi látogatása hozzájárulhat a két ország kapcsolatainak további bővítéséhez. Púja Frigyes pohárköszöntőjében megköszönte a meghívást, s leszögezte, hogy a magyar—norvég kapcsolatok súrlódás- és problémamentesek. „Nagy súlyt helyezünk a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére — hangoztatta —, mert ezek kihatnak a politikára is. Arra törekszünk, hogy a szocialista országok és a nyugati államok között hátrányos megkülönböztetésektől mentes gazdasági kapcsolatok alakuljanak ki." Púja Frigyes hétfőn, a késő esti órákban sajtókonferencián válaszolt a norvég rádió, valamint a Dagblated és a Verders Gang című napilapok szerkesztőinek kérdéseire. Tanácskozási központban A felsővárosiak az egészségügyi ellátásról Félidőhöz érkezett a ta- re, javaslatokra dr. Bánfalvi Hangsúlyozta, hogy a Körtácsjkozási központok mun- Géza elmondta, sajno3 kevés JAL rendszeresen ellenőrzi a kája, a választók és tanács- a modem, tágas rendelő, vízvezetékeket A bejelentétagok __ véleménye alapján legtöbbször, szűk, átalakított seknek utánanéznek, de tudni kell, hogy az ivóvizek lassan kirajzolódik a lakos- épületekben látják el a be __ ság egészségügyi ellátásának tegeket. Ennek ellenére nem szennyeződését általában az részletesebb képe. Felsővá- lennének a várók túlzsúfol- elavult csövekről leváló kotak, ha valóban csak az in- vamoszatok okozzák, nem a helyiségében dokolt esetékben keresnék baktériumok. Az onkológiai Dr. Bánfalvi fel az emberek a körzeti or- szakrendelésre beutaltakat Géza, a kórház-rendelőinté- vost. A reumatológiai gyó- kevés szakember gondozza, s zet igazgató főorvoshelyet- gyító-megelőző munka félté- ezért nehéz az időpontokat tizennégy teleinek javításához több módosítani. fosban az MSZMP kerületi szervezetének tanácskoztak. tese ismertette a évnél idősebb lakosságot el- gyógymedencére lenne szűklátó egészségügyi iintéziné- ség. Az újszegedi fedett uszoda beindulása nyek munkái át. Az előadást követően Holc. enyhíti majd a gondokat, ner Jenő szólt a kórházak, rendelők túlzsúfoltságáról. Rámutatott, hogy a fürdőkben is hasonló a helyzet. A medencék vize hamar beTervezik a kisdiagnosztikai gépek felszerelését a körzeti rendelőkben, de még több, Volt olyan felvetés is, amely nem tartozott szorobizonyára san az egészségügyhöz. Ezzel külön foglalkozott az illeté-" kes tanácstag az ülés után. A résztvevők tárgyilagosságát dicséri, hogy a hibákat adminisztrációval foglalkozó és az erényeket egyaránt dolgozót már nem tudnak alerre Pécsett délszláv nemzetiségi klub alakult — jelentették be kedden a Magyarortikus Szövetségének küldöttválasztó gyülécén. Baranya megye székhelyére az utóbbi években, évtizedékben több száz délszláv szennyeződik a nagy látogatottság miatt, a beutaltaknak sokáig kell várakozni a súly- p fürdőre. Több medencét kellene építeni és jobban kl kellene használni a termálkutakat. Bujdosi Pálné kérdezte, miért nem kaphatóak nálunk is az egyes betegségek gyógyítására különösen bevált külföldi gyógyszerek? Kifogásolta, hogy túlságosan elhúzódott a városi fürdő korszerűsítése. Bárkányi János egészségtelen lakáskörülményeinek megváltoztatását kérte. Bézá Ferenc tanácstag hangsúlyozta a körzeti rendelők fontosságát, és kérdezte, máért nem szerelik fel ezeket kisdiagnosztikai készülékekkel. Tapasztalatai szerint sokan visszaélnek az ingyenes betegellátással, indokolatlanul kérik táppénzre utalásukat Az „álbetegeket" könnyűszerrel kiszűrné a gépi vizsgálat, és ezzel a szakrendeléseit magas forgalmát is lehetne csökkentem. Javasolta, válasszák el a körzeti orvosi munkától az adminisztrációs teendőket. így javuln." a rendelési idő kihaszná'ása. Német Lászlóné. a Felsőváros 121-es épületének lakója kérdezte, milyen gyakran ellenőrzi a KÖJÁL az ivóvizek tisztaságát. Elpanaszolta. hogy lakásukban szennyezett, kellemetlen szagú a víz. Valamint kérte, biztosítsák a vállalati rákszűréseken szakrende'ésre Utaltak részére a nyújtott műszakban történő kivizsgálást. A problémákra, kérdésekmegemlítve, mérlegelni tudtak. J.E. Délszláv klub alakult Pécsett tanévben 31 hallgató tanul a négy évfolyamon. A Magyar Tudományos szági Délszlávok Demokra- Akadémia dunántúli intézetében nemzetiségi szociológiai kutatás, a Baranya megyei levéltárban pedig nemzetiségtörténeti kutatás kezdődött. A rádió pécsi stúdiónemzetiségű család kö'tözött járnak délszláv szekciója héta falvakból. Ma már körül- köznapokon 30 perces, vasárbeiül négyezer szerb-horvát n^P 45 perces anyanyelvű anyanyelvű ember él a Me- műsort sugároz, s augusztus csekalján, vagyis Pécs az 20-tól a televízió pécsi körzeti stúdiója is készít szerbhorvát nyelvű műsorokat. (MTI) ország egyik legnagyobb délszláv lakta városa. A nemzetiségi szövetség kongreszszusán hat küldöttel képviseltetik magukat a pécsi délszlávok. A küldöttgyűlés nemzetiségi politikánk fontos eredményeiről adhatott számot Pécs területén is. Délszláv nemzetiségi óvoda nyílt a városban. A szerb-horvát tannyelvű általános iskola kollégiumát ötmillió forintos költséggel bővítették, korszerűsítették. Hazánkban egyedül a Pécsi Tanárképző Főiskolán képeznek szerb-horvát nyelvű tanárokat, az idei Magyarország műszak után F bennünket csak fizetgetnek, addig mi csak dolgozgatunk — terjedt el egy időben nálunk a cinikus közmondás, amit az utóbbi időben már nemigen hallani, gyakorlatával viszont annál többet találkozhat az ember. A szólásmondás és a gyakorlat egyaránt kiváltott morózus megjegyzéseket, nekibuzdult lelkesedéstől átfűlött ráolvasásokat, közgazdasági, szociológiai, politológiai és ki tudná fölsorolni, milyen elemzéseket, csak éppen a helyzet nem változott lényegesen. Talán mindössze annyiban, hogv az évekkel ezelőtt oly kedvvel — az újdonság nekibuzdulásával emlegetett — szólásmondás manapság már kikopott a köztudatból, ám a vele fémjelzett gyakorlat változatlanul él, hat és virul. Bárhogyan is gondolja végig az ember állapotainkat, legföljebb a szólásmondást — amely amúgy is kihalóban van újdonságerejét elveszítve —, szóval legföljebb a mondást találhatja cinikusnak, mert amennyiben elfogadja a marxizmus egyik alapelvét, amely szerint a lét határozza meg a tudatot, a szólás szellemét tükröző magatartás nagyon is érthető, sőt mi több, célravezető is minálunk. Tudom, a kedves olvasó mindezek láttán már többé-kevésbé jogosan szisszen föl, mondván: az újságíró szokatlan őszinteségre ragadtatta magát. Nos, megnyugtatom a kedves olvasót, ebben az írásban is lényegében azzal találkozik majd, amit lapunk e helyén megszokott, a párt, az MSZMP politikájával, illetve hát annak egy kis vetületével. Az eddigiekben egy szólásmondásról és az annak megfelelő „dolgozgatunk" magatartásról volt szó. A tájékozott nanilanolvasó most nyilván elvárná a megfelelő és szükséges dörgedelmeket, az inkvizíció apostolaihoz méltóan fennsőségesen szent ítéleteket az efféle magatartás fölött, ám az „ítélkezni könnyű, gondolkodni nehezebb" megállapítás jegyében most inkább arra kérném a kedves olvasót, kíséreljük meg együtt gondolkodva bejárni a „dolgozgatunk" magatartásig vezető utat. Szóval: gondolkozzunk! Magyarország minden újságolvasó embere előtt Ismert ténv, hogy nagyjából-egészéből hogyan oszlik meg nemzeti jövedelmünk fölhasználása. Körülbelül egynegyedét elviszik a fejlesztések, beruházások, és majdnem háromnegyed részét, a fogyasztásra szánjuk. A fogyasztáson belül nagyrészt — leszámítva az oktatást, egészségügyi ellátást stb. — a nemzeti jövedelemnek az említett majd háromnegyede a bérekben csapódik le, amelyekből — hála tisztes gazdasági fejlődésünknek — a földi javak eavre vonzóbb és kellemesebb faitáit tudjuk megvásárolni. Eddig nagyjából rendben is volna m'nden, ám nvilván azt is jól tudja mindenki, hogy a jövedelmek eloszlását szorosan követi a jövedelmek újraelosztása. íme, egy egyszerű példa. Kemény munka árán befizet valaki egy lakásra, megkapja, lakik benne, aztán a lakást tapétázni keli. Keres egy szakembert, aki megcsinálja — többnyire állami vállalat egy dolgozóját), és kifizet neki egynéhány ezer forintot Ezzel — vagy akár a benzinkútnál adott borravalóval — máris tevékeny részese lesz a jövedelmek újrafelosztásának. Tulajdonképpen ez sem lenne baj, ha ebből az újrafelosztásból aktív és passzív félként nagyjából mindenki egyformán vehetné ki a ré:zét. Csakhogy sajnálatos módon itt óriási egyenlőtlenségek- alakultak ki. Egy szövőnő vagy egy irodalomtanár ugyanis csak passzív félként, „adóként" vehet részt a jövedelemek újrafelosztásában, míg egy kőműves, villanyszerelő, csőszerelő, benzinkutas, pincér, tévészerelő stb., stb., stb.... aktív és paszszív. tehát „adó" és „kapó" félként egyaránt részese lehet ennek a játéknak. S az már többnyire csak rajta és körülményein múlik, hogy aktivitása vagy passzivitása határozza-e meg inkább életkörülményeit Mondhatnánk, és lényegében joggal is: ne sajnáljuk attól a pénzt, aki munkaidő után, szabad óráit, napjait föláldozva tesz szert súlyos tízezrekre, hiszen végül is ezzel a munkájával társadalmi érdekeket szolgál, hetek alatt megcsinál nekünk olyasmit, amire különben évekig várhatnánk. Hogy őszinte legyek, nem is a pénzt sajnálom ezektől az emberektől, akik nehéz munkával keresik meg átlagon jóval felüli jövedelmüket, hanem azon sajnálkozom, hogy egyre többször vagyok kénytelen észrevenni: deformálódik minálunk a világ, a szakma, a munka szeretete. Lassanként egyre inkább megmosolyogni való fehér holló lesz az az ember a jövedelmek újrafe'osztásába aktívan bekapcsolható szakmákban, aki a szakmájának él, s egyre tóbb lesz az olyan, aki azt nézi, hogyan lehetne többhöz jutni. Ismételten kijelentem, nem kárhoztatom ezeket az embereket, akiknek egy része szocialista brigádtag, részt vesz minden társadalmi munkán, s minden lehetséges módon kifejezi tevékeny részvételét a szocialista társadalom építésében. Nem kárhoztatom, mert nem kárhoztathatom. Ócsárolhatok egy fiatal orvost, amiért elfogad hálapénzt? Hiszen százezren fölül kell fizetnie egy lakásbeugróért! Szidhatok egy kőművest vagy villanyszerelőt, mivel munkaidőben csak dolgozgat, hogy utána jusson energiája maszekolni? Hiszen éppen házat épít, sok százezer forintos költséggel! Később, amikor megvan a ház, megvan a lakás — amihez plusz jövedelem nélkül csak öt-tíz-húsz évvel később jutottak volna — ócsárolhatom őket, hogy folytatják, amit megszoktak? Hiszen akkor utazni, világot látni kéne, netán könyveket, lemezeket venni, és egyáltalán, könnyebben élni.,. Nem, nem szidhatom őket, ha őszinte vagyok. Csak akkor szorul össze a gyomrom, amikor azokra a százezrekre, milliókra gondolok, akiknek nincs módjuk aktívan részt venni a jövedelmek újrafelosztásában. ök vajon hogyan jutnak a lakáshoz? Hiszen a munkáslakás-kedvezmények a maszekoló villanyszerelő ugyanúgy kapja meg, mint a szövőnő... Szocialista alanelv: mindenki munkája szerint részesediék a megtermelt javakból. S ezt — sajnos — egyre többször értelmezzük úgy: munkaidő utáni munkája szerint részesedjék. Hiszen ha valaki fáradtan ődöng munkahelyén, legföljebb ha tíz százalékkal keres kevesebbet, mint aki minden tudását, energiáját és munkaszeretetét megfeszítve dolgozik ugyanott. Ám ugvanő száz százalékkal többet keres hétvégi maszekjaival. égóta hajtogatjuk, s a politikai szándék is megvan rá: növelni kell a teljesítménybérben foglalkoztatottak arányát. Csakhogy lassan megy w a folyamat, s nem túl vonzó a dolgozd részére. Inkább csak saját kárukat látjáV benne, semmint hasznukat De ha egyszer, teszem azt ugyanazon az építkezésen az egyik kőműves kétezer-ötszázat a másil" nyolcezret vinne' haza, tehát valóban dif ferenciálnánk az elvégzett munka szerint, vajon akkor sem lenne vonzó a teljesítmény szerinti bérezés? Akkor talán megérné, hogy apait-anyait a munkahelyen dobjunk be. S talán az sem okozna gondot hogy néhányszor tízezren kimaradnának a jövedelmek újraelosztásából, hiszen akkor netán a szolgáltatóipar is sokkal többet produkálhatna, mint eleddig... Szávay István R A csehszlovák sajtó napja A csehszlovák 6ajtó napja osztályának helyettes vezető-űkalmából Václav Moravec. je, jelen voltak a magyar a Csehszlovák Szocialista sajtó, a rádió, a televízió Köztársaság budapesti nagy- képviselői, a Kormány Tájéf^S^ld! Hivatala, s a KülFodor László, az MSZMP ügyminisztériuzn vezető KB agitációs és propaganda- munkatársai. (MTI) Á könnyűipar a BNV-n Az ószi BNV a „nyitott mennyi vásárlátogató nem amelyekre bel- és külföldi kapuk hetét" jelenti a köny- csupán egy év gyártmány- megrendelést tudnak már nyűipar 101. kiállításán részt fejlesztési munkájának ered- most elfogadni, vevő 183 vállalat és szövet- ményeit tekintheti át, ha- Szeptember 25 '6 37 28 azám*m A ,hazai * ,n_em érdeklődhet is a terme- 29-én lesznek a "könnyű*" külföld: szakemberek, s vala- lo tovább: céljairól — mon- ipar szakmai napjai; a 17-es dotta Moré András, a köny- pavilonban a vásár egész nyűipari vásári bizottság ve- tartama alatt — 24 vállalat zetője, a BNV „A" pavilon- & szövetkezet közreműködőjában tartott keddi sajtó- sévei _ napi hat divatbemu. tájékoztatón. tatót tart a Magyar Divat In« rt BHV-re a gyártmány- tézet; Umét lesz öltözködési, fe'Iesztés java termését hoz- ... , ... , , ... zák el, s csupa olyat, ame- lakberendezési * árukezelés! lyek gyártásához megvan tanácsadás a BNV-n. minden feltétel. Ez volt az A könnyűipar 11 300 négyalapelv az őszi BNV-re hir- zetméternyi kiállítási terüledetett gyártmányfejlesztési téból a legnagyobb helyet pályázaton is. A 900 ruházati foglalja el az ,.A" pavilonban cikk, valamint harminc bú- látható öltözködési kiállítás; tor termékcsoportból csak az otthon-kiállítás 4500 azokat díjazták. amelyek négyzetméteres te-Oletén 23 „piacérett"-nek bizonyultak, termelő kapott helyet