Délmagyarország, 1978. szeptember (68. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-02 / 207. szám

4 Szombat, 1978. szcpáfcmber 9. Display az irodákban Rövid tudományos hirek Amőba — részekből A tudomány mai fejlettsé­gi szintjén még nincs lehe­tőség arra, hogy mesterséges úton élőlényt állítsanak elő. Az azonban már megvalósít­ható, hogy valamely egysejtű állatbői. például amobaból kioperálják a sejtmagot, és «gy másik, magjától ugyan­csak megfosztott amőbába ültessék át. Ily módon végül ls „új"-állat keletkezik. E téren Jelentós előrelépésről számoltak be az Egyesült Államokban: a New York Állami Egyetemen sikerült különböző sejtalkotórészek­ből élő amóbét „összeállíta­ni". Ezt « müveletet az első mesterséges „se jtszin tézis­nek" lehat tekinteni. A kísérletet, amelyhez há­rom amőbat használtak fel, á következőképpen végezték. Az egyik nmőbéból eltávolí­tották n sejtmagot és kiszip­pantották a sejtplazmát. A megmaradt sejthártyéba az tán egy másik amőba sejt plazmát és egy harmadikból származó sejtmagot operál­tak. Az esetek 70 százaléká­ban csak akkor lehetett há­rom amőbából egy negyedi­ket készíteni, ha valamennyi állat egyetlen egyedtói szár­mazó utód volt. Amikor kü­lönböző egyedektől származó omóbuutódokat használtak a kísérletekhez, 434 esetből csak kettőből keletkezett élő mesterséges amőba. E siker­telenségnek a kutatók véle­ménye szerint valószínűleg az az oka, hogy a különböző származású amőbáknak nem teljesen azonos a kémiai összetétele Ha ezt a különb­séget például vegyszerekkel vagy besugárzással meg le­hetne szüntetni, lehetőség nyílna teljesen új tulajdon­ságú mesterséges amőbák előállítására is. Á tiszta vizekért A repülés biztonsága A légiforgalom nemzetközi méretű íejiődése fokozott kö. vetelményeket támaszt u biz­tonság tekintetében. Jóllehet s repülőgépeknek a levegő­ben való összeütközése a rit­kábban előforduló balesetek közé tartozik, a gépek szá­mának a gyors növekedésé­vel ez a szám emelkedhet. Rendkívül sok bonyolult matematikai művelet meg­oldása szükséges ahhoz, hogy meg lehessen akadá­lyozni két gép összeütközé­sét repülés közben. Az Igen gyors számítógépek már ké­pesek ennek a feladatnak az elvégzésére, így remény van a gépösszeütközések problé­májának megoldására, talán már a közeljövőben. A léglforgalom biztonsága és zavarmentes lebonyolítása nagymértékben előmozdít­ható egyébként a Satran forgalomirányító rendszer­rel, amely optimalizálja az Induló és érkező gépek kö­zötti térköz nagyságát. Ez a rendszer ugyancsak számító, gép használatán alapszik. A felszíni vizek elszennye­ződese új fejezetet nyitott számos tudományág történe­tében. A szennyvíztisztítás mint új, alkalmazott tudo­mány egyre jelentősebb lett. Az ipar és a mezőgazdaság, a közművesített várostelepü­lések rohamos fejlődése rá­kényszerítette a mérnököket, hlglénlkusokat, hidrobiológu­sokat, vegyészeket, hogy fel­tárják a szennyvíztisztítás le­hetőségeinek legkülönbözőbb módszereit. A vízfolyások öntisztító ké­pességének felhasználása a szennyvizek biológiai tisztí­tásában csak addig a hatá­rig terjedhet, amíg a befolyó szennyvizek mennyisége és minősége összhangban van a vlz élővilágának elbontó, il­letve gz elbontott szerves anyagokat raktározó képessé­gével. Ha ez nem biztosítha­tó, kimerül a víz' áyáa ön­tisztító képessége. Ennek az állapotnak azonban nem sza­bad bekövetkeznie a vízfo­lyásban, mert egyrészt el­pusztítja annak hasznos hal­állományát, másrészt ebben az esetben, ha Ivó- vagy iparvlzkivételre kerül sor, nagymértékben megnövek­szik a vízfolyásból vett víz tisztítási költsége, a szenny­vízzé alakult vízfolyás azon­ban már az emberi gletre is veszélyessé vélik. A szennyvizek biológiai tisztítását tehát más módon kell megoldani, ha a szenny­vizeket befogadó vízfolyás nem bír már el több szenny­vízterhelést. Biológiai szenny­víztisztító berendezéseket kell építeni, de ezek működésé­nek egyik előfeltétele, hogy a tisztításra kerül szennyvi­zekhez ne kerüljenek olyan szennyvizek, amelyek a be­rendezés működését biztosító élővilágot elpusztítják. A bio­lógiai csepegtető testekben történt biológiai szennyvíz­tisztítás lényege, hogy a kü­lönböző rendszerű ülepítő­berendezésekben jó ülepített szennyvizet minél nagyobb felületre osszák szét, minél több levegővel érintkezzék a szennyvíz. A benne oldott szerves anyagokat a nagy testfelületeken kialakult bak­tériumhártyák baktériumtö­megei felfalják, átalakítják és a vízből kivonják. Képünkön: Hatalmas szenny, vízülepítő berendezések. A fáradságos, idegölő, egy­hangú emberi munkának a megkönnyítését szolgálják az ügyviteli számítógépek. Ezek kartotékok helyett mágneses szalagokon vagy tárcsákon tárolják az adatok millióit, automatikusan végeznek másodpercenként több száz­ezer összeadást, szorzást vagy más műveletet, és meg­kímélik az embert a karto­ték keresésetői, kezelésétől, a» asztali számítógép mű­ködtetésétől, a táblázatok és főkönyvek lapozgatásától. De ml helyettesitheti az írógépet és a telefont? A kölcsönős kapcsolat leg­újabb eszköze a katódsuga­ras megjelenítő készülék, amelyet angol neve alapján displaynak is ismernek. A diplay írógépbillentyűkkel ellátott tévéhez hasonlít. Er. nyőjén megjelenik a billen­tyűkön gépelt szöveg, vagy a számítógéptől érkező' üze­net. Bizonyos típusok csak betűket és számokat képe­sek megjeleníteni, ezek az ún. alfanumerikus-készülé­kek. Mas, fejlettebb típusok alkalmasak egyszerűbb ábrák felrajzolására ls; a legigé­nyesebb grafikus dlsplay­készüléket bonyolult rajzok felvázolására használják. A dtsplay-készülékbe két helyről érkezhet kiírandó szöveg: a billentyűzetből vagy a számítógépből, amely telefon, vagy rádiócsatlako­záson keresztül közlekedik a a készülékkel. - Ugyanezen az úton továbbítható az er­nyőre kiírt szöveg a számító, géphez le, ^ •• | ii I rr Csorduló játszótér Á kormányzás „műhelytitkai" 9000 éves réztárgyák Az isztambuli és a chica­gói egyetem kutatói Kelet­Törökországban a Tigris egyik kis mellékfolyójának ászaki partján a földművelés ás az állattenyésztés korai bizonyítékai után kutattak. Figyelemre méltó építészeti maradványokon kívül kő­szerszámokra. csiszolt kőből készült dísztárgyakra, agyag­nobrocskákra bukkantak. Olyan nyomokat fedeztek fel, amelyek egy kezdetleges bu­zafajta létezésére engedtek következtetni. háziasított kutyák, sertések, juhok és kecskék maradványait talál­ták meg. Mindezek a leletek az 1. e. nyolcadik évezredből származnak. Közvetlenül a felszín alatt még fontosabb emlékeket fedezlek fel. Ma­tachltból készült tárgyukat találtaik, átfúrt gyöngyöket, égy gondosan simított, de át nem fúrt ellipszoidot és egy kis táblácskát. Azután egy szerszám darabja került napvilágra — egy négyzetes keresztmetszetű, termésréz­ből kalapált ár hegye. Végül még három parányi réztúrgy volt ott, amelyeket valószí­nűleg tűként használtak. Ezek közül kettő, amelyek — úgy látszik — nem vol­tak épek, hegyesre voltak csiszolva. A harmadik tű meg volt görbítve és mind­két vége ki volt hegyezve. Hogy e fémtárgyakat hi­degen vagy melegen mun­kálták-e meg, azt eddig nem sikerült megállapítani. Az azonban bizonyos, hogy a település lakosai már 9000 évvel ezelőtt nemcsak ismer­ték a rezet, hanem termés­rézből kalapálással és csi­szolással tárgyakat is előál­lítottak. Dinoszauruszok nyomában A moszkvai Őslénytani In­tézet egyik expedíciója nem­rég tért haza Mongóliából, ahol páratlan leleteket ta­lált a Gobi-sivatagban. A kezdetben kevés sikerrel já­ró kutatásokat mintegy 20 évvel ezelőtt kezdték el, és csak mostanában folytatták. A mongol pásztorok gyak­ran találnak különleges, mai élőlény csontjura nem emlé­keztető csontokat. S valóban, a pásztorok által mutatott helyen páratlan lelet fogadta a szakembereket: dinoszau­ruszok. azaz sárkánygyíkok maradványainak tömege. Az ősidőkben valószínűleg tó volt azon a helyen, ahova ezek az őshüllők fürdeni és legelni jártak. Az elhullott állatok a buja növényzettel benőtt vízparton maradtak és csontjalkat Idővel beta­karta az iszap. Azért marad­tak fenn ilyen Jó állapotban, és nagy mennyiségben mind­máig, mert a Gobi-slvatag — szerencsés véletlen folytán — több száz millió év óta nem került tenger alá. A leletanyag olyan gaz­dag. hogy csupán egy részét tudták elszállítani. Egy tel­jes dinoszaurusz-csontvázat a moszkvai Intézet múzeu­mában állítottak kl. Tervbe vették, hogy ez év nyarán is­mét folytatják a megkezdett feltárásokat. Nehogy azt higgyük, hogy csak hazánk nagyvárosaiban kevés a park és a játszótér, így van ez világszerte min­denütt. A játékra, kikap­csolódásra, pihenésre és fel­üdülésre alkalmas szabad térségek ugyanis a testi-lelki egészséget szolgálják. A gyermekek számára azonban be is kell rendezni, Játszó­parkokká kell alakítani e szabad térségeket. A játszó­eszközök célja az, hogy az élet különféle feladatalt gyermek-méretekben előál­lítva fölkészítsenek a későb­bi helytállásra. De a játék­tér ne korlátozza az egyéni­séget, a képzeletet. Az élet ugyanis eléggé uniformizált, már a gyermek élete ls. Ho­gyan lehetnének szárnyaló képzeletűek, megfelelően aktívak a gyermekek, ha a gondokozásukat és a mozgá­sukat korlátozzák? — i eszik fel a kérdést a kutatók. A kész játékok nem tanít­ják meg a gyermekeket az igazi játékra, a játék szere­tetére és őrömére; nem ta­nítják meg az életre sem, csupán időtöltésre szoktat­ják. Ez pedig eltorzítja az egyéniség fejlődését és a művelődési igényeket ls el­torzítja majd — mondják. Az a gyermek iki kiskorá­ban egyre csa csúszkál a csúzdán, bújkál a betoncső­ben, felnőtt korában sem lesz hajlandó azon fáradozni, hogy — mondjuk — meg­értsen egy verset, egy mű­alkotást, elgondolkozzék egy szobor láttán. Amennyiben szűk a játék tere, beszűkül az ember maga is. Méretétől függetlenül is szülőiek hat a tér, ha sivár, ha csak egy­két játszóeszköz található rajta. Ha sort kell állnia a gyerekeknek a játékszerek­hez, indulatokat ébreszt ben­ne. Aki birtokba vette a Játszószert: hatalmaskodó lesz, aki pedig hiába vár rá. az agresszív Képünkön: egy NSZK­beli „gördülő játszótér" egyik szórakoztató eszköze Járművünk kormányozha­tóságának, kormányérzékeny­ségének ismerete a közleke­dési biztonság egyik legfon­tosabb feltétele. A kormá­nyozhatóságot meghatározza a jármű mérete, a hajtás mód­ja, illetve a jármű súlypont­jának elhelyezkedése. Minél kisebb a Jármű tengelytávol­sága, s minél hátrább he­lyezkedik el a súlypontja, a jármű annál fordulékonyabb. Csak a kormányozhatóságot tekintve nincs különbség a mellső- és hátsókerék-meg­hajtás között, de a kormány­zás lehetőségeit befolyásolják a kerék tapadási viszonyai, a jármű sebessége és az útvi­szonyok is. Az egyes gépkocsitípusok különbözőképpen „tűrik" a kormányzást. Az egyik szíve­sen kanyarodik, a másik ne­hezebben veszi a kanyarokat. Van, amelyiket állandó kor­mányozgatással kell egyenes­ben tartani, a másik viszont hosszú egyenesekben is irány­tartó. Mindezeket összefogla­lóan a járművek saját kor­mányzási tulajdonságaiknak nevezik. E jelenségek mindig összefüggésben állnak a gu­miabroncs rugalmas alakvate tozásával, de a kerék beállí­tása is befolyással van rájuk. Előfordul, hogy megfelelő állapotú kormánymű, jól be­állított kormányszerkezet mellett is Jelentkezik eg' rendkívül zavaró jelenség, a rángatás. Ilyenkor a vezető­nek erősebben kell tartaná a kormánykereket, ami kifá­rasztja, de a figyelmét is le­köti ez a kellemetlen hiba. Mindkettő közvetlenül fokoz­za a balesetveszélyt. A kormányrángatás leggyv korlbb oka a kormányzott kerekek — netán csak az egyik kerék — kiegyensúlyo­zatlansága. Ilyenkor billent­gető Jellegű hatás lép fel és az a kormánykerékre ránga­tás formájában hat vissza. Ez a jelenség a csapágyakon kf­vül rongálja a kormányszer­kezet összes egyéb részét is (gömbcsapszegek, tengelycsaa* szeg-csapágyazás, kormánya mű stb.). E hiba előfordulá­sakor nyomban fel kell ke­resni a szakműhelyt, ahol az erre a célra készített gépen, gyorsan és viszonylag olcsón elvégzik a kerekek kiegyeiv súlyozását. Kormányrángatást okozhat még a tönkrement vagy nem eléggé hatásos lengéscsillapí­tó is. A rángatás akkor érző­dik, amikor a kocsi kereka rossz úton — a nem megfe­lelő lengéscsillapító miatt a levegőbe emelkedik. Ilyeiw kor a kormányrudazat le®, szélső darabjának vetületi hossza megváltozik, és a ke­reket, ha kis mértékben is, de kormányozni igyekszik. Aa kormányrángatás már lacsony sebesség nel is joisiitkezlk. Elhárítása tulajdonképpen nagyon egy­szerű: műszeresen meg kell vizsgálni a lengéscsillapító, kat és a rosszakat nyomban kl kell cseréltetni. A kormányzás biztonságú tói életek függnek. Nem vé­letlenül érdeklődnek teháí kellő szigorral a műszaki vizsgáztatók a kormányholt­játék mértéke és a kormány, szerkezet állapota iránt B. L

Next

/
Thumbnails
Contents