Délmagyarország, 1978. szeptember (68. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-15 / 218. szám

Péntek, 1978. szeptember 15. 3 Ülést tartott a KISZ Szervezés és tartalékok megyei bizottsága Szegeden ülésezett tegnap, Az ifjúsági szövetség gaz- A megyében eddig mintegy csütörtökön délelőtt a KISZ daságpolitikai feladatok 10 termelőszövetkezetben ké­Csongrád megyei bizottsága megoldását segítő tennivalóit szítették el a munkaver­Bódi György első titkár el- az MSZMP Csongrád me- seny-szabályzatot. Míg az nökletévci. Részt vett a tes- gyei bizottságának állásfog- állami gazdaságokban már a tület munkájában dr. Frank lalása, valamint a KISZ KB meglevő szabályzatok szelle­József és Nemes Ildikó, a akcióprogramja alapján ha- mében hirdették meg a KISZ KB tagjai, Pándi And- tározták meg. Mint ahogy munkaversenyt, örvendetes rás, a KISZ KB osztályveze- azt a megyei küldöttgyűlés tény — állapította meg a tője, dr. Sebe János, a me- is megállapította: a munka- megyei KISZ-bizottság —, gyei pártbizottság osztályve- verseny-mozgalomban is fej- hogy a szocialista brigádok­ze tő-helyettese és Kiss Já- lődésről, számszerű és mi- ban egyre több a fiatal. Je­nos, a KISZ KB munkatár- nőségi előrelépésről számol- lentős eredmény: emelkedett sa. hattak be. Megállapítható: a az ifjúsági és komplexbri­A KISZ-szervezetek ifjú' KISZ-szervezetek megfelelő- gádok száma. A megyeszék­sági munkaversenyeket sze;r- en felkészülve, egységesen helyen húsz új ifjúsági bri­vező tevékenységéről, ki- értelmezték a határozatot, gád és huszonhárom új emelve az új, szocialista véleményezték a munkaver- komplexbrigád alakult. munkaverseny-szabályzattal seny szabályzattervezeteket, A KISZ megyei bizottsága kapcsolatos, teendőket. Hot- melyekben megfogalmazzák elfogadta a beszámolókat és váth András és Tulipán Andrásné munkatársak tá­jékoztatták a testületet. A mártélyi országos ifjúsági képzőművész tábor munká­járól. valamint a további fel­adatokról Czakó János tett jelentést a testületnek. Ezt követően személyi kérdések­ben döntöttek: Ösz Károlyt, a KISZ Csongrád megyei bi­zottsága vezetőképző iskolá­ja igazgatóiát — más funk­cióba kerülése miatt — fel­mentették, és Lovászi Józse­fet bízták meg e feladat ellátásával, aki eddig a KTSZ szegedi járási bizott­ságának titkáraként tevé­kenykedett a KISZ-fiatalok teendőit is. meghozta határozatait. Jelentkezés a dolgozók általános iskoláiba Az elkövetkező heteit ben zatokon, az üzemi kihélye­megkezdődik az új tanév zétt osztályok szervezőinélés a dolgozók általános isko- a munkahelyi oktatási fe­láiban, a jelentkezések azon- lelősöknél tájékozódhatnak, ban még nem zárultak le. A illetve jelentkezhetnek. , továbbtanulni szándékozók a Az Oktatási Minisztérium dolgozók önálló általános is- tájékoztatót állított össze, kóláiban, az általános isko- amelyből az érdeklődők vá­lák mellett működő tago- laszt kaphatnak kérdéseikre. „Például az újszegedíek* Brigádok a városért A szegedi városi tanács igazgató — tanácstag is. Fi- kola, az újszegedi öregek társadalmi munkát szervező gyelemmel kísérem a város napközi otthona patronálá­szakbizottsága titkárának, életének alakulását, s ez sáért — hálás tekintetek, Joó Antalnak egy nem is lehetőséget ad arra, hogy a gyerekműsorok. Tápai Sán­különösebb hangsúllyal ki- gyárikkal is megismertethes- dornét, a Gera Sándor bri­ejtett mondatába kapaszkod- sem közös gondjainkat. Min- gád, Kopasz Viktóriát, a va — „az üzemek, szociális- den tanácsülés előtt fagga- cérnázó Zója brigádja gon­ta brigádok segítsége nélkül tom a szocialista brigádve- dozza. Április 23-án, vasár­sok mindenről le kellene zetőket, mi foglalkoztatja nap 357-en jöttek be önként mondania a városnak" — őket. Elégedettek-e az új dolgozni, 39 ezer forinttal érdemes talán azon is el- menetrenddel, a tarjáni üz- gyarapították a VIT-alapot. gondolkodni, miféle mozga- letekkel. A ságvárisok hulladékpony­tó rugók hoznak lendületbe _ Előfordult, hogy ezek a vát kérő levele beszélgeté­egy-egy közösséget, hogyan tájékozódó beszélgetések ala- sünk napját érkezett. Frányó alakítható ki olyan üzemi pozták meg hozzászólását, József textilképet mutat iro­légkor, amelyben nem ma- interpellációját a tanácsúié- dája falán: idős emberpár, rad segélykérés önkéntes sen? maradék anyagokból ra­SSStíSS ví,Sk'hoí rt^Sf JRS.-B: ""•SS- SUSt* A z utóbbi években oly sok alkalom­mal és oly sok fórumon esett szó a szervezés fontosságáról, a szerve­zettségi színvonal emelésének követelmé­nyéről, hogy egyre nehezebb ezzel kapcso­latban újat mondva, olyan érveket felso­rakoztatni, amelyek az eddigieknél na­gyobb sikerrel győznék meg a vállalato­kat e munka gyorsításának szükségessé­géről. Erre pedig az egyre nehezebbé váló gazdasági feltételeink között mind nagyobb szükség volna. Hiszen — idézzük csak a legismertebb okokat — a népgazdaságban az extenzív fejlődés tartalékai nagyrészt kimerültek, az iparban foglalkoztatottak létszáma nem emelkedik, sőt, a legtöbb területen csökken a következő években. A további fejlődés forrása tehát csakis a termelékenység növelésében kereshető. Mégpedig — a beruházási piac feszültsé­gei miatt — elsősorban a belső tartalékok feltárása, hasznosítása révén, aminek pe­dig köztudottan, és sok példa által igazol­va, a szervezés az egyik legjobb eszköze. Egyre több vállalat él a 3 M (mozdulat­elemzés, munkatanulmányozás, munkaki­alakítás) módszerével, s nem ritka, hogy ennek bevezetése után a termelékenység másfél-kétszeresére emelkedik. Több vál­lalat alkalmazza — például a Dunai Vas­mű, az Özdi Kohászati Üzemek, a Tiszai Vegyi Kombinát — a nagyjavítások, fel­újítások szervezésében a hálótervezés módszerét, s így általában a felére rövi­díti e munkák időtartamát. S ugyancsak a szervezés hatékonyságát igazolják a ne­hézipar és a kohó- és gépipar adatai is, amelyek szerint a szervezéssel kapcsolatos ráfordítások megtérülési ideje átlagosan négy és fél hónap. Mégis, bár egyes vállalatoknál és a szervező munka egyes területein születnek kimagasló eredmények, ezek inkább csak példák maradnak — a törekvések a szer­vező munka javítására még korántsem váltak általánossá, a vállalatok szervezett­ségi színvonala nagy eltéréseket mutat A vállalatok egy részénél például csak akkor tartják fontosnak a szervezést ami­kor a vállalat helyzete romlik. De nem egy esetben még akkor sem „nyúlnak" a szer­vezéshez, ha a vállalat fejlesztése gondo­kat okoz — akkor is inkább újabb és újabb gépeket, állandó korszerűsítést sze­retnének. Holott gondoljunk csak például az igen alacsony átlagos műszakszámra, a gépek alacsony kihasználására — a leg­több esetben a meglevő eszközeikkel is rosszul gazdálkodnak — ugyanakkor az új fejlesztéseknél, nem egy esetben éppen a szervezés gyengeségei miatt „újraterme­lik" az alacsony szinvonalat A beruházási tervjavaslatokhoz például csak a legritkább esetben készül szerve­zési tervdokumentáció, amelyben megha­tározzák a munkafolyamatokat, szükség esetén a munkamódszereket, és a beren­dezések működtetéséhez szükséges létszá­mot Minderre sok esetben csak utólag ke­rül sor, sokkal nagyobb nehézségek árán, s jóval kisebb eredménnyel. A beruházásokon túl jó néhány olyan terület van még, ahol a szervező munka színvonala alacsonyabb a szükségesnél. Az a nemzetközi összehasonlítás például, amely a nehézipari vállalatok termelé­kenységét mérte össze a hasonló jellegű, korszerű külföldi vállalatok termelékeny­ségével, többek között azt mutatta, hogy az elmaradásunkat számottevő mértékbea a különböző kisegítő tevékenységek, szál­lítás, anyagmozgatás, karbantartás ala­csony termelékenysége, alacsony szerve­zettsége okozza. Nem véletlen például, hogy éppen ezeken a területeken a legala­csonyabb a munkanormák alapján bérezett dolgozók aránya. S a szervező munka javításának még mindig az egyik legnagyobb akadá­lya a nem megfelelő szemlélet, a szervezés fogalmának még mindig nem egységes, ném megfelelő értelmezése. Sok helyen például nem tisztázták a szervezés helyét, szerepét, a szervezők hatáskörét a vállalati feladatok között Nem egy eset­ben például kizárólag a számítástechnika alkalmazásával, legfeljebb az ügyviteltech­nika fejlesztésével azonosítják a szerve­zést Sok esetben pedig a működési sza­bályzatok módosítása, átalakítása a szer­vezők legfontosabb feladata — holott munkájuknak a termelési folyamat egé­szére, a termelékenység növelésének va­lamennyi lehetőségére ki kellene terjednie, K. J. nyezésekért sem mennek a szomszédba. Valószínűleg nem a KSZV újszegedi szö­vőgyára az egyetlen a sze­gedi üzemek sorában, amely­nek közössége nem ismer lehetetlent, ha önzetlen se­gítségadásról van szó. Hogy mégis az újszegedi gyár 72 szocialista brigádjának tár­sadalmi munkáiról szeret­tem volna a számoknál, ada­toknál többet is megtudni, annak az az oka, hogy Joó Antal így folytatta elöljáró­ban idézett mondatát: ,.nél­dául az újszegedi KSZV­sek..." S ők hogy csinálják? Frá­nyó József, a gyár igazgató­ja szavaiból idézhetném az imponáló statisztikai adato­kat, hogy tudniillik 1977-ben 4120 órát dolgoztak a város szépítéséért, a gyermekintéz­ményekért, s az öregekért, bogy az idén a 810 szoci­alista brigádtag — nem szá­mítva a gyárban és környé­kén eltöltött „társadalmi munkaidőt" — már 1700 ór-t, forintban aligha kife­jezhető időt töltött közhasz­nú . tevékenységgel. De ne ragadjunk le a számoknál, keressük a miértet! — A gyár dolgozói ott vannak minden, az egész városra kiterjedő akcióban, a Virágos Szegedért, az Egy gyár — egv iskola, a Tíz órát Szegedért mozgalom­ba- . A szocialista brigádok vállalkozásaikhoz irányé.veket, útmutatót kap­nak, hogy a felajánlások ne ússzanak a levegőben. A pontosan körvonatozott ér­telmes célokat könnyebb el­érni. — S ezek megfogalmazá­körzetem, a 47-es itt van Újszegeden, ahol lakom is. S ahol sok szövőgyári csa­lád is él. Közvetlenek hát tapasztalataim — s köny­nyebb számot adni válasz­tóimnak a beszámolókon, mit végeztünk, mit terve­zünk. A gyárban tartott gyű­lésekre meghívjuk a tanács vezető tisztségviselőit — győződjenek meg maguk is arról, ami az ittenieket fog­lalkoztatja. Amikor a váro­si tanács végrehajtó bizott­sága ülését a gyárban tar­totta, brigádokat hívtunk meg a tanácskozásra — a munkásművelődésről, a gyá­ri dolgozók szociális ellátá­sáról volt szó —, hogy a helyszíni szemlén a vb-ta­gokkal együtt vegyenek részt, s megismerkedhessenek a tanácsi munkával is. — Ismeri a lakóbizottsági elnököket, a név front akti­vistáit. hiszen többségük itt dolgozik a gyárban. — Meg ís keresnek. Most éppen homok kell a gyár előtt, tá-sadalmi munkában épített járda utolsó kétszáz méteréhez. A Hathá*aknál elromlott egv szivattyú. La­kói nj'ugdltosaink, persze hogy segítettünk. A gyer­mekintézmények közül is azokkal é'énkebb a kapcso­latunk. ahová gyáriak gye­rekei járnak. Azt hiszem, ez te-mé^etes: az ember a évente szűkebb lákókö-nyez*tóben aluli. Fiatalok. Ne mondja hát senki, hogy az ifjúság visszavonul, hogy passzív, hogy nem lelkesedik a tár­sadalmi megmozdulásokért Pálfy Katalin Választékcsere A jövő évre összesen 29 millió rubel értékű fogyasz­tási cikk kölcsönös szállítá­sában állapodtak meg Po­zsonyban a magyar-csehszlo­vák belkereskedelmi állandó bizottság szeptember 12—14. között tartott ülésén. A vá­lasztékcsere-szerződéssel egy időben aláírták a két mi­nisztérium tudományos együttműködési megállapo­dását is. A szabadkai népfront­delegáció látogatásai A Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága vendégeként Szegeden tartózkodó Jugo­szláv Vajdasági Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége sza­badkai községi választmá­nyának delegációja, Szirovi­ca Antal vezetésével tegnap, csütörtökön Algyőre, az olaj­az ismert iskolában, óvodá­ban úgy érzi. önmagáért dotoottv. Emlékton a szövődéi Rad­nóti brigádnak, köszönőleve­lek. a deszki délszláv óvoda, a Mező Imre iskola, a Vi­cában milyen eszközök segí- dám Park, az alsóvárosi szo­tik a gyár vezetőit? ciális otthon, a Töltés utcai L = Például az, hogy az gyermekotthon, a tarjáni is­Megkezdődött a komló betakarítása a Hevesi Állami Gazdaságban, ahol ötvenöt hektáron termesztik a sörgyártásnál nélkülözhetetlen növényt. A komlószedést gépek segítik mezőre látogatott Ott JU­ratovics Aladár, az NKFV szegedi üzemének vezetője tartott tájékoztatót a válla­lat termelésérőL A városi tanácsházán Papp Gyula, a városi tanács el­nöke fogadta a vendégeket, és ismertette a tanács mun­káját. feladatát, a várospo­litikában betöltött funkció­ját, a városkép megtartásá­ra, formálására tett erőfe­szítéseket. Délután a jugoszláv test­vérváros képviselői Kulcsár­né Kiss Piroska városi nép­fronttitkár kíséretében Sző­regen. a Tisza—Maro--szög Tsz életével ismerkedtek. Ti­szaszigeten népfront-aktivis­tákkal beszélgettek. Ma. pénteken a József At­I tila Tudománvegyetem-e. a ! Családi és Társadalmi Ese­* ményeket Rendező Irodába látogatnak. Magyar­osztrák vasúti államszerződés Csütörtökön Budapesten Pullai Árpád közlekedési és postaügyi miniszter és Kari Lausecker közlekedési mi­niszter aláírta a Magyar Népköztársaság és az Osztrák < Köztársaság vasúti állam­szerződését. Az új államkőzi egyez­mény a két ország közötti, a határállomásokon átmenő vasúti forgalom, a közös pá­lyaudvarok üzemeltetési kér­déseit szabályozza. * á

Next

/
Thumbnails
Contents