Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-12 / 189. szám

Szombat, 1978. augusztus 12. 5 Alföldi festők kiállítása a Gulácsy Lajos Teremben. Megtekinthető 9.30 éa 17.30 között, A 19. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában, naponta 10—19 óra között. Medgyesay Ferenc-emlékkiállítáa a November 1. Művelődési Központban, megtekinthető naponta 10— 18 óra között. Kiss Roóa Ilona keramikusmüvcsa kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Központban, mindennap 10—18 óra köaött. Váró Márton szobrászművész kiállítása a Móra Fereno Múzeum kupolacsarnokában, naposta 10— 18 óra között. A Szegedi Szabadtéri Játékok húsa éve. Kiállítás a Móra Ferenc Múzeum dísztermében, valamint a múzeum állandó kiállításai. Hajdú-Bihar megye népművészete. Kiállítás a szőregi Tömörkény István Művelődési. Házban, hétfő kivételével naponta 10—18 és 11—18 óra között. SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Az Állami Népi Együttes műsora. Előadás a Dóm téren, ma este 8 órakor. Muzsikáló udvar a tanácsháza udvarán (a Szegedi Kamarazenekar hangversenye, vezényel Pál Tamás). Ma este 8 órakor. Balázs Irén textllkiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, naponta 10—18 óráig. Samu Géza szobrászművész kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, naponta 10—18 óra között. MártéSy 78 A mártélyi Holt-Tisza, a nyár. a festő- és, szobrászgzerszámok és a fiatal amatőr képzőművészek az idén tizenharmadszor adtak randevút egymásnak. A beton gólyalábakon álló bázak mellé az idei nyárra felépült a tágas és praktikus központi épület, mely nemcsak nagyobb lehetőségeket, de otthonosabb környezetet biztosít a fiatal képzőművészeknek is. Az ötven résztvevő — közülük tíz név szerinti meghívóval érkezett, négyen pedig a jugoszláviai fiatal képzőművészeket képviselik — a 13. országos ifjúsági képzőmüvészta borban a két hét alatt hárorü keretfeladat — elméleti, szakmai ós gyakorlati — megoldásán fáradoztak. Vizsgálták a természeti formák és karakterük, valamint a társművészetekkel való kapcsolatuk lehetőségeit; a víz megjelenítésének variációit; valamint a tájhoz kapcsolódva az ember és lakóhelye, a régi ós új viszonyok harca közötti kötődéseket. A tábor vezetője, a megyei KISZ-bizottság kultúrfelelőoe, Czakó János, akt néhány éve maga is hallgatója volt a tábornak. A szakmai irányitást a kezdetektől négy vásárhelyi művész, Hézső Ferenc, Fodor József, Holler László ós Lelkes István végzi. A szakmai programokat változatos közművelődési, kulturális és sportrendezvények tették színessé. A fiatal amatőr alkotók munkáiból holnap, vasárnap délelőtt U órakor kiállítás nyílik Hódmezővásárhelyen, a Tornyai János Múzeumban. A résztvevők itt szerzett élményeikből születő munkáikat februárban Szegeden is bemutatják. Két plakátnályázaton is összemérhetik felkészültségüket — az egyik témája a helyes táplálkozás és helyes életmód, a másiké a közlekedésbiztonság. Búcsúzik az állami népi együttes Harminc éven át táncolt — Tanító szerettem volna lenni mindenáron. De polgári iskolába kerültem, négyen voltunk testvárok, apánk meghalt, nem lehettem. Az 1940-as árvíz miatt kerültem Budapestre, Uszkát, a kis Szabolcs-Szatmár megyei falut elárasztotta a víz,.. Nevelő lettem egy diákotthonban, citeróztam a művészeti együttesben. A tánccsoport egyik tagja egyszer megbetegedett. Soha nem táncoltam addig én egy lépést sem. Beálltam, másnap felléptem Visegrádon- Utána négy évig amatőrként táncoltam, 1951ben a berlini VIT-re is kivittek már. Ott „csapott le" rám Rábai Miklós, így lettem „profi". Hivatásosnak lenni akkoriban még nagyon nagy dolog volt.,. Mikor anyám megtudta, azt mondta: „Na, cirkuszos lett az én fiam..." Azután eljött az Erkel Színházba egy bemutatóra, akkor már tetszett neki a dolog, csak sajnált, hogy úgy elfáradunk, kiizzadunk a végére... Hát így kezdődött. Kicsit megcsavarlntotta az életemet, de nem bántam meg... — Rábai Miklós „nagy csapata" csodálatos volt. Valamennyi tag egyéniség lehetett, mégis egységet tudott teremteni a színpadon. Rábai a személyiségekben nagyon bízva adta a feladatokat, de ha kellett, maximálisan képes volt együttdolgozni ez a gárda... A vezető szubjektivitása szinte rabságban tartott bennünket, édesapánkként tiszteltük.,. Vele az Ecseri lakodalmas, a Klsbojtár, s Jeles napok itt Szegeden Iá... Nem lehet azt elmondani. Felesége is az együttes tagja, itt ismerkedtek meg, a mai állami népi együttesben már csak ők ketten aktív alapító tagok. Erdélyi Tibor jelenleg a Vadrózsákegy üttes művészeti vezetője. És népi iparművész. Fafaragásalt húsz éve például a folklórcentrumban hatvanezren tekintették meg. Tavaly a szakszervezetek nemzetközi fesztiválján a koreográfiai harmadik díjat nyerte el, idén Zalaegerszegen, az országos kamaraién fesztiválon koreográfiai nívódíjat. Tavasszal hat hetet Japánban töltött, feleségével a magyar nép táncaira oktatta a felkelő nap országának fiaitlányait, — A legcsodálatosabb maga a színpad, örök, szent és utolérhetetlen marad számomra, akár egy ötször ötméteres kóceráj, akár fényes londoni színházterem. Az egyetlen kapcsolat, ami harminc éven át eltarthat egy ember életében... A tánc az önmegvalósítás egyik formája is. A Rábai-féle együttesben erre óriási lehetőségek voltak. A mai fiatalok is nagyon tehetségesek, úgy kell irányítani őket, hogy a nagy hagyományok folytatásához garanciákká válhassanak. Én nem panaszkodhatom. Közel 40 országban jártam, éa három évtized tömérdek élményével vagyak gazdagabb. De nem is ez a legfontosabb. Egy nemzet múltját csak tisztelni, becsülni és őrizni lehet. Ezt szolgálni a legtöbb, amit kaphat és egyben adhat az ember. D. L. Látványos-hatásos kompozícióval nyitotta idei, jubileumi műsorát az állami népi együttes: Rábai Miklós Drágszéll táncszvit című koreográfiáját (Vujicsics Tihamér zenéjével) pontos, kiforrott, méltó előadásban láthatták a nézők. Felvételeinkkel a szép táncképeket szeretnénk Idézni, mára, hogy utolszor láthatják idén a szabadtéri nézői. Hannes Kastner orgonaestje Erdélyi Tibor Világjáró orgonaművészt üdvözölhettünk Hannes Kastner személyében csütörtökön este a dómban. A lipcsei főiskola tanára nálunk kevéssé ismert, pedig mint csembalóművósz gyakran szerepel a Gewandhaus zenekarával. Jó néhány hanglemeze is készült a híres zenekarral. A megcsappant érdeklődést előidézhette az is, hogy kissé egysíkú műsorral jelentkezett: nagyon hiányzott a romantikus alkotás. Kastner viszonylag rövid hangversenyén öt mű szólalt meg. Buxtehude: g-moll preludium és fugája, valamint Sweelimk; Kromatikus fanNépművészeti kiállítás Szőregen, a Tömörkény István Művelődési Házban Hajdú-Uihar megye népművészetét bemutató kiállítás nyílik szombutnn, augusztus 12-én. A kiállítás HajdúBihar megye igen gazdag és sokrétű népművészetét mutatja be. A látogatók megismerkedhetnek a híres nádudvari fekete cserepekkel, amelyekből a nádudvari Fazelcas család minden tagjától (id. Fazekas Lajos, a népművészet mestere, ifj- Fazekas Lajos népi iparművész, ifj. Fazekas István, a népművészet ifjú mestere, Fazekas Ferenc, a szakma kiváló művelője) láthatnak edényeket. Az igen változatos aaóttesek között látható Nyakas Miklósáénak, a népművészet mesterének munkája is. A régi pásztoréletre emlékeztető ostor, pásztorkészség (Kathy László és R. Tóth István — mindketten a népművészet mesterei — munkái mellett a különböző hímzésekkel, fafaragásokkal, kovácsoltvasmunkákkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A hortobágyi pásztorok díszes szűrét rátétes vagy hímzett minták díszítették; ma ez lakástextilen Jelenik meg, amelyből szintén kapnak ízelítőt, a látogatók. (A kiállítás augusztus 12—30. között tekinthető meg, hétfő kivételével, naponta 10—12, valamint 14— 18 óra között) táziija atmoszférateremtő tolmácsolásban, minden részben átgondolt művészi koncepcióval szólalt meg, A művész játékának fő erényei — a biztos technikai tudás es a precizitás — leginkább Bach: Sei gegrüsset Jesu gütia kezdetű korai dallamra irt partitájában kamatoztak. Itt a témákból formálódó zenei architektúra megmutatása lenyűgöző barokk portálokat idézett. Kevésbé sikerült Hindamith: III. szonátaJának és Max Reger két rövid énekének (a Glóriának és a Benedlctusnak) az előadása. B művek interpretálását hallgatva ismételten rádöbbenhettünk az orgonaművek megszólaltatásának problémáira. Egyik legfontosabb s az .alkotások stiláris hitelét leginkább érintő, ezek sorában, a regisztrálás kérdése. Az volt az érzésünk, nem mindenütt vált be a Kastner által „hozott anyag". Nem törekedett arra sem, hogy „történetileg" is hitelesen regisztráljon. Ezért nem éreztük a kompozíciók megszólaltatását illúziókeltőnek és főként színgazdagnak. Joggal elvárhattuk volna, hogy egy XVII. századi mű előadásakor feltáruljanak a régmúlt korok elfelejtett értékel, amelyek a komponista életében az újdonság varázsával hatottak, századunk hallgatójának pedig az újrafelfedezés lehetőségét ígérik. Péter László A mirtélyl táj motívumai Jelennek meg a festményeken A feladat: a víz, mint festői jelenség Ars a. Bánour falvctelei Jószai Sándor hódmezővásárhelyi és Sebestyén Sándor nyíregyházi fiatal szobrász, munkáikkal *