Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-10 / 187. szám

"CsfltortSk, 1978. augusztus 10. 3 Hajógyári eredmények A Magyar Hajó- és Darugyár valamennyi gyáregysége túlteljesítette idei első féléves termelési tervét. Sikeresen növelték exportjukat a szocialista és a tőkés piacra egyaránt. Képünkön: a román megrendelésre készülő, harminckét tonnás uszodára négyszáz lóerős, NDK-gyártmányú főmotorját emelik be Megállapodás exportra Tízmillió rubel értékű szer ződést írtak alá szerdán az Egyesült Izzó és a szovjet Technopromimiport külkereskedelmi egyesülés vezetői Budapesten magyar üvegipari berendezések 1979—80. évi szállítására. Az Egyesült Izzónak az idén ez a második nagyértékű üzletkötése a szovjet vállalattal, az év elején 28 millió rubeles megállapodást kötöttek elektronikai berendezések és komplett gyártósorok szállítására. Az Izzó termékeinek 75 százalékát exportálja külföldre, exportjának egyötöde a Szovjetunióba kerül. Napjaink témája A fürdő A strandmedencék tisztaságáról Azt hallottam, az egyik hajdani fürdőigazgató — félve a betegségek tói — megtiltotta gyermekének, hogy a SZUE-ba járjon. Nemrég plyan apával találkoztam, aki nem tiltotta meg. Vesztére; egyik fia estére belázasodott, a másik pedig egész éjjel hányt. (SZUE-kórban szenvedtek. A kifejezés az orvosi szótárakban még nem szerepel — egyelőre.) Azóta is sok hasonló történettel ismerkedtem meg. Felháborodott szülők mesélik, hogy a Tiszára nem mehetnek kicsinyeikkel, így csupán két rossz megoldás között választhatnak. Vagy a partfürdőn, vagy a ligetfürdőben (a SZUE utódjában) strandolhatnak. Ügy, hogy tudják: a gyerekeknek a medencékben nem tanácsos megmártózni. Ezt magam is tapasztaltam párszor. Például két hete a ligetfürdőben. tam az asztalomon. A ma- Valamit persze a strandogyarázat ezúttal: kevés az lók is tehetnek a víz tisztaemberük, s még azok között ságáért Nem is keveset Pélis akadnak léhák. A szövetkezet tehát fittyet hány a vízművek kérésére, s a fürdőzők érdekeire. Létezik hivatal, amely rendet tesz? Talán a KÖJÁL? Dr. Majoros Irma, a városi közegészségügyi és járványügyi szolgálat vezetője: — A használt vízből az erősen meleg és a rákövetkező napokon kell mintát venni az ellenőröknek. — Az idei nyár első felében kevés volt az erősen meleg nap. — Az igaz, de mostanában gyakrabban vizsgálnak. Kétszer éjszakai szemlét is tartottak. A laborban kapott eredményeket jegyzőkönyvbe írják. Kétféle értékelés léteOvodányi gyerek úszkál az zik. Kifogásolt a víz, ha a dául azzal, hogy a medencébe lépés előtt alaposan lezuhanyoznak, s később, fürdés közben is gondolnak a többiekre. Hangsúlyozom, csakis azokról a keveseífiól van szó, akik fütyülnek ezekre az elemi szabályokra. Szirák József O műszaki fejlesztés Hazánkban dolgozik olyan lárr.pagyártó gépsor, amelyről percenként nyolcvanhárom normál égő kerül le, azaz óránként ötezer darab. Ntmzetközi összehasonlításban is megállják a helyüket ezek a berendezések, valóban a korszerű techn'kát testesítik meg. Mindazt, amit a tudományos kutatás, s gyakorlata, a műszaki fejlesztés fris| eredményeként létrehozott. Mitsem érne azonban e boszorkányos gyorsasággal dolgozó eszköz, ha alkalmazói esetleg ilfeledték volna megteremmindenkor célja a közvetle- esetben jár eredménnyel, ha rül kimutatható nyereség. Az ötödik ötéves tervben a klímaviszonyok javítására összesen 480 millió forintot adnak ki a textilipari vállalatok. Ez elsősorban embert óvó beruházás, ámde ki állíthatná, hogy ezeknek n forintoknak nincs szerepe a termelékenységben, a termékminőség jobbá tételében?! alaposan megfontolt, mérlegelt célja van, azaz ha tervszerű. Ez a cél ugyan lehet a. gyártás- és gyártmányfejlesztésen belül új állóeszközök megvásárlása, kutatás korszerűbb technológiák, termékek megalkotására, tipizálás, szabványosítás, licencvásárlás stb., s a cél éléi ésének forrása a vállalati fejlesztési alap, hitel, állami támogatás, a hangsúly mindenkor a társadalmilag hasznos eredményen van Megint példa lámpásáért nyúlva: a gépiparban taNehéz, s minden bizonynyal fölösleges is merev választóvonalat húzni, medd'g terjed a közvetlen, s mikor teni a folyamatos kiszolgálás kezdődik a közvetett fejlesz- Valy a gyorsan 'fejlesztendő feltételeit; emberben, anyag- tevekenyseg. Valójaban termékcsoportoknál összesen ban, alkatrészben energiá- a szakemberek — a pénzügyi szabályok természetesen most is figyelmen kívül hagyhatók — a műszaki fejlesztés körébe az űj termékeket és technológiákat éppúgy beleértik, mint a friss technikai eszközöket, a korszerűbb szervezési eljárásokat, s nem utolsósorban 1977-ben, 1976-hoz képest! kutatásokat, a kísér'eteban. szerszámban s így tovább. Példánk érzékelteti: amikor a termelésben egy valami változik, akkor sóit minden másnak is módosulnia kell, máskülönben ugyan'? elvész a remélt haszon egy része vagy egésze, a kiadás rem térül meg. A műszaki fejlesztés költséges tevékenység; tavalyi munkájuk alapján a vállalatoknál és szövetkezeteknél, azaz a népgazdaság termelő szektorában 44 3 milliárd forint értékű fejlesztési alapot képezhettek. S ehhez még jónéhány más forrás társul! Költeni azonban elkerülhetetlen, mert máskülönben az kerül veszélybe, ami a holnapi fejlesztéshez teremti meg az alapokat, a haszonnál történő értékerítés. A korszerűsítésnek persze nem 1P7 licencet vezettek be, illetve alkalmaztak. Ez még nem bizonyíték a haladásra. Az azonban igen, hogy — sok más eredmény mellett, így például az igényes technológiák térhódítása —ezeknél az áruknál sikerült megkétszerezni a tőkés kivitelt a KutatasoKat, a ket Laikus módra fogalmazhatunk úgy is, hogy a termelésben végrehajtott mindenféle lépés fejlesztése lehet, de csak akkor, ha valamiben magasabb szintet teremt a korábbiaknái, ha a ráfordításokat közvetve vagy közvetlenül megtéríti, s a fejlesztés kapocsként működik, azaz előzményeivel és következményeivel zavartalanul összeilleszthető. Ennek ismeretében már leírhatjuk, hogy a műszaki fejlesztés csak abban az új medencében — visszata szító szennyfoltok között. A medence szélén a fürdőgonduok fehérben. — Tessék mondani, mikor cserélték a vizet? — Ma hajnalban engedtük a tisztát. — ön szerint ez tiszta? — Nem. — ? — Nézze, mi kétnaponként cseréljük, arról nem tehetünk, hogy a téesz emberei éjszaka elnaggyázzák a takarítást • Mi a véleménye minderről a Szegedi Vízművek és Fürdők osztályvezetőjének, Papp Gábornak? — A legtöbb panasz jogos. Nemrég például azt jelentették, hogy a ligetfürdő új medencéjében piszkos a friss víz. Kénytelenek voltunk megkérni a vendégeket, hogy hagyják el a medencét Az 1200 köbméternyi vizet leengedtük, s a partfürdőről áthívott embereink végezték el a takarítást — A bordány! Szakszövetkezet dolgozói helyett... — Igen, velük kötöttünk szerződest. A ligetfürdő medencéinek tisztítását vállalták. Az említett eset után felkerestem a szegedi kirendeltség vezetőjét Azzal védekezett, hogy a szennyeződéseket nem sikerült megfelelően leáztatniuk, mert nem kaptak klórt El kell ismernem, valósak az ellátási gondok. Bár tartalékolunk négy-öt mázsa klórt. Ha kérnek tólem, adok. Végül megígérték, hogy ezentúl becsülettel elvégzik munkájukat — Csakhogy nem állták a szavukat! — Nem. Pár nap múlva Újabb panaszos levelet talál; test felületéről és üregeiből leváló paranyi élőlényekből és más szennyeződésekből bizonyos mennyiségnél többet tartalmaz. Ellenkező esetben kifogástalan. Dr. Majoros Irma mappájában néhány jegyzőkönyv lapul. Elmarasztalót keresünk, elő is kerül — egy. A ligetfűrdő vizeiről valL Az uszoda és az ülőmedence kifogástalan, az új medence, a dögönyöző és a gyerekpancsoló kifogásolt Az eredmény tehát 3:2 a piszkos, egészségtelen víz javára. — Ebben az esetben hogyan intézkedtek? — Szóltunk a fürdő vállalatnak. — A jelek szerint ez kevés. — Többet nem tehetünk. Különben sem aggasztó a helyzet a fürdő vize miatt mostanában nem volt járványos megbetegedés, csak enyhén hurutos elváltozás. Ez a válasz nem megnyugtató. A szülőknek súlyos aggodalomra talán nincs okuk, de mégsem várható el tőlük, hogy olyan strandra vigyék gyermeküket, amelyen majdnem bizonyos a megbetegedés. Valami megoldást kell találni. Jó pár évvel ezelőtt az úszókat bízták meg a medence takarításával, akik kevés fizetésért is szívesen végezték a munkát. Azóta változtak az emberek, de — ha nem is szívesen — jó kereset reményében most is elvállalnák az ilyen feladatot. Ha ez a megoldás nem jó, tálaljanak ki jobbat Szigorúbban ellenőrizzék a bordányi szövetkezet munkáját Ha ez kifogásolható, ne fizessenek nekik. Vagy keressenek más takarítócsoportot. Waiudíflc Vajúdik a természet Év- vésbé értékes a föld. Jólle- ta az eddigi eiképzeléseket. szaktól függetlenül, nyár de- het akkor anyagi következ- Azért is, mert paragrafus rekán, ősszel és télen is. Kín- ményel nem voltak az elő- megszabta pénz ide vagy oda, lódva, nehezen akar megszü- írás megszegésének. A XI. az ember rangsorolja a létletni a Szegedet körülvevő, pártkongresszus is szólt a szükségleteket. Azt írtam kocsápjaival a városba benyú- termőföld védelméről. (Nem rabban, szükségünk van a ló, összefüggő zöldövezet A véletlenül foglalkozott a már- zöldre, akár a levegőre. De a jó szülők idejekorán megter- ciusi KB-ülés is ezzel a té- termőföldre is, akár a falat vezték ugyan világra jöttét, mával.) A szegedi terv kiala- kenyérre Ne egymás kárára ám a váratlan nézeteltérések, kitói hibát követtek el, ami- akarjuk hát előteremteni az összhang hiánya is késlel- kor a megbeszélésekre nem őket. A parlagföldeket ábráteti a megvalósulást. hívták el a földhivatal kép- zoló térkép előtt is el lehet -UK ... . , . viselőjét Túl a hatáskörét dönteni városrendezőnek,meme^'S StóöveSI"- ^T^Srek tegofsét ző*azdásznak' ÍÖldÜgyÍ véről a városi tanács vb épí- SSStSS^"SJSTa £ embemek * *T tési, közlekedési és városxej- tervet is nla,zek beszerzőkör- va lenne érdemes árnyas fálesztési osztályán szerzett in- út során sikerUlt ' megkap- kat álmodni, tornapályát és ír^lt n ^^JSFZS niuk ~ a helyesebb, népgaz- vidám szegedieket, akik köaz 1976-ban jovanagyott terv dasá érdeket is látó szemlé- rüIülik a2 ,tteni fbld _lándé_ csak reszben válnat valóra, lettel használhatóbb reáli- az lttenl £o ajandérnert „megtorpedózta" az idén ^ el"képzelések iaiettek kával megrakott erdei aszta. gontott földtörvény. A me- gazdasági osztáIy és az eges zogazdasagi művelésre alkal- téeszek latószögét ls bövítetmas területeken, ugyanis na tók yolna fl földhivatal szemmasra hasznalják fol, olyan Dontiai horribilis összeget kell fizetni, hogy eleve nem gondol- Szegeden van jócskán parhat a város ilyen helyeken lagon heverő és gyöngébb erdőtelepítésre. A cikk vé- föld elég, az erdősítéskor gén ott kanyarodott a kérdő- ezekre kéli gondolni. A MÉM jel, vajon követi-e újabb töp- hivatalos álláspontja szerint rengés a régieket, és lesz-e ugyanis a zöldövezeti erdőtöbb fája, erdeje Szegednek, ért, földje akár mezógazda, , , sági művelésre gazdaságosan Azóta a megyei tanács vb alkalmazható akar termelési natarozatot hozott a foldvé- célra használják, ha az V. delmi szempontok fokozatos yagy ennél jobb minőségi ^ érvényesítőére, és elrendelte m ba ^rou^ fizelIÜ kell. a varos zöldövezeti, erdőtelepítési tervének felülvizsgá- Az első félévben a me. latát, valamint azt, hogy az gyében 1500 bektár föld maelképzeléseket a jogszabá- radt megműveletlenül, amelylyokkal összhangban kell pa- nek nagy része a szegedi jápírra vetni. Ez a körültekin- rás területére esik. Ebből 1235 tés maradt el 1974—75-ben. hektárnak a belvíz, árvíz, 3 hogy nem szükségszerűkép- vízborítás miatt fordított hápen, azt föltárta a beszélge- tat az ember, és 98 hektártés, amelyet a megyei föld- nak a kedveződen üzemi Ch. A. Gazdag tárházból válogathatunk annak igazolására, miként bővíti teljesítményeinket a műszaki fejlesztés folyamata. Tíz esztendő alatt 20,5 százalékkal csökkent például — kalóriában számolva — az egy kilowattóra villamos energia előállításához szükséges fűtőanyag az erőművekben, s az egyetlen adat mögött a fejlesztési lépések sora áll, a jobb hatásfokú kazánok használatától az automatizálásig. Egy tonna nyersvas termelésehez napjainkban 38 százalékkal kevesebb kohókoksi kell, mint a hatvanas évek elején, arról pedig a szövőnők tudnának tanúskodni, miként változott feladatuk a fizikai igénybevételük az automaták mellett, akik ma a teljes gépállománynak már a felét teszik ki. Kitérni a műszaki fejlesztés követelménye elől any* nyi, mint föladni a holna« pot, azaz egyetlen termelőhely sem engedheti meg ezt a luxust, sem szemléletben, sem gyakorlatában. Ilyenre nem is bukkanunk. Valami mindenütt történik, de e valamik olykor nehezen alakulnak tervszerű tevékenységgé, zökkenőktől megóvott — mert előzetesen átgondolt — folyamattá Ezért n műszaki fejlesztés mennyiségi jellemzői, mutatói mellett egyre fontosabb szerephez jutnak az irányok, s a célok, meghatározásuk hogyanja, azaz a tervezés és szervezés. Ha ez hibátlan, ha a legkisebbre szorítja a tévedések lehetőségét, akkor a gyakorlatban is testet öltenek a kívánt eredmények. Mészáros Ottó Szociológusok tanácskozása Szegeden Tizenöt tagú, szociológusokból álló csoport érkezett hétfőn Szegedre, hogy a kiemelt kutatasi terület, a kettős foglalkozású falusi nő helyzete rendezett közi tanácskozáson vegyenek részt. A Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Tervhivatal közös rendezvényén nyugatnémet, francia, svéd és olasz szociológusok ismerkednek a megyével, a kutatómunkában uca, amwjt, a ti iuiu- - , 111.5j1.g1, a nuiaiuuiullAdUdU hivatal illetékeseivel folytat- adottságok miatt. Csupán 132 , részt vesznek Lengyelország tam. hektár a jó föld, amely haA paragrafusba rögzített nyagság miatt nem termett törvény szelleme már koráb- semmit. A gazdák meg is fiban is élt a szakmai köztu- zették érte a büntetést, datban. A régi földszabály A töprengéseknek nincs szerint is olyan helyre kel- vége. Nemcsak azért, mert az lett erdőt telepíteni, ahol ke; új földtörvény keresztülhúzmezőgazdasági helyzetéről, a nők foglalkoztatásáról, szociális és életkörülményeikről. A tanácskozáson ott volt dr. Morva Tamas, az Országos című témakörben Tervhivatal Tervgazdálkodáncgyedik nemzet- sí Intézetének igazgatója, dr. Kulcsár Viktor, az Országos Tervhivatal osztályvezetője, dr. Gajdos Géza főmunkatárs és dr. Vágvölgyi András tudományos munkatárs, az MTA szociológiai kutatócsoportjánál: vezetője is. • A tájékoztatót követően a nemzetközi szociológus csoport tagjai Fábiánsebestyén, be látogattak el, ahol ismerkedtek a kutatási terület helyi körülmenyeivel és falulátogatáson vettek részt. A képviselői is. Tegnap délelőtt a megyei tanácsszékház vb-termében Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese fogadta és köszöntötte a vendégeket, majd Szabó Jánosné, a me- vendégek pénteken fejezik be gyei tanács elnökhelyettese munkájukat, s utaznak el tartott tájékoztatót a megye Szegedről. <