Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-09 / 186. szám

Szerda, 1978. augusztus 9. 3 Eredményes gazdálkodási Csak jó pél a szegedi járásban Pártfórumon az év első felének mérlege A szegedi járásban a me- magasabb a tavalyinál. A gokban viszont nem, visszazőgazdasági üzemek tavaly konzervipar őszi- és sárga- esés van, amelyet sürgős és ősszel Időben elkészült, jól barackból, meggyből, sziivá- hathatós intézkedésekkel megalapozott tervekben ha- ból nagyobb mennyiséget is tározták meg gazdaságpoli- átvenne, ha lenne kínálat, tikai feladataikat 1978-ra. Az MSZMP szegedi járási korrigálni kell. A juhállomány gyarapítása egész tervezett évre 7,6, Az első félév gazdasági végrehajtó bizottságának tá- az első félév eredménye 10,1 eredményeiről tájékoztatta jékoztatása szerint az éveipártbizottságát annak leg- ső felében a felvásárlások utóbbi ülésén az MSZMP kedvezőbben bonyolódtak szegedi járási végrehajtó bi- le, mint a korábbi évek hazottsága. A közös gazdasá- sonló időszakában, gok vezetői reális, elérhető A közös gazdaságokban a célokat tűztek maguk elé, termelő jellegű beruházások- sertésre és 7 ezer 640 hizófigyelembe vették az ötödik ból nagy összeget képvisel- marhára kötött szerződést a öl éves tervben előirányzott nek a szőlő- és gyümölcstefeladatokat Jelentősen nőtt lepítések, a tervezés szerint 1976-hoz viszonyítva tavaly összesen 722 hektáron, melya szerves és műtrágyázott bői az év első felében szőterület, javult a vetésszer- lőt 275, gyümölcsöst pedig 65 hektáron telepítettek. Kitért a szegedi járási kezet, a kalászosoknál több r.agy hozamú fajtát alkalmaztak. A felvásárló szervek és feldolgozó üzemek igénye szerint két százalékkal emelkedett a zöldségfélék és 2,1 százalékkal csökszázalék. Az anyajuhállomány 14,6 százalékkal nőtt, meghaladva az évi 11,1 százalékos tervezést Az állatforgalmi vállalat erre az esztendőre 91 ezer 537 hizószegedi járás közös és háztáji gazdaságaival. Ebből realizálódott az első félévben 50 ezer 258 hizósertés és 3 ezer 343 hizómarha. Az 54,9 és a 43,8 százalékos teljesítés arra enged következtetpart-végrehajtóbizottság tá- ni, hogy a szerződő partnejékoztatója az állattenyésztés állapotára is. A tervek a szarvasmarha-állomány 6.2. ezen belül a tehénállokent a burgonya vetésterü- mány 5,5 százalékos növelélete. Az utóbbi így is több sét rögzítették 1978-ra. Ez- dasági üzemei — hangsúa tervezettnél. zei szemben az év első felé- lyozta a járási párt-végreA fűszerpaprika vetésterü- ben a szarvasmarha-állolete 2813 hektárról 3171 hek- mnány 7,4, a tehénlétszám 2 tárra emelkedett, és kötőt- %-kal nőtt; a tervezett állotek az egész termésre — mány az év végére biztosívárhatóan több mint 24 ezer tottnak látszik, tonnára — szerződést. A ku- podott azonban az egy tekorica vetésterülete a té- hénre eső tejtermelés, haeszekben 4,8, a szakszövet- nem 9 literrel csökkent a kezetekben 3,4 százalékkal múlt év hasonló időszakámagasabb a múlt évihez hoz képest Több gazdaságban növelni tudták a fajlagos tejhozamot, és ez a jó példa, más közös gazdasámérten. A szegedi járás gazdaságai 1524 hektáron termelnek az idén cirkot és 660 hektáron napraforgót Az előbbinél a növekedés mértéke tavalyhoz viszonyítva 127,4, az utóbbinál 260,6 százalék. A kalászosok betakarítását 24 ezer 286 hektáron kell elvégezni. A szegedi járásban sajnos a téli és a tavaszi fagyok több mint 4 ezer hektáron okoztak kárt szőlőben, gyümölcsösben, zöldségfélékben, szántóföldi növényekben. A belvíz tavaly 1966, az idén 4920 hektáron hátráltatta a mezőgazdasági munkát és okozott kárt Ha közbeszóltak is objektív nehézségek a mezőgazdasági termelésben, a gazdálkodási, a termelési kedv nem szenvedett csorbát Járásszerte emelkedett a szerződéskötések száma zöldségfélékre, gyümölcsre. Jellemző adat: a Csongrád megyei ZÖLDÉRT Vállalat és a Szegedi Konzervgyár együttesen 9 ezer 093 vagon árura kötött szerződést Ez a mennyiság 9,8 százalékkal rek, közös- és háztáji gazdaságok év végéig teljesíteni tudják a szerződésben vállalt kötelezettségeiket A szegedi járás mezőgazhaj tóbizottság átfogó tájékoztatója — kedvező körülmények között és reálisan alapozták meg ez évi gazNem gyara- dasági, gazdaságpolitikai tervüket Vezetők és dolgozók, párttagok és pártonkívüliek •magukévá tették a népgazdaság előtt álló feladatokat, és azokból a rájuk eső részt kemény helytállással teljesítik is. A L F. Szezoncsúszás a hűtőiparban A szokásosnál valamivel után végül is sikerült túlkésőbb kezdődött az idén a teljesíteni, mintegy 200 vamélyhűtőipar szezonja, az gonnal. A zöldbab szezonja „alapanyagok" a hagyomá- nemrégen kezdődött, az előnyösnél 10—12 nappal ké- irányzat 850 vagon és resőbb értek be, s ez azzal mény van arra, hogy 900 vajárt, hogy a fagyasztó be- gon feletti mennyiséget várendezéseket is csak némi sárolnak fel a partnergazdaidőeltolódással indíthatták, ságoktól. Mindemellett remény van Vegyes képet mutat az edarra, hogy az ipar összessé- digi gyümölcstartósítás, örgében teljesíti az előirány- vendetes, hogy meggyből az zatokat, a növények ugyanis utóbbi évek legkiemelkedőbb remélhetőleg a nyár hátra- feldolgozási szezonja ért vélevő időszakában „utolérik" get, 200 helyett kereken 270 magukat. vagont vásárolt fel a hűtőEz történt a zöldborsóval, ipar. Málnából azonban már amelynek szezonja a hűtő- nem ilyen kedVező a kép: iparban már véget is ért. Az ipar 1650 vagon Kongresszusokra készülnek A Magyarországon élő nemzetiségek — a délszlávok, a németek, a románok és a É szlovákok — ezekben a hetekben a szövetségeik őszi zöldborsó 470 vagon helyett mindössze! kongresszusait megelőző külnyár elején összefutottam egy munkából hazafelé igyekvő házbéli diákfiúval, s szóba elegyedtünk. Tudtam, hogy az idén először vállalt a vakáció idejére munkát, s fagattam, csak úgy közvetlenül: „Na, öreg, hogy ízlik a meló?" Talán mondanom sem kell, mi volt az ajkbiggyesztésen és a vállvonogatáson kívül a válasza: „Nem ezt tanultuk az iskolában." Azt hiszem, ezzel nem írok le semmi újat, mindenki tudja, hogy milyen éles határ, vagy inkább kitöltetlen űr tátong az iskolapadokban fejekbe táplált ismeretanyag, pontosabban az emlélet és a mindennapok gyakorlata között. Mégis, az utóbbi időben mintha egyre inkább feje tetjére állna ez a kiismerhetetlen világ. Ez idáig sértetlen lelkű diákismerősöm csalódottan panaszolta, hogy tizenéves fejével hallott már ugyan egyet s mást az élet dolgairól, de amivel most találkozott a tisztelve csodált felnőttek táborában, nem tudja hová tenni. Elmesélte néhány napos „munkás" tapasztalatát, melyet a gyárban szerzett. Nem is • azt sérelmezte a legjobban, hogy hasonló korú társaival együtt senki sem veszi komolyan, s csupán amolyan szaladj ide, szaladj oda munkát bíznak rá, hanem azt, hogy diáknyelven szólva strébernek nézik. Egyszerűen azért, mert közvetlenül az első napon nem merte táskájába rejteni a rátukmált „kivinni való anyagot". (Élelmiszerekről volt szó.) „Vigyél belőle — biztatták —, ilyet úgysem kapsz a boltokban", de Laci — nevezzük így gimnazista Ismerősömet — hajthatatlan maradt Jól sejtette, ez nem egyszerű diákcsínytevésnek számítana, hanem közönséges lopásnak. Biztos, hogy szélsőséges a fönti példa, azonban — sajnos — váló igaz. Hadd meséljem el még egy szintén kiábrándító, személyes élményemet melyet nem ls olyan régen, szakközépiskolás koromban szereztem. A műhelyben, ahová szakmai gyakorlatra jártunk, „nagypofájú Jani" — egymás közt így csúfoltuk — volt a sztár. Utálta az egész környezete, de a művezető előtt ő volt a jó fiú. Akkoriban állt át a javítórészleg is a teljesítménynormára, s dúlt-fúlt a fél brigád az új rendszer miatt mivel az alkatrészellátás enyhén szólva hagyott némi kívánnivalót maga után. Szóval, a ml Janink papírforma szerint messze a legmagasabb teljesítménnyel rukkolt ki. miközben jóval tapasztalabb kollégái alaposan megizzadtak azért, hogy teljesíteni tudják a napi normát s hogy a munka minősége se romoljék. Jani bátyánk is átkozta-cepülte az egész világot, ha kellett, nagykalanáccsal kényszerítette engedelmességre a makacs csavarokat viszont elhallgatott amikor megjelent a főnök, legföljebb a mihaszna tanulókat sz»-' pulta. Irigyelte mindenki Jani nagy-nagy ambícióját, különösen azután, amikor a termelési értekezleten a legjobb embernek kiáltották ki. Csakhamar fény derült azonban rejtélyére. Jani, miután műszakváltáskor átadta a meósnak az elkészült dinamókat és önindítókat, saját maga húzta át a csarnokon a kis kézi kocsira pakolt kész munkadarabokat, egy inas kíséretében. Egyszer én kerültem mellé, és megdöbbenve figyeltem, amint négy-öt dinamót gvors mozdulatokkal a satupad alá, vagy éppen a motorblokkok mögé rejt, ezzel is szaporítva másnapi teljesítményét. „Ilyen a világ, kiskomám" — kacsintott rám, látván csodálkozásomat, s barackot nyomott a fejemre, elintézve vele a visszalopás okozta „lelki bonyodalmamat". Másnap a legbarátságosabb öreg szakinak elszóltam magam az esetről, aki aztán végleg utánajárt a dolognak. Később megtudtam, társaim sem tartották a nyelvüket, s ez kissé megnyugtatott hogy nem én voltam az egyedüli „áruló". Miért mondom el mindezt? Ilyenkor nyaranta ezer számra hemzsegnek a vakáció idejére munkát vállaló iskolások a gyárakban, üzemekben, állami gazdaságokban. Némely vállalatnak, ha száz keze volna, mind a százzal kapkodna a mi tagadás, olcsó diákkezek után, ezzel is enyhítve a szabadságolások miatti vagy a szezon okozta munkaerőgondokon. De vajon törődik-e minden gyár, üzem, s törődnek-e az ott dolgozó kollektívák, saját problémájukon túl azzal, hogy a fiatalok milyen élményeket szereznek, talán az életükben első munkahelyükön, s törődnek-e azzal, hogy a mindenre fogékony gyerekek ne csak a negatív példákat jegyezzék meg, s hogy ne kiábrándultam legyintsenek: ez van, ilyen a meló. E

pár hét, esetleg egy-két nyári hónap alatt maradandó tapasztalatokat gyűjt sok ezer fiú és lány egy-egy üzem légköréről, egy-egy szakma fortélyairól, s viszi haza első keresetét. És egyáltalán nem mindegy, hogy milyen benyomások árán. Azt hiszem, ha másnak nem, hát a pártalanszervezeteknek, szakszervezeti bizottságoknak, KISZ-szervezeteknek kellene jobban odafigyelniük az iskolapadból az igazi életbe csöppent fiatalokra, az őket körülvevő környezetre, segítve alkalmi beilleszkedésüket a munkával való megismerkedésüket. Mert mindannyiunk érdeke, hogy ne a rossz tanasztalatok gyűljenek garmadával az ifjú fejekben, s hogv ne tekintse minden egyetemre, főiskolára be nem jutott középiskolás tragédiának a kétkezi munkát ILI. felvásárlását tervezte, s az 400 vagonnal sikerült előirányzatot a nehéz kezdet gyűjteni. be- , döttválasztó i készülnek. közgyűlésekre Farmergyár Marcaliban Kedden fölavatták a Má- Az avatás után Kovács Jó* jus 1. Ruhagyár marcali zsef, a Május 1. Ruhagyár farmergyártó üzemét. Dob- vezérigazgatója gyárlátogarotka László könnyűipari tással egybekötött tájékoztaminiszterhelyettes vágta el tón ismertette a sajót képaz avatószalagot az ünnepsé- viselőivel és a vendégekkel gen, amelyen ott volt az a gyár létrejöttének történeegyesült államokbeli Levi tét, terveit. Strauss cég alelnöke. Mel Az amerikal céggel tavaly októberben Bachara is. segíteni, tudjon másokkal is együtt őrülni. Ez a munka természetéből is következik, ugyanis a munka kollektív társadalmi tevékenység, amelyet az ember nem önmagában, hanem másokkal együtt, másokra utalva végezhet igazán eredményesen. A munka és a személyiség sokoldalú fejlődésének a vázolt feltételrendszeren túl egyik további lényeges vonatkozása, hogy az ember a tehetségét. képességeit, legjobb adottságait csak a munkatevékenységen keresztül képes kifejleszteni. Az ember különböző adottságai és karakterjegyei is a munkában és a munkával alakulnak, módosulnak. A fejlett szocializmus építésének az idején is előfordulhat, hogy a munka az esetek egy részében deformálja az egyéniséget, gátolja a sokoldalú fejlődést, azaz végső soron kedvezőtlen hatást gyakorol az egyéniségre. Ez azonban nem tipikus, nem általános jellegzetesség és egyre inkább szűkebb keretek közé szorul, de meglétét káros lenne letagadni még akkor is, ha jelenlegi viszonyaink közepette a munkának elsősorban a humanizáló jellege érvényesül. A sokoldalúan fejlett személyiság kialakulásában a munkán túl lényeges szerepe van az erkölcsi tényezőknek is. Az erkölcsi tényezőkről egyrészt olyan értelemben beszélünk, mint a személyiség egyik oldaláról, egyik meghatározottságáról, másrészt pedig mint a társadalmi viszonyról. társadalmi gyakorlatról. A személyiség erkölcsi jellemzőinek kialakulásában meghatározó szerepet játszik a munka, illetve a társadalom politikai, kulturális, ideológiai élete. A fejlett szocializmus az egyéniség erkölcsi fejlődéséhez kedvező feltételeket biztosít, és a cél. hogy olyan emberek formálódjanak, akiknél a szocialista jellegű együttműködés — egymás tisztelete, segítése. megbecsülése dominál. Nem lebecsülendők azok az eredmények, amelyeket ebben a vonatkozásban a szocializmus érdemeként elkönyvelhetünk. Többek között jelentős előrelépés történt az emberi egyenlőség megteremtésében mind a közgondolkodásban, mind pedig az érvényesülési lehetőségek területén. Jellemzője közgondolkodásunknak a demokratizmus és a kollektivizmus. Ugyancsak lényeges eredménynek kell tekintenünk a köz ügyeivel való foglalkozást és törődést. Egyre inkább leszűkül azoknak a száma, akik közömbösen viselkednek az ország, a haza gondjai iránt és bővül azoknak a köre. akik feladatuknak tekintik a hibák feltárását, az előrehaladásunkat gátló tényezők kiküszöbölését. Végső soron születőben van az erkölcs területén is az új, szocialista embertípus. Hogy születőben van. ezt szó szerint kell értelmezni, ugyanis a ma átlagemberénél még az említetteken túl is nagyon sok olyan jegyről beszélhetünk, amelyekben már a szocialista jelleg dominál. de azt ma még nem mondhatjuk ki, hogy kialakult és általános jellemző a szocialista embertípus. Ennek ellentmondar.ának olyan tényezők is, amelyeket ma még szép számban fellelhetünk, ide sorolhatjuk többek között a különböző kispolgári csökevényeket: önzést, anyagiasságot, közömbösséget, cinizmust stb., továbbá az is közismert, hogy napiatokban még létezik a bűnözés is, ami a mai szinten nehezen egyeztethető össze a szocialista erkölccsel. A társadalmi viszonyok további szocialista átalakításával és tudatos tevékenységgel elérhetjük, hogv az erkölcsi fejlődésben is a humanízációs jegyek kerüljenek eg"re inkább előtérbe. Az egyéniség sokoldalú fejlődéséhez tehát az erkölcsi területen is kedvező feltételek adottak, azonban itt a tudatosság számára az eddigieknél tágabb teret kell biztosítani, ugyanis ha az adott folyamatot tudatosan irányítjuk, felgyorsulhat a fejlődés és nagyobb eredményeket tudunk elérni. A sokoldalú személyiséget meghatározó ténye, zők között egyik igen lényeges tényezőnek kgjl tekintenünk a műveltséget, a kulturáltságot. Társadalmunk ehhez mind az anyagi feltételeket. minÖ pedig a szervezeti kereteket megteremtette. Az iskoláztatás gyakorlatilag ingyenes, sőt társadalmunk jelentős ösztöndíjakat, tanulmányi segélyeket stb. folyósít és azok közé az országok közé tartozunk, ahol a . kultúra termékeinek" megvásárlása szinte a legolcsóbb a világon. (Könyvek, folyóiratok, színház-, mozi- stb. jegyek árára ke'l gondolnunk.) A ma átlagemberét megvizsgálva, figyelemre máltó előrehaladásról beszélhetünk a műveltség és a kultúra területén Különcsen jelentésnek tekinthetjük a fiatalabb generációkat, hisz a lakosság jelentős részét kitevő fiatal generáció a műveltség és a kultúra területén közel került a világszínvonalhoz. és állja az összehasonlítást a legfejlettebb országok hasonló korosztályaival is. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nálunk a műveltség és a kultúra területén a fiatalabb generációknál ls minden rendben van, hisz mind az oktatáspolitika, mind a művelődéspolitika számos hiányosság, fogyatékosság megszüntetését tűzte ki célul, de ha azt vizsgáljuk, hogy a személyiségfejlődésben hol következett te a legjelentősebb változás, akkor feltétlen a műveltségre és a kultúrára kell utalnunk. A fejlett szocializmusban megteremtődnek annak a társadalmi lehetőségei, hogy tömegméretekben kialakulton a sokoldalú, szocialista embertípus. Ez a folyamat az.onban hosszabb időt ölel fel és nem ellentmondásmentesen megv végbe. Az objektív tényezőkön túl ielentős szerepet játszanak bizonyos szubjektív faktorok is; az egvének. az egves emberek törekvései. A társadalmi viszonyok feltételeket teremt-nek. orientál -ak kedvező vagv kedvezőtlen irányba befolyásolják az etyénL de hogy az egyén mivé fejlődik. abban kiiktathatat'.a-'ul mind'g benne van maga az egves ember is. Ügy tűnik, hogv eddig társadalmunk többet biztosított a lehetőségek területén. mint amennyivel a sokoldalú fejlődéshez az egyének hozzájárultak. Az igazi előrelépés akkor következik majd be. amikor az átlagember fámára is belső szükségletté válik a sokoldalú fejlődés. Dr. Horuczi László Budapesten írták alá az együttműködési szerződést, amely december végén lépett életbe. Az amerikai cég 400 ezer dollár értékben szállított gépeket a korábban konfekciót készítő és az új követelményeknek megtelel ően átalakított, bővített üzembe. A szigorú technológiai előírásokat, munkamódszereket a cég San Franciscá-i gyárában háromhetes tanfolyamon tanulta meg a Marcaliból odautazott hat gépmunkásnő, három gépszerelő és három műszaki-szervezési vezető. A hazai anyagból tőrtént sikeres kísérleti gyártás után ma már a ceg által biztosított eredeti agyagból naponta 2f>00 márkás Levis farmernadrágot gyárt az ezzel foglalkozó 180 dolgozó. Egv nadrág előállítása kezdetben S0 percig tartott, jelenleg 27 percnél tartanak, de vannak már olyan dolgozók, akik a maguk részmunkájában ej érték, sőt túlszárnyalták a San Franriscó-i gyár 13 pe 43 másodperces normaidejét is. Az amerikai cég •" 1 küldött nyersanyagért késztermékkel fizetnek. Az idén 400 ezer, jövőre 900 ezer, 1930 -ban pedig egymillió Levis farmernadrágot gyártanak Marcaliban.