Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-04 / 182. szám

Péntek, 1978. aupfnsztus 4. 5 A körtöltésen túl, a Vasút utca mentén négy évvel ezelőtt úttörőtábort avattak. Azóta hagyomány, hogy nyaranta a szegedi munká«őr-zcnckar koncertet ad a tábor lakóinak. Felvéíelünk a tegnapi, csütörtök délutáni nagy sikerű hangversenyen készült Lúdas Matyi az utcán SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Az Állami Népi Együttes műsora. Bemutató a Dóm téren, ma este 8 órakor. Szép könyv '77. Kiállítás az MTESZ Technika Házában, naponta 10—18 óra között. A 19. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában, naponta 10— 19 óra között. Medgyessy Ferenc-emlékkiállítás a November 7. Művelődési Központban, megtekinthető naponta 10 —18 óra között. Kiss Roóz Ilona keramikusművész kiállítása a Juhász C.yula Művelődési Központban, mindennap 10 —18 óra között. Váró Márton szobrászművész kiállítása a Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokában, naponta 1*—18 óra között. A Víz előtti Szeged, a Somogyi-könyvtár kiállítása, naponta 10—18 óra között A Szegedi Szabadtéri Játékok húsz éve. Kiállítás a Móra Ferenc Múzeum dísztermében, valamint a múzeum állandó kiállítását Ember és olaj címmel Horváth Dezső és Gyenes Kálmán fotókiállítása, az Ady Endre Művelődési Házban, naponta 10—12 és 18—22 óra kőzött. Ha: bemufató 99 A népi együttes szegedi ünnepei Tegnap délután több százan összegyűltek Tarjánban, a víztorony melletti térségen a kisóvod ásóktól iskolásokig a vásári komédiával egybekötött bábjátékra. Hamar játékvárost bábosvárost varázsoltak az előkészített kartondobozokból, vagyis inkább vásárt a mézeskalácsosoknak, papucsosoknak, Matyi lúdainak és persze Döbrögi uramnak. Tucatnyi pedagógus és óvónő irányításával folyt a vásárépítő munka, sorra emelkedtek a meseáruk sátrai. Fogyott a papír, a léc, a ragasztó, a' vidámság meg nőttön nőtt Kialakultak a kapzsi földesúr többszöri megverettetésének színhelyei — tevékeny részesei voltak ennek a tarjáni gyerekek, a November 7. Művelődési Központ intézményeinek népművelői és még Gyarmathy Ágnes, a szegedi színház díszlettervezője is. A Lúdas Matyi bábjai Koós Ivánnak, a budapesti Bábszínház tervezőjének alapötlete szerint készültek. Részt vett a komédiában, mivel Szegeden tartózkodik, a szabadtéri játékok János vitéz bemutatójának jelmez- és díszlettervezőjeként. Bó teret hagyott a gyerekek ötleteinek, az előkészített kartonokból, lécekből, textilhulladékból mindenki olyan szereplőket formált a bábelőadáshoz, amilyennek éppen látni szerette volna őket. Születtek itt szebbnél szebb ludak, hajdúk, Matyik és Döbrögik — mert erre sarkallt a később rendezett bábszépségverseny. A délután hátralevő részében újra és újra bemutatták a Lúdas Matyit, váltott gyerekrésztvevőkkel, más-más bábokkal. Napestig tartott a derűs mulatság. Hogy mi kellett hozzá? A November 7. Művelődési Központ kezdeményezése és szervező munkája, Koós Iván közreműködése. Örömmel segítettek ebben még sokan, például jó néhány szegedi üzem textilhulladékkal, papírdobozokkal is. örültek, jól szórakoztak a gyerekek. B.P. Műveltség és közművelődés Befejeződött a nyári egyetem Koós Iván „gyűrűben" Az idei művelődéselméleti nyári egyetemnek — a tematika logikai rendjében — az elejére kívánkozott volna a tegnapi záróelőadás. Dr. Köpeczi Béla akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese ugyanis a korszerű szocialista műveltség tartalmának és a közművelődésnek bonyolult összefüggésrendszerét világította meg. A közművelődés didaktikáját és módszertanát, mint központi témát „körüljáró" előadások élére nyilvánvalóan puszta „technikai okok" miatt nem kerülhetett az odaillő referátum. Dr. Köpeczi Béla a kultúra e két „jelzőjének" — korszerű és szocialista — jelentéstartalmát világította meg előadása első részében. Az 1976-os akadémiai állásfoglalás, „a távlati műveltség terve" alapján ismertette a korszerű alapműveltség tartalmát A nyári egyetem hallgatóinak általános tájékozottságát elősegítő, az ismereteik rendszerezéséhez támogatást nyújtó előadás harmadik ré' szében a népművelői gyakor" latban hasznos témával foglalkozott: mi a közművelődés sajátos szerepe a korszerű szocialista műveltség terjesztésében? A közművelődés feladatai közé sorolta a folyamatos művelődés lehetőségének biztosítását; rámutatott, a közművelődésnek segítséget kell adnia a változtatásra képes, nyitott ember formálásához; nem egyszerűen ismereteket nyújtani, hanem magatartást, életszemléletet alakítani. Nem közömbös, milyen életkorban teremtődik meg a közművelődés különféle formáihoz és módszereihez való viszonyunk. Iskoláskorban kell kezdeni, a legfogékonyabb korban, amikor példát, életeszményt, a „miért élek?" kérdésre választ keresnek a fiatalok. További közművelődési feladat a munka- és szabad idő összekapcsolása, a társadalmi és egyéni érdekek összehangolása. E legfontosabb funkciók figyelembevételével lehet meghatározni, hogy a különféle művelődési területeken milyen természetű és mértékű feladatok „jutnak" a közművelődésnek. Dr. Köpeczi Béla részletezte ezeket a feladatokat a nyelvi és kommunikációs műveltség, a matematikai és természettudományos, a történeti-társadalmipolitikai, az esztétikai, a szomatikus és technikai műveltség terén. Hangsúlyozta: legáltalánosabb célunk eléréséhez — az ember otthon érezze magát a világban — nélkülözhetetlen, hogy a művelődés révén, eszközeivel és módszereivel formálódjon az egyén, alakuljon viszonya a közösséghez, meg tudja teremteni mindebből pillanatnyi harmóniáját. Ha válaszolni tudunk a nagy kérdésre: miért élünk? — eszerint tudjuk meghatározni közművelődési céljaink rendszerét. A célok ismeretében szükséges áttekinteni a rendelkezésre álló intézményhálózatot — és megfelelően átalakítani. Ha ez a záróelőadáson nyilvánult „ösztönző utópia" hatni fog a hallgatóság, a gyakorló népművelők és az irányítók körében, reményeink szerint: igen — az idei kurzus máris nem tekinthető haszon nélkül valónak. A tíz nap alatt elhangzott érdekes előadások, a témákat praktikusan megközelítő viták anyagát ismét megjelentetik, a kiadványt azok a közművelődési szakemberek is forgathatják majd, akik nem ülhettek a hallgatók között A hetedik művelődéselméleti nyári egyetem dr. Veckó József egyetemi docensnek, a nyári egyetem igazgatójának zárszavával fejeződött be tegnap délben. S.E. Versenyfutás az idővel: tegnap délelőtt érkeztek az együttes tagjai, délután rendelkezőpróba, hangosítás, világítás — este főpróba: Ma: bemutató. A műsor az első pillantásra is ünnepi jellegről, jubileumi emelkedettségről, összegző szándékról árulkodik. Létai Dezső, az állami népi együttes művészeti vezetője, a mai premier rendező-koreográfusa — a megérkezés utáni és a főpróba előtti szabad percekben — a következő szavakkal igazolta a műsorlapra pillantó első impresszióit: — Azt volt a célunk a mostani program összeállításakor, hogy Magyarország népzenéjének, néptáncának keresztmetszetét adjuk. Természetesen nem akármilyen metszetet; becses, színpadra érlelt kompozíciókról van szó, amelyek méltók ehhez a kettős jubileumhoz, a szabadtériéhez, illetve benne a mi évfordulónkhoz, tizedik itteni bemutatónkhoz. — ö« itt volt az elsőn is, 1959-ben. Kérem, jellemezze ezt a. kapcsolatot: szegedi szabadtéri — népi együttes! — A szegedi napok — hadd mondjam hajdani műsorunk címével — a mi „jeles napjaink", ünnepeink. Az együttesnek úgyszólván tartópillére a szabadtéri, a létbiztonság érzetét erősítő, hiszen itt kétévenként három-három előadáson telt házak előtt szerepelni: igazán jelentékeny dolog. Amikor megérkezünk az állomásra, és meglátjuk a dóm két tornyát — mintha hazaérnénk, ünnepelni. És mert mégsem minden évben jövünk, haza is, de azért vendégségbe is, talán jobban érzékeljük a szegedi nyár változását-fejlődését, mint az itteniek. A szülő is kevésbé látja, hogy nő a gyerek, de a rokon, aki két-három évenként betoppan, alig ismer a fiúra. — Japánban jártak, aztán Olaszországban. Szeged utáni terveik? — Az év végén mutatjuk be új műsorunkat, a címe: Életfa. Nehéz még beszélni róla; a koreográfiák, az egész összeállítás mindenesetre azzal a céllal született, hogy rámutassunk a folklór és a mai élet kapcsolataira. A Létai Dezső népzene és a néptánc ma Is élő, ható elemeit kerestük, funkciójában, kifejezési eszközjellegében szeretnénk fel. mutatni; nem a kuriózumot, tanem a mi életünkbe is beépült, évezredek formálta értékeket. Az állami népi együttes ma esti bemutatójának rendező koreográfusa: Létai Dezső. A zenekart DaróciBárdos Tamás, az énekkart Pászti Miklós vezeti, Berki László a vezető prímás. A kétrészes műsorhoz Székely László tervezte a díszleteket.. Az összeállításban két klasszikus darab szerepel a Kodály-életműből: a Mátrai képek, valamint a Kállai kettős, amelyet az együttesnek írt a szerző. Először látja a szegedi közönség a Négy erdélyi férfitánc című Rábai-kompozíciót, a Lőrinc, révi pontozót, Létai Dezső koreográfiáját; ugyancsak az 6 kompozíciója a Kanalas cigánytánc, amelynek ma lesz az ősbemutatóba. A klasszikusnak számító Rábai művekkel, valamint ének- és zenekari számokkal teljes műsort az Enyém a menyasszony című hegyközi la* kodalmas zárja. Sulyok Erzsébet Húszéves a szabadtéri — Nem volt még ekkora lakodalom az országban — jelentette ki Nóvák Ferenc koreográfus a néptáncfesztivál gálaestjéről. Hegyen-völgyön lakodalom címmel született a kezdeményezés, hogy a szakszervezeti néptáncfesztivál koronázásaképpen közös tematikára egész estét betöltő gálát táncoljanak, évről évre, hazai és külföldi együttesek a Dóm téren. A vezetők természetesen jó előre megkapják a forgatókönyvet, s a szegedi találkozón Nóvák Ferenc irányításával illesztik közös produkcióba a „hozományokat". A „recept" bevált, a néptáncosok dómszinpadi fellépése azóta is a szabadtéri játékok rendkívüli közönségsikere. Valóra váltva Balázs Béla álmát: a szegedi fesztivál a népek barátságának jelképe. Egyébként az újszegedi nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztiválon az Ortutay Gyula vezette zsűri nagydijat juttatott a HVDSZ Bihari János együttesének, az Aranypapucsot a szovjet Jatrany együttes érdemelte ki, a koreográfusok első díját pedig éppen Nóvák Ferenc. A szabadtéri játékokat Erkel Hunyadi Lászlójával nyitották, miután a Marx téren rekordnevezéssel avatták föl 1972 a 27. ipari vásárt: 117 hazai és 73 jugoszláviai kiállítóval. A nyári tárlaton — ahol 190 képzőművész 325 alkotása volt látható — Vecsési Sándor festőművész nyerte el a városi tanács alkotói díját; a fesztivál intéző bizottságának diját Végvári Gyula keramikusművész, az SZMT díját Zoltánfi István festőművész kapta. Kocsis Albert koncertmester vezetésével fellépett a városi tanácsház Muzsikáló udvarán a Rajnai Kamarazenekar is. Verdi Othellója volt a szabadtéri nagy érdeklődéssel várt operabemutatója, hiszen a bolognai társulatot láttuk vendégük Fregni-Koki díszlettervező érdekes óarany színkombinációkban teremtett harmóniát a Dóm téri környezettel. Ino Savini két szereposztást is dirigált, s az elsőben hallottuk a kitűnő Tito del Bianco Othellójátra rokonszenves tenorista újabban a pármai Verdi Fesztiváltársaság főtitkára, s most keresi a kapcsolatokat Szegeddel ismét, hiszen a mienkéhez hasonló nyári játékokat terveznek a pármai dóm előtt A bolognai színpadról említsük még meg Maria Chiara (Desdemona) ét Gianluigi Colmagro (Jago) nevét. A Cigánybárót Szalatsy István vezényelte, Félix László rendezte, s a prózabemutató újabb Shakespeare-drámávál bővítette a játékok repertoárját, a Rómeó és Júliával. Vámos László rendező, merész húzással, főiskolai növendékeire bízta a címszerepeket: Kalocsay Miklósra é» Kútvölgyi Erzsébetre, akik később is igazolták a rendező bizalmát, színházművészetünk Ígéretes tehetségei. Eljött Szegedre 1972-ben a világhírű lengyel Slask. A Szilézia nevét viselő népi együttes rendező-koreográfusa, Elláira Kaminska, valamenynyiünk meglepetésére elmondta, járt már a dómszínpadon 1938-ban, a krakkói egyetem lengyel—magyar együttesével, áriát énekelt a Halicából, táncolt, s látta a Háry Jánost meg a Turandot ot A 6. szegedi ifjúsági napok karneválján 46 produ'cri vonult föl a Széchenyi t íren. Első díjat a MÁV KlSZ-eseinek „kocsija" nyert, a moszkvai VIT jelképes kompozíciójával. Azon a nyáron 63 rendezvényt bonyolítottak le, « szabadtéri előadásait 75 ezren látták.