Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-04 / 182. szám

AZ MSZMP SZEG ED VÁR O SI B IZOTTSÁ GÁ N &K LAPJAV 68. évfolyam 182. szám 1978. augusztus 4., péntek Ára: 80 fillér Ma ivar—szovjet energetikai megiseszéiések Simon Pál nehézipari mi- közötti 750 kilovoltos távniszter meghívására csuípr- vezeték és a paksi atomerőmű tökön Budapestre érkezét^ építésének helyzetét, s megPjotr Nyeporozsnij, a Szov- beszélik a távlati atomerőjetunió energetikai és villa- mű>.épitési programunkkal mositasi minisztere. A buda- . ,. pesti tárgyalásokon áttekin- összet,uggő egyuttmukodeí tik a Vinnyica—Albertirsa időszerű kérdéseit. Tolnában befejeződött az arafás Csütörtökön, az ország 19 gai mintegy 64 000 hektáron megyéje közül elsőként. Tol- termeltek búzát, de az ebnában befejeződött a búza ben rejlő viszonylagosság aratása, s ezzel lényegében nem csökkentheti az elismeaz idei aratás. A megye nem rést azért, hogy a 15 napostartozik legnagyobb gabona- ra tervezett betakarítást mintermő vidékeink közé: álla- den nehézség ellenére 19 mi és szövetkezeti gazdasá- munkanap alatt elvégezték. Új kőolajmezők a Szovjetunióban az [szaki városrészben A második ütemben 16S0 lakás épül Nú^lSi Károly fogadta Rumss Csaadrát Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizotíság titkára csütörtökön a KB székházában fogadta Romes Csandrát, a Béke-világtanács elnökét. Szívélyes, baráti hangulatú eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet,' a nemzetközi békemozgalom időszerű kérdéseiről. A beszélgetés során Németh Károly kifejezte, hogy a magyar nép támogatja a Béke-világtanács új kezdeményezéseit, az enyhülés, a leszerelés ügyének előbbrevitele érdekében, és a BVT nemzetközi szolidaritási akcióit. A találkozón jelen volt Berecz János, az MSZMP KB osztályvezetője valamint Sebestyén Nándor né, az Országos Béketanács főtitkára. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A tízemeletes épületek előtt a park egyelőre még kialakításra vár Valamikor az Északi városrészben jóformán csak családi házakat lehetett látni. Tarján, Odessza és Felsőváros után a sorban e terület következik; Szeged legif_ jabb városrészének rendezési " terve 1972-ben készült el. Ezután kezdődtek meg azok a talajvizsgálatok, melyek alapján sor kerülhetett a további műveletekre. Azóta már meg., valósult a tervezői elképzelések egy része, az l/A ütemnek nevezett építési területen elkészült 1710 lakásba már beköltöztek a lakók. Jelenleg az Északi körút, Csongrádi sugárút, Rózsa utca, Dugonics-temető, valamint a lakótelep leendő üzletközpontja által határolt területen tartanak a munkálatok. A szegedi házgyár épületeleméből készülő házakban • — az 1/B ütemben — összesen 1650 lakás lesz. Ez jelentős hányada a Délmagyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat idei lakásépítési programjának, melynek keretében együttesen 1898 lakást szándékoznak átadni. Az 1/B ütemben júliusban 160 lakás készült el, augusztusra is ugyanennyit akarnak átadni. Az épületek fűtését és melegvíz-ellátását a városrész önálló fűtőműve biztosítja majd. Ennek üzemeltetését azonban egyelőre az akadályozza, hogy a Láng Gépgyár késik három darab hétmillió kalóriás kazán szállításával. Ennek ellenére sem áll a munka, hozzákezdtek a hőközpont szereléséhez. Ha a kazánokat november 30-ig elküldik, talán nem lesz szükség az ott dolgozók létszámának emeléséhez ahhoz, hogy decemberben az utolsó 120 lakást is átadják. Szinte valamennyi lakótelepen nagy gond a gépjárművek fedett tárolása, ezért az épületek földszintjén garázsokat alakítanak ki. Az első ütem utSomogyi Károlyné felvételei Emelik a panelt az Északi városrész I/B ütemében gépkocsi fér el. Az Északi városrész lakóira egyenként 12,7 négyzetméter zöldterület jut, a különböző korú gyermekek számára játszótereket, az idősebbeknek pedig pihenőparkot alakítanak ki. A mindennapos munka ezreket, a vagy pedig tízezreket köt az új városrészhez; I/B ütemének házai a következő év első hónapjaiban beköltözhetőek lesznek. Az elmúlt 15—20 év folyamán a Szovjetunió volt a világ egyetlen jelentős ipari hatalma, amely fűtőanyagés energiaigényét teljes egészében saját tartalékaiból tudta kielégíteni. Ez a helyzet ma is. Az 1977-es évben a Szovjetunióban 546 millió tonna kőolaj- és gázkondenzátumot termeltek, többet, mint bármely más országban. A tervek szerint a kőolaj-kitermelést idén 575 millió, 1980-ban pedig már 640 millió tonnára kell növelni. E cél elérését a nyugat-szibériai kőolajmezők további fokozatos kiaknázása biztosítja. Az 1977-es évben felszínre hozott 546 millió tonna kőolajból 216 millió tonnát Nyugat-Szibéria adott, összehasonlításul érdemes megemlíteni, hogy' a Szovjetunió európai területeinek leggazdagabb kőolajmezőin — a Talár ASZSZK-ban és a Volga mentén — 98,9 millió tonna, Baskiriában és az Ural déli területein 40 millió tonna, a kujbisevi körzetben pedig 31,7 millió tonna került a felszínre. Pedig 1965-ig a szovjet kőolajipar fejlesztését a volga—uráli kőolajmezők biztosították. Az elmúlt évek során azonban e területek hozamának csökkenése következtében a kitermelés növekedési üteme itt lelassult. A kőolajipar területi elhelyezkedésében bekövetkezett jelentős változásokat mindenekelőtt a Nyugat-Szibériácai parkolóiban pedig 1050 Utazik a hagyma Megkezdődött az idei termésű makói vöröshagyma exportja. A Csongrád megyei ZÖLDÉRT tájékoztatása szerin az első szállítmányt tegnap, csütörtökön indították el Svédországba. A továbbiakban az a cél, hogy augusztus 31-ig naponta folyamatosan, növekvő menynyiségben adhassanak át exportra fűszernövényt a HUNGAROFRUCT Külkereskedelmi Vállalatnak. Az üzletkötések alapján e hónap végéig 275 vagon áru exportjára van lehetőség, s csupán a gazdaságokon múlik, hogy tudnak-e-élni a kínálkozó alkalommal és biztosítanak-e elegendő munkaerőt a válogatáshoz, az osztályozáshoz, a csomagoláshoz, ami sok kézi munkát igényel. A külföldi megrendelések teljesítése a termelőszövetkezetek érdeke is, hiszen az exportra előkészített, a minősági követelményeknek megfelelő termésárt jó árat kannak, a népgazdaságnak pedig valutát hoz a vöröshagyma. A közvetlen export mellett ugyancsak még augusztusban 470 vagon hagymát szüretelnek a makói tájkörzet gazdaságai. Ezt a menynyiséget már nem export „kiszerelésben", hanem 50 kilós zsákokban adjak át és az ország különböző hűtőházaiban gépi berendezésekkel dolgozzák fel olyan ütemben, hogy majd később a piaci igényeknek megfelelő időpontokban szállíthassák külföldre. ban és a kászpi-tengeri Mangislak félszigeten feltárt és kiaknázásra kerülő új kőolajlelőhelyek tették lehetővé. Az Uraitól keletre fekvő területek kőolajiparának kiemelt fejlesztése azt eredményezte, hogy az 1940-es év 6,3 százalékával ' szemben 1977-ben már e területek adták az ország teljes olajkitermelésének 39 százalékát. A tervek szerint 1980-ban Nyugat-Szibériában 300—310 millió tonna kőolajat hoznak felszínre. Nyugat-Szibéria rendkívül nagy szerepe az ország fűtőanyag- és energiaellátásában egyértelműen meghatározta a körzet kiemelt fejlesztésének szükségességét. Alig 10 év alatt, bonyolult természeti és éghajlati viszonyok között hatalmas gáz- és olajkitermelő egységek létesültek, a korábban lakatlan területeken az Infrastruktúra minden elemével rendelkező modern városok épültek. Pedig, ha a térképre tekintünk, látható, hogy ezek a körzetek és DélSzibéria egyes nagy távlatokkal rendelkező területei az északi szélesség 64—76° között, a kontinentális zónában helyezkednek el, egymagasságban Kanada északnyugati területeivel, Alaszkával és Grönland középső területeivel. Emellett ezen a vidéken a kőolajlelőhelyeket mocsarak, az örök fagy rétege borítja. A kőolaj-kitermelés rohamos növekedési üteme Nyugat-Szibériában szükségessé tette az olajfeldolgozással és -szállítással kapcsolatos vállalatok kiemelt fejlesztését is. Rendkívül rövid idő alatt épült fel éppen e célból a nagy teljesítményű csővezetékrendszer. 1970. és 1977. között a Szovjetunió teljes csővezetékrendszere mintegy 21 ezer kilométerrel bővült, és az 1977. évi adatok szerint elérte az 53 ezer kilométert. A tizedik ötéves terv hátralévőévei során folytatódik az olajvezetékek építése; a terv előirányzatok szerint teljes hosszuk 1980-ra eléri a 64 ezer kilométert. Ez megközelítőleg 240 millió tonna olaj szállítását teszi lehetővé keletről az ország nyugati körzeteibe. A kőolajipar további fejlesztése szempontjából igen nagy távlatokkal kecsegtet g kelet-szibériai és a távolkeleti földgáz- és kőolajlelőhelyek kiaknázása. Ke. etSzibéria területei a kőolaj szempontjából ma még ke véssé felderítettek. A kőolaj-kitermelés távlati fejlesztése szem pontja bál nagy jelentőségű a Távoli Kelet, elsősorban a Szahalin* félsziget északkeleti része és az Ohotszki-tenger part menti zónái. A keleti országrészek kőolajiparának jelentős fejlesztésével párhuzamosan fokozódik a kitermelés az európai területeken is. A közeljövőben tovább folytatják az európai területek északi részén, az alapvető fontosságú fogyasztói központok közelében elterülő — és éppen ezért igen nagy jelentőségű — timano—pecserai kőolaj- és földgáztermelő bázis létrehozását. A tervek szerint ez a lelőhely 1980ban körülbelül 25 millió tonna kőolajat ad majd. Az új kőolajlelőhelyek feltárásával és kiaknázásával mego'dható a kitermelés egyenletes fokozása, a népgazdaság je'enlegi és távlati kőolajszükségleteinek biztosítása. (APNV MeSegrekord Szegeifen Csütörtökön az ország déli részein, Pécs és Szeged vonalában a déli órákban a hőmérséklet elérte a 32 fokot, ilyen meleget még nem mértek az idén. Az ország más részein is mindenütt 27 fok felelt állt meg a hőmérő higanyszála. Budapesten, a Belvárosban 31 fok volt. Nemcsak a meleg volt nagy, hanem a fülledtség is.