Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-27 / 202. szám

Vasárnap, 1978. augusztus 27. MAGAZIN Takáts Gyula Áldozat Onnan hoztam ezt a szép mohát Zöld hűs... Az asztalomra tettem. Barlang a forró hegyen át: oly teljes iv és oly egész világ... Csak álltam ott — még itt —, de szárnya máris vitt oda, akik szabad homályodon voltak egész. Emelt e hűs a mohás kőlapig, ahol vadorzó és méhész lakott Kénjárta méz, őzek szívének asztala s a tépett cifraszűr tükrén, ha nézte, nem magát a tölgy fölött már látta, azt a fát... Kékkánya rajt... Gerincemen — szikláról könny peregve —, mint jeges szóda, vert a forrás... S a sok galamb s a sok korallt aranyló rókagombát, mit jószerencsém megadott, magasra tartva kosaram, letettem, mint az áldozatot... Csupán e szép kerek mohát, kis sünt a szén és mészégetők útján, ezt hoztam csak a tüzes hegyen át: zöld húst... Az asztalomra tettem. Az erőművész Újdonságok az iskolaévben Szakmunkásképzés, új tantervek, szabad szombat Az üj tanév: rendkívüli jelentós állomása annak a folyamatnak, amelyet összefoglalóan „az oktatás korszerűsítése" szókapcsolattal szoktunk megjelölni, és amely az 1972-es oktatáspolitikai párthatározatban megfogalmazott tervek szerint halad. Minthogy az iskolaügy tervszerű reformjának ez az idei szakasza fokozott érdeklődésre tart számot — hisz jószerivel a lakosság: tanulók, szüleik, tanítóik —, tájékoztatást kértünk a középfokú, valamint az általános iskolai képzésben szeptembertől „élő" változásokról, újdonságokról dr. Müller Józsefnétől, a megyei, illetve Csanádi Gézától, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetőjétől. — Központi rendelkezés alapján az ipari, mezőgazdasági és élelmezésügyi szakközépiskolákban, a szakképzés egyes ágaiban széptember 1-tól meg kell kezdeni a szakmunkásképzést. A középfokú oktatás eddigi struktúrája (gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai oktatás és szakmunkásképzés) nyilvánvalóan megváltozik. Hogyan? Dr. Müller József né: — Az ipari, mezőgazdasági és élelmezésügyi szakközépiskolákban bevezetendő új képzési forma lényege, hogy a tanulok az érettségi mellé szakmunkás-bizonyítványt is szerezhetnek. Ezekben •z úgynevezett szakmunkásképzési célú szakközépiskolákban, következésképpen, megerősödik a szakmai gyakorlati képzés; nő a szakmai elméleti, de főként a gyakorlati órák száma, néhány, úgynevezett közismereti tantárgy óraszámának rovására. Mindazonáltal az első két osztályban aincs különösebb változás — a korábbi, szakközépiskolai képzéshez viszonyítva. A harmadiknegyedik évfolyamok viszont többet járnak gyári, üzemi szakmai gyakorlatra, melyhez az iskolák és vállalatok szoros együttműködése szükséges. A fiatalok a második évtől ugyanazokat a kedvezményeket kapják, mint a szakmunkástanulók, tanulmányi eredmény és munkateljesítmény alapján: ösztöndíjat. Az új képzési formában tanulók felkészült szakmunkások lesznek, másrészt lehetőséget kapnak felsőfokú, szakirányú továbbtanulásra. A középfokú képzés struktúrája tehát a következőképpen változik: megmarad természetesen a gimnáziumi, valamint az érettségit adó szakközépiskolai képzés; az újdonság: az érettségit és szakmunkás-bizonyítványt nyújtó „szakmunkásképzési célú szakközépiskola". Maradnak a szakmunkásképzők, és bizonyos változásokkal a szakiskolák. — A Csongrád megyei tanács vb művelődésügyi osztálya két évvel ezelőtt vizsgálta: mennyire felelnek meg a megye társadalmi-gazdasági szükségleteinek a középiskolai képzési profilok. A központi rendelkezések végrehajtásakor nyilvánvalóan figyelembe vették ennek a felmérésnek a következtetéseit is. Ezek alapján: milyen konkrét profilváltozásokkal, vagy módosításokkal kezdődik el az új tanév? Dr. Müller József né: — A felmérés alapján megállapíthattuk, hogy lényeges korrekciókra nincs szükség, a képzési profilok változásai jórészt követték a gazdasági-társadalmi változásokat A megye munkaerőhelyzete, az iskolázottság szintje, a gazdasági fejlődés és az oktatás korszerűsítése azt viszont megköveteli, hogy változtassunk a beiskolázási arányokon, ós módosítsunk néhány képzési profilt is. Olyan beiskolázási rendszert kell alakitanunk, amely egyszerre szolgálja a népgazdaság szükségleteit és az egyén érdekeit Kinek-kinek olyan iskolában kell tanulni, amelyből nyílt útja van tovább. A megyei párt-végrehajtóbizottság állásfoglalása Szerint a következő beiskolázási arány a kívánatos: a gimnáziumokba és a hagyományos, középfokú képzési célú szakközépiskolákba a tanulók 42 százaléka, a szakmunkásképzési célú szakközépiskolákba és a szakmunkásképzőkbe 58 százaléka kerüljön. A megye középiskolái közül a következőkben indul szeptembertől az érettségit is adó szakmunkásképzés: a makói 601-es szakmunkásképzőben, a mezőgazdasági gépszerelő osztállyal; Vásárhelyen, a növénytermesztő és állattenyésztési szakközépiskolában indul az állategészségőr-képzés. A következő tanévben, 1979-ben, profilbővítéssel géplakatos osztály kezd a csongrádi faipari szákközépiskolában; a vásárhelyi Kossuth Zsuzsanna szakközépiskolában géplakatos, esztergályos, műszergyártó és karbantartó szakmákat tanulhatnak; a szentesi mezőgazdasági szakmunkásképzőből szakközépiskola lesz, dísznövénykertészeknek ad szakmát. Itt jegyezném meg, hogy a növénytermesztők és állattenyésztők középiskolai képzése központi intézkedésre megszűnt, ezentúl a felnőttoktatásban lehet e szakmákat megszerezni. Ezért a vásárhelyi szakközépiskola említett profilváltozása, valamint, a következő tanévtől, a makói Juhász Gyula szakközépiskoláé, ahol kertészeti helyett mezőgazdasági áruforgalmi szak indul. — A szegedi változások? Csanádi Géza: — A Pebrits Lajos szakközépiskola hat osztályából négyben indul szákmunkásképzés: vasúti távközlő és biztosítóberendezési műszerészek, vezetékes távközléstechnikai műszerészek, valamint két osztályban Diesel-mozdonyszerelők végezhetnék itt. A Rózsa Ferenc szakközépiskolában egy villanyszerelő és Íjét gépjárműtechnikai szerelő osztály induL A Fodor József szakközépiskolában húsfeldolgozó szakmát szerezhetnek a tanulók. A növénytermesztők és állattenyésztők középiskolai képzésének megszüntetése szintén érint szegedi iskolát: a Kiss Ferenc szakközépiskolában növénytermesztő helyett még egy erdészeti osztályt indítunk 1979 szeptemberében. A szakiskolai képzésben említett módosulás ugyancsak érvényes szegedi intézményekre is: a gyors- és gépíró iskolákban heti háromnapos helyett 6 napos oktatás lesz, az eddigi szakmai tárgyak mellett gazdasági és jogi, történelmi és társadalmi ismereteket, matematikát és fizikát is tanulnak. A képzési idő két év. — Az általános iskolákban szeptembertől bevezetik néhány tantárgy új tantervét; a pedagógusok már kézhez kapták az iskolai nevelömunka két új alapdokumentumát; kiterjesztik a szabad szombatos munkarendet. Mindezekről a legfontosabb tudnivalóink? Dr. Müller József né: — A pedagógusok júniusban befejezték a tanfolyamokat, amelyeken felkészültek az új tantervek bevezetésére. A szeptembertől érvényes tervek korszerűek, figyelembe veszik a tantárgyi integráció követelményeit A tankönyvek és az új, jegyzékben is rögzített alapeszközök elkészültek, megrendeltük ezeket, legfeljebb szállítási gondok lehetnek. Az első osztályosok valamennyi tantárgyukat új tervek szerint tanulják szeptembertől. A harmadik-negyedik osztályban bevezetik az osztályfőnöki órákat új a negyedik osztályos rajz és testnevelés tanterve, valamint a hatodik osztályos fizikáé. A matematikáról annyit, hogy az elsősök természetesen már az új, a kísérletire épült tanterv alapján dolgoznak, és a megyei gyereklétszám 5—6 százaléka tanulja új tanterv szerint az ötödikes matematikát. — A nevelőmunka két fontos dokumentuma: Alapelvek az általános iskolai nevelés és oktatás munkájához; A tanítási órán és az iskolán kívüli nevelés terve. Ezek tulajdonképpen a nevelő iskola megvalósítását célzó dokumentumok; az iskolatípus egész munkáját átfogó alapelveket fogalmaznák meg az egységes hatás, a neveléscentrikus oktatás érdekében. A szabad szombatokról, pontosabban a tizenegy napos tanítási rend kiterjesztéséről már tájékozódhattak a szülők a lapokból is. Ezúttal csak azt szeretném hangsúlyozni; bár a központi utasítás értelmében a páros heteken lesznek szabad szombatok, az első szülői értekezlet megbeszélései alapján, a szülők túlnyomó többségének kérésére, iskolánként módosíthatják ezt. Mindenképpen az a cél, hogy a gyerekek többet lehessenek a családjuk körében. SULYOK ERZSÉBET A

külvárosi kiskocsma, egykori izgalmas biliárdcsatáink színhelye jóformán semmit sem változott az elmúlt harminc év során. Az asztalok, a bárpult, a tükör is ott áll, ahol emlékezetem őrzi. De a csapos, a jó öreg Frédi bácsi nincs már; helyén most fiatal, álmos képű férfi könyököl a pultra, aki a köszönést s a rendelést lusta fejbiccentéssel nyugtázza. Egyébként vendég nemigen zavarja e kora délelőtti órában a kocsma csendjét. Csak ketten ülünk a sarokasztalnál, a régi, megszokott helyen: Kaják meg én. Becsületes neve Gyovai Sándor. A Kaják csak úgy, a nagy erejéért ragadt rá. Mert akkoriban, amikor mint ifjú legény, még azt hittem, én vagyok a világ közepe, nálánál erősebb férfi nem „futott" mifelénk. Beszélték róla, hogy évekkel azelőtt a hazai bokszvilág nagy reménysége volt, de hogy miért állt meg félúton, miért nem lett „nagy" belőle, azt sohasem tudtam meg. Kajakra akkoriban mint valami félistenre néztünk fel. Szerettük, mert vele egyenrangú felnőttként kezelt. Maga köré gyűjtött s bokszolni, birkózni, súlyt emelni tanított, sőt néhányunkat vidéki turnéira is magával vitt. Mert Kaják artista volt — mint mondotta: erőművész. A turnék során mi bokszoltunk, birkóztunk, de az előadások fénypontja ő volt „Most pedig kedves közönségünk, megismerik Alexandert, a világ legerősebb emberét" — cseng fülemben a műsorszámokat bejelentő Rácz Pisti hangja, és szinte magam előtt látom Kajakot fekete, rövid klottgatyában, félmeztelen, amint kilép a színpadra és mosolyogva. hajlongva mutogatja hatalmas izmait Aztán következnék a „nagy számok". Vasat hajlít láncot szakít, foggal húzza ki háromujjnyi vastag deszkából az öklével beütött szeget fát vágunk a fején tartott tüskön, és így tovább... Hol van már az az idő, hol az a régi Kaják?! Klhizott nehéz mozgású lett, fekete, hullámos haja megőszült arca fáradt megtört csak a szeme, a hangja, a nevetése a régi, ahogy rám szól: — Halló kispajtás! Merre kalandozol? — Bocsáss meg..i — Jó, jó, de üres a poharam. 1. Nem, nem konyakot rumcsit Olcsó, és nem ráz... Hej, de rég nem láttalak kispajtás! Pedig sokszor gondoltam rád. De hát te elkerültél, én meg tudod... Biztosan mondták a fiúk. — Mondták. — Jó pár mázsát ültem kispajtás. Ártatlanul... Mit vigyorogsz? Hidd el, ha mondom. — Ne kormozz, Kajak! — Én kormozok? Becsület szavamra... Intek, hogy ne folytassa, hiszek neki. Pedig tudom mi, hogyan történt meg aztán jól ismerem Kajakot... Világéletében olyan ember volt aki az utolsó falatját is megosztotta bárkiveL De csak józanuL Egy-két deci rum már teljesen kicserélte: belekötött fűbe-fába, s a legkisebb ellenállásra törtzúzott futásra kényszert'tett egy egész vendégsereget Ment ez jó ideig még a felszabadulás után is. Ám, ahogy normalizálódott a helyzet egyre szigorúbban büntették a botrányhősöket De Kajak sehogy sem tudott megbékülni az új renddel: úgyélt tovább, mint azelőtt Az ötvenes évek elején erősen ivásnak adta a fejét Üton-útfélen világgá kürtölte bánatát hogy azok a tetvesek — mármint a hatóságok — azt merték tanácsolni neki: hagyja a szélhámoskodást, nézzen valami becsületes munka után. Egy este pedig, amikor egész napi poharazgatás után éppen egyik ivócimboráját pofozgatta, a beavatkozó rendőrt úgy helybenhagyta, hogy az több hetes kórházi kezelésre szorult Le tartózta ták, és elítélték. Pár év múlva, miután kiszabadult Jó ideig úgy tűnt megjött a jobbik esze. Akkor meg az történt hogy, életében először, szerelmes lett egy erkölcsileg nem éppen tiszta múltú, nálánál jóval fiatalabb asszonyba. És ezzel megindult a lavina. Mert a szépasszonyt hidegen hagyta Kajak késői lángolása, s ő szerelmi bánatában ismét az italban keresett vigasztalást... Aztán egy éjszaka, erősen kótyagos állapotban, félholtra verte az illető hölgyet és a szeretőjét s a lakásban is összetört, összezúzott mindent... Ismét bezárták. Mikor kijött a maga módján, megpróbált beilleszkedni a társadalomba. Engedélyt kapott és szabad úszóként folytatta régi mesterségét. Járta a falvakat nagy csinnadrattával reklámozta „világszámait", de gyengén ment az üzlet, hisz maga sem volt már a régi. Ráadásul egy alkalommal a lába is eltört ami hónapokig tétlenségre kárhoztatta... És most itt ül a régi kiskocsmában, s szemrehányóan szól rám: — Mi van veled, megkukultál? Figyelj már ide, kispajtás. Van néhány óriási új számom! Ha elmúlik ez a nyavalya a lábomoól, meghülyítem a világot! Te is beszállhatsz a buliba. Konferálsz, besegítesz esténként három százasért ... Sőt a kaját és a kéglit is én állom. Na, mit szólsz hozzá? — Ne szédíts. Kaják. Csodálkozva néz rám, mint aki nem akar hinni a fülének, aztán sértett ábrázattal nagyot húz a pohárbóL — Látom téged is meghülyítettek ezek — szól végül morcosan. — írkálsz-firkálsz, gyötröd magad havi három-négyezerért ahelyett hogy az élet könnyebbik oldalán sétálgatnál... — Hát igen, én már ilyen bolond vagyok. — Jó, jó, nem kell mindjárt begerjedni. Az ember már szót sem válthat veled, pedig valamikor a tűzbe is utánam jöttél volna... Szomorúan, semmibe révedő tekintettel mondja az utolsó szavakat aztán jó ideig szótlanul, magábaroskadtan ül, mintha teljesen megfeledkezett volna rólam. — Az igazat megvallva, érzem én a szívem mélyén, hogy luftballon ez az én nagy tesrvezgetésem — töri meg végül a csendet mintegy önmagának beszélve. — Világszámok, siker, sok pénz — nem lesz belőle semmi... Elrontottam az életem valahol, és most már késő újrakezdeni. Vén hülye vagyok, szédítem még ónmagamat is... Na, de eleget sírtam, megyek. Szevasz kispajtas. Feláll, megölel és mosolyog, valahogy úgy, hogy belésajdul a szivem. Aztán elfordul, megrázza ősz fejét, és bicegve megindul az ajtó felé. IZSÁK ANDRÁS