Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-03 / 181. szám

8 Csütörtök, 1978. augusztus 3. ujsag szomszédainknál? Tallózás román és jugoszláv lapokban Maxi-taxi ja a román főváros közleke­dését a központ és a sűrűb­bért lakott városrészek kö­zött. A gyors és kényelmes járművek hamar népszerűvé váltak, hiszen olcsók Is. A leghosszabb útvonalon 5 lej a viteldíj. A maxi-taxik reg­gel 6 órától este 11 tartanaik szolgálatot. Kovásznai nyári tárlat vásárolt szenzorok előállítá- városba érkező idegeneket, sát több találmány és újítás de szervez számukra város­előzte meg. nézésl túrát és más apróbb Bukarestben különleges f szolgáltatást is nyújt. Habár feliratú mikrobuszok jelen- II íjnnrőnnlf Szabadka turisztikai kapaci­tek nvg a közelmúltban kí- u UUIIöuyun tásai igen szerények (és az sőrletképpen: maxi-taxik, o tPnnPI'IIÜi'tnn irodát is ezekhez a viszo­Már 39 ilyen jármű szolgál- B IGIigGI |lül IUII nyokhoz igazították) a ter­A konstancai Tomis tu- vek jelentős fejlődést tar­risztlkai kikötőben naponta talmaznak a közeljövőre, regei 9-től este 8-ig „tenger­re lehet szálni"; a Zenit mo­torcsónak, a vízibiciklik és az evezős csónakok rendel­kezésünkre állnak. Veress Pál festészeti kl­óréig állítását nyitották meg a mamaiai Condor-szálló elő­csarnokában. Országos premier: az 1400 méteres kábelen, óránként 40—50 kilométeres sebesség­A már hagyományossá vált gel „közlekedő" vízisí. Ki­tá^^SltJ^^^i Pr6bá,hat3ák Mamaián..., be; Eredeti módon," szamár! számon tartott kovásznai de lehetőleg miután ugyan- vontatta szekéren járják ÍÍ^L "T" J^E?" JLSÍÜS Ut elvégezték a néhány na- majd az országutat Műsoru­kat a községek főterein, pi­Tanyaszínház Augusztus elsején útjára indul a Tanyaszínház elne­vezésű, lelkes vajdasági szí­ninövendékből álló színját­szó csoport. Tervezett há­romheti turnéjuk során be­járják Közép-Bácska kisebb­nagyobb falvait, ahol vásári komédiákat és reneszánsz kori vígjátékokat mutatnak hanem a megye művészeti poS kiképző tanfolyamot, életének is egyik legjelentő- .... , . ,, eebb eseménye. Az évről év- VOrHiíll II re gazdagodó, gyarapodó, sok •"iuuöuUl Hl újat hozó kiállítás ezúttal is A köztársaság és tarto­maradandó élményt nyújt mányok társadalmi megálla­valamennyl látogató számá- podást írtak alá a középtá­vú fejlesztési terv,keretében történő úthálózat építésének pénzellátásáról és a Nem­zetközi Fejlesztési és Újjá­építési Bank által folyósított kölcsön felhasználásáról. ra. A műfajok, témák, egyé­niségek nagy változatosság­gal vannak jelen az idén is. Az elmúlt évekhez hasonlóan több megye — Brassó, Ma­ros, Bihar, Szatmár. Dőlj, Kolozs, Hargita, Kovászna — és a főváros mintegy 90 képzőművésze küldte el al­acterein adják elő. A kishatárforgalomról Majd egy évtizeddel ez­előtt Szeged és Szabadka törte meg a jeget: a két vá­ros társadalmi-politikai ve­zetői alapozták meg a kis­határforgalmat, a kölcsönös érdekeket tartva szem előtt. Vajdaság a megállapodás Az egyhelyben topogás idő­értelmében 49 millió dollárt szakát magunk mögött hagy­haszilált fel az említett cél- va elértük, hogy az utóbbi ^SnítJSKéiS" hozzá Városépítés Nagyváradon Bármerre jár-kel az em­ber Nagyváradon, a megúju­lás jegyeivel találja magát szembe. A régi főutcán csakúgy, mint a városszélen toronydaruk sokasága dolgo­zik azon, hogy életre vált­a legszükségesebb beruházá­sokra fordítja. Ezek: az E5­ös és E94-es autóutak egyes szakaszainak megépítése, a vasúthálózat korszerűsítése, és a nagyfeszültségű vil­lanyhálózat kiépítése. Szkopje feltámadása Szkopjéban megemlékez­tek a katasztrofális földrem­... . , . ... , , gés 15. évfordulójáról. Ti­ÍTÍk Ym*,réf városépítési el- zenöt évvel ezelőtt a fö]d_ képzeléseket Nem jár mar rengésben 1070 ember vesz­« teKyományos kor- "tette életét. A földrengés zón sétáló utca lett a Re- uiáni években Szkopje a puhlici utca e szakasza. Az jug0szláv nemzetek és nem­Arta cipőgyár körül bon Ják ^^égek testvériségének és a régi földszintes házakat, egységének, valamint a vi­korszerű, de a történelmi lág szolidaritásának jelképé­varosmag stílusjegyeihez vé vólt Sak0pje 15 év alatt igazodó tömbházak fogják több mint 40o 000 lakost keretezni ezt az utcaszakaszt szám\4ió várossá fejlődött, a is. A Park-szálló mellett, a földrengés elótt alig volt mar átadott sokemeletes és 2ü0 000 Iakosa A város gaz_ f« uuíe ,7,glre , átrat,?U dasági potenciálja 3,5-szörö- tudományos együttműködés tömbház elé kétemeletes üz- aére növekedett. Ehhez nagy- és harmadik piacon való letházat húznak, hogy pó- mértékben hozzájárult a együttes föllépés pedig alig söripar is. amelynek fej­lesztésére nagy figyelmet fordítottak az elmúlt 15 év­ben. forgalom értéke a 2 millió dollár körül mozgott. Ezt a határt az idén már eddig 37 százalékkal túlléptük, te­hát az év végéig könnyen elérhetjük a 3 millió dollárt Talán túlzásnak tűnik, ha azt mondjuk: még ezzel is elégedetlenek vagyunk! Nem ok nélkül. A Jugoszlávia és Magyarország közötti kisha­tárforgalmi árucsere ugyan­is évi 15 millió dollárt tesz ki. s ilyen szemszögből szem­lélve az „úttörő" testvérvá­rosok, Szeged és Szabadka két-,' esetleg hárommilliója meglehetősen kevésnek tű­nik! Túltett rajtunk Pécs és Eszék, s a többi határmenti község se sokkal marad el. Honnan ez a lemaradás? A legkomolyabb üzleteket még, mindig a kereskedők kötik, a társastermelésre csak elvétve akad példa. mellett készülő aluljáró, sa vele szemben épülgető nagy­áruház. valamint a Magheru út és Kórház utca találko­zásánál végrehajtott bontás, frontegyenesítés korszerű levegős térré alakítja át azt a részt. Innen a Magherun észlel- Megnyitották a Paligo Pa­hető tovább a megújhodás. iUs Idegenforgalmi Vállalat A már eddig átadott tömb- turistairodáját a Pátria­házak mellett, az átépített szálló előcsarnokában. Az úttest mindkét oldalán 19R0-ig további 500 lakást adnak át. Új turistairoda Szabadkán méltó említésre. Mind magyar, mind Ju­goszláv részről az az óhaj, hogy lépjük mielőbb túl az együttműködésnek ezt a legkezdetlegesebb formáját. Bővítsük az együttműködést társastermeléssel, tudomá­nyos-gazdasági közös tevé­kenységgel Van rá igény, s most már a módszer is tu­dott: a szegedi vásár idején 17 ágazat képviselői tartot­Ezzel befejeződik a Maghe­ru út általános rendezése. Ha a Magheru Körös-híd felőli végétől jobbra kanya­rodunk, a Lenin utcában is tapasztalhatjuk a belváros magasítását, átépítését célzó tudatos törekvést. Az utca vízpart előli oldalán átadás­ra kész tömbház magasodik. Valamivel odébb, az Ady­emlékmúzeum mögött is többemeletes tömbház fogja lezárni a Traian teret. Ha lassan is, de alakul az ed­dig elhanyagolt Körös-part renoválása. Találmányok, újítások Az elmúlt hat hónapban a Babes—Bolyai Egyetem ana­litikus vegyészeti kollektí­vája több, mint 2000 elekt­rovegyészetl szenzort, nagy­számú kromatográfiai ter­méket, két új típusú kroma­tográfiai készletet állított elő. az intézet mlkroproduk­ciós részlegén. Az említett termékek alapvető szerepet töltenek be a vegyipar és más területek technológiai ellenőrzésének tökéletesíté­sében. Az eddig külföldről iroda feladata, hogy szállást tak jugoszláv—magyar meg­biztosítson és útbaigazítsa a beszélést. Vezérlő Fáklya A Tyumenygazprom Föld­gázipari Egyesülés automati­zált Irányítási rendszere a Fáklya nevet kapja. Ez a be­rendezés fogja irányítani Nyugat-Szibéria összes föld­gázipari objektumát. Az új rendszer Információs hálózatának kiépítését már megkezdték , az Omszki Ipar­automatlzálásl Szakosított Iroda munkatársai Számító­gépek dolgozzák majd fel és továbbítják a beérkező ín­formációkat, technológiai kérdésekben döntéseket hoz­nak. (BUDAPRESS—APN) A réz nagy lehetőségei A réz nélkül nehezen kép­zelhető el a jó minőségű elektromos ipari és háztartá­si gépek gyártása. A kivá­nek leggazdaságosabb mód­szerei. A kormányprogram végre­hajtásának máris észlelhetők lóan áramvezető és könnyen a gyakorlati eredményei. A megmunkálható réz ez idáig tudományos kutatóközpontok nem talált helyettesítőt. Nem kidolgozták a vastag (9—12 csoda hát, hogy a londoni méteres) rézérc kiaknázási tőzsdén egy tonna réz értéke rendszerét. A rendszer még több mint 630 font sterlin- az idén bevezetésre kerül a get ért el legutóbb. Rudna rézbányában. Becslé­, _ sek szerint évi 100 millió Lengyelország, amely nagy zlQty többlettermelést fog mennyiségű gnyag- és nyers- eredményezni. 1980-ban 150 anyagimportra kényszerül, ezer tonna elektrolitikus re­kénytelen kihasználni saját zet állít elö a lengyel réz­nyersanyagvagyonát. Éppen kohászat, ami az összterme­ezért a lengyel tudomány lés több mint egyharmadát egyik témája: a réz és ötvö- jelenti. zetei optimális felhasználá- (BUDAPRESS— sának és termelésfejlesztésé- INTERPRESS) Csendes utcák ­veszélyes utak Az utcákon úgy lehet sé­tálni éjszaka, mint nappal Nem kell félni az útonál­lástól, a rablástól. A közrend és közbiztonság szilárd. Ezt állapította meg a megyei tanács legutóbbi ülésén, amikor a testület megvitatta a bűnözés hely­zetéről szóló beszámolót. Természetesen nemcsak a tanácstagot, hanem minden állampolgárt megnyugtat az ilyen híradás. Az összehasonlító adato<k azt mutatják, hogy a bű­nözés negatív rangsorában Csongrád megye helyzete év­ről évre kedvezőbb, mert 1971-ben még a harmadik, 1976-ban a hatodik, és ta­valy a nyolcadik volt. A tíz­ezer lakosra jutó közvádas kórházba, vagy a temetőbe. Elsősorban személygépko­csik, Illetve a motorkerék­párok okozzák a balesetet. Milyen magyarázatot lehet ehhez fűzni. Hogy minden­kit hazavárnak, hogy ve­zess óvatosan? Ügy látszik, az ilyen és ehhez hasonló tanácsokat az emberek gyor­san elengedik a fülük mel­lett. Ugyanis a balesetek 98 százaléka az emberi gondat­lanság miatt következett be. A közlekedés biztonságá­ban — és ezt nem lehet ele­get ismételni — az emberi magatartás meghatározó. Eb­ből is látszik, a közlekedési nak erről a mesterségről Bátrabban nyomják a gáz­pedált, de nagy sebességgel, ha veszélyes helyzetbe ke­rülnek, elvesztik a lélekje­lenlétüket. A szakemberek szerint legalább 100 ezer ki­lométert kell vezetni, hogy bárki is elmondhassa, van gyakorlata. Az autósiskolá­ban mindenre felkészítik az embereket, csak a veszélyes helyzetekre nem. Igaz, a bu­dapestiek már részt vehet­nek olyan oktatásban, ahol csúszós úton is tanítják, mii kell tenni. Remélhetőleg ez a hasznos kezdeményezés or­szágszerte elterjed majd. A gyakorlat teszi a „mestert" mesterré, s illik erre gon­kultúra nem tart lépést a forgalom növekedésével. (És , ,„ . , .. ., . . dőlni az utakon is. a forgalom dinamikusan fej­lődik; Csongrád megyében több mint 85 ezer gépjár­bűncselekményekben az or- művet tartanak nyilván, szagos átlag 156 bűneset. Így Szegeden a javulás szem­betűnő, mivel tízezer la­kosra 149 közvádas bűncse­lekmény jut. Változott — az elmúlt három év alatt — a társadalmi tulajdon védel­mének az ügye, kevesebb a bűntény, mint korábban. Egyre ritkább a nyereség­vágyból elkövetett ember­ölés. Csökkent a rablások és a lopások száma, a fiatalko­rúak bűnözésénél pedig ked több mint 98 ezer embernek van vezetői engedélye. Kö­rülbelül minden ötödik csa­lád rendelkezik személy­gépkocsival) Bizonyos sza­bálysértések kezdenek szo­kássá válni. Például a for­galomirányító lámpa piros jelzését egyre többen hagy­ják figyelmen kívül és be­hajtanak az útkeresztező­désben. Az ellenőrzések ta­nulságai szerint tavaly csak egy nap alatt 550, az idén vezőbb jelenségekről lehet 310 ilyen sznbálysé'rtést kö­beszámolni. Az 1972/73/74. évekhez képest 285-tel ke­vesebb fiatal követett el bűncselekményt. Ennek el­lenére a nyomozóhatóságok­nak még elég sok dolguk akad. Csendesek az utcák, de annál veszélyesebbek utak. A statisztika az utóbbi három 1975-ben, 686, 1976-ban 730, és tavaly 832 baleset történt A legtöbben a gyorshajtás és az elsőbbségadás elmu­lasztása miatt kerültek a vettek el a gépjárművezetők. ve"ni' ,hogy 5tí!ongr,ádJ Ugyancsak kedvezőtlen je- gyén keresztül halad lenség, hogy minden ötö­dik balesetnél közre játszik az ittasság. A gyorshajtás — ami a baleset okai közül az első helyen szerepel — úgy hi­az szem összefügg azzal, hogy szerint rohamosan megnőtt a kezdő, évben, s így kevésbé rutinos autó­vezetők száma. Egyre töb- ... ben szereznek jogosítványt SP^JÜSSS^ és közülük sokan azt hiszik, ha néhány ezer kilométert vezettek, mór mindent tud­Felelőtlenség az utakon, de olykor nemtörődömség ta­pasztalható egyes vállala­toknál is. A közlekedés biztonságát veszélyezteti, ha az útjavítás befejeztével például otthagyják a terelő­korlótokat, az ideiglenes jel­zőtáblákat, vagy ha sárga villogóra kapcsolt forgalom­irányító lámpát nem állítják vissza. Gyakran gondot okoz, hogy egyes vállalatok rész­legesen vagy teljesen lezár­ják az utat hetekkel vagy hónapokkal az építkezések megkezdése előtt. Pedig fi­gyelembe kellene azt is me­két nemzetközi út is, amelyeken évente legalább 800 ezer gépjármű közlekedik. Ez to­vább fokozza az amúgy is nagy forgalmat. A közlekedés biztonsága már mindennapos téma tár­sadalmunkban. De úgy lát­szik még többet kell e kér­déssel foglalkozni, hiszen ijesztőbb és elgondolkoztatóbb a hét­végek fekete krónikája. H. M. Gémes Eszter: Mindig 88. Addig csak megy valahogy, amíg létrán nem kell felhordani, de mikor arra kerül a sor, az mindennél borzasztóbb. Leginkább a tyúkfel­járó létrát adják ki. Az meg olyan, arasztos szé­lességű deszkára kis, keskeny lécek vannak sze­gezve, úgy kell a lábujjai kapaszkodni, minden erőből, mert másként lefordul Elöl menni is nehéz, mert húzni kell felfelé a dragacsot Hátul is rossz, mert karon kell tartani, hogy le ne bukjék az egész alkotmány. Néha öt méter ma­gasra is fel kell vinni. Akkor is nagyobbak vol­tak a törekkazlak, mint a szalmák. Ezek után el­mondom, mit szenvedtem én Rózával. Annyi volt néha a pelyva a lyukban, hogy a gépnek le kellett állni, aztán oda félre kilök­döstük. Nem volt összetartó. Nem szúrta a villát az enyémmel össze. Dacolt. Mind a ketten szász­káltuk magunk. Fele így elszelelődött, mire a dragacsra került Ha a kazalra vittük, akár elől ment akár hátul, sokszor leborultunk a kazal Tnellé. Persze, hogy a pihenő társaink mérgesek voltak, mert nekik kellett feladogatni. Ha ők szórták le, ami nemigen fordult elő, azt meg mi adogattuk fel Az egy borzalmas valami volt, amikor mi is leestünk a kazalról. Ügy fordult a lépcső alattunk, mink is leestünk a dragaccsal együtt Még a fejünk sem volt ki a törekből. Még a legfélelmetesebbet most említem. A tok­iász. Főleg árpánál, csomókba befészkelődött a lábujjak közé, kézujjak közé, fülbe, hónaljba, ahol érzékenyebb volt, ott kikezdte. Olyan tulaj­donsága volt, ha meg is gyűlt, nem kifelé, ha­nem befelé igyekezett. Még a köldökbe is be­ment. Másfajta tüskék, ha meggyűlt, ki lehetett nyomni. Végtelen szúrós, fájdalmas volt. De azo­kat hazahoztuk magunkkal, mert arra csak itt­hon volt alkalom kipucolni. Főleg útifűvel csa­logattuk ki. A pelyvahordók, akármerről fújt a szél, min­dig porban voltak. Ha nem fújt, akkor is, mert ami port a szalmazúzással csinált a gép, az mind ott jött ki. Az egész arcunkról csak úgy csüngött rojtokban a por lefelé. Megmosdhattunk volna, minden két óra hosszában, mert az asztagoknál mindig volt bőven víz, kádakban, de akkor még jobban égette a nap, szinte fájt utána a porra­kodás. Alvás nemigen volt, iparkodtunk, hogy a má­sik gép el ne vegye előlünk. Meg az esők meg ne jöjjenek, mert akkor tébünk-lábunk, nem hala­dunk. Ezt csak az érzi át, és az hiszi el, aki volt géprészes. Még így is nagy előnye volt a lóval nyomtatással szemben. így kerestük meg a télire való kenyeret Azért csókoltuk meg a falat ke­nyeret, ha elejtettük, megfújtuk és megettük. Ma nem győzöm a kiflidarabokat, szendvicse­ket vajas kenyérdarabokat az úton felszedni. Ilyenkor belehasít a szivembe a régi. „Ugyan meddig tart ez a prédaság?" A cséplés nyolc egészséges, eső nélküli hétig tartott Négy má­zsát kerestem, mert nem arattam sem tisztába, sem rozsba. 20 pengő egy mázsa búza. Ismét a gazdánál hagytam, kiűzette, én a pénzt hoztam haza. Utána héten már zihi-zuhi a nagykapunak, meg a kerítésnek. Megcsináltattam, arasztos szé­les deszkából, két méter magasságúra. Lomb­zöldre befestettem, enyém volt a legszebb ház az utcában. Endresz utca 3. szám. Hozzám a má­sodik ház Bagi bognáré volt Urasági bognár volt ő is, tehát kitűnő anyagú faépületei voltak. Még az egészben a pincéje csábított. Vastag akác, gömbfenyő horogfára, a földbe egy mé­ter mélyen. A víz oda soha fel nem tört A te­teje vastagon koporsószerű földhányással, rajta zöld gyep. Száz mázsa egyetmás elfért benne. Az udvar, a pince eleje Othelló-szőlővel befutva. 600 négyszögöles porta, annak ls fele szőlő. Eze­ket elsorolva, sokszor értékesebb volt az enyém­nél, csak az enyém ránézni szebb volt. Áruba ve­tette Bagi bácsi fia a szüleivel, 1800 pengőre tar­tották. Nekem már ott motoszkált abban a nyug­hatatlan eszemben, mennyivel jobb lenne a 600 négyszögölön termelni, mint 300-on. Megjegyzem, Bozó Pali csak szomszédom maradt. Mennyit kaphatnék az enyémért? — gondolkoztam. (Folytatjuk^

Next

/
Thumbnails
Contents