Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-23 / 198. szám

4 Szerda, 1978. augusztus 23. — Vásárlói kalaui Kártérítés és értékcsökkenés 4 Vásárló fttavatosaágijp: gót ma már viszonylag Mörnym tudja éfvényeiíte? Bi • a hibás termékeket az esetek többségétől kisebb vitával, vagy anélkül megjavítják, kicserélik, esetleg Akko? azonban, a termék értéke a rendeltetésszerű használat körén kívül eső ok miatt csökkent, csere esetén követelhetik tű? ihni az értékcsökkenés öszszegét, Íiietve a vételár vjss»atéi'(tik a vételárat, visszatérítésekor azt Jevonritkán pedig élnek azzal a lelietöseggel is. hogy árát aranyosan csökkentik. Vaunak azonban olyan kivéte? les esetek is, amikor szavaTOBÍI CL ^-Y J igényük érvényesítése ezzel mégsem zárni |e. Ilyen eset például az, ha g hibás aru a vásárlónak kárt okoz- ötféle helyzetet nem nehéz elképzelni: egy nem színtartó ruha elszinezliatják a nekünk megfize tendö összegből. Ilyen eset — tehát a rendeltetésszerű használat körén kívül eső ok miatt bekövetkezett értékcsökkenés például az, ha már a hibás kabátot, mondjuk, egy szög kiszakít? ja, vagy na autónkkal, amely szintén hibás volt, és a kereskedelem kész kiese? rélni, ráadasoi karamboloz? heti, „megfoghatja" fehér? tunk is- Ezt az értékesökke? neműnket, egy hibás képcső nést csere. vagy a vételár a televíziós készülékben visszatérítésé eseten a va? nemcsak robbanást, hanem Sftfíónak keíl megfizetnie. tüzet is okozhat. Az fgy keletkezett kár megtérítését az üj polgári tikvénykönyv rendelkezésé szerint szin? len követelhetjük igaz, ez az eijá-ras nem olyan egy? saerii, mint a hibás termék iM-rejoMas ecetekben viszont előfordulhat, hogy a vásárló kényszerül fizetni érték? csökkenés címen Bár az ilyen esetek ritkák, nem árt tudni a következőket. Ha egy áru minőségét kifő? gasojjuk. panaszunkat jpaoanak ítélik, s így terméket kicserélik vagy árát visszatérítik, akkor nem kell megfizetnünk a terméknek •Ék H #(eki-si,KU. nc.-.c'i amelyet annak rendel te (ésszerű használata okozott ö. üB. Csak egy életünk van! Beszélgetéi a $IOJ Munkavédelmi Tudományai Kutató Intézetében Hazánkban löSD-tól beszélhetünk széles körű, a dő Ritka gyiiltemény A világ egyig legértéke? sebb, egymillió darabból álló pénzérem gyűjteményét őrzik a Prágai Nemzeti Mú? zeum Numizmatikai Osztályán, Elsősorban Cseh- és Morvaország, valamin* a Szlovákia területén fellelt pénzérméket tartalmaz? za a gyűjtemény, § Jegéé? gtbb időktől napjainkig. termelő munka minden te? rülétét átfogó szocialista munkavédelmi tevékenység? FŐ), Mi a szerepe ebben a SEOT Munkavédelmi Tudo? mányos Kutató Intezetének? — kérdeztük Nagy Gyula? tői, az intézet igazgatójától és dr. Bruzsa Mihály tudo? mony oe igazgató-helyettestől. Intézetünk 85 éwej ezelőtt azt a megbízatást kap? ta a Minisztertanácstól és a öKPT?tól, hogy segítse e)ő az egészségi ártalmak, a bal? eseti veszélyforrások elhárítását célzó műszaki eszközök, módszerek kialakítását, az ez irányú kutatási eredmények realizálását, a bevált módszerek elterjesz? lését. Más szavakkai; mté? félünk a biztonságosabb munkakörülmények megteremtésének egyik bázisa, műhelye, 0 -?? Műhely és *» fude? mány? Hegy fér pssze a kettő? A termelés közben adó? közeinek kutatása. Meg keit veszélyforrások felszá? mondanunk, hogy a zajéi? moíására, Illetve csökkenté- hárítas annyira sajátos, dl? sére, a biztonságos, kulturált rekt kutatómunkát igenyej, munkafeltételek megteremtésére, az üzemi balesetek, foglalkozási megbetegedések megelőzésére, tlletVé SZá? muk csökkentésére, a kör? nyezet, a levegő védelmére, légtisztító megoldások ki-? dolgozására. Feladataink közé tartozik tíz év óta a gépek, új termelő berendeznék munkavédelmi minő? sítése is. hogy sekély túlzással HBV fogalmazhatnánk: ahány munkahely — annyiféle megoldás szükséges0 v Az intézet -? gondolám «• tervszerint dolgo? zik. Mi dönti el, hogy mikor mi kerüljön be feladattervekbe? 0 » Kezdjük akkor a veszélyforrások val, csökkentésével — E téren legfontosabb feladatunk a vegyi és a mechanikai ártalmak — a tűz, a robbanás és a mérge? zés — elleni védekezés ki-? dolgozása, az érintésvéde? lem, a gépek günkben. Munkánkat egyéb? ként a SZOT által jóváhagyott távlati, közéntávú es egy-két éves operatív müssaki kutatási, fejlesztési tervek alapján végezzükEgy-két példát a technikai? technológiai fejlődés mtó határozó szereperői- A mű? a* nyag- és vegyipar fejlődé? gahnazm gazdaságosan es alacsony zajszinttel. Egyébként 1973—76. között csaknem aop Olyan műszert, veszélyelhárító berendezést adtunk át az üzemeknek, amelyek jelzik a robbanásveszélyes gőzök, gázok jelenlétét, Illetve az elektrosztatikus feltöltődésti részt vettünk mintegy hatféle újilletve korszerűsített egyéni védőeszközök kidolgozásában- Ezek között találhatók léngmeotes ruházatok és légzésvédő eszközök i§0 « Kutatási céljaik között szerepel a balesetek, egészségkárosodások csökkentése, illetve megelőzése. Az utóbbi milyen aranyban? — Egyre inkább a mega kutatási előzésre tesszük a hangsúlyt, A szocialista tarsaA t-a^m,,! dalomban előtérben all az , nsKl ember és gép optimális kapíi9?* csőlátónak, a biztonságos •••••Hat ésszerű életmód es az ideális munkarend feltételeinek megteremtésére irányuló törekvés. Jfbből ránk hárul az egészségi és egyeb munkaártalmak lehetőségének megetózese. Éppen ezért részt ve? szünk a munkavédelmi szabványok, műszaki előírásokóvórendszabályok kidolgozásában, a telepítésre, leta? Az élet. technológiai '•ssas á * sssnmz sasfcs zéseinek kialakítása; VédŐeS*kŐ8Ök — Vé' ie,| gjjj agrokémia térhódi- HSIra' illetve rekonstruaIzÁfóuuo'lr wizinl ri , -. -. I-.....1." ... ciora vonatkozó koncepciók — A kor Napjainkban a termelésben alkalmazott korszerű technika és technológia a kü? lönböző tudományágak ered? menyeit összefogó alkalma? zott tudományt igényli a problémájára, munkavédelmi kutatásokbankötények, sisakok, mentő? jón' „műsoron kívüli", új övek, szemüvegek, respirá? feladatok ele állított ben• kikísérletezése, nünket- Égy sor problémát megszervezese, kellett megoldanunk a kor? szerű szaoadba telepítéssel, s a környezetvédelemmel kapcsolatban, A mezőgazda? 0 ff- Térjünk át » fog? sági dolgozók egészségvé? uikozási megbetegedések dóiméra, a műszerek, a ve? torok stb parancsára! ^^"^iwfl elősegítése, 0 - Mire kutatások? irányulnak « A tartalékos katonai időre járó díjazásról P. B. szegedi tartalékos katonai szolgálatot teljesíteti. Erre »« időre járő díjazással vitája v»n a munkahelyen, Kéri! adjunk tájékoztatást, hogy a tartalékos katonai szolgálatot teljesítő dolgozó erre az időre milyen összegű diolvasőnk mészetbeni ellátást kap attól g szervtől, amelynél a szolgálatot teljesíti. Ezen felül a munkaviszonya alapján a munkáltatótól, a tagsága alapjan AZ ipari szó? vetkezettől átlagkeresetének mértékéig tepjedő kenni a nyugdíjjárulékkal csökwtett koresetet keli Alapul venni, es AZ így meg? állapított korosetkiegészltos olyan fizetés, amely után sem társadalombiztosítási járulékot, sem pedig adót fizetni nem kell- Abban az jzzasru .jogosult; z díjazás tagsága alapján a mezőgazalapjául mit vesznek figyelembe a besorolási- vagy az átlagbért; a díjazást a vállalat, vagy a honvédség fizott? A tartalékos katona kereset? (jövedelemi kiesésének megtérítéséről a 6 1076- (Ifi. 31.) MT. számú 10U. paragrafusa intézkedik- ki szerint uz alíagkereset mértékóig terjedő kéresetkiegészítós illeti meg a tartalékos katonai szolgalatot teljes,to dolgozót- A kereset-kiegéstttos a tartalékos katonai szol? gátat jellegétől függetleníti jár, tehát mindegy, lu.gj .... illető dolgozót kiképzésre, átképzésre, tartalékos tiszti kiképzésre, vagy egyéb szolgála Ira hívtak I*J. lényeg az, hogy tartalékos katonai szolgatatot teljesítőnek mi? nősüljön- A keresetkiegóMÍ? tés szempontjából különbséget ketl tenni aszerint, hogy a tartalékos katonai saolgá? tat ideje A tfz napot meghaladja-e vagy sem- Abbon az esetben, na a tartalékos katonai szolgalati ideje a tíz napot nem haladja mega szolgálat idejére attól a szervtől, amelynél szolgálatot leijesít, természetbeni ellátás, a munkáltatótól és ag ipari szövetkezettói pe? dig az átlagkereset, illetőleg mezőgazdasági szövetkezeitől áttagreszeaedés illeii meg, Ez esel ben a természetbeni ellátás összegét nem kell figyelembe venni átlagkereset megállapítósánál, illetve folyórttósánálHa a tartalékos katonai szolgálat ideje a t(z napot meghaladja, akkor annak idejére illetményt ós tervesetkieeészitésben, illetőleg esetben, ha a honvédség ál ml kifizetett illetmény és természetbeni ellátás pénz? beni összege eléri a polgári foglalkozásban szerzett és nyugdíjjárulékkal csökken? tett átlagkeresetet, akkor ez esetben keresetkiegészítés nem járDr, V. M, dasági szövetkezettől átlagrészesedésének mértékéig terjedő jövedelemkiegészítőében részesül. Az átíagkeset kiszámítása a 7/1087- (X, 8.) MüM- számú rendeletben foglaltak az irányadók- Az átlagkereset megállapítás 4? — A legnagyofefe gondot A szilikózisveszély megszüntetése, a porok lekötése okozta, olyannyira, hogy intézetünkben e feladatra külön részleg, szellőzési ée portechnikai tudományos osztály alakult. Itt kéli megjegyeznünk, hogy hazánk? ban az ipari kutató intézetek is foglalkoznak munkavédelmi tartományai kutatásokkal, de vannak bizonyos „hézagok", amelyeket nekünk kejj betölteni, Péi» dául: Iégtechnikaj?klíma? technikai kutatásokat más intézetekben is végeznek, de azok egészségvédelmi összefüggéseivel — például a rossz klímaviszonyokból eredő megbetegedesekkei, a munkahelyi levegős zennye? szélyjelző ós -elhárító be? rendezések kialakítására. 0 — itt most sok minden elhangzott az önök munkásságáról, Kérhetem mégis, hogy említsenek néhány konkrét munkavédelmi megoldást, eszközt, találmányt, aminek megszüntetése intézetükhöz fűződik? Tényleg csak néhányról beszélhetünk, hiszen az üzemekben elteFjedt fontósabb találmányaink, munkavédelmi műszaki újdonságaink kialakításában es segítjük azok gyakorlati kivitelezését is, 0 — Utoljára maradt a gépek munkavédelmi minősítése ,,, -ff Tízéves a rendelkezés,, amely az új gepek, termelő berendezések üzembe helyezését minősítéshez köti; e minősítés egy részét — A munkavédelmi értékelést Intézetünk végzi koordinációban a különböző ágazati kutatóintézetekkel0 — Mi történik, ha megvizsgált berendezés nem felel meg a munkavédelmi előírásoknak? — Akkor a szakszervezet munkavédelmi felügyelete intézkedik a gép kijavításáról, illetve üzembe helyező? száma megközelíti a százat! sének indokolt elhalasztása? Hadd emeljük ki közülük a rój, esetleg letiltásáról, hasadótarcsae biztonsági szereivényeket, amelyek a nyomás alatt tárolt és feldolgozott mérgező, tűz- és ződés hatásaival, a káros robbanásveszélyes fázok gőzök és gázok eltávolítás4? WM val a légtérből stb, «•=? csak ágazati szinten foglalkoznak- Ez a mi 0 •* Es g zajelhárítás? •> A zaj korunk egyik legbonyolultabb és legössze-1 tettebb környezeti ártalmai tékonyságvízsgáló készülőIntézetünk egyik központi ket; étoktromágneses lapru? feladata a belső, üzemi za|» gós vibrátorainkat nyolc elhárítás módszereinek, esz- különböző célra lehet alokozta ártalmak elhárítására nyújtanak minden eddiginél nagyobb védelmet; vagy megemlíthetjük az elektrosztatikai eszközöket:a atetoniv nevű feltöttődésmérő készüléket, a Ministat feltohődés?indikátort és az Antistat néven árusított ha? 0 — Nem ütközik ez • gazdasági-terineiesi erdekekkel? pe, olykor nem is fos? mértékben i Egy nagy értékű termelőbe rendezés üzembe helyezésének elodázása ja? lentós anyagi veszteságot okozhat az adott gazdasási egységnek- Mi mégis az embert védjük, az új javakat előállító, alkotó embert. Aki =•• s ez sohasem válhat fra? zissá — mégiscsak a legfőbb értékNvíri Éva Gémes Eszter: Mindig magam I0«. — Na lásta, Piroskai Hazajövök szépen, leülök, felkap az asztalról egy kést, összevissza darabolj a kezem. Piroska meg jói letett mindent. Másnap ismét elment, éjfél tájon jött haza, nem engedtem he- Másszál be a nagykapun' Szenvedj te is valamivel, ha én szenvedek itthoni — gondoltam. Be is mászott nagy üggyel-bajjal, Mikor a folyo? sóajtót kinyitotta, hogy a kerékpárt betolja, a folyosó ajtaját ismét bezártam- Megint kiszorult, Újra be kellett neki mászni. „Na, megállj i» Gyújtotta a gyufát, Mindig kiütöttem a kezéből, Ugy, hogy eldőlt ruhástul az agyon, és el }s aludt. Békesség soha nem költözött belém, mert az egyik veszekedés a másikat érte. Vasárnap délután elmentem a utániára, onnan a. moziba, nagyon jó darabokat adtak Neki ís mindig vet? tom jegyet, vagy nem ért oda, vagy be volt rúgva, belebeszélt az előadásba, vagy Ha eladtam a szomszédasszonyomnak a jegyét, előadás közben jött be, § többit is zavarta, Végül úgy lett megoldva a mozíkérdés, koesma ís veit ott, ő addig ívett, míg én a moziban voltam, Anyám egyszer nálunk volt, azt mondja: — Eljöhetnél, fiam, egynapi tapasztás lenne, megcsinálhatnád. £n mindjárt ajánltam. Azután jó) megszidott, de azért eljött ide, anyámhoz. Öt ÖFA tajFa végzett, anyám adott nek} húsz kiiónyi moezsott kukoricát, Azt hátul felkötötte a csomagtartóra, Valamennyi pénzt is adott neki, meg egy vizespohár bort. Kezdett alkonyodni, mikor elindult, Baiástyán, a Benkö-kocsmába bement, két deeí bort vett. De nem ült le, az ajtóhoz támaszkedva itta meg, a biciklijét figyelte, ahogy később a rendőrök kinyomozták. Elindult, Sötétedett, Baiástyától két kilométerre, 3 j?7-es kilométarkarönál lakott Bakó Qéza nagygazda. A földjén volt, három szekérrel, egy pár ökör volt a kocsik elé fogva, Bgy kjs kanyar volt ott, de láttak, hogy luxusautó világít, A gazda a bén* mellett Ült, kérdj a béres, áthajtson-e előtte? — Át! — mondja a gazda. A másik két szekér az elsőtől nem láthatta az autót- Az első szekér elhaladt, a másik két szekér meg keresztbe vett fordulva az úton, Ezután jött az én uram, Jé helyen- A gazda, mintha semmi sem történt volna, hajtott befelé. Ugyanis az történt, hogy gz én uram összeütközött az autóval, az felvágta az autó tetejére, onnan le a betonra, agyrázkódást és combzúzódást szenvedett, elöl két foga kitört. Hát elég súlyos volt. Az autóban vezérőrnagy ült a feleségével. A pesti sofőr vallomását idézem; „Én lélek jelenlétem nem vesztettem el, én a kanyartól nem láttam, ml van, neki kellett volna szaladnom a szekérnek, vagy az utasnak, a kerékpárost választottam, mert ott kevesebb bajt reméltem, Hogy a gazda ballagott volna befelé, a vezérőrnagy nagyon leszidta •r Azonnal tegye a sebesültnek a kerekperiát a szekérre. Hozza befelé Balástyára, O azon piszkosén, véresen felvette az autójára a sebe? sültet, és behozta Balástyára, az orvoshoz. Az megvizsgálta, kirendelte a mentőt a 157-es kilométerkaróhoz. Ott átadták, az bevitte a rókusi kórházba- A rendőrsegot- értesítettek, Balastyeról kiszálltak, és lerajzolták a helyszint- Addig az autó is ott volt- Ingem senki sem értesített. Eljöttem anyámhoz, ő mondta, hogy még az este elment. Az újságban benne vpit, hogy a I57?es kilométerkarónái egy btetklist elütöttek, de én még ezt sem olvastam- Másnap bementem Szegedre, a városháza udvarába szokták vinni a* olyan járművet, amelyet nem találtak rendben. Nem volt ott, Elmentem a Tisza-parti klinikára, nem szállítottak-e be baiesetest? Nem- Elmentem a rókusi kórházba, ott ls kérdeztem- Ide hoztak egy Beaó Károly nevű egyént. Bunkósbottel leütötték, de azt még nem tudtuk kihallgatni. — Megnézhetném? •r Nézze meg! és mondta a szobaszámot Bemegyek, mindjárt megismertem. Csak egy kicsit vólt ki az arca, be volt a feje bugyolálva O is akkor tért magához, mikor engem meglátott- Nekem tapadt;Mért hozattál te be engem? Összevertél bunkósbottall Most meg ide hozattálMég a nevét sem tudta megmondani, egy són? dorfalvi beteg mondta meg a nevét, így lett Károly, nem Pál Mire hazaértem, akkorra ott jár? fsk a s*atym«rt rendőrök értesíteni, mi történt. Feljöttem Balástyára, Varga nevű rendőr megmutatta a tényállási rajzot w Bár az orvosi vélemény szerint a férjében veit szesz, de attól eltekintve jó helyen közlekedett. Tehát minden felelősség Bakó öézát terheli, A kerékpárját ideadták- az első kereke gúzsba vqH tekeredve- A hátulsó keréknek semmi baja sem volt, Még széllel is tele volt- Segített a rendŐF a kukoricát az én ngi kerékpáromra átszerelni. A férfi kerékpárt meg felerősítettük a csomagtartóra, úgy vittem haza. (Folytatjuk.)