Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-20 / 196. szám

4 Vasárnap, 1978. augusztus 20* SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Balázs Irén textilkiállí- Kiss Roóz Hona keraral­tása a Bartók Béla Müve- kusmüvész kiállítása a Ju­lödést Központban, napon- hász Gyula Művelődési ta 10—18 óráig. Központban, mindennap Samu Géza ssobrisamű- 10—18 óra között, vész kiállítása a Bartók A Szegcdi Szabadtéri Béla Művelődési Központ- Játékok húsz éve. Kiállítás ban, naponta 10—18 óra a Móra Ferenc Múzeum között. dísztermében, valamint a Alföldi festők kiállítása múzeum állandó klállitá­a Gulácsy Lajos Terem- sai. ben. Megtekinthető 9.30 és A yiz előtti Szeged, 14.30 közOtt. A 19. Szegedi Nyári Tár­lat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Kép­tárában, naponta 10—19 óra között. Medgyessy Ferenc-em­lékkiállitás a November 7. Dellbes: Coppélia. Elő- Művelődési Központban, adás a Dóm téren, ma este megtekinthető naponta 10 kivételével a Somogyi-könyvtár kiállí­tása, naponta 10—18 óra között. Hajdú-Bihar megye nép­művészete. Kiállítás a sző­re gi Tömörkény István Művelődési Házban, hétfő naponta 10— 8 órakor. —18 óra kőzött. 12 és 14—18 óra között. A közönségé a szó i Milyen volt Szeged fesztiválnyara? Városlakóknak tet­tük föl a kérdést, hogyan érzik, miként látják az immár két évtizede ünneplőbe öltözködő Szegedet, kiváltképp a szabadtéri játékokat. A megkérdezettek — ahogyan mon­dani szokás — nem rejtették véka alá a véleményüket. At­gondoltán vagy hirtelen Indulattal, de csípősen fogalmazva, jó adag bizonytalansági tényezővel persze, hiszen ők „nem tudhatják, nem szakemberek" — mégis nyilvánvaló, magu­kénak vallják a fesztivált, érte perelnek, s nem ellene. Ami pedig a Játékok müsorpolitikáját Ulett, nyitott kapukat döngetnek. Mint a tegnapi számunkból kiderült, már a jövő évadot több izgalmas újdonsággal tervezik. Partnerek Egymástól veszik a szót, mindenképpen szeretnek el­magyarázni, miért kedvelik jobban a Hattyúk tavának azt a koreográfiáját, ami az 6 színházukban megy (Bur­meisztere), a nagyszínházi változatnál. („A harmadik felvonás a látvány szem­pontjából értékesebb. Ez újszerű rendeződ megoldá­soknak la köszönhető, de a táncok is karakteresebbek.") A SztanytszlavszMj és Nye­mlrovics-Dtmcsenko Szín­ház élőadásain Odette-Odi­lia: Galina Krapivina. A személynév után, automati­kusan, majdnem Ulamrvát írtam, talán nemcsak a név­azonosság miatt Próba köz­ben láttam, hisz csak a mai, vasárnapi előadáson táncol­ja majd Swanlldát; de kosz­tüm nélkül is: a különleges báj, a franciás grácia és a nagy technika! biztonság jellemzője a mozgásának. A partnere, Franz szerepében: Mihail Krapivin. Lippai Jánosné, könyvtá- hetne olyan utcai lótványos­ros: Egyetlen előadás érdé- Ságokból, mint az ifjúsági kelt az idei programból, a karnevál, vagy a néptánco­Bánk. Kíváncsi voltam Illyés sok Kárász utcai, Széchenyi Gyula változtatásaira. Szim- téri felvonulása, a motorcsó­patikus az átlgazítás; Besae- nakverseny. Nem kell jegyek nyei nagyon tetszett, és a után szaladgálni, az ember díszlettervező ötlete, ahogy jártában-keltében lát valami függönyökkel alakított tere- érdekeset Amit a téren élő­két, hangulatokat Szovjet adnak — már lánykoromban vendégeink voltak, érdeklődő megnéztem, értelmiséglek. fölkészültek az Kovács Gáborné, tandr: előadásra. Amint fényt ka- Szeretem a színházat, a télit pott a színpad, a férfi első is, a nyárit is. Baráti körben szava volt: grandiózus, legszívesebben arról besze­Egyebként a vendégeknek ál- lek; megnyugtat a vélemény­talában minden tetszik, a csere, mert néha már azt hi­szabadtéri is, a város is. Ta- szem, maximalista vagyok, ián ez a lényeg, őszintén Megmondhatom, hol tartoka szólva: én unom már egy ki- szabadtérivel: megnézem a csit Ez a sok János vitéz, bemutatókat — a részletszép­Cigánybáró, Hunyadi, Háry, ségekért. Hogy értem? Jó népi együttes, Aida... Üjíta- ideje egyszerűen nem várom, ni kellene! A többi nyári hogy teljes színházi élmény­program jó, változatos, csak hez jussak a téren. Beláttam, a nagyobb reklám ránkférne, ennek más a funkciója. Nem Az jutott eszembe: miért ne szeretnék nagyképűnek lát­lehetne a villamosokon, bu- szanl, de az az igazság hogy szokon szórólapokat fölra- a mi szabadtérinkből engem gasztani. hetenként cserélni; legfeljebb egy-egy énekesi, mindenkit tájékoztatnának ritkábban színészi teljesít­az esedékes programokról, mény, díszlettervezői vagy Egyébként: ez az egész nyár rendezői ötlet, egy-egy való­nagyon fárasztó, mert állán- ban látványos színpadkép ér­dóan jönnek a vendégek; de dekeL Azért megyek, hátha nagyon kell, mert az ember akad Ilyen, és akkor már nyáron át úgy érzi: nem al- megérte. Persze, nem szenve­földlapos városban, mozdu- dek különösebben, ha valami latlanságban, hanem pezsgés- kimarad, mert éppen nyara­ben, lüktető, vitális légkör- lünk. Koncertekre is eljá­ben éL runk, kötelességszerűen meg­Kiss Lászlóné, fodrász: Va- nézzük a nyárt tárlatot A lamikor néptáncos voltam, a férjem is pedagógus; az őszi népi együttes előadásait meg szezonban a mi időnkből Miután sikerült mindany- a kétévenkénti néptáncfeszti- owk a színházra futja, légin Krsptvt* td:. - • i'si. rgen. . szfnpadm Wvffl * GaHn* Krapivin. Mih»a partnerek. Nem ők az egyet- "" len hazaspár a moszkvai nom és halk az egész Ténye UUU^UI nma"" , ., . • • . ' f . ... együttesben. De néhány ba- — egyszersmind roppant nyiunknak mérsékelni har- válókat Szívesen megnézem. Kat"> 3'?™?*: lgy nn!' leltszí nháíat vegigjai-hat- erőt sugároz. sány jókedvünket, végül Ha hozzájutok a jegyekhez... nyáron ^^f10™"*'™'"Je­nánk, amíg találnánk vezető . «u„ mégis megtudtam: Galina meg a gyereket el tudom he- azokon kivui, amit emütet­táncosnót aki az anya.ee- J^wJ^T^Íüto* ősszel betanulja Francesca lyezni. Egyébként - nekünk tem - otthon olvasunk, repró « vállalkozott Krapi- töttcm a S21TlháHlál fT" ^^^ , * nyár akkor jó. ha kapunk BakacM Józsefné prvgra­vinék Natasája októberben elso> fontos szerepemet kap- szerepet, így a LÖJJKOVSZKIJ EGY ^G szabadságot és me- mozó: Régebben neves ven­les/. háromeves. („Voltunk a tam. Burmeiszter osztotta programzenére (Francesca hetünk pihenni. A munkában dégművészeket hoztak, kelle­TJszán, strandon; megsaj- rám a Távolban egy fehér da Rlminl) készült balettben dult a szívem, amint elnéz- vitorla című gyerekdarab végre Paolo, azaz Mihail tem, micsoda gyerekparadi- egyik főszerepét Burmeisa- Krapivin oldalán táncolhat, csom... Natasa boldog len- ter nem egyszerűen a balett- Legalábbis: így szeretnék. nem változik semmi, az ide- metlen volt hogy azok, akik genek nem jönnek az üzlet- nem gyakran járnak színháa­játjuk, be. csak az utcán hogy többen vagyunk. Az új­ba, nem értettek semmit. ve Itt velünk.") mesterünk volt; pedagógus A balerina mindössze Is, és nagyszerű művész. Ot egyetlen évig nem lépett fel. tekintem a mesteremnek. A gyermekgondozásban se- — A Coppéliát nem emll­gftatt a nagymama, aki tették a kedves táncok kö­azonban fiatal még, és dol- zött Pedig « főszereplői... Sulyok Erzsébet ságból megtudjuk, hol, mikor, Mo«t nem ez megy. A magyar mi történt.,. Talán több le- müvek, inkább hazai művé­Kortársunk, a népművészet goztk, a kislány — * szü­lőkre maradt („Meg a ba­rátokra. A próbák, előadá­sok időigényesek, erőt rab­lók, megterheltek. Aki ép­pen ráér a baráti körből, besegít nekünk. így is: na­gyon nehéz.") Galina Krapi­vina arca komoly, megüli a felelősség, az aggodalom, gyötr! a hiányérzet. A sze­me beparásodik, fénye meg­törik, nyugodt-szürkéből mély, tengerzöldbe vált A férj rögtön „kapcsol", gyor­san átveszi a szót: — Tizennyolc éves korunk óta együtt tancolunk. Isko­latársak voltunk, 0 év tanu­lás után a visgseiőadáson is partnerek voltunk. A re­POrtoárdarabokban azóta is. A Hattyúk tava és a Hamu­pipőke Hercegei kedves sze­repeim, Oalina legszíveseb­ben Odette-Odiiiak Esme­raldák Hópahelykét táncol­ja; és Midora szerepét a tengeri kalózokról szóló, klasszikus balettzenékre ké­szült Grisin-koreográfiában. * Oalinóra pillant, a baleri­na inár nyugodt. A termete — első pillantásra: szellő kötne, elfújhatná; de ha mozdnl, megszólal, bár fi­— Semmi bajunk vele, sőt... Egyikünké sem köny­nyü szerep, de nagyon ér­dekes. Csicsinadze koreog­ráfiája is a klasszikus balett mozgásvilágából építkezik, és ez hozzánk közel áll. De ennek a változatnak külön­legessége, hogy a klasszikus mozgáselemeket ls könnyed­ség hatja át. Talán nem pontos, mégis az operett ÓS Jelzőt használnám a koreog­ráfia karakterének meghatá­rozásához. Az a fontos, hogy játszani .te lehet benne.., * — A terveik? — Valami különleges Já­tékot szeretnék vásárolni Natasának... A férj tréfás-szemrehányó pillantására Galina kicsit restelkedve, de nevetve int, „mondd akkor te", — A filmezés a szenvedé­lyem, persze a tánc mellett Most Budapesten és itt, Szegeden is készítettem fel­vételeket amint hazaérünk, kezdődnek a vetítések. Na­tasa nagyon fog örülni, azt hiszem Disneyland-et amit az Egyesült Államokban fil­meztem, és amit folyton nézne, kiüti végre ez az ÚJ mozt A néptáncművészet mai, kedveltebb és az amatőr­mozgalómhoz közelebb álló ága, ami föltáratlan gyöke­rek után kutat, s rekonst­ruláni igyekszik az egykori táncokat Az Állami Népi Együttes a folklórelemek felhasználásával színházi produkcióvá szervezi műso­rát — színpadi táncot te­remt az ősi elemek, motívu­mok, lépések, kombinációk felhasználásával. A múzeum Csongrád megyei parasztbú­torOk és népviseletek üj, ál­landó kiállításán száz-egy­néhány éWel ezelőtti csodá­latos tárgyakat mutat be, csakúgy, mint a Tápén ren­dezett népi hang szer kiállí­tás, és a Szőregen bemuta­tott hajdúsági népművésze­ti anyag. Ifj. Fazekas Lajos fekete cserepei viszont egy­re inkább a mai kor köve­telményeihez és Igényeihez idomított dísztárgyait. Az ősi funkció-formadi­szités egységéből a forma­ea díszítővilág már döntő szerepet k»p. Ugyanez érvé­nyes még magasabb szintű szintézisben Kiss Roóz Ilo­na korongolt kerámiai! gu­rálra, Balázs Irén textil fa­liképeire és reliefjeire. Is­mét egy más út Samu Géza plasztikai vállalkozása, aki egykori paraszti használati tárgyak felhasználásával ké­szít nagyon is korhoz szóló szobrokat. Vagy egy másik példa: az idei szabadtéri já­tékok egyik meglepetése volt a Vámos László rendezte János vitéz, melynek díszle­teit Koós Iván, a, kiváló bábtervező készítette. Az egész színpadi világot meg­határozta Koós népmeséi­népművészeti Ihletésű stili­zált világa, melyben egy­aránt helyet kaptak a régi búcsúk körhintáinak esetién lovai, a perselymalacok, a kakast formázó esérépsípak, és a népi díszítőművészet egyszerűsített elemei. Iámét mas — de mind többször felfedezhető — az iparművészet kötődése a régi paraszti művészet esz­közeihez, tárgyaihoz. Az iparművészeti VIT-pályázat néhány darabja közül, me­lyeket a Képcsarnokban lát­hattunk, Lesz Mária és Sza­bó Vera rusztikus bútor­együttese, vagy Farkas Gab­riella falitextiljei a régi tár­gyak funkcionális tartalmai­ból és tiszta szerkezeteiből indultak kL Az ünnepi hetek mintegy nyitányaként láthattuk Würtz Ádám és Ágotha Margit kiállítását, majd ké­sőbb Váró Márton szobrait. Mindhármuk munkássága — igaz, a mély rétegekben — erősen kapcsolódik a nép­művészet valamilyen szálá­hoz — Wurtz a népmesék, balladák, mondák szürreális világának képi megjeleníté­sére vállalkozik, Agotha Margit fametszetein pásztor­faragók motívumaira és őszinte indulataira lelhe­tünk, mig Várd Márton mintha az erdélyi havasok kőfaragóinak kezéből venné ki a vésőt, hogy megvalósít­sa klasszikusan tiszta plasz­tikai álmait. A 19. szegedi nyári tárlat több alkotása Ls elgondol­kodtató tanulságokkal szol­gál a fenti témában. Most csak két szélsőséges példát idézünk: egyik Berki Viola naiv festők módjára megol­dott ösz című képe, a má­sik Dohnál Tibor nonfigura­tív képsorozata, melyexen a népi ábrázolóművészet arányrendjének, ritmusainak absztrakt-dekoratív megfo­galmazására tesz kísérletet. Tanúi Lajos szekkel. Szerintem minden­képpen nagy tömegeket von­zó előadások kellenek, de mintha nem válogatnának eléggé. Miért nem lehet újra, többször Bartókot, Kodályt játszani? A Budai Nagy An­tal is milyen siker volt, miért nem azt hozzák vissza? Az ünnepi heteken nagyon vál­tozatos programot találha­tunk, de néha elképesztő dol­gokat is tapasztalni. Például a városnéző buszokra miért nem lehet előre kiadni je­gyeket? Sorba kell állni, az­után a vendégek vagy fölfér­nek, vagy nem. Nagy a von­zása a szabadtérinek, okosan kell élni vele! Patkó Lajosné varrónő: Az átdolgozások sokszor olyan nyakatekertek, hirteLen csak nézem: mi ls ez? Pedig ré­gebben már láttam. Frissíteni kellene már a szabadtérin is! Mindig ugyanazok mennek. A szálláshelyzet rettenetes. De itt van például a sugár­úton ez a nagy tízemeletes szálló. Nem lehetne arra az egy hónapra valahogy kiürí­teni, hogy segítsen valamit? En úgy gondolom, hogy a hetvenes évek elejéig fölfelé ívelt a szabadtéri. Azután va­lahogy elkezdődött ez az ta­ni éti ö* korszak. Pedig nagy dolog ez a szegedi nyár, jobb propagandával, jobb válasz-, lékkai még több is lehetne! Dr. Altmayer Pál orvosi Szeretünk színházba járni, néhanapján eljutunk Pestre is. A szegedi szabadtérit kez­dettől fogva ismerem, egye­temistaként, kollégiumi or­vosként gyakran találkoztam művészekkel, a tér környé­kén töltöttem a nyarakat Véleményem szerint, az etaő időszak céltudatos, markáns műsorpolitikája megfáradt, helyesebben szólva nem fo­lyamatosan jó. Eltűnt a sze­gedi fesztivál hegemón jelle­ge is a rangos vendégegyüt­tesek máshol is fellépnek. Hiányolom a jeles külföldi énekeseket, pedig hát valami­kor ez adta az operaelőadá­sok sava-borsát Nem érzem a határozott profilt, hogy mi­ben akarnak kiemelkedőt nyújtani. Úgy hiszem, nép-, szerű operákból, Verdi, Puc­cini műveiből hosszú távra lehetne tervezni. Nem feltét; lenül tragédia, ha a szabad­téri is vállalkozik új műveifi megismertetésére, megszeret­tetésére, hiszen a színháznak nevelő funkciója is van. Ami pedig az ünnepi heteket ille­ti, figyelembe kell venni, hogy a vendégsereg egyre vá­lasztékosabb igényekkel ér­kezik ide, de a város nyári ajánlata nem tart ezzel lé­pést Gyakran magam sem tudok mit kezdeni a vendé­geimmel. Kovács Istvánné adminiszt­rátor: Hét évvel ezeLőtt köl­töztünk Szegedre, azóta is­merem közelebbről a szabad­térit. Mi tetszett leginkább? A János vitéz, a Cigánybáró, de Az ember tragédiája is. Darabokat mondok tehát, nem előadásokat. A rövid fel­sorolásból sejthető, elsősor­ban az operettet kedvelem, a vidámságot. Örülök. hogy Szeged ilyen jelentős feszti­vál otthona, emeli ez a va­ros rangját, ugyanakkoc az Itt élőknek ls alkalmat nyújt élvonalbeli műveszeket, kül­földi énekeseket latni-halla­ni. Azért máa darabokat Isel tudnék képzelni, bár konkrét tippjeim nincsenek, nem tu­dom, mi adható itt elő. A könnyű műfajban például szívesen látnék • musicalt. Nyáron valósággal kivirágzik a várós, jó lenne, ha az év többi hónapjaira ls maradna belőle. Az üzletek nagyobb választéka, a tisztaság, a ki­rakatok díszítése és esztéti­kája stb. Újszegeden lakom, azt a színpadot is jobban id lehetne használni, de engem mtnt lakost zavar, hogy a li­get környéke eléggé elhanya­golt, sötét, este alig merek arra járni.

Next

/
Thumbnails
Contents