Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-20 / 196. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜL1ETEK! 68. évfolyam 196. szám 1978. augusztus 20., vasárnap Ára: 1,50 forint Új iskola Kapunyitás: szeptember 4-én Van abban mindig valami rom műhelyteremben, ahol megható, ha olyan festékil- a fém-, a fa- és a háztartálatú épületbe lép az ember, si munkát ízlelgetik majd amelyen az utolsó simításo- a gyerekek, megfelelő fölkat végzik a munkások. Ezek szerelések, egyebek között az utolsó órák, amikor még varrógépek is várják őket, az építőszakma különböző Van külön úttörőszoba, ágazatainak képviselői ural- könyvtár, nyelvi laboratóniák a faiakon belüli világot, um, szertárak, orvosi rendehogy kényelmet, kellemes lő, különszoba, mellékhelyikörnyezeteít teremtsenek az ségek a kisegítő személyzetutánuk jövőknek,' akiknek az nek. A tornatermet itt igaúj épület rendeltetett. zán kihasználják majd a Hét ilyen pillanat részesei diákok, hiszen testneveléslehetnek azok. akik a napok- tagozatos iskola lesz az ban Szeged Odessza városré- odesszai II. számú, szében, a szolgáltatóépületek Az alapvető fölszereléseit mögött 46 millió forint költ- már megérkeztek, különböző séggel épült úi iskola felé méretű padok az alsó és a sétálnak. Padlóburkolók, vil- felső tagozatosoknak, táblák, lanyszerelök serénykednek földgömbök, térképek stb. A még odabenn, de nyomuk- költözést a szomszédos Meban már ott a takarítóbri- ző Imre iskolából és a rakgád. Forgó Pál. az odesszai tárakból holnap, hétfőn kezII. számú általános iskola dik meg, hogy szeptember igazgatója kalauzolt végig a 4"én már tanításra készen korszerű, az oktatási feltéte- berendezett iskola fogadja a leket messzemenően kielégí- gyerekeket, tő és mondhatni reprezenta- Az intézmény főként a tív. elemekből összeállított Mezö Imre iskolát teherépületben. mentesíti. Tíz alsó és négy Az üveg falú fogadótérhen felső tagozatos csoporttal már ott állnak a ruhatár kezdődik a tanév. Egvelőre bútorai, fogasokkal polcok- három első. három második, kai. tehát a gyerekek tanú- kéNkét harmadik és negveláshnz szükséges hol-m'lai ke- dik °aztály lesz, és egy-egy rtílnek csak be a tantermek- tanulócsoport a felső tagohe Tantermek: a tervek sze- ,7'atban' tehát az iskola forint számuk még 12 volt. mi- '/fmatosan neveli föl saját re elkészült az <snület. 16 «>lsösdt. «at napközis csoTett belőlük. innen-onnan. Port elhelyezesere lesz ma.d többek között a tanáriból lehetőség, .csenték el" a négvzetméte- Egyelőre. 1980-ig igazán reket. hogv több jusson a kényelmesen tanulnak itt a gyerekeknek. Van négy nan- gyerekek. Am néhány évig közisterem, és az épületben ~ a lakóte'epi zsúfoltság helyet kapott a megfelelő miatt — valószínű, ezt az szagelszívó berendezéssel ei- iskolát sem kerüli el a váltatott, 600 adagos főzőkony- tanitás szükségszerüha is. A természettudomá- . . , , , jff^ , , . ,. . Az iskola nemcsak megjenyi előadót sok laboratórium megirigyelhetné, s a há- (Folytatás a 3. oldalon.) Haza csak ott van, hol jog is van... — de régi költői sóhajtás ez! Ám a legtermészetesebben kívánkozik most elő a memória kútjából, hiszen a hazát s jogot egyesítő alaptörvény, a törvények törvényé, legpontosabban a Magyar Népköztársaság Alkotmánya a mai ünnep politikai tartalma. De ha már a költő szükségesnek tartotta a vers ilyetén folytatását: S a népnek nincs joga — egészítsük ki ezzel, hiszen így kerek az egykori panasz, és bizony ma sem fölösleges visszagondolni arra, hogy vannak-e, vagy milyen előzményei vannak nemzeti történelmünkben az alkotmányos jogoknak. Summásan úgy igaz, hogy sem a nemzetnek, sem az országnak nem volt abban a tíz évszázadban írott alaptörvénye, amely évezredet oly sokszor emlegették országló uraink. Mert amit ezeréves alkotmányosságnak tituláltak, nem volt több a honalapító első király néhány törvénykönyvénél, az aranybullánál meg Werbőczi hírhedi Hármaskönyvénél — a ezeknek sáncain köztudottan kívül maradt az egyszerű nép, vagy ha volt rá hivatkozás, abból az derült ki, hogy eszközzé, igavonóvá degradáltatott. Az igazi nemzetfenntartó erő csak annyiban került szóba: mit köteles, mivel tartozik, számára mi tilos. Nem a történelem véletlen játéka, hanem a proletárforradalom törvényszerű aktusa volt, hogy ezt az évezredes mulasztást éppen a Magyar Tanácsköztársaság pótolta, amikor drámai önvédelmi erőfeszítései közepette is megalkotta az első magyar alkotmányt, melynek ..hatálya" oly rövidre sikeredett. Ezt az alkotmányt azonban a ma érvényes alaptörvény természetes történelmi és szellemi előzményének tekintjük ma is. Már magában ebben az előzményrendszerben is mérni lehet a mi szocialista alkotmányunk jelentőségét, ám igazi nagyszerűségét abban ismerjük fel, hogy életünk és egész történelmünk legnagyobb és legfontosabb változásait summázza. Föl lehetne mondani passzusait az ünnepen, de hiszen a mindennapi életből is tudjuk, ismerjük az állam és a hatalom jellegét, az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit. Ezért talán érdemesebb annál a gondolatnál időzni: mit jelent a törvények törvénye az egyes ember és a dolgozó közösségek számára. Igen, az emberi jogok címszavára gondolunk, amellyel összefüggésben tán még sohasem fújtak ekkora ködöt burzsoá propagandisták és ideológusok. A mi alkotmányunk az embert tette a közepére. Akkor Is, amikor elviekben fogalmaz, s kimondja, hogy a Magyar Népköztársaság szocialista állam; társadalmunk vezető osztálya a munkásosztály. vezető ereje a marxista—leninista párt; s akkor is, mikor e hatalmi keretben az állampolgári jogokat és kötelességeket sorolja. Mert a kettő nagyon is egybe tartozik, egyik kerete és garanciája a másiknak. Írva vagyon ugyanis más alaptörvényekben, polgári alkotmányokban is az emberi jogok A törvények törvénye tiszteletben tartásának elve, a munkához való jog, a lelkiismereti szabadság, a faji egyenlőség — de mennyi bennük a holt betű! Dél-Afrikát vagy Rhodésiát, Chilét vagy Bolíviát említsük? A nyugaton oly „természetes" munkanélküliekre apelláljunk? Harlem, az észak-írországi bombák, a terrorcselekmények. az emberrablások, a polgárjogi harcosok elítélései, a titkosszolgálatok lehallgató berendezései, elnökgyilkosságok, haladó rendszerek antiimperialista vezetői ellen tervezett és szervezett merényletek... —, de szomorúan messze esik mindez az emberi jogok tiszteletétől, a személyiség jogainak megbecsülésétől! De hamisan cseng onnan akármiféle szózat! Ha mi az alkotmányról beszélünk, megélt paragrafusait mérjük. A létbiztonságunkat és arányos gyarapodásunkat; a pihenés, az üdülés tömeges méreteit; életünk és egészségünk intézményes és sokoldalú védelmét; a szociális gondoskodás kiterjedt rendszerét; a művelődés és tanulás elérhető, gyakorolható lehetőségeit; a jog egyenlő mértékét; a lelkiismereti szabadságot, a személyiség tiszteletét — s nem is az alkotmány pontjain kell ehhez végigmenni, hanem a mindennapi élet egészét kellene bearaszolni, hogy teljességében lássuk egy elvont fogalom gyakorlati megelevenedését. Mennyi történelmi küzdelem előzte meg ezt az alaptörvényt csak a legutóbbi évtizedekben is. Kádár János így foglalta össze ezt a folyamatot az 1972. évi alkotmánymódosító parlamenti vitában: .,Hogy alkotmányunk, s ilyen alkotmányunk lehessen, ahhoz a magyar népnek meg kellett szabadulnia a negyedszázadon át uralkodó gonosz és reakciós Horthy-rendszertől, a kapitalistáktól és a földesuraktól, s az országot a második világháborúban megszálló idegen elnyomóktól, a Hitler-fasiszta megszállóktól." Harc és munka — ez eszményül népköztársaságunk alkotmányában, mert hiszen annak is csak ez lehet a fedezete. S ezzel az alkotmánnyal népünk nemcsak bátran, de büszkén léphet a világ elé is. Fölmutathatja a legfejlettebb tőkés országoknak és bármely demokratikus berendezkedésű nyugati' államnak is, mert a dolgozók jogai, az egészségügyi ellátás, a szociális biztonság, a kultúra és művelődés dolgaiban elébük kerültünk. Es ismét a párt első titkárának gondolatmenete kér helyet: „Mi nem elembertelenedett, az egyéniséget elszürkítő, morális csődhöz vezető sivár gépkorszakot építünk. Mi nem az ifjúság narkotizálásában és a modern technikával felfegyverzett gengszterizmus eltűrésében versengünk velük ... Mi a tudományt és a technikát — az emberi élet humánus vonásainak, a kultúra, a civilizáció valódi vívmányainak megőrzésével, az ember javára akarjuk s fogjuk fejleszteni, és így haladunk előre utunkon." Történelmi hagyományvitagunk és szép szokásaink megőrzése úgy hozta, hogy augusztus huszadikában nemcsak az alkotmány tisztelete, hanem államalapító nagy királyunk emléke és a mindenkori újkenyér ünnepe is ötvöződik. S mindez szépen egybe is simul gondolatvilágunkban és érzelmeinkben, hiszen az államalkotás és az alkotmányozás ugyanannak a „hídnak" két pillére, még ha jó ezer évet ível is át időben. E tájon pedig újabban hozzá csatoljuk az Árpád-ünnep hagyományát is, az itt, Ópusztaszeren törvénykező vezérek emlékhelyén megszokott munkás-paraszt-értelmiségi találkozót, s a földosztásra emlékezést. A rokonítás a dolgok logikájából, szigorú és törvényszerű összefüggésükből ered. S újra csak már megfogalmazott igazsághoz kanyarodhatunk, mely szerint „ez az alkotmány híd, amely a megpróbáltatásokkal terhes, több mint ezeresztendős múltból a jelenen át a szebb, boldogabb jövő felé vezet". A mi alkotmányunk nem hagy kétséget sem barátban, sem ellenségben hovatartozásunk és továbbhaladásunk iránya dolgában. Egyértelmű állásfoglalás a társadalom szocialista rendje, az 'állam berendezkedése, vezető osztálya és vezető ereje ügyében éppúgy, mint a szocializmus teljes felépítésére szóló nagy nemzeti vállalkozásban. Ugyanúgy nyílt és világos, amikor a jogok fedezetéül kötelességeket fogalmaz, mint ugyanannak a dolognak szigorúan összetartozó két oldalát. Ebben az alkotmányban az is tükröződik, hogy új történelmünkben, a szocialista építésben egymásra találtak a haza becsületes állampolgárai, s éppen ez a nemzeti érdekeket egybeölelő program ad munkakedvet, jövőbe vetett hitet munkásnak, parasztnak, szellemi dolgozónak, hívőnek és ateistának. kisiparosnak és nyugdíjasnak — minden alapvető osztálynak, rétegnek. Az alkotmány természetesen nemcsak jelen — jövő is. Pontos iránytű. Szikár és tömör cikkelyei teljes megnyugvást adnak a nemzetnek arra, hogy „olyan új világot építünk, amely megvalósítja legjobbjaink álmait, olyant, amelyben a haza valóban szerető édesanya minden állampolgár számára ... Olyan társadalmat, amely szocialista, egyben magyar is és a haladó népek testvéri közösségének egyenrangú tagja". SZ. STMON ISTVÁN I Losonczi Pál Szegeden Tegnap délután Szegedre érkezett Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke. Dr. Komócsin Mihálynak, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága első titkárának és dr. Perjési Lászlónak, a Csongrád megyei tanács elnökének társaságában este a Dóm térre látogatott, ahol megtekintette a szabadtéri játékok János vitéz előadását. Képünk a nézőtéren készült az Elnöki Tanács elnökéről, mögötte jobbról dr. Perjcsi László, balról dr. Komócsin Mihály 1 1