Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-18 / 194. szám

Péntek, 1978. augusztus 18. Szoboravató Átadták a Nyisztor György-emlékérmeket Csütörtökön a MÉM-ben kettős ünnepségre került sor. A minisztérium épületének Kossuth Lajos téri árkádjai alatt Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár ünnepélyesen felavatta Mathiász Jánosnak, a világhírű magyar szőlőnemesítőnek és dr. Marék Józsefnek, a magyar állatorvos-tudomány egyik legjelentősebb képviselőjének szobrát, Nyirő Gyula, illetve Englert Judit szobrászművészek alkotásait A minisztériumban Romány Pál miniszter ünnepélyes külsőségek között adta át az idén első (zben adományozott Nyisztor Györgyemlékérmeket Az 1919es Tanácsköztársaság földművelési népbiztosáról elnevezett emlékérmet a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a szövetkezetpolitika, az agrárgazdaságtan, az üzem- és munkaszervezés, valamint a szövetkezetek fejlesztése terén kiemelkedő eredményeket elért szakemberek kapták; Eleki János, a mezőkovácsházai Üj Alkotmány Tsz elnöke, Fazekas Béla, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője, Fazekas László, a darnózseli szigetközi Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz elnöke, Fodor Sándor, az állami gazdaságok Szolnok megyei főosztálya területi igazgatóhelyettese, Halász Gyula, a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat kereskedelmi igazgatója, Matos Lástló, a Bács-Kiskun megyei tanács elnökhelyettese. Rédai István, a Kertészeti Egyetem tanszékvezető-helyettese, Tóth Jenő, oz Állattenyésztési Kutató Intézet főmunkatársa. Vadász László, a Debreceni Agrártudományi Egyetem tanára és Sziveri Kálmán, a mágócsi Béke Tsz elnöke. Ülést tartott a megyei KISZ-bizottság Tegnap, csütörtökön délután Bódi György első titkár vezetésével tartotta soron következő ülését a KISZ megyei bizottsága. A testület előtt két főbb napirend szerepelt. A KISZ makói várost bizottsága adott számot az Ifjú Gárda működéséről, helyzetéről, s a további feladatokról. Majd a KISZ KB VIT-re vonatkozó határozatának végrehajtásáról számolt be Tóth Zsuzsanna, a KISZ megyei titkára. A testület munkájában részt vett Nemes Ildikó, « KISZ KB tagja is. A makói városi KISZ-bizottság a város ifjú gárdistáinak kétéves munkájáról adott számol Így többek között a szervezettségről. Arról, hogy az egységek tevékenysége ipvről évre javul. S utánpótlást jelentenek a munkásörségnek, a rendőrségnek, a tűzoltóságnak. A megyei szintű járőrversenyben Makón és Csongrádon. valamint a megyei szemlén is felkészültségüknek adták tanújelét minden évben. Szereplésük értékelését, munkájuk elismerését jelzi: a makólak vesznek részt az idén augusztus 12—20. között megrendezett Országos Ifjú Gárda Szemlém A szocialista versenymozgalomba is jól kapcsolódtak be. Az elmúlt évben 38-an messzemenően megfeleltek a követelményeknek. A társszervekkel — egy kivételével — megfelelő a kapcsolatuk. A Jövő ígérete, hogy a helyi polgári védelemmel is egyeztetik a tennivalókat. Egyre több olyan ifjú gárdista tevékenykedik Makón, aki munka mellett, munka után vállalja ezt a tennivalót El kell jutni oda Is, hogy a KISZ-alapszervezetek a munkahelyen, az iskolában egyaránt felelősséget érezzenek az Ifjú Gárdáért A KISZ megyei bizottsága elismerését fejezte ki azért a tevékenységért amit a makóiak az utóbbi két évben színvonalasan kifejtettek. Film Csongrád megye gazdasága SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Delibes: Coppélia. Előadás a Dóm téren, ma este 8 órakor. Balázs Irén textil kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, naponta 10—18 óráig. Samu Géza szobrászművész kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, naponta 10—18 óra között. Alföldi festők kiállítása a Gulácsy Lajos Teremben. Megtekinthető 9.30 és 17.30 között. A19. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában, naponta 10—19 óra között. Medgyessy Ferenc-emlékkiállitás a November 7. Művelődési Központban, megtekinthető naponta 10 —18 óra között. Kiss Roóz Ilona keramikusművész kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Központban, mindennap 10—18 óra kőzött. Váró Márton szobrászművész kiállítása a Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokában, naponta 10— 18 óra között. A Szegedi Szabadtéri Játékok húsz éve. Kiállítás a Móra Ferenc Múzeum dísztermében, valamint a múzeum állandó kiállításai. A Víz előtti Szeged, a Somogyi-könyvtár kiállítása, naponta 10—18 óra között. Hajdú-Bihar megye népművészete. Kiállitás a szóregi Tömörkény István Művelődési Házban, hctfő kivételével, naponta 10—12 és 14—18 óra között. Coppélia A moszkvai balett bemutatója A mutatványos-Copeéltus bódéja előtt találkozik a két szerelmes, Swanilda és Franz. Ám a fiatalember meglátja, s első pillanatban beleszeret az álarcos Coppéliába, a mutatványos automata babájába. Természetesen az ebből adódó összetűzés nem marad el s a lány Lothart, a német tisztet szédíti bosszújában. S amikor a féltékeny Swanilda — bejutva Coppélius alkimista műhelyébe — kardpárbajra hívja Coppéliát, kiderül, hogy szerelmének elcsábítója ügyesen szerkesztett babaautomata. Coppélius ötletére a lány magára ölti Coppélia ruháit, s-ezzel megleckézteti Franzot is, Lothart is. Mindkét férfi felsül: Lothar a bábu-Coppéliával nyakában menekül a kacagok sorfala között, Franz pedig bocsánatért esedezik szerelménél... Ennyi a történet dióhéjban, ezt öntötte partiturába a múlt század második felének kiváló francia muzsikusa, Léo Delibes. Kis vígoperák és nagysikerű operák között születtek balettzenéi, s nem véletlen a Coppéliában föllelhető több magyaros — verbunkos és csárdás — motívum. (Jópár alkalom, mai járt hazánkban, dirigálta műveit, s itt-tartózkodásának élményeit fogalmazta meg Románcé Hongroise című művében.) Delibes muzsikája táncszínpadra készült. Kiváló lehetőséget, keretet és inspirációt ad ahhoz, hogy a különböző korok, társadalmak és jelentős koreográfusok sokféleképpen alakíthassák a táncot, a maguk hasonlatosságára formálhassák, a zenében adott és abból fakadó élmények a maguk sajátos problémáik kifejezésére változhassanak. A muzsika franciásan elegáns dallamvilága, hangulat teremtő ereje, karakterizáló képessége, jól szerkesztett ritmusa szinte kínálta az újragondolás és újrafogalmazás lehetőségét a moszkvai Sztanyiszlavszkij és Nyemirovics-Dancsenko Színház koreográfusának, Alekszcj Csicsinadzénak. S Csicsinadze élt a lehetőséggel. Az Művész-munkás találkozó Tegnap délután a Szegedi ciójáról, akik a szerda esti Szalámigyár és Húskombinát A központjába látogatott a Tegnaptól új kisfilmet vetítenek a szegedi Vörös Csillag moziban. Egyelőre csak ott, ám a későbbiekben bizonyára sor kerül majd bemutatására többi településünkön, sőt nagy a valószínűsége, hogy bejárja az ország más tájait is. Hiszen a film végeredményben azért készül, hogy eljusson a nézőhöz. S hogy eljut-e majd a nézőhöz a „Csongrád megye gazdasága" című film? Bi•ony nem könnyű erre váaszolni, hiszen az itt élő ember bizonyára megbocsátható érdeklődésével néztem a pergő képeket. Tíz percig, oúsz percig. Aztán fészkelődni kezdtem a széken, s titkon az órámra pillantottam. Ez pedig alighanem az ..enyhe" unalom jele minden mozi nézőnél... Sok mindent bemutat Endrödi Sándor rendező és Jzaz Nándor operatőr filmje megyénk gazdaságából. Tartok tőle, hogy túlságosan is sok mindent. Méghozzá nagyságrendektől csaknem függetlenül. Má-pedig a gazdaságról szóló ismeretterjesztés nehezen viseli, ha nem tudni pontosan, miféle nagyságrendet képvisel a mini szövetkezet, és milyet a gyáróriás. Egyszóval a film arányai elvétettnek tűnnek, amin nem túl sokat képes enyhíteni a kísérőszöveg sem. Szerencsésnek aligha mondható az is, hogy kissé elnagyolták az oly szükséges pontosság-megbízhatóság szempontjából is a filmet készítői. Ebben ugyanis az a veszély rejtőzik, hogy a helybeli néző megmosolyogja apró pongyolaságaikat, tévedéseiket, az idegen meg azt hiszi, amit mondanak neki. az tényleg úgy van. A kifogások sorolása után persze szükségesnek tartom megjegyezni: a „Csongrád megye gazdasága" című film néhány vonatkozásban hasznosnak bizonyulhat. Így mindenekelőtt az iskolai környezetismeret oktatást szolgálhatja, és nem utolsósorban megyénk külföldi bemutatásának lehet jó eszköze. Erre maradéktalanul alkalmassá teszik a táj szépségét is esetenként híven érzékeltető képsorok. Bedö Nándor moszkvai Sztanyiszlavszkij és Nyemirovics-Dancsenko Színház balettegyüttesének mintegy 20 főnyi csoportja. A vendégeket Bálint László vezérigazgató, Tápai László, az üzemi pártbizottság titkára és Kiss Ferenc, a szakszervezeti bizottság titkára fogadta. A szovjet balettegyüttes vezetőit és vezető táncosait elkísérte dr. Dobóczky Károlyné, az SZMT titkára, valamint Horváth Mihály, a szabadtéri játékok igazgatója. Először Tápai László párttitkár ismertette a vállalat szerepét az élelmiszeriparban, majd szólt a helyi és a vállalaton belüli kulturális életről. Ezt követően M. Zsarkovszkij ügyvezető igazgató bemutatta a jelenlevő vezetőket és táncosokai majd megtekintették a húsüzemet, a szalámigyárat és a szociális létesítményeket. A gyárlatogatas művész munkás találkozóval folytatódott. Elsősorban azok a munkások mondtak véleményt a táncosok produkbaráti eszmecserén számos érdekes kérdést vitattak meg a művészekkel a munkások. értelmezés három lehetősége közül — tragikus, groteszk és komikus alaphangvételü feldolgozás — az utóbbit választotta. Ehhez idomította koreográfiai elképzeléseit, a cselekményszálat és a figurákat egyaránt. Ebben a tematikus balettben — a realista balettről vallott elképzeléseinek megfelelően — ar. ra törekedett, hogy a tánc nyelvén mindent megértessen a közönséggel, minden mozdulat, gesztus, lépés, em_ beri viszony a tiszta és világos mondandó szolgálatába álljon. Sok szellemes és eredeti ötletet sorakoztatott feL A klasszikus orosz és francia baletthagyományok elemeit igyekezett ötvözni az alapul szolgáló folklór — s ezen belül is a magyar néptánc — elemeivel, vagyis, ahogy nyilatkozatában elmondta. o klasszikus táncokat stilizálta magyarosra. Érdemes föltenni a kérdést: vajon hogyan valósítja meg realista igényű balettkoncepcióját Csicsinadze és társulata ma, amikor világszerte sokan testszínű trikóra cserélik a tüllszoknyákal sarokba dobják a fabetétes balettcipőt, mezítláb táncolnak a semleges hóttérfüggöny előtt a „tiszta tér", a „tiszta testkontúr" újmódi zászlaja alatt? A moszkvai balettszínház társulata a felszíni és felületi jelenségek helyett egy másfajta korszerűségre és realista igényre törekszik, megtartva a balett klasszikus hagyományait, fej lesztve-tökéletesítve megva. lósftásait. Jelenti ez mindenekelőtt a pontosságra és közérthetőségre való törekvést; a mondandónak alárendelt formai eszköztárat; a népi gyökerekből való folytonos akkumulálódást; a folyamatos, egyívű és világos cselekmény kibontására való készséget; táncosaik technikai tökéletességének, tipizálási készségének, muzikalitásának maximális kihasználásál amelyeket e mostani előadáson — a mű lényegéből fakadóan — könnyedséggel, komédiázó kedvvel, bájos humorral és kedvességgel oldottak igazi népszínházi produkcióvá. A balett az a művészeti ág, amelynek elsődleges eszköze, közege az élő, emberi test. Talán ezért a legemberibb, a leghumánosabb és legdemokratikusabb művé. szet. Az ember itt mindent a testével, mozdulataival feA szabadtéri játékokon szerdán bemutatkozott Sztanyiszlavszkij és Nyemirovic3 - Dancsenko Színház balettegyüttesének tegnap délután a Hági étteremben adott fogadást dr. Perjés! László, a Csongrád megyei tanács elnöke. A fogadáson megje'ent dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára, Tőrök József, a városi pártbizottság első titkára és Papp Gyula, a városi tanács elnöke is. Dr. Perjés! László köszöntő szavaira Mihail Zsarkovszkij, a moszkvai társulat ügyvezető igazgatója válaszolt jez ki: szeret és gyűlöl, kacag és haragra lobban, agitál és hatalmaskodik. A balett ábrázoló jellegét a figurákat megformáló emberi testek, Időbeliségét a cselekmény fonala hordozza. A koreográfus az emberi teát tipizáló készségével és azoknak egymáshoz való viszonyával történéseivel szerkeszti meg művészi közlésének új rendjét. Ez a tancnyelv nem fogalmi közlés, hanem hangulatokra, indulatokra, érzelmekre megjelenített mozdulatsorok, kombinációk, térformák, melyek elsősorban emocionális pályákon jutnak el a közönséghez. A balettszínpadon nyilvánul meg legszorosabban a mozdulat, a zene és a vizuális megjelenítés szövetsége. Kézfogásuk szerves, belülről fakadó. Ha e hármas követelményből bármelyik csorbát szenved, vagy fölénő a másiknak; megbillen a szintézis egyensúlya. A moszkvai balettosok Coppélia-eiőadásán talán a vizuális megvalósítás hagyott kívánni valót maga után. Valóban együtt sajnálhatjuk a koreográfussal, hogy szabad téren — technikai lehetőségek híján — megvalósíthatatlan az otthoni meseszerű, zenére mozgó-változó, dinamikus színpadkép. A táncosokat — szovjet együtteseknél, legyenek azok folkloristák vagy balettművészek — szinte közhelyszerű már a technikai biztonságra és tökélyre, a maximális fegyelmezettségre és a kiváló jellemformáló készségre utalni. Ezek a szinte kötelezően előirt és megvalósított követelmények a Coppélia színpadra állítóinál kifogástalan karakterizáló képességgel, önfeledt komédiázó kedvvel és könnyedséggel párosultak. Együtt éltek a zenével. Sikerük záloga is a fentiekben keresendő. A szólisták közül élre kívánkozik a Coppélius megnövekedett szerepét bravúros technikával, virtuózán megjelenítő Alekszander Domasov. Nem hisztérikus megszállottat formál a mutatványos figurájából, hanem egy számító és ravasz, végül mégiscsak emberszabású komédiást. Üj szerep — Csicsinadze fantáziája szülte — Lothar, a német tiszt. Ez az alak lehetőséget teremt a koreográfusnak, hogy a szerelmi leckéztetés sztoriját új vonással, a hatalom gúnyrajzával gazdagítsa. Lothar karikatúra — a hatalom tudatában levő, az egyenruha védőpajzsába burkolt snájdig tisztecske paródiája, fölsülése léggömb-voltának bizonyítéka. Ezt a hálás szerepet Jurij Grigorjev túlzásoktól mentesen, kiváló jellemzőkészséggel közvetítette. A két szerelmes fiatalt Margarita Drozdova e» Vagyim Tyegyejev alakította fiatalos lendülettel, légies tisztasággal. Coppélius babája, a címszereplő Ludmilla Rizsává voll A kar szinte automata pontossággal, gyakran főszereplővé válva szolgálta a nagysikerű előadást. (Nem a technikai felkészültség, inkább a színpad egyenetlenségeinek számlájára írható néhány bizonytalanság.) A fesztivál-zenekar élén M.Jurovszkij rutinos biztonsággal teremtette meg a produkció tempóját, kibontva a muzsika szépségeit. Tandi Lajos i