Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-16 / 192. szám

2 Szerda, 1978. augusztus 16. 3 Nyári találkozók A világ valamennyi nagy hírügynöksége Jelentette: Leonyid Brezsnyev, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának fő­titkura, a Szovjetunió Leg­lelsóbó Tanácsa Klnok­•egenekelnöke a Krimiéi­szigeten Utálkozott Todor Zslvkovval, a Bolgár Kom­munisU Párt Kózponü Bi­zottságának első titkárával, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsénak elnökével. Ilyenkor, a nyári hóna­pokban megszokottá válUk ezek, a festői Krímből kel­tezett hírek, az európai szo­cialista országok vezető po­litikusai rendszeres, nyári vendégel az SZKP főtitká­rának. A világsajtó mégsem úgy kezeli ezeket a jelenté­seket, mint egyszerű proto­kollárts közleményeket. Re­gen hamisaknak bizonyul­tak azok a közhelyek, ame­lyek szerint „a nyár a nagy­politikában is nyár", vagy­is, hogy a perzselő napfény mintegy elapasztja a nem­zetközi politikai tevékeny­ség sodrát is. Minden, az események Iránt valamennyire is ér­deklődő ember tudja ma mar — hiszen elég belepll­lanUnta a lapokba, rádiót hallgatnia vagy a televízió képernyőjére tekintenie, hogy manapsag nincs poli­tikai uborkaszezon, hogy Európa es a világ nagy moz­gásfolyamatai — természe­tesen — nem vesznek ki „nyári szabadságot". A szo­cialista országok mindig is nyllUn vallották, hogy a bonyolult, naponU változó helyzetben milyen fontos­nak tartják a legmagasabb szinten tartott rendszeres konzultációkat Enélkül ma már nehezen lenne elkép­zelhető valóban gyorsan reagaló, valamennyi fejle­ményt figyelembe vevő és Integráló, egyeztetett szocia­lista külpolitika. Nem véletlen, hogy a nyu­gat fővárosaiban is intenzív érdeklődéssel kísérik a Krím. félszigetről érkező hí­reket A Fekete-tenger part­ján kiadott közlemények számukra is égetően aktuá­lis üzenetet Urtalmaznak. Hiszen ezek a dokumentu­mok nemcsak kétoldalú vo­natkozásokat hanem egye­temes jelentőségű nemzet­közi kérdéseket is érintenek. A mostani közleményben például figyelmet kelt Brezsnyevnek és Zslvkov­nak az a közős megállapítá­sa, amely szerint — nyil­vánvalóan a most megkötött japán—kínai szerződésre is uUlva — „Kína hegemo­nisztikus irányvonala mély­ségesen ellentétes a beke es a szocializmus érdekeivel". Hasonloan nemcsak a köz­vetlenül érintett országok vezetői és népei számára fontos a közleménynek az a kitétele, amely arra figyel­meztet: nem lehet megen­gedni, hogy ez a hagyomá­nyosan zaklatott térség „az enyhüléssel szembenálló erők cselszövéseinek és kí­serletezeseinek targya le­gyen. Végül, de távolról sem utolsósorban, messze hang­zik a Krím félszigetről ki­adott közleménynek az a megállapítása, hogy az ott tárgyaló felek kitartanak az enyhülés politikája mellett, támogatják a Helsinkiben aláírt záróokmány elveit. Olyan Időpontban, amikor — sajnos — nyugatról, első­sorban Washingtonból ezzel ellentétes hírek érkeznek, megnyugvás és remény for­rása a közleményből kiol­vasható jótékony folyama­tosság. Harmat Endre Megkezdődön az érdemi munka Genfben kezetesen küzd a fajgyűlölet és a faji diszkrimináció min­den formája éllen. Az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom részt vesz ebben a harcban és bizonyos eredményeket már is elért. A fajgyűlölet azonban a világ egyes helyein oly erőssé vált, veszélyezteti a békét és a biztonságot. A dél-afrikai re. z&im csak úgy tud fennma­radni, hogy az imperializ­musra támaszkodik. A Szov­jetunió határozott álláspont­ja a fennálló főbb kérdések­ben az, hogy Zimbabwéban a fehértelepesek adják át a • Genf (MTI) A fajüldöző és a faji meg­különböztetés elleni világ­konferencia tegnap megkezd­te az érdemi munkát. Több szocialista ország ál­lami ve .tő személyisége, Leonyid Lrcrsnyev, Losonczi Pál és máso üdvözletüket és jókívánságaikat küldték a konferenciának. „A világ demokratikus erői. vei együtt a Magyar Nép­köztirsuág mindig a gyár. mati- és f-ji elnyomás ellen, a szabadságukért, alapvető emberi jogaik kivívásáért fel. lépő népek oldalán áll és kö­vetkezetesen síkraszáll a né. pek önrendelkezésére, a faj­üldözés és az apartheid frl- | ff fZrfA C számolásira vonatkozó ENSZ-1 • határozatok maradéktalan megvalósításiért" — hang­zott az Elnöki Tanács elnö­kének üzenete. A konferencián a magyar küldöttség hangsúlyozottabb szerephez jutott azáltal, hogy a tíz alelnök közé választot­ták Magyarországot A keddi plenáris ülés első felszólalói közé tartozott Lazar Mojszov, az ENSZ-közgyűlés 32. ülés­szakának elnöke, A. M. Bow, az UNESCO főigazgatója, majd sorrendben következett Sri Lanka, India, Norvégia, Jamaica képviselője. A Kö­zös Piac „kilenceinek" nevé­ben mondott beszédet Per Fischer (NSZK). A délutáni ülésen mondta el nagy érdeklődéssel várt beszédét A. L. Dzsaszohov, a szovjet küldöttség vezetője. Beszédét Leonyid Brezsnyev­nek, a konferenciához inté­zett üzenetére alapozva rá­mutatott, hogy a Szovjetunió a maga részéről teljességé­ben megoldotta az emberek közti egyenlőséget, és követ­hatalmat a hazafias erőknek, Namíbiából vonják ki a dél­afrikai csapatokat és adják át a hatalmat aSWAPO-nak és az apartheid politikát szá­molják fel Pretoriában. Ugyanakkor a Szovjetunió elítéli a palesztinai arab nép­nek az elnyomását az Izrae­liek által. Komoly gondot okoz nemzetközi vonatkozás­ban a faji elnyomás a többi közt az USA-ban is, ahol mások elnyomásáról beszél­nek, de otthon az elnyomás politikáját folytatják — mondta a szovjet küldöttség vezetője. Szaljut—6 Két hónap a világűrben • Moszkva (MTI) Munkájuk folytatásával lé­pik át a kéthónapos határt a Szaljut-űrállomás máso­dik állandó személyzetének tagjai és minden jel arra mutat, hogy űrutazásuk még tartós lesz, esetleg hosszabb, mint a jelenlegi „világre­kord". Ez természetesen rész­ben attól függ, hogyan ala­kul Vlagyimir Kovaljonok és Alekszandr Ivancsenko egészségi állapota, hogyan működnek az űrállomás fon­tos berendezései. Fatimafou imája Provokációk # Hanoi (TASZSZ) A Nhan Dan szerkesztősé­gi cikkben foglalkozott azzal, hogy a pekingi kormányzat folytatja Vietnam-ellenes provokációit. A cikk a többi között rá­mutat: a hanoi kínai nagy­követség kapcsolatokat te­remtett több száz kínai nem­zetiségű személlyel, akik ví­zumuk ügyében sereglettek a Vietnami Szocialista Köztár­saság fővárosába. A nagykö­vetség e személyek felhasz­nálásával a vasúti pályaud­var térségében zavargásokat provokált. A kínai fél továb­bá egyoldalúan lezárta aha­tárt, s ezzel tudatosan meg­akadályozta azoknak a kínai nemzetiségű személyeknek a kiutazását, akik repatrialni óhajtanak Kínába. A kínai kormanyzat ügynökei fel­használásával incidenseket provokált ki a vietnami—kí­nai határon. Ezek a tények és más té­nyek — húzza alá a Nhan Dan — arról tanúskodnak, hogy a kínai kormányzat „Jószándéka" puszta fecsegés. Ez arra jogosítja fel a viet­nami népet, Délkelet-Ázsia és a világ haladó közvélemé­nyét, hogy megállapítsa: Kí­na a Vietnamra gyakorlandó nyomás fokozása érdekében tovább élezi a vitás kérdése­ket. A VNA cáfolta a Phnom Penh-l rádió híreszteléseit, hogy a vietnami légierő fo­kozta volna tevékenységit Kambodzsa légterében. A ha­noi hírügynökség rámutat, hogy az Űj-Kina azonnal fel­kapta ezeket a híresztelése­ket. A kambodzsai Ulkk annak a rágalmazó koholmánynak az ismételgetése mellett, hogy „Vietnam agressziót és fel­forgató tevékenységet fejt kl Kambodzsa ellen", az Ilyen híresztelések terjesztésével azt szeretné elérni, hogy lsp­lezze súlyos helyzetét, amely­be a Vietnam-ellenes kato­nai tetem .füsti* VIETNAMI—KÍNAI TÁRGYALÁSOK Kedden Hanoiban meg­kezdődött a Vietnami Szo­cialista Köztársaságban élő kínai nemzetiségű lakosok kérdésével kapcsolatos viet­nami—kinal tárgyalások má­sodik fordulója. KOSZORÚZÁS Kedden a KNDK fővá­rosában megkoszorúzták a szovjet hadsereg katonáinak tiszteletére emelt Felszaba­dulás Emlékművet. Az ün­nepségre abból az alkalom­ból került sor. hogy a szov­jet hadsereg egységei 33 év­vel ezelőtt szabadították fel Koreát a Japán megszállás alőL SZOVJET MINISZTER HAZÁNKBAN Trethon Ferenc munka­ügyi miniszter meghívására hivatalos baráti látogatásra kedden Budapestre érke­zett Alekszandr Bulgakov, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa állami szakmunkás­képzési bizottságának elnö­ke. Megismerkedik a magyar szakmunkásképzés eredmé­nyeivel. a tervekkel és tár­gyalásokat folytat a ma­gyar—szovjet szakmunkás­képzési együttműködés to­vábbfejlesztéséről. WASHINGTONI DÖNTÉS A washingtoni képviselő­ház hétfőn — több módo­sító indítvány elfogadása után — 223 szavazattal 167 ellenében jóváhagyta az ere­ded 8,4 milliárdról 7,1 mil­liárd dollárrá kurtított kül­földi segélyprogramot. A képviselőház legfontosabb kikötése a segélyprogram­mal kapcsolatban, hogy az közvetetten, tehát a nemzet­közi pénzintézetek révén sem hasznaiható fel a Vi­etnami Szocialista Köztár­pWlllífjq^Bfrtii _ BÜCSÜLATOGATAS Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke búcsúlátogatáson fo­gadta Bamdarijn Dügerszü­rent, a Mongol Népköztársa­ság rendkívüli és megha­talmazott nagykövetét, aki végleg elutazott Budapest­ről. SALT-TARGYALASOK Kedden Genfben újabb találkozót tartott a hadá­szati támadó fegyverrend­szerek korlátozásával kap­csolatos tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai de­legáció. SZTRÁJK Chile egyik legnagyobb rézbányájában, a mintegy 4000 embert foglalkoztató Chuquicamatában gyakorla­tilag szünetel a munka. A bányászok akciójukkal ma­gasabb bért, jobb munkakö­rülményeket, elbocsátott tár­saik visszavételét akarják kikényszeríteni és tiltakoz­nak a kormányzat, vala­mint a bánya új tulajdono­sainak munkásellenes po­litikája miatt — A víz fölött, cölöpökön épültek a halászfalvak? — Nálunk nem. Ügy lá­tom, benini emlékeket hordozol- Ott más az élet, ott az oclán és sok a folyó, nekünk meg csak ez az egy van. Magas, vad bozótok közé kerültünk, vállszélességgel beleütköztünk a vastag in­dákba. Bugaryt faggattam, hogy van-e itt kígyó. Bi­zonytalanul válaszolt... nem hiszi. Inkább a dzsungel­ben ... — Tegnap megvetted ci­pőnek a nagy boát, az volt az utolsó óriás kígyó — tért magához Pierre. Homályos sűrűség és ful­lasztó meleg fogott körül bennünket. Legszívesebben visszafordultam volna, de én (kezdeményeztem a ki­rándulást a közeli halászfa­luba. A jó öreg Bugary meg fölhajtotta régi ismerősét, Diailót, aki várt bennün­ket. Nem mondhatom most már, hogy menjünk vissza, mert belebolondulok a ki­látástalan bozótos világba. — Messzire van még? — kérdeztem. — Jó félóra — válaszolt nyugalommal Bugary. Gyötörtük magunkat a szűk ösvényen. Gyakran fél­retoltunk ágakat, indákat, hogy előrébb jussunk. Buga­ry szerint ez nagyon rövid ös­vény, ha a város másik olda­láról. a jobb úton megyünk, háromszor ennyi idő. Lent, a parton, valahol bús ritmusú zene szólt, mintha dobolnának és erős, búgó, zümmögő melódia vá­laszolna a taktust verő dob­szóra. Nem láttam az innen­ső part mélyedéseit, elfed­te a kilátást a magas cser­je. Szomorú néger melódiá­kat hozott föl a délkeleti szél a sziklás szurdokok mögül. Ez egészen más zene volt, mint a tegnap esti gui­neai rock. A folyó széles, sima víz­tükre fodrozva futott a túl­só partra. A középen örvé­nyes buggyanásokkal sietett a Niger tovább, Toumbouk­tou irányába, a Szahara nyu­gati szélén. Olvasmányaim alapján, valahogyan ilyennek kép­zeltem a trópust. Forrónak, búsnak és olyan t érmés ze­A BÉKÉS MEGVET TÉGLA- ÉS CSERÉPIPARI VALLALAT munkavédelmi csoportja felhívja a lakosság figyelmét, hogy a SZEGED L TÉGLAGYÁR TERÜLETÉRE korábban kiadott belépési engedélyeket azonnali hatállyal visszavonja A gyár egész területén idegenek csak teglavasárlás céljából tartózkodhatnak. tesnek, amelyben együtt van a sivatagi sakál és az oázis enyhében élő kisváros; a maga falujában a fekete bőrű ember a sámán szavát figyeli; az állatok és a ce­celégy; a dzsungel, allatai­val, kobráival és boáival; a puszta létért küzdő négerek az iszonyatos klímával és szenvedéssel. Mégis fensé­ges ennek az életnek azösz­szetartó ereje, jó érzést nyújtó emberi melege. Más képet is rajzol már a valóság. Messzire mutató terveket fogalmazott a szak­szervezetek kongresszusa és gyors cselekvést kívánó el­intéznivalókat mutatott be: enyhíteni a megélhetési gon­dokon; orvoshoz fordulhas­son. aki beteg; legyenek Is­kolák és tanítók. Belém fészkelődött a Bamana kör­zet küldöttének drámai föl­szólalása: „Szabadok let­tünk, szabadok vagyunk és a munkásság nyolcvan szá­zaléka analfabéta, hát ho­gyan vegyünk részt a hata­lomban!? Lehet imádni és tagadni itt az istent, de mi állandóan az ennivalóra gondolunk. Jobbak Jettek az életviszonyok, de én mégis a küldött hangját hallot­tam a szurdokok mélyéről fölhangzó bús zene panasz­kodasában. Fájdalmasakat ütött a dob, belemart a lel­kembe. Bugary ment elöl, a be­teg néger, aki kedveskedni akart egy gyíkbőr levéltár­cával. Megsértettem, de nem fogadhattam el. Láthatóan gondozott, kö­vér fűvel borított tisztásra vitt az ösvény. A víz part­jától egy kőhajításnyira, kétfelől enyhe dombok közé húzódva álltak a halász­falu picinyke sárházai, egy­máshoz bújva, sással-nád­dal fedett tetőkkel. A folyó­ra nyíló házak előtt asszo­nyok, lányok serénykedtek, deréktól fél lábszárig fehér lenvászonnal körbecsavar­tan, néhány férfi a Niger felől jött, halászfölszerelése­ket cipeltek. A hangos gye­rekzsivaj elcsöndesült, ami­kor megláttak bennünket. Az asszonyok mellé húzód­ták, a faszénnel fűtött, há­romlábú kis kályhák körül toporogtak, ahol — az il­latokról Ítélve — vacsorát fóztek. Magas, erős ember indult felénk és már mesz­sziről köszöntötte Bugaryt. Először franciául beszélt, de amikor közelünkbe ért, tör­zsi nyelvre fordította a szót. Sorban kezet fogtunk, s mindenkinek külön-külön bemutatkozott. Noussa Dial­lo. A dús füvön, a folyó irányába tettem néhány lé­pést, de megállítottak: — Nó, nó — kalauzolt vissza egy barna arcú, telt idomú, erős, izmos mellű lány. — Fatámatou! — szólt rá erélyesen Diallo, aki úgy állt közöttünk hófehér bur­nuszban, fehéren világító, nagy szemekkel, mint egy valódi törzsfőnök. „Ez az ember tiszteletet parancsol, ahol megjelenik" — gondoltam. — Ml volt ez? — Ráléptél a fűre, ahová teregetnek — világosított föl Bugary. Asszonyok hajladoztak a négyzet alakú füvesrész fo­lyóimenti részen, a száraz ruhákat kapkodták. Csudá­latosan fehérek voltak, olyan kékbe játszó fehér ra­gyogást már régen láttam. Nagyanyóm is a fűre tere­getett mindig, hogy a fű színétől és a nap sugarától vakítóan fehér legyen az ágynemű. Anyám már kékí­tővel csinált szép, ragyogó fehérséget, de most már csak a mosó- és csavarógép használatos, senkinek sem hiányzik a kékbe játszó fe­hér ragyogás. Diallo rendbe állította a családot. Megszámoltam, ti­zenhét gyerek sorakozott föl, láthatóan születés szerint, hat fiú, meg tizenegy lány. A kisebbek végén álltí a három asszony. Sorba vitt bennünket — gyakorlott pro­tokoll főnök módján —, és egyenként bemutatta a csalá­dot. A neveket nem jegyez­tem meg, csak homályosan emlékszem: az 'egyik Oú Namdou Diellót mondott, s ott állt Fatimatou, akit én nem tartottam négernek. Az asszonyokra került a sor. Először egy idősebb, talán ötven körüli nőt ismertem meg Elgyötört arcát alig emelte föl, láthatóan zavar­ban volt, talán elhasznált' ságát, fonnyadt felső testét szégyellte. A másik asszony sokkal fiatalabb volt, s ben­ne ráismertem Fatimatou anyjára; enyhén redős homlokával, szabályos, ová­lis arcával, szép barna bő­rével (és hosszú, fekete ha­jával) olyan volt, mint egy fekete-fehér keverék. A ne­vét megjegyeztem: Fatou. A harmadik feleség egészen fiatalnak látszott, karján a legkisebb lánnyal, vékony, izmos teremtés és a tartóz­kodásnak semmiféle nyomát nem árulta el a viselkedése. A fiúkon szandál, strandpa­pucs, tiszta, élre vasalt nadrág, rövid ujjú trikó, a lányokon ünneplő papucs és fehér, tiszta lepedővel csa­varták könbe magukat, felső testük szabadon volt. Haju­kat ősi szokás szerint fonták. Egymásnak készítik a frizu­rákat, s ez nagyon hossza­dalmas és fájdalmas műve­let, mert tőben erősen meg­húzzák a hajszálakat, s aztán ördögi ügyességgel fonják, különböző díszeket állítanak elő: a homloktól a tarkóig mintha kígyók lennének egy­más mellett a kerek fejbő­rön, s ugyanezt a variációt keresztbe, ízlés szerint. A másiknak picinyke gömbö­ket, szabályos négyszögeket fonnak, s ez a frizura addig tart, amíg a haj növésétől ellazul a fonat, akkor újra megcsinálják egymásnak. Nem szép, mindenki kerek fejű, olyan, mintha kopasz lenne, vagy hajcsavarót vi­selne állandóan. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents