Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-15 / 191. szám
Kedd, 1978. augusztus 15. 5 Már alig három hét van csak hátra a tanév kezdetéig, ezért különösen fontos a kérdés: a diákok kellően kipihenve kezdik-e majd munkájukat, a tanulást? A pedagógusok véleménye szerint helyes, ha a diákok a nyári vakáció egy részét hasznos munkával töltik, vigyázni kell azonban arra, hogy az ne tartson közvetlenül a tanév kezdetéig. Nagyon fontos, hogy jusson kellő idő a pihenésre, a gyerekek érdeklődésének megfelelő szórakozásra. A pihenés természetesen nem semmittevést jelent. A vakációban — kétségtelen — lazítani kell az iskolai fegyelmen, a szigorú kötöttségeken, de valamilyen időbeosztásra, egyfajta napirendre ilyenkor is szükség van. Az utóbbi évek tapasztalatai szerint a vakáció második felében viszonylag kevesebb gyerek keresi fel a napközis táborokat, mint az első hetekben. Az esetek többségében ennek az az oka. hogy a szülők ekkor veszik ki a szabadságukat és együtt töltik azt gyermekükkel. A szülőkkel együtt töltött, okos beosztású napok, hetek jelentik a gyermekek számára a legigazibb vakációt. Mesél az úthenger — Ha akarnék, se tudnék hazudni — mutatja kezét, testét, igazolványát Missbrenner Márton —, annyi mindenen átestem, mind megtörtént velem. Horvátországban születtem, lakatosnak tanítottak, a háborúban a páncélosoknál szolgáltam. Apám kiment Amerikába, mikor megtudta, hogy az acélkoporsóba bújtam! Már így hívták akkor a tankot. A nagyapám Los Angeles-i volt, onnan jött még a nagyon régi háborúban, amikor még Monarchia volt. Aztán elvett egy székesfehérvári lányt és ittragadt Rokonaim sokan élnek Amerikában, 37 unokatestvérem van, meg öcsém és két húgom. Ádám, Éva, Mária ... Voltam náluk Kaliforniában — repülővel. Űjra őket 1969-ben láttam. — Hát persze. Beszélem még a nyelvüket. Tizenegyféleképpen megértem magam Tudom mind az ötfajta szlávot; a németet a dánt, az angolt. Mi is van még... Ja, a lengyelt a görögöt mert a menyem görög... Voltam a háborúban a tiszteknél tolmács, de beleuntam A német rám bizta a pénzét, hogy gazdálkodjak, aztán berúgott es rajtam kereste. A másik meg nem szerette, ha nevettem Hozatott mellém tolmácsot, aki azért volt hogy ellenőrizzen, jót mondok-e^ Puskával kisért Ezt sem lehetett bírni. Inkább kitanultam sok iskolát, gépkezelő lettem Egy marokra való papírom van itt a zsebben is. Hát még otthon... Kitüntetéseim is vannak, oklevél, vörös csillag.., — Nekem soha nem volt bajom a beszéddel, mert egyszer becsaptak, azóta csak azt mondom, amit értek is. Egy szót se értettem magyarul, mikor Kalocsára kerültem 1941-ben. Ott udvarolni akartam egy lánynak. Pintér Máriának. Kezdtem tőle tanulni a magyart Legelsőre mondta, így kell köszönni itt... Kijött az anyja, én meg köszöntem. Ügy befordult, azóta is haragszik. Aztán jött a bátyja, annak is köszöntem, olyan lett, mint a pulyka. Most már nem mondanám még a haragosomnak se... Megtekinthető 9.30 és 17.30 között. A 19. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában, naponta 10—19 óra között. Medgyessy Fereac-emlékkiállítás a November 7, Művelődési Központban, megtekinthető naponta 10— 18 óra kőzött. Kiss Roóz Ilona keramikusművész kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Központban, mindennap 10—18 óra között. Váró Márton szobrászművész kiállítása a Móra .... Ferenc Múzeum kupola. Muzsikáló udvar, a ta- csarnokában, naponta 10— nácsháza udvarán. (A Bu- 18 óra h8z5tt. dapesti Madrigálkórus A SzPjrcdj Szabadtéri Jáhangversenye, vezényel tékok húsz éve_ Kiállítás a Szekeres Ferenc.) Ma este Móra Ferenc Múzeum dísz8 órakor. termében, valamint a műBalázs íren textilkialh- zeum ánandó kiállításai, tasa a Bartók Bela Muvc- A víz előtti Szeged, a lődesi Központban, napon- Somogyi-könyvtár kiállítá. ta 10—18 oraig. sa, naponta 10—18 óra köSamu Géza szobrászmű- zött. vész kiállítása a Bartók Hajdú-Bihar megye népBéla Művelődési Központ- művészete. Kiállítás a szóban. naponta 10—18 óra regt Tömörkény István Müközött. velődési Házban, hétfő kiAiröldi festők kiállítása vételével naponta 10—12 és a Gulácsy Lajos Teremben. 14—18 óra között. A realizmus • • SZEGEDI ÜNNEPI HETEK osvenyem a A magas- és mélyépítőknél dolgozok, ötven óta, itt Szegeden nyolcadik éve. Azelőtt katona voltam, negyvenegy szeptember egytől negyvenöt május kilencedikéig... Nagyon megjegyeztem... Utána gazdálkodtam Kelebián. A háborúban sokfelé jártam, a Fekete-tengertől Finnországig mindenfelé. Négy évig volt idő. Egy évig kórházat is nyomtam. Tizenhét szilánkot kaptam egyszerre. Egy bennem is maradt... Nem fáj már, benőtte magát... Nem engedtem felhasítani az arcomat... — Azért vagyok Kisszálláson, mert jó nekem ott Amikor kint voltam Amerikában, tíz dollárt adtak volna egy órára. De az apám lebeszélt... Egy ekkora öregembert, mint én... Az apám nagyon szigorú volt. Amikor bevonultam, azzal váltunk el sírva, hogy többé sose látjuk egymást s 28 év után, mikor újra találkoztunk, mondtam neki: lám, apám, mégse beszélt igazat. Felemelte a görbebotot és rámszólt: gyerek, mit mondasz, meg ne halljam még egyszer... Persze megcsókoltam, s bocsánatot kértem. — Nemcsak ezért nem maradtam Amerikában. Itthon, ha beteg vagyok, akkor is jár a pénz egy része, ott meg ha megbetegszek, sok a kiadás. Holnap mutatják be a Coppéliát Hétfőn, tegnap délelőtt jutott ideje, hogy nyilatkozdiszletállitók gyúrták a dóm- zon lapunknak. Kora délután színpadot. Míg a Sztanyiszlavszkij és Nyemirovics-Dancsenko Színház balettművészei valahol Pesten csomagoltak és készülődtek Szegedre, a vasárnap megérkezett vezetők és. műszakiak nagy gonddal méricskélték, pásztázták a Dóm téri színpadot, irányították a munkásokat, hova mi kerül. Vastagh Attila, a Játékok szcenikusa gyorsan szót értett szovjet kollégájával, Jakov Markcrvics igazgatóheJakov Markovics: „Orosz- Alekszcj Csicsinadze: „Egy szovjet" szerzőkkel padban Barkóczyval" A Dóm téren a mutatvá- — A Coppéliát repertoAnyos Coppélius színes bódé- runkból a kint járt magyar ját állítják, miközben a szakemberek választották. Mi moszkvai Sztanyiszlavszkij és — új felfogású koreográfiamNyemirovics-Dancsenko Ál- mai — 1975-ben mutattuk be lami Akadémiai Opera- és a művet A régi CoppéliaBalettszínház vezetőivel, J. felfogással ellentétben új móL. Markovics igazgatóhelyet- don igyekeztünk megfogaltessel és A. V. Csicsinadze mázni ezt a régi francia bakoreográfus-rendezővel röp- lettet Egyetlen dolog make pihenésre és beszélgetés- radt eredeti — a zenei re az egyik páholyba ülünk, anyag, amelyet csak itt-ott — Színházunkat két kiváló rövidítettünk. Az első alaprendezőnkről, Sztanyiszlavszr vető különbség, hogy ebben kijról és Nyemirovics-Dan- a koreográfiában a komédia csenkóról neveztük el. Az dominál, hiszen az Osztrákegykori opera és balettszín- Magyar Monarchiában játszóház 1938-ban egyesült Azóta dó történet kacagtató gúnya Szovjetunió egyik vezető rajz. A másik különbeég, „ t. c ai,a zenés színháza. Jelenleg 760 hogy az eddigi rendezések"C ^TÍiZl1^ ÍZüt művész dolgozik a színház- ben az. utolsó lelvonasnak Szegeden moszkvai balett Zsz Ebéd követetttSK közöttük 52 ^lista, "2 tulajdonképpen nem voit K aRwalsFáUÓ tegü a ^"együttes, 70 ta- cselekménye - mi megoldotSáZi pZhfnés BsteZrf- a kórus « 110 tagú a tuk a három felvonáson át zenekar — kezdi a bemutat- tartó folyamatos cselekkozást J. L. Markovics. — ményt. A harmadik, hogy a bejárópróba, végül világosítást próba. Bste tréning, színpadra kerültek az próbahan- . ., gosítas később úgynevezett Színházunk alapvető célja koreográfia epit a neptancorosz és szovjet szerzők mű- kultúrára, elsősorban a maveinek tolmácsolása. Az gyar folklórra, de a klassziegyüttes sokat vendégszere- kus hagyományokra is. NeMa, kedden este főpróba, különösen a balett-tár- gyedszer, a mutatványos holnap bemutató. Az idei gulat járja gyakran a vilá- Coppélius főszereplővé vászabadteri játékok sorrend- got Háromszor jutottak el lik, a legkiválóbb táncosok ben °tö*ik' '9,yben K , ?!* Japánba, kétszer vettek részt virtuóz szerepe lett. Üj filyettesnek és Alekszej Csicsi- PremleT{én Delibes balettjét, latin.amerikai turnén, s be- gurát is teremtettünk: Lonadzének, a Coppélia rende- a Coppéliát láthatják a né- mutatták művészetüket Fran- thart, az osztrák tisztet. ző-koreográfusának arra is zők. — Ide nősültem, élnivaló lányt kaptam, van két fiam, az egyik mérnök, a másik festő-mázoló. Innen hetven kilométerre, Kisszálláson lakunk. Naponta reggel egyszer és este is egyszer busszal járok. Hajnalban három órakor kelek, mert a buszmegálló is idő. Jönni kell, ha a hó térdig ér, akkor is. Muszáj! A vállalat nem kérdezi, miért nem vagyok itt gyorsan beírja a hábetűt, és akkor már ugrik valami. — Hogy mikor pihenek? Este kilenctől háromig... Amikor szárazság van, éjszaka nem jól érzem magam, szúr valami belülről. Egész nap tele megy a tüdő füsttel, még a bőrömben is érzem az aszfaltot Mihdiő füstölődök. — Szeretem a gépet, amivel most vagyok, nem az enyém. A „gumibabát", a tíztonnást most generálozzák. Rajta maradt ez a név, még onnan, amikor a Tisza-hidat simítottuk. Bedöglött a motorja és olyan, hogy ha nem jár, nem lehet kormányozni. Akkor éppen a női fodrászat előtt állt le. Ahogy rántott egyet, majdnem bement a lépcsőn. Megijedtek, sikítottak a nők. Én meg rászóltam: tán ondoláltatni mész? Ahogy ezt kimondtam, ott volt a rendőr, és száz forintot kivett a zsebemből. Akkor lett a keresztelő .., — A legtöbbet a hengerrel jártam, ahol dolgoztam. Hogy kis terület ez annak, aki a világot bejárta, nem tudom. Nappal jól elvagyok a géppel. Elráz, visszabeszél, de haladunk... A mesélő úthengerrel találkozott: Majoros Tibor A Coppélia díszletállító próbája a szabadtérin A Muzsikáló udvaron Sznyitkovszkij vendégjátéka cíaországban, Olaszországban, A balettmester és koreoGörögországban, Portugáliá- gráfus táncosként itt járt ban, Finnországban — min- 1959-ben Szegeden. Hogyan denütt nagy sikerrel. Az alakult művészi pályája? együttes itt volt a Szegedi _ Mint az együttes szinSzabadtért Játékok felújítá- te valamennyi tagja, én is sának első évében.' A Dóm a moszkvai balettintézetbe téri színpadon az Esmeralda jártam. Balettnövendékként című balettel léptünk fel, léptem fel először ebben a majd a következő évben is színházban, majd az együttes szerepeltünk Szegeden. Az szólistája lettem. 1956-ban idei turnénk Budapesten szereztem a Moszkvai Színkezdődött — három előadás- művészeti Főiskolán balettsal a Margitszigeten. Bemu- mesteri diplomát. A csoporttá ttuk a Johann Strauss ze- ban magyarok is tanultak, nejére készített Strausslana egy padban ültem Barkóczy című egyfelvonásost Min- Sándorral Később Lengyelkusz Paquita című három- országban dolgoztam, a Varíelvonásos balettjét és Ha- gói Balettet vezettem 4 évig. csaturján Gajane-szvitjét. Több külföldi vendégrendeSzegeden a Coppéilával sze- ^ után, a kiváló kcreorepelünk. De erről már be- gráfus. Burmeiszter halálát széljen a balettmester — ad- követően, 1971-ben lettem a ta ét a szót Csicsinadzénak. szinház balettegyüttesének vezetője. Nagy elődje, Burmeiszter is a realizmus megszállottja volt. Ügy tudjuk, Csicsinadze ebben is követi elődjét. — Volt egy görög hős, akinek hatalmas ereje abban rejlett hogy két lábbal állt Szerényebben tervezte idei nyarát a Pál Tamás vezette Szegedi Kamarazenekar. A Muzsikáló udvaron egyetlen koncertet tartott, szombaton, ahol is műsorának jelentősebb feladatait gálánsán átengedte a vendégművészeknek, közülük is inkább Szemjon Sznyitkovszkijnak, a brilliáns technikájú szovjet hegedűsnek. Maga a zenekar két rövid darab tolmácsolására vállalkozott. Weiner I. Divertimentója és Vivaldi háromtételes Concertója néhány perces csupán. A zenekar — annak ellenére, hogy ritkán hallhatjuk — biztatóan fejlődik, mint közös játékra szerveződött hangszeres művészek együttese ma már értékes erényekkel rendelkezik. Sajnálhatjuk tehát, hogy ezúttal csupán asszisztáltak. Persze nem akárkiknek. Sznyitkovszkij ugyanis korunk egyik leghíresebb hegedűse, mást ne említsünk, a moszkvai akadémián Dávid Ojsztrah utóda. A fiatal Kapás Géza pedig ugyanezen a főiskolán tanársegéd. A program első részében Sznyitkovszkij Bach a-moll hegedűversenyének eljátszásával a hegedülés magasiskoláját mutatta be. Példát adott a nemes tónusú, bensőségesen árnyalt Bach-játékra. Tiszta szólam vezetés, értelmes, stílusos fogalmazás jellemezte valamennyi tétel előadását A maga nagyon tervszerű, logikus felépítésével érett, kikristályosodott és mégis ihletett tolmácsolása különleges, csak az egészen kivételes tudású művészek közellétének varázsos atmoszféráját teremtette meg. Bach d-moll kettősversenyét Sznyitkovszkij Kapás Gézával Játszotta. Itt Kapás bizonyította jó iskoláját, hogy méltó partnere világhírű mesterének. Különösen a megindító szépségű lassú tételben folytatott egymással bensőséges „párbeszédet" a két szólóhegedűs. A nagy formátumú finálét ismételniük kellett. A zenekart Pál Tamás főként csembaló mellől irányította, hiszen dirigálnia kifejezetten csak Weiner müvét kellett. Pál érzékeny zenei idegrendszerével így is jól ellenőrizte zenekarát, és biztosította az előadásnak azt a szabadságát és rugalmasságát amelyre egyébként egy karmester nélküli zenekar kevésbé lenne képes. T. Péter László a földön. Ha elrugaszkodott, elvesztette erejét Hitem, hogy a balettmüvészetnek is erős szállal kell kötődni szülőföldjéhez. A népi művészetünknél nincs gazdagabb forrásvidék a ma művészeinek. Glinkától Csajkovszkijon át Sosztakovicsig az orosz és szovjet szerzők mindig a népzenére támaszkodva dolgoztak. Ami igaz a balettművészetre is. Elvetem a nemzeti gyökerek nélküli balettet. Minél világosabban fejeződik ki a népt formakincs, annál tisztább, realisztikusabb és érthetőbb a mű. Ügy kell eltáncolnunk mindent, hogy a közönség a műsorfüzet elolvasása nélkül megértse. I. L.