Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-15 / 191. szám

Kedd, 1978. augusztus 15. 107 Magfizika a termelés szolgálatában A Magyar Tudományos Akadémia debreceni atommag­kutató intézetében az alapkutatások mellett olyan feladato­kat is megoldanak, amelyeket a népgazdaság a gyakorlat­ban is hasznosít. Számos Ipari és mezőgazdasági üzemmel van szerződéses kapcsolatuk, és sok — a termelés szem­pontjából fontos, vagy a gyártmányszerkezet korszerűsítését szolgáló — berendezés született már az ATOMKI-ban. Ké­pünkön: az alapkutatásokat szolgáló Van de Graaff-gene­rátor. Mindennapi kenyerünk i Hogyan lehetne még jobb ? Á toronymagas épület messziről elüt a • Tavasz ut­ca földszintes házaitól. Szür­késfehér műanyagborítása pihentető a szemnek. Ked­vező szélben 200 méterről is érződik a friss kenyér illa­ta. A teherporta mellett ke­nyeres kocsi árválkodik, ra­kodóterében fonottkalács kandikál ki a kosarakból. — Hamarosan mellérak­ják a friss kenyeret is. ami nálunk sül. A zsemlét, kiflit meg a többit a Kenyérgyári úti üzemből hozzák — ma­gyarázza Bodó Ferenc gyár­igazgató. — Mennyit küldenek na­ponta az üzletekbe? — Hétköznap 250 mázsa körül, 500 mázsa a szombati rendelés, de kettős ünnepe­ken 700-ra növekszik. — És a hármasünnepe­ken? — Ne is mondja! Év vé­gén, amikor megkapjuk a naptárt, azt nézzük meg először, hányszor lesz há­romnapos ünnepünk. Sze­rencse, hogy a kenyérfo­gyasztás nemcsak a napok számától függ. Kevesen va­gyunk: 29 ember három mű­szakban dolgozik. Egy ilyen hosszú ünneplés előtt még annak is következményei vannak, ha valaki kiíratja magát. Már szerdán délben befűtjük a kemencéket, hogy szombat délre befejezzük a sütést. Ebben az időszakban szabadságolásról szó sem lehet. — Nem lehetne alkalmi munkásokkal helyettesíteni? — Mindössze nyolc helyet töltenek be szakképzetlenek. Van ugyan kapcsolatunk az egyetem munkaközvetítő irodájával, viszonylag rend­szeresen dolgoznak nálunk egyetemisták. November 7-e elótt Jól jött a segítségük, de pé'dául karácsony előtt, a vizsgaidőszakban rájuk sem számíthatunk. — Bizonyára minden gé­pesített? — Természetesen, a liszt beöntésétől a kenyér rako­dásig Csak a folyamatot kell ellenőrizni. A munka nem nehéz, de nagy pontosságot kíván. Gyorsítani nem lehet a tempón, nesm ingadozhat a termelés, mert a kenyér rá­szárad a boltokra. Ha ér­dekli, megmutatom a gyá­rat belülről. — Megköszönném. — Válogatott gárdával kezdtünk, egyedül a raktár­ban dolgozók lazítottak töb­bet a kelleténél, később fo­lyamatosa- elmentek tőlünk — fcjdatja nüközben -be­szálunk a liftbe és felfelé indulunk. A negyedik emeleten föl­döntúli hangulat fogad. Az ajtó mögött kísértetiesen csettegnek a számlálók, időnként nagyot dördül egy vaslemez. — A gép most verte le az adagoló tölcsér oldalát A liszt ezen keresztül folyik a silókból a harmadik emeleti elosztóba. Egy darabig még utazik a csöveken, aztán to­vább megy a második eme­letre. Az adagoló mérlege­ket számítógépekhez kap­csolták, automatikusan mű­ködnek. Sehol egy lélek rajtunk kívüL Lejjeb ereszkedünk két emelettel. Világos te­rembe lépünk. — Ebben a kádban élesz­tő szuszpenzió készül állan­dó hőmérsékleten. Lisztet adnak hozzá, ebből lesz a kovász. Arrébb a kör alakú, sugarasan rekeszekre osztott forgókádban érlelődik. A körbefordulási idő hat óra, ez alatt a kovász .összehú­zódik .megduzzad, majd megint összemegy, s akko­rára már lehet dagasztani. A gép vízzel, sóval, liszttel keverve tésztává gyúrja — a só nemcsak izt ad, mere­víti a sikérvázat —, a telje­sítményét és a tészta lágy­ságát is számítógép hozza szinkronba. Szivattyúra emlékeztet ez a dagasztógép: akkora, mint egy villanymotor és vastag sugárban ontja alá a ke­nyérnekvalót A teremben két-három ember ellenőriz mindent. Tovább lépcsőzünk az első emeletre. Hangos kattogás váltja fel az előbbi zümmögést. Tejfehér, puha gombócok perdülnek-fordul­nak a szalagok és karok érintése nyomán. A több, mint félórás kelés alatt a tészta folyton-folyvást ide­oda utazik a mennyezet ma­gasságában. Közben a fajsúlya állandó marad, ezért a gép a térfo­gat alapján osztja egyenlő részékre. A kilós vekni 15 dekával nehezebb sütés előtt, mint utána. Holland formá­zón kapja meg végleges alakját. Kenyérforma? Inkább óriási nudlikhoz hasonlíta­nak, amint engedelmesen futnak a szalagon a cédu­lát ragasztó munkásnő keze alá. Aztán besorjáznak a kemeniotorkolatho:, ott fo­tocella számlálja őket. Bent vastag drótasztal továbbit, al' * gyo, abban, mint a má­sodpercmutató egy karórán. így is eltelik 25 pere. mire a csőkemence végéhez ér­nek a kisült kenyerek. — Előfordulhat, hogy a súlyveszteség nagyobb a megengedettnél? — Nem fordulhat elő, ál­talában a kenyér nehezebb az előírásnál. A héja olyan jól zár, hogy a belső rész nem melegszik 100 Celsius-fok fölé. A héjképződést nagy­nyomású gőzlecsapódás se­gíti elő. Nehéz volt kita­pasztalni a kemencék ter­mészetét. Tavalyelőtt más­fél százalékos selejttel dol­goztunk, ebben az évben már tizedrésznyire csökken­tettük. A kemence végén kicsit kormosán előbukkan a dél­utáni sütés előőrse. A kilós kenyerek azonos távolságra sorakoznak egymástól, ellen­állhatatlanul törnek előre, mint egy gépesített alaku­lat. A mellettünk álló mun­kás kipiszkál egy veknit. A héjára félórával ezelőtt ki­formálta a P-betűt — pén­tek. — Látja főnök! Az újság kifogásolta a cédulázást, ezen lehetne változtatni — mondja. — A szabvány előírja a cédulázást — válaszolja Bo­dó Ferenc. — Hogyan lehetne tovább javítani a kenyér minősé­gét? — kérdezem. — Konténeres szállítással. A szegedi kereskedelem azonban elzárkózik tőle, mert használati díjat kelle­ne fizetni érte. Pedig meg­érné, a kenyérosztályok el­adói nem raknák kétszer ar­rébb, ugyanazt a terhet. Nem menne büntetésszámba ke­nyeresként dolgozni az üz­letben, meg a vásárló is kü­lönb áruból válogathatna. Sokan mondják, hogy a kenyérnél rangosabb nincs, nagy becsben tartják, egy kicsit ez a sütőipari dolgo­zóknak is szól. Elég, ha ar­ra gondolunk, milyen kelle­metlenül kezdődik a hétvé­ge, amikor nem kapunk a boltban friss kenyeret. Jámbor Ernő Munkáslakások Angyalföldön A tervezett határidőnél há­rom hónappal korábban ké­szült el Angyalföldön 128 munkáslakás, amelyeket a Magyar Hajó- és Darugyár építtetett dolgozóinak. A két tízemeletes épületet a 43-as számú Állami Építőipari Vál­lalat hétfőn adta át. A Magyar Hajó- és Daru­gyár gazdasági és társadalmi vezetői 1975-ben határozták el: kezdeményezik és támo­gatják a munkáslakás-éoítke­zést. Az anyagi alaD megte­remtésével a munkálatokat a múlt év júliusában kezd­ték meg. Hétköznapok Új munkás­szálló Beköltöztek az építőmun­kások a Nagytétényi úti 1040 személyes új, ÉVM-munkás­szállóba — jelentették be az Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztérium és az Építő­ipari Szolgáltató Vállalat kép­viselői az új létesítményben tartott hétfői közös sajtótájé­koztatójukon. A fővárosban ez a munkásszálló az első an­nak, az 1981 végéig előirány­zott programnak az alapján, amelyet az ÉVM dolgozott ki az Építők Szakszervezetének közreműködésével. A prog­ram országos ugyan, de első­sorban Budapestre koncent­rálta az anyagi erőforrásokat, mert a fővárosban sokkal rosszabb a dolgozók elszállá­solásának helyzete, mint vi­déken, ahol az utóbbi évti­zedben 15 háromszáz-ötszáz személyes új munkásszálló épült. A fővárosi munkás­szállókban nagy a zsúfoltság, gyakran hatan-nyolcan lak­nak egy szobában. Ezért a program Budapesten több mint 4000 építőipari munkás korszerű elhelyezéséhez szük­séges szállók megépítését irá­nyozta elő. Az új szálló épületét ház­gyári panelekből tervezte a Tervezésfejlesztési és Típus­tervező Intézet. Ez a terv az első eleme annak a tervcsa­ládnak, amely szerint a többi új munkásszálló is épül. (MTI) • • Vendégek a munkahelyen ök már megengedhetik maguknak, hogy vendégként látogassanak el munkahe­lyükre. Nyugdíjasok. És men­nek is gyakran, hisz hívják őket. Akik a ZÖLDÉRT sze­gedi kirendeltségén töltöt­ték munkás éveiket, a pi­henés időszakában sem vál­nak meg munkahelyüktől. Ismerik a mai gondokat és a mai eredményeket. A szakszervezeti bizottság idő­ről időre kézen fogja, s be­vezeti a vállalat kapuján az egykori dolgozókat, s ven­dégül látja őket. De gon­doskodik a gondtalan szó­rakozásról is. Műsoros este­ket szerveznek részükre és emlékezetes kirándulásokat. Jártak a csehszlovákiai Bártfán is. Legutóbb 30 nyugdíjas ide, a szomszédba, Szaty­mazra látogatott, az ottani kirendeltség vendégeként. A nagytapasztalatú. idős szakemberek érdeklődéssel néztek körül az üzem terü­letén, s a beszélgetés fölért egy komoly szakmai tapasz­talatcserével is. S amint el­mondták: nemcsak az elfo­gyasztott finom őszibarack és az üdítők miatt emlé­keznek kellemes szájízzel erre a vendéglátásra. Egyre több vállalatnál vált jó szokássá, hogy a nyugdíjasokat szeretett csa­ládtagként visszahívják, jó szívvel látják. És előfordul, hogy az idős ember rájön: amíg ereje engedi, ott a he­lye „övéi" között — és újra munkát vállal. Hogy ne csak vendégségbe járjon... Üzletek, zárt ajtókkal Panaszkodott a minap egyik olvasónk: korán zár­nak a tarjáni Patyolat-üz­letek. Hogy kinek, mikor van korán, az saját napi­rendjétől is függ. de annyi szent: aki nyolc órát dolgo­zik a munkahelyén, aligha ér három órára a Patyolat­ba, a család ágyhuzataival fölpakolva. Márpedig a há­ziasszonyok — vagy akár a segítőkész férjek — többsé­ge 5 és 6 óra után érne rá arra, hogy a kimosandó hol­mikat összeszedje és elci­pelje a Patyolatba. Megkérdeztük a vállalat igazgatóját, mi az oka a korai zárásnak? A válasz: a 300-as épületeknél lévő 10-es számú üzlet nyújtott nyitvatartással várja a meg­rendelőket, a két ott dolgo­zó asszony reggel 7-től este 6-ig tudja átvenni és kiad­ni a ruhádat. Betegség ese­tén azonban egyikük sem vállalkozhat a nyújtott munkaidejű elfoglaltságra, ilyenkor korábban zárnak. A 404-es épület garázsában működő felvevő bizonyos napokon 7-kor nyit és dél­után 3 órakor zár, máskor 9-től délután 5-ig van nyit­ván. Otthon lévő kismamák, nagymamák és rendszeres vendégek, a munkába járók aligha. Az Olajbányász téri Pa­tyolat-üzletet is szeretnék két műszakban nyitva tar­tani, ám a szándék szándék marad, ha egyszer nem akad vállalkozó. S hogy mennyire szorít a cipő, bi­zonyítja még: az Üttörő té­ren csaknem két hónapja nem tudja hasznát venni a lakosság a berendezett üz­letnek, mert nincs vállalko­zó, aki ellátná az ottani munkát. A szolgáltatásokra nagy Szükségünk van, sőt egyre nagyobb. így azokra is, akik teljesitik ezeket a szolgála­tokat. A vállalat hirdeti is az állásokat, hogy munka­erőgondján enyhítsen. Hiá­ba. A mosodában nyáron segítenek a diákok, de az üzleti munka, a pénzkezelés nagyobb felelősséggel jár. Mi sem tudunk okosak lenni. Szerényen csak egy javaslat: talán akadna né­hány nyugdíjas, aki —ked­vező anyagi feltételekkel — vállalná, hogy segítsen volt vállalata gondjain. Chlkán Ágnes ©sxfönzés — szolgáltatásokra Átalányelszámolásos műhelyek A lakosságnak nyújtandó szolgáltatásokra ösztönöz a pénzügyi és a munkaügyi mi­niszter most megjelent ren­delete, amely lehetővé teszi a vállalatok és szövetkezetek számára, hogy egy-két sze­mélyes javító-szolgáltató részlegeik (ruha-, cipökészi­tés és -javítás, elektromos ké­szülékek javítása, faipari ja­vítások, lakáskarbantartás, fodrászat stb.) úgynevezett átalányelszámolásos, vagyis gebines rendszerben működ­jenek. Olyan pénzügyi és el­számolási rendszert vezetnek be részükre, hogy a vállalat­nak és a szövetkezetnek ki­fizetődő legyen ellátatlan te­rületeken, elsősorban közsé­gekben a lakosság részére dolgozó kisebb műhelyek fenntartása. Mivel a részleg létrehozásához a tanács vég­rehajtó bizottsága szakigaz­Tízezer tonna szög A Salgótarjáni Kohászati zik. A keresett termékből na­Üzemek szöggyártó részlege p0nta 76—77 tonnányit kell az év második felében növeli termelését; több mint tízezer előállítaniuk. Csak így telje­tonna szög gyártását terve- sithetik feladataikat. gatási szervének előzetes vé­leménye is kell, feltételezhe­tő, hogy valóban az ellátatlan területeken szerveznek majd ilyen műhelyeket. Az átalányelszámolásos rendszer az ipari szövetkeze­teknél már a 60-as évek ele­jen kialakult, az országos jogi rendezés hiányaban azonban sok volt a vita. Az új jogsza­bály most valamennyi fontos kérdést rendez, s arra ösztö­nöz: hogy az átalány elszámo­lás valóban a lakosság igé­nyeinek jobb kielégítésére ösztönözzön és azt ne jogta­lan haszonszerzésre használ­ják fel. Az ilyen részlegekbén az állami vállalat vagy szö­vetkezet kellően szakképzett alkalmazottja, tagja dolgoz­hat, akivel a vallaiat vagy szövetkezet külön megállapo­dik a munkavégzés és az el- ' számolás feltételeiről. A dolgozó átalányösszeggel járul hozzá a vállalati költsé­gekhez és a vállalati nyere­séghez. Bevételének többi ré­szét saját munkabérére, anyagvásárlásra és egyéb költségek fizetésére használ­ja fel. A nyitvatartási időt a la­kosság igényeinek megfele­lően kell megállapítani. Nagy turista­forgalom A kánikulai napok után ez a hétvége elsősorban a ki­rándulóknak kedvezett. Va­sárnap országszerte három­négy fokkal volt alacsonyabb a hőmérséklet a 6ok évi át­lagnál, s az ország legmele­gebb pontján, Pécs környé­kén is, mindössze 24 fokot mértek. A hűvösebb, felhőé időben viszont ismét valósá­gos csúcsforgalom volt e budai hegyekben. A szokásosnál hűvösebb időjárás egyedül a Balaton környék forgalmában nem hozott lényeges változást A tópart nagyobb nyaralótele­pein változatlanul minden szálláshely foglalt A nagy nemzetközi kempingekbe újabb népes vendégcsoportok érkeztek a távoli országokból is. A szállodákon kívül vál­tozatlanul telt ház van a kempingekben és a fizetó­vendég-szolgalat nyaralói­ban — becslések 6zerint — 3zen a vasárnapon i6 töbl mint félmillióan keres'ek ki­kapcsolódást, felüdülést a lalaton mentén. A szabadtéri játékok idő­szakában már megszokott iagy turistaforgalmat bonyo­lított le ezen a napon Sze­ged is. A Tisza-parti város 15 ezer látogatót fogadott a hét végén. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents