Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-25 / 173. szám

2 Kedd, 1978. július 25. Atlasz Szófiáról Érdekes új kiadványon do'goznak a szófial kartográfiai intézet munkatársai. A -óvárosról és agglomerációs övezetéről készítenek részletes térképsorozatot. Az atlasz nem csupán tudományos érdeklődésre tarthat számot, nagy a gyakorlati jelentősége is. A 150 oldalasra tervezett mű 20 fejezetre oszlik. Az egyes térkepek szeizmikus, éghajlati, területi, talaj-, népesedési és települési viszonyokat tükröznek. Külön fejezet foglalkozik az iparral, szállítással, közlekedéssel. Üjabb fejezet mutatja az oktatási kulturális központokat A sokoldalú tájékoztatást kiegészíti a rádió- és Tv-hálózatról készített fejezet. Az atlasz mérete 48X34 centiméteres lesz. A magyarázó szövegeket a bolgár mellett oroszul és angolul is közli az új kiadvány. (BUDAPRESS — SZOFIAPRESS) Á testvérváros hírei Grigorjevkában június 30án ünnepi gyűlést tartottak annak tiszteletére, hogy elkészült az odesszai kikötő vegyészeti üzemének első réeze, a cseppfolyósított ammónia és szuperfoszfátsav szállítására szolgáló vezetékrendszer. Működésbe léptek a speciális technikai berendezések és megnyíltak az első kikötők, melyek fogadhatják a soktonnás tankhajókat, valamint a szárazföldi szállítóeszközöket is. Az építkezés 1973. augusztus 17-én kezdődött. Jelenleg a vegyiüzem második lépcsőjének építése folyik. Júniusban a Pirogov Odesszai Orvostudományi Főiskola vendége volt a Szegedi Orvostudományi Egyetem küldöttsége élén Petri Gáborral, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektorával, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjával. 'A két egyetem közötti tudományos együttműködés már tíz évre nyúlik vissza. A magyar vendégek megismerkedtek az odesszai klinikákon folyó tudományos és gyógyászati munkával, s magasra értékelték az odesszai orvosok tevékenységét. Idén már a harmadik évfolyam végzett az odesszai pártfőiskolán. Ez alkalommal 133 párt- és tanácsi dolgozó, valamint újságíró kapott diplomát. A Moszkvában nemrég végetért 6. Csajkovszkij nemzetközi zenei versenyen az aranyérmet Ludmilla Semcsuk, az odesszai Állami Nyezsdanova Konzervatórium volt növendéke nyerte. Ludmilla jelenleg a moszkvai Nagyszínház (Bolsoj) szólistája. 0 a konzervatórium harmadik volt hallgatóHAZASSAO L kerület Szeged: Bánkt Károly Ferenc és Bérezi Mária. Faragó látván tea Gracza Zsuzsanna Maria. Kassa István és Szurlna Valentylna, Kőhalmi Ottó és Bognár Irén Lva, Ousnoki István es Nagy Anna Mária, Batlta Zoltán és s/.abó Katalin. Kéri László Mihály és Borbás Erzsébet. Tanács Szilveszter és Valent Klára. Vörös Gyula és Kiss Judit, Kocsó Pál és Kócsó Anna Mária. Szerenesés-Fekete Mihály és CsernyKuhn Eva Mária, Barna Ferenc és Marótt Rózsa, Hamzsek Sándor éa Fülöp Eva Margit, Tolnai József Zoltán és Nagy Irén, Csejtel László és Pepperl Erzsébet, Barta István és Kothencz Magdolna, Joergensen Fredc és dr. otlovsy Eva, Tarján Tibor és Mlhaltk Mária, Joó Sándor Zsigmond éa Faludl Ildikó Margit, Sállal Sándor és Vörös Ágnes, Batki Péter és Horváth Eva, Nagy Zoltán és Bíró Márta Katalin házasságot kötöttek. n. kerület Szeged: Kőhalmi István és Károlyi Márta Piroska, Hágelmann Endre és Eszteleczkl Ágnes, Kuklts Jenő József és Dávid Ágnes. Kádár-Német József és Borsi Ildikó. Santa Sándor László és Dombegyházl Ilona. Sánta István és Rutai Katalin. Rajkl Imre és szabó Katalin, Kónya József és t.ászló Aranka. László Sándor József és Grega Eva Erzsébet. Farkas Gábor István és Brlseva Irina Mlhsjlovna. Szűcs Szilveszter és Nemeth Magdolna, Dányi László és Nyilas Mária Magdolna. Juhász Gyula és Roczkó Aranka. Békevari Géza és Gyömbér Zsuzsanna. Maszlag József és Gere Erzsébet. Csernus András és Komócsin Zsuzsanna, Redenczkt Sándor és Karai Erzsébet, Sebők Ferene és Tóth Ilona. Molnár István és Hegedűs Mária Magdolna. Molnár István és Kereszthegyl Irén Erika házasságot kötöttek. ni. kerfllef KJskundorozama: Halmágyi Tibor és Jenel Márta Eszter házasságot kötöttek. SZÜLETÉS L kerület Szeged: Szabó Lászlónak és GaU Máriának Andrea, Kiss Józsefnek cs Hegedűs Eva Mártánál; Judit Eva, László Ferencnek és Szólal Jusztina Máriának Gabriella, Palkó Péfer Pálnak és Czakó Zsuzsannának Tamas Jenó. Fcrenczl Jánosnak és Kis Márta Margitnak Daniella, Terhes Istvánnak és Klspéter Márta Msadolnának Csaba, Papp Istvánnak és Vigh Erzsébet Annának Gábor. Várkonyl Gellértnek és Szegő Gabriellának Tamás. Waldmann Péter Lászlónak és Tóth Zsuzsannának Zsuzsanna Jultanna, Kovács Lászlónak és Szöllősl Teréznek (Roland László. Hegedűs Károlynak és Kovács Zsuzsannának Melinda, Erdödl Jánosnak és Kószó Évának Emese, Lajos Szilveszter Gábornak és Juhász Mária Rózsának Adrienn. Gábor Vilmos Martonnak és barta Magdolna Borbálának Anita Xénia, Gémes Lajos Istvánnak és Szabó Eszternek Krisztina Ágnes. Btcsérdi Gábor Istvánnak és Szabó Katalinnak Gábor Gyula, Csíkos Mlháls-nak és Vetró Mattldnnk Ildikó Matild. Horváth Istvánnak és Monostort Márta Ottlltának Anita. Bödö László Józsefnek es Rózsa Editnek Edit. Víg Pál Gábornak és Halész Klárának Melinda, Korom Lászlónak és Nag.vlván Teréziának Zsanett, Bősi Józsefnek és Csánvt Gizellának József. Hsrkal .Tőrtlefnek én Nyári Márta Mntlldoak Dantella. Szántó Jenőnek és "odó Gizella Paulának Gusztáv -nj, Kohn Róbertnek és Sebes"én Zsuzsannának Boglárka Zsuzsanna. Bózsó János Vilmosnak és Fülön Máriának László, Csala Károlv Jánosnak és Vess Honának Károly, Kovács Lászlónak és Klrchner Teréznek Teréz. Tóth Ferenc Lajosnak és Fekete Máriának Mária, Kőműves Nándornak és Réz Zsuzsannának Zsuzsanna. Barna Istvánnak és Feker Juditnak Mónika. Acsftánta Sándornak és Kiss Rozália Annának Pcter, Sutka Családi események Sándornak <• Födi Viktóriának Judit Ibolya. Jóvári Lászlónak és Csótl Rozáliának László, Nyíri Zsoltnak és Balog Zsófiának Zsolt Szabolcs, Kisagócsl Imrének és MAnyl Erzsébetnek Anikó. Kozma Antalnak és Huszár Irénnek Ferenc, Szabó Istvánnak ós Jani Gizellának Ferenc, Horváth László Sándornak és Magyar Zsuzsanna Máriának Helga. Veszelka Ferencnek és Márki Arankának Erika, Pető Sándornak és Kiss Magdolnának Sándor. Csáki Ottónak és Tanács Rozáliának Ottó. Csáki Ottónak es Tanács Rozáliának Anita. Rektenvald János Mihálynak ós Mészáros Ibolyának Gábor, Savanya Jánosnak és Huszka Ilona Viktóriának Edina Erika, Marton Lajosnak és Iványl Annának Lajos. Marton Lajosnak és Iványl Annának Szabolcs. Kukk Csabának és Ördög Gizellának Csaba. Gyömbér László Ferencnek és Kun Mártanak Márta. Tatár Józsefnek és Liptai Anna Máriának Katalin, Czakó János Róbertnek és Forgács Gabriellának Gergely. Bodó Jenőnek és Molnár Máriának Erika. Dupcsák Bélának és Nagy Mártának Zsolt Béla, Illés Istvánnak és Galzó Mária Magdolnának Szabolcs. Kovács Bertalannak és Hornyák Elvirának Bettina Eva. Bozóki Istvánnak és Ábrahám Zsuzsannának Péter nevű gyermekilk született. ni. kerület Szeged: Németh Józsefnek és Berta Mária Magdolnának Márta Katalin, Forgó Béla Györgynek és Lőrlncz Máriának Tamás. JOjirt Józsefnek és Fehér Ilonának Renáta, Bodoczld Györgynek és Martók Katalinnak György. Kovács Mihálynak és Bárkányi Annának Kitti Emese. Maksay Lászlónak és Csókást Editnek Renáta Szilvia. Magyar Dezsőnek és Barát Irénnek Zita. Gyémánt József Lajosnak és Török Terézia Zsuzsannának József Zoltán, Kolompár Józsefnek és Kolompár Piroskának Miklós Zsolt, Bálint Ferencnek és Kis Mária Ilonának Andrea Mária. Tarján Ferencnék és Tanács Rozáliának Krisztián, Farkas Elemérnek és Csányl Ilonának Róbert Lajos, Lovászi Szilveszternek és Dávid Ilonának Adrienn. Miklós Józsefnek és Kurucsal Emmának Mihály Sándor, Lajkó Mátyás Józsefnek és Mészáros Klára Júliának Márta, Balogh Ferenc Imrének és Juhász Gabriellának Gabriella Edina, Hegyi Miklósnak és Juhász Teréziának Csaba, Batancs Istvánnak és Bucsányl Eszternek Tibor. Polyák Pálnak és Kézsmárld Ilonának Edit, Lévai Jánosnak és örl Ilonának Barbara Ilona. Hllvár Árpád Pálnak és Márkus Piroskának Mónika Edit. Naszádos Istvánnak és Tóth Máriána Zsolt, Kaposvári Józsefnek és Gergencsik Máriának Zsolt Sándor, Szentágotal Károly Istvánnak és Sípos Katalin Ilonának Balázs, Petykó Jánosnak és Molnár Erzsébet Máriának Noémi Eva. Lajkó Károlynak és Patik Juliannának Katalin nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS L kerület Szeged: Bálint Hlésné Csonka Erzsébet, Nagy József, Herczeg Károlyné Császár Ilona. Lacza Kozmáné Nagy Ilona. Maruzsán Imréné Szécsényi Ilona Julianna. Makra Istvánná Farkas Erzsébet. Nagy Károlyné Nagy Zsuzsanna, Fekete Lajos, Frank Andrásné Lengyel Etelka. Fürdők Lajos, Fatér József, Mjhály Istvánné Gál Irén, Szakíts Kálmánná Pesptack Gertrúd, Szántó Ágostonná Légrádi Mária, Prungel Ferenc meghalt. II. kerület Szeged: Kószó Vlncéné Mlksi Anna, Schmld Lajosné Kalmár Piroska Ilona, Prágai-Polák Lászlóné Vince Emma, Pölös Istvánné Tóth Rozália, Gerber Józseíné Spitzer Ibolya, Ferenci Imre, Ferenci Erzsébet, Varsl Erzsébet, Ferenci László, Ferenci Ágnes. Tóth Lászlóné Jakab Erzsébet, Ágoston Jánosné Ágoston Margit, Szabó Györgyné Kávé Rozália, Fodor Márta meghalt. m. kerület Szeged: orovecz János, Dunai-Kovács Béláné Mészáros Ida, Bárkányi Zoltánné Bárkányi Veronika. Vecsernyés András, Hl ka Józsefné CsászárPutyl Piroska, Gyarmati Sándorné Gál Ilona, Martos Albert, Császár István. Szabó Istvánné Ocsat Rozál, Vlsy Józsefné Koffer Ilona. Terhes Istvánné Lévai Julianna, Tóth Jánosné Hajós Julianna. Kristóf Károlyné Csiszár Ilona, Szalal sándorné Héger Mária meghalt. ja, aki ezen a versenyen aranyérmet nyert. A többiek: Nyikoláj Ogrenyics és Iván Ponomarenko. A Lengyel Népköztársaság Kulturális M nisztérluma, valamint Tudományos és Felsőoktatási Minisztériuma a Népoktatási Bizottság érdemérmével tüntette ki az odesszai Műszaki Főiskolát a Lengyelország népgazdasága számára való szakemberképzésben elért sikerekért. Lengyel állampolgárok már harminc éve tanulnak a Szovjetunióban, mint diákok, aspiránsok. Idén az odesszai főiskolán húsz lengyel szakember végzett. Az odesszai múzeum Nyugat és Kelet művészetét bemutató termeiben megnyílt az „Antik vázák és terrakották" c. kiállítás. A többezer éves vázák egy része a halhatatlan ógörög eposz, az Iliász ihlette jeleneteket és feliratokat ábrázol. A színészekről mintázott szobrok az ókori Görögországban már kialakult tragédia és vígjáték műfajáról, a színészek nehéz alkotómunkájáról tanúskodnak. Odessza mellett épül az ország első szemétégető üzeme, Ez csak első láncszeme a levegő- és víz- a talajvízés talajszennyeződés elleni védekezést elősegítő intézkedések megvalósításának. Két szemétégető telepen kívül egy különleges gépkocsitelep létrehozását is tervezik. A telephez több száz gépkocsi fog tartozni, melyek majd az utcákat, a járdát, a lakóterületeket, a zöldövezetet és a fürdőket, tisztítják. A milliós városok egészségügyi szempontból megfelelő tisztaságát biztosító program teljesítésére az állam 43 millió rubelt fordít. Betöltötte századik életévét Bocskovszki, a tengerhajózás nyugalmazott kapitánya. Eiső útjára 1894-ben indult. Részt vett az első világháborúban, a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és a Nagy Honvédő Háborúban. Családjában öröklődik a tengerészeti hivatás: apja is tengerész volt, fia is az (már nyugdíjban), unokája pedig a dieselmotoros „Rossziján" hajózik. Bocskovszkij egész életét a tengeren töltötte, szabad levegőn. Soha nem dohányzott, nem ivott szeszes italt, s eddig még sohasem volt orvosnál. Az odesszai sajtóból összeállította: Mihail Iljas fiskori települések a Táirá nan A pozsonyi Komensk^ Egyetem bölcsészkarának tanárai és hallgatói még 1905ben régészeti kutatásokat kezdtek a Magas Tátra aljában. Velká Lomnice község határában falakkal megerősített településre bukkantak, gazdag, ritka leletekkel. Poprád mellett találtak rá egy későbbi kőkori, mintegy hétezer éves településre. A település lakossága — a leletek tanúsága szerint — mezőgazdaságból élt. A jelenlegi ásatások Burlch környékén folynak, ahol két településréteget tártak fel, melyek közül az egyik 12 030 éves. A jégkorszak utáni időben a Magas Tátra aljában rénszarvas vadászok éltek. A kutatások kimutatták, hogy az ott élő emberek kohászattal is foglalkoztak, amiről görög pénzérme lelet is tanúskodik. Egyúttal azt is bizonyítja, hogy a Tátra alján elterülő táj lakossága összeköttetésben állt a görög világgal. (BUDAPRESS — ORBIS) A továbbdolgozók pótszabadsága Az elmúlt év június végen töltötte be az 55. életévét V. I-né szegedi olvasónk. Az öregségi nyugdíj megállapítását nem kérte, jelenleg ls teljes munkaidőben régi beosztásában dolgozik tovább. Munkatársaitól úgy hallotta, hogy az, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és teljes munkaidővel tovább dolgozik, az a rendes szabadságon felül évi 12 munkanap pótszabadságra jogosult. Kéri, ismertessük I az erre vonatkozó rendeletet és azt is, hogy hány napra jogosult továbbdolgozók pótszabadsága címen? Olvasónk tájékozódása részben igaz. A 49/1977. (XII. 2.) MT számú rendelet 1. paragrafusával módosított Mt. V. 53. paragrafusának (3) bekezdése alapján az öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett és nyugdíj megállapítása nélkül teljes munkaidőben továbbfoglalkoztatott dolgozók az első évben három, a második évben hat, a harmadik évben kilenc, a negyedik és mirlden további évben tizenkét munkanap pótszabadságra jogosult. A rendelet végrehajtásának egységes értelmezése érdekében a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégium 108. szám alatt állásfoglalást adott ki. E szerint a továbbdolgozási pótszabadság 1978. január 1. napjától jár. A pótszabadság mértékének megállapításánál a nyugdíjjogosultság megszerzése után, a nyugdíj megállapításának igénylése nélkül, teljes munkaidővel munkaviszonyban töltött időt kell alapul venni. A fentiek szerint járó és a foglalkozási évek számához igazodó mértékű pótszabadság megállapításánál a továbbfoglalkoztatás első, második, stb. éveIn naptárt éveket kell érteni Ehhez képest a nyugdíjjogosultság megszerzésének — mint a továbbfoglalkoztatás első — naptári évében » dolgozót a három munkanap pótszabadság, illetve ennek időarányos része Illeti meg. A rendelet hatálybalépésekor már továbbdolgozók pótszabadságát, tehát valamennyi továbbdolgozáanak számító idő figyelembevételével kell megállapítani? így például azt a dolgozót, aki 1976. áprilisában szerzett öregségi nyugdíjra jogosultságot, 1978-ban — mint a továbbfoglalkoztatás harmadik évében — kilenc munkanap pótszabadság Illeti meg. A továbbdolgozás ösztönzése, valamint az évi rendes szabadság egységes és egyszerűbb számítása a dolgozó számára kedvezőbb, tágabb értelmezést teszi indokolttá. Ehhez képest a továbbdolgozás első, második stb. évén naptári évet kell érteni, s ennek megfelelően a rendeletben megállapított mértékű továbbdolgozás! pótszabadság naptári évenként jár. A nyugdíjjogosultság évközben t megszerzése esetén — mint első évben — a pótszabadság időarányos része illeti meg. Olvasónk a fentiekből már ki tudja pontosan számítani, hogy ebben az évben továbbdolgozók pótszabadsága címen a rendes szabadságon felül hat munkanap, nem pedig 12 illeti meg. Dr. V. M. Gémes Eszter: Mindig magam 81, — Bandi! — mondom. — Csinálj tűzrevalót, forralj vizet. Hozom a csirkéket, mentül hamarabb meg tudjak főzni. Mire ideérnek anyádék, ne akkor kelljen ugrándoznom. Nyugodtabban tudunk beszélgetni! Nem szólt semmit, se bú, se bán, aludt tovább. Elmentem, nemsokára jöttem, még fa sem volt vágva. Betoppanok, katonásan, keményen rászólok: — Azonnal vágjál fát, addig koppasztom szárazon a csirkéket. — Csakhogy nálunk a söprűnyél nem parancsol ám! — mondja nekem. — Anyádék érdekében kérlek, vágj fát! Eldarabolom a csirkék nyakát, már jól meg ls koppasztottam őket szárazon. Bemegyek, az uram csak fekszik. Szikrát szórtam a haragtól, olyat csaptam ököllel az asztalra, hogy a poharak táncra kerekedtek, kl az ágy alatt, ki az asztal alatt állt meg. Felpattant az uram: — Ki itt az úr? A ház feje? Te asszonyi állat! Te kígyói De már ment a birok, én nem féltem egy szálat sem, de végeredményben csak összevert. Másnap, meg később látszottak a fekete foltok, meg fájt is. Akkor én beledobáltam a csirkéket egy szatyorba, ki a testvéremékhez, a tanyára. Ott megfőztem színpaprikásnak, de egy falatot nem vittem haza. Mikor én elmentem, elment Zsarkó Etához, hozott két kiló birkahúst (én varrtam le), a fakereskedésből egy köteg hasított fát, és megfőzte paprikásnak. Mire az anyósomék odaértek, készen volt. Mikor hazaértem, anyósom nagyon sajnált, dorgálta is a fiát, hogy mért nem becsül meg. Még a házat sem nézték meg, engem vártak. Nálam nélkül is megnézhették volna! — mondom. — Nem, lányom! Több szem többet lát! Nem tudod, ha valaki lovat akar venni, két-három embert is odahíj. Bírálják, pászítik, egyforma léptűek-e? Egyszerre indítanak-e? Egyformán feszül-e az istráng? Elnyomja-e valamelyik a másikra a rudat? Ilyen a házvétel is, jól meg kell minden csínját-bínját figyelni. Át is mentünk, meg is érte volna a hétszázat, de nem ígértek rá nekik, így minden megsemmisült. De az én eszmém, gondolatom erősen dolgozott bennem. ATÓI tudomásom volt. hogy Sándor öcsém, aki otthon lakik, portát akar venni. Azt mondom egy vasárnap reggel a fehér-tói testvéremnek, gyerünk haza holnap anyámékhoz. Benne vagyok, megfőzök idejében, aztán gyerünk. Ügy is lett, elmentünk, bent volt az öcsém is. Beszélgetünk. Mondom neki: — Te portát akarsz venni? — Gondolkozom rajta — feleli. — Vedd meg az enyémet, félpénzért adom, igaz, hogy anyámnak rajta van az élvezete. Azt mondja a testvérem: — Én is csak úgy szeretnék venni, hogy azonnal használjam. Ez a beszéd be Is fejeződött. Igaza volt. Estefelé elindultunk haza, gyalog a testvéremmel. Útközben mondja: — De bolond volt ez a Sándor, hogy meg nem vette a földedet. — Hallottad, mit mondott? — Hallottam — feleli. — Osztán, ha alkuba kerültetek volna, menynyit kértél volna érte? — ötszáz pengőt. — De biztos engedtél volna belőle. — Egy fityinget sem. A föld is nagyon jó, azt lehet mondani, a vasútállomásra visz véggel. — Ide hallgass! A földed el van kelve. Énnekem nem érdekes, hogy azonnal nem használhatom. mert nekem van Itt elég föld. Két szép csikó, meg a firstelrí" megy a dorozsmai vásárba. az kifutja az árát. — Mé" Jutos'á' is megveszem oszt 3 ezer négvszögö'. am( kivisz a vasútra, nekem esik. egy taz'-ai. (Meg is vette, neki is esett, príma föld volt.) — Holnap már nézelődj a faluban, ház után. De csak úgy veszem meg, ha Bandira nem íratsz belőle. — Ebben megnyugodhatsz! (Folytatjuk.)