Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-11 / 161. szám

4 KedJ. 1978. jűllos ÍT: Új autópályák Csehszlovákiában eddig 302 kilométer hosszú autó­pályát adtak át. A Prága— Brno—Pazaony autópályából eddig 164 lön hosszúságú szakasz készült el. Az egész, 317,5 kilométer hosszú autó­pályát az 1980. év utolsó ne­gyedében adják át a forga­lomnak. Az idén a csehszlo­vákiai autópályák hossza 76 kilométerrel növekszik. Át­adják a Brno—Blucina. a KOrty—Malacky, a Szene— Trnava, a Blúci na Husto­peoe autópályaszakaszokat, valamint a horicel autópá­lyaki járatot A Prága és Po­zsony közötti autópálya épí­téséneik költségei meghalad­ják a 10 milliárd koronát. Ax autópályák építésének távlati terve azzal számol, hogy 2900 után Csehszlová­kiában az autópályák hossza meghaladja az 1700 kilomé­tert (BUDAPRESS—ORBIS) Könyvszemle Ember és a számítógép A számítógépek, ezek a különböző feladatokra ösz­szeállitott elektronikus és elektromechanikus elemek­ből álló gépegyüttesek a mű­szaki-tudományos forradalom eredményeként századunk harmincas éveitól kezdődő­en kezdtek elterjedni tudo­mányos, műuzaki és gazda­sági adatfeldolgozások vég­rehajtására. Az ember kez­detben nem fogadta valami nagy szeretettel a „gondol­kodó" gépeket, pedig mind ez ideig megalapozatlan az a félelem, hogy a számító­gépek elterjedése munkanél­küliséget okoz. Igaz, hogy bizonyos fajta munkákat megszüntet, de létrehozott más. előre nem látható, új munkaköröket. Az új és az elmúló közötti egyensúly azonban nevezhető labilis­nak. és a mikroelektronika által előidézett újabb számí­tógép-forradalom várhatóan nagy változásokat idéz elő, mert felgyorsul az egyes munkakörök kihalásának fo­lyamata. A számítógépek elterjedé­se nagymértékben összefügg Neumann Jánosnak, a ma­gyar származású nagy mate­matikusnak tevékenységévei, a második világháború be­fejezését követően. Az ő megállapításai nyomán ju­tottak arra az útra. hogy a modern számítógép legfonto­sabb tulajdonsága a sebes­ség. A komputer hozzávető­legesen egymilliószor gyor­sabb, mint az ember. Szo­kásos szóhasználattal élve ez azt jelenti, hogy a rutinfel­adatok széles skálájánál hat. nagyságrenddel megnöveli ar. ember képességeit. Ezenr túl a kómouler az ember lestürelmesebb és legenge­delmesebb kiszolgálója. A most recenzált könyv szerzője dr. John G. Ke­meny, a Dartmout egyetem tanára és a BASIC progra­mozási nyelv egyik megalko­tója nagyon személyes han­HAZASSAG I. kerület Bóll László és Mo­rssi Eszter Krisztiim. Kő/ma Sándor es Vlncze Marianna. Acs­Kovacs Lrnó es Farka* Etelka. Rádl Béla es Csányt Ida, pecst .lózaef László és Erdélyi Márta íren. Forster Tamás és Farsgó Máris. Kúszó Károly es Székely Margit Ibolya, Szerencsés György János es Bessenyei Éva, Jármai Gyula és Tasner Magdol­na Ildikó, Békési József és Stein irma, dr. Veszely András Ár­pád és dr. Schultéty Márta. Kiss János és Molnár Eva Zsuzsanna. Tar Endre és Sári Mária, Borsos látván Ferenc és Fülöp Katalin Anikó, Kálmán István és Szeke­res Márta, György Tibor és Ko­vács Erzsébet, Sebestyén Ferenc es Szabó Maria Etelka. Kiss Ká­roly és Orra Ágnes Márta. Haj­nal Gábor és Tamási Magdolna, MolnSr Lajos és Alföldi Györgyi, Lenti Attila és Piros Veronika, dr. Kunsági Elemér Tamás és dr. Hoth Zsuzsanna házasságot kö­töttek, IL kerület Sseged: Szappanos Lajos Gá­bor és Makai Margit, sólyom Já­nos és Kocsis Márta Katalin, Wlnkler Imre' és Ványa Magdol­na, Kovács Gyula és Gáspár Má­ria Etelka. Stefan József es Fe­kete Edit. Kuezors Ernő és Ofella Rozália. Balázs Imre és Varga Rozs. Szögi János és Du­dás Katalin. Mészáros András Antal és Slbán Katalin, Topor István és Farkas Erika, Kovács István Antal és Nagy Erzsébet házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Horváth Antalnak és Papp Juliannának Csaba László, Molnár Imrének és Illés Ágnes­nek Imre. Plnkc Jánosnak es Csernák Erzsébetnek Petronella, Tóth Jánosnak és Pétér Erzsé­I>etnek János, Fülöp Pálnak és Kiss Ibolyának Viola. Jenoval Imrének és Gáspár Zsuzsanna Piroskának Zsolt. Kakuszi Mi­hálynak és Bárkányi Katalin Mártának Emesr. Barta István­nak és Seres Máriának Attila, Kablk László Jánosnuk és Né­meth Jolánnak Krisztián, Ke­mény Attilának és Voloslrovszkl Évának Borbála, dr. Berta Lász­lónak és Tarr Erzsébetnek Lász­ló, Xúszú János Lászlónak és Farmasl Piroskának Leventé Já­nos, Kocsis László Józsefnek és dr. Kiss Zsuzsanna Mártának Adám László. Török Andrásnak és Faragó Mártának Andrea, He­redi Mtvannak es lakatos Ilo­nának Zsolt. Bukovinszky Ta­más Lászlónak és Kolozsy Mária Teodórának Tamás, Szíjgyártó Istvánnak és Tóth Judit Klárá­nak Szabolcs István. Flló Tibor­nak és Kocsis Rozáliának Nor­bert Ernö. Záhonyi Istvánnak és Kacs Piroska Juliannának Csa­ba, Király Lajosnak és Csúcs Etelka Veronikának Tűnd*-. Ki­rály Lajosnak és Csúcs F.té!kn Veronikának Anikó, Gubacsi Ede Zoltánnak es Juhász Anna Zsu­zsannának Zoltán, Varga István Jánosnak és Csovcslcs Mártának István. Varga István Jánosnak es Csovcslcs Mártának András. Hódi László Imrének és Gyuris Erzsébet Arankának Annamária, Bartucz Istvánnak és Pete Ka­talin Flórának Tünde. Bárká­nyi István Györgynek és Király Ildikó Etelkának Attila István, Antal' Józsefnek és Sajtos Eva Katalinnak Eva, MolnártNagy György Bélának és Csehó Aran­kának Béla. Szunyogh Sándor Károlynak és Rácz Ilonának Mó­nika. Sebők Istvánnak és Zslkal Udlkónak Zoltán István. Somo­gyi Lászlónak és Szögi Évának Csaba. Feli János Zoltánnak és Móra Erikának Adrienn. Maróti Sándor Gézának és Tóth Iloná­nak Attila. Takács Jánosnak és Kiss Svának Gabriella Erzsébet, Pohsnkovlcs Istvánnak és Mé­zel Juliannának Judit Edina, Csótl Jánosnak és Gál Ilonának Zsolt. Czeglédi Endre Istvánnak és Monostori Magdolnának Esz­ter, Bóka Róbertnek és Feliér Katalinnak Máté Clprlán. Bala­toni István Károlynak és Bán Annának István, Pallat Sándor­nak «s Ke na Erzsébetnek MO­Családi események ni ka. dr. Csanádi Lajosnak és Dékány Julianna Máriának Szil­via Gabriella. Kiss Lajosnak és Bzemerey Mártának Balálzs. Dob­rotka Janosnak és Rónai piros­kának Adrienn. Prókai Tibornak és Ördög Mártának Tibor, Pró­kai Tibornak és ördög Mártának Attila. Urszuly Györgynek és Wojnárovits Katalinnak Katalin, Szipszer Imrének es Salamon Juditnak Szabolcs Pál,. Rung Andrásnak és Kiss Katalinnak András, Dén László Gábornak és Drobnl Margitnak Mariann Margit, Szokol Dezsőnek és Lu­dányi Máriának Dezső Zsolt, Ka­ta Szilveszter Imrének és Lu­dányt Rozáliának Rozália, Takő Istvánnak es Vőneki Julianna Mártának Valentina Szabolcs. Szűcs Sándornak és Tóth Mária Magdolnának Sándor, Faragó­Sztihay Ferenc Tibornak és Mol­nár Erzsébetnek Krisztián, illa Lászlónak es Sólya Etelkának Róbert László. Molnár Ferenc Jánosnak és Molnár Idának Ju­dit, dr. Kiss Jánosnak es dr. Juhásr Évának Hubert János. Lengyel Józsefnek és Kucsai Anikónak Szilvia, Fllep László­nak és Kiss Emőkének András László, Nagy Imrének és Juhász Etelkának János, dr. Zsedényl litvánnak és dr. Gyenes Ágnes­nek Dánlel István, Boiius Mi­hálynak és Szabó Terézia Xé­niának Gábor Mihály, Darvas Tamás Péternek és Hodács Klá­ra Jozefának Szabolcs Imre, Nagy Gyulának es Kappantóth Valériának Dolli Irén, Gcra Mik­lós Istvánnak éa Almasi Kata­lin Erzsébetnek Balázs. Berta János ImréDek és Gajdács Etel­ka Máriának János, Vincze Györgynek és Dávid Klárának Gábor nevű gyermekük szüle­tett. TII. kerület Szeged: Kovács Istvánnak és Kovács Margitnak Ildikó, Kósa Lajosnak es Székest Veroniká­nak Krisztina, Czinkóezl János Ferencnek és Fehér Márta Ho­nának Róbert János, Agh Béla Györgynek és Viola Mária Mar­gitnak Róbert, Meszes Istvánnak es Szélpal Irénnek István. Her­baesek Józsefnek éa Farkas Ka­talinnak Anett. Gyarmati Gyulá­nak és Somogyi Mártának An­namária. Ördög Józsefnek és Bali Evanak Eva. Tóth Zoltán­nak és Szabó Andrea Zsuzsan­nának Nikolett, szekszárdi Im­rének és Sehwannecke Ellen Waltraundnak Anikó. Balogh Lászlónak és Magyart ibolya Idának László. Masa Ferencnek és Zádori Irénnek Attila, Berta Józsefnek és Deme Juditnak Zsolt, Gyuris Vincének és Pa­linké Ágnesnek Ágnes. Mérai Istvánnak é% Ujj Zsuzsannának István. Harcz Józsefnek éa Ko­vács Erzsébetnek Andrea, Sán­dor Ernőnek és Révész Erzsébet­nek Attila nevű gyermekük szü­letett. HALALOZAR I. kerület Sseged: Orsós Flóra, Sági La­jos, Váradi László, Sepsei La­josné Gyömbér Rozália, Kurilla Mihályné Dénes Mária, Hódi Jó­zsef, Tanács András, Erdélyi An­na. Mándokl Kálmán, Faragó Mátyásné Terhes Mária. Pintér Mihályné Zatykó üona, Kisfalusi Józsefné Egt Teréz. Abonyi Laszlóné Vörös Gizella. Gál Ist­vánná Kappan-Tóth Julianna, Szécsi István, Horváth Miklós Istvánné Ungl F.rzsébet, Boros András. Nagy Sándor. Gyoval Sándor, Hegedűs Györgyne Ba­logh Ilona. Veidner Károly Já­nos, Ágoston István, Vörös Fe­renc meghalt. Szóreg: Kitti Péter, Csfk Jó­zsef meghalt. IL kerület Szeged: Rácz istvánné Lévai Ágnes. Szekeres Sándor, Lipták Ferenc. Hidvéghy Ferenc. Al­bert Péterné Zimányl Veronika meghalt, m. kerület Szeged: Mosom sándorné So­mogyi Margit. Nagymihály Lász­ló, Ménesi Józsefné Király Ju­lianna Anna. Borsodi Jánosné Lazányi Magdolna, Dékány Sán­dor. Kovács József. Hegedűs Ist­ván. Kecskeméti Károlyné Takó Mária. Palotás István. Terényi Gedeonné Rimler Erzsébet, Kon­koly Istvánné Kuczora Márta. Kiss Sándorné Csűri Erzsébet, Boldizsár Dezsőné Lakatos Má­ria, Kórösi József, Szabó Péter­né Csonka Teréz, Molnár Mi­hályné Komjáti Hona, Dobö-Ko­vács József meghalt. gon szól az előbbiekben em­lítettekről, az ember és a számitógép kapcsolatáról, a számítógépek társadalomfor­máló hatásáról. A könyv nagy teret szentel a számító­gép-hálózatok időosztásos al­kalmazásaira, mert ezek ve­zetnek el a számítógépben rejlő lehetőségek széles kö­rű és gazdaságos kiaknázásá­hoz. A szerző az időosztá­sos rendszerek egyik úttörő­je, és meggyőzően mutatja be az emberre és a társada­lomra gyakorolt különböző hatásokat, amelyek megmu­tatkoznak az oktatás, a könyvtárak, a lakossági szol­gáltatások, a munkaerő terü­letén. Ugyanakkor foglalko­zik a bonyolult rendszerek általános modellezésével és szimulációjával is. Mint a műszaki-tudomá­nyos forradalom megannyi alkotása, a számítógép sem hagyja tehát érintetlenül az embert, mert azontúl, hogy formálja a társadalmat, be­vonul a lakásba, az egyes ember életközelségébe is. Egyes vélemények szerint még ebben a században ál­talánossá válhatnak a házi terminálok. Így olvashatunk majd újságokat, mert a ri­porterek tudósításaikat egye­nesen terminálba gépelik majd. és a tv-képernyőhöz hasonló készüléken olvasha­tók lesznek. A számítógép úgy ls hat az emberre, hogy az elektroni­ka nemcsak a munkaigé­nyességet csökkenti, hanem nagy hatása van a munka­erő képzettség szerinti ösz­szetételére is. A jövő nem­zedékét elsősorban arra kell majd megtanítani, hogy elektronikus szerszámokat használjon. Az elektronika mindent ön­állóan elkészít, még az előb­biekben beállított vacsora időpontja, is módosítható. A jövő nagy lehetőségeit felemlítve, korunkban az ember és a számítógép kö­zött új társas viszonynak kell létrejönnie, hogy majd rendelkezésünkre álljon az az eszköz, amely párosulva az emberek mély felelősség­érzetével a társaik és a jövő nemzedékek iránt, reményt nyújthat az emberiség új aranykorának megteremtésé­hez, amelyet a számi tőgép biztosít Janus-arcú ez a könyv. Egyik arca a múltba tekint a másik a jövőbe néz. Egy­aránt tájékoztat az elmúlt évtizedek tapasztalataiból lepárolt ismeretekről, és az új, forrásban levő, a számí­tógépek terén még alig hasz­nált lehetőségekről, eljárá­sokról. A könyv a Gondolat Ki­adónál jelent meg nemrégi­ben, és a Szegedi Nyomdá­ban készült, nagy gonddal. Bátyai Jenő Vadászat, halászat, horgászat és természetvédelem Kiállítás a Szabadkigyósi Tájvédelmi Körzetben A vadászok a természetvé­delem önkéntes katonái egy munkájukat tükröző, ismer­tető, nagyobb szabású kiállí­tással rukkolnak elő. Annak az országos jelentőségű ki­állításnak. amelyet augusz­tusban Békés megyében ren­deznek meg „Vadászat, ha­lászat, horgászat és termé­szetvédelem" címmel, két dolog ad még időszerűséget. Az egyik az a szép ered­mény. amelyet a megye va­dásztársaságai az autóbbi években értek el a vadgaz­dálkodásban, a másik pedig a közelgő centenárium, amelytől a szervezeti keretet öltött vadaszsportot mar csak két esztendő választ­ja el. A gazdag anyagú és prog­ramú kiállítás az ország vala­mennyi természetbarátjának jó alkalmat ad az idegen­forgalmi szempontból is több figyelmet érdemlő Bé­kés megye felfedezésére. Tessedik Sámuel munkás­ságának R/.in1ere: Szarvas arborétumáról, Erkel Ferenc városa: Gyula, Várfürdőjéről neveaetes, hogy csak a leg­ismertebbekről essék szó. Nem kisebb értékű ugyan­akkor az országosan is pár­ját ritkító dévaványai túzok rezervátum, vagy a kiállí­tásnak otthont adó Szabad­kigyósi Tájvédelmi Körzet, amelyben az építészeti re­meknek számító kastély és annak parkja vonzza első­sorban az érdeklődőket Eb­ben a kastélyban vonultat­ják föl a kiállítás rendezői a megye vadgazdálkodásá­ról, halgazdálkodásiról, ter­mészetvédelmi ritkaságairól képet adó dokumentumokat, amelyeknek együttesét tró­feabemutató. fegyvertörténe­ti kiállítás és képzőművésze­ti tárlat egészíti ki a kas­tély termeiben. A parkban élővad bemutató és kem­pingkiállítás várja a látoga­tókat. A Békés megyei kiállítás ideje alatt — augusztus 10­től 31-ig — több kiegészítő rendezvény teszi teljessé a programot, többek között: vadászkutya-versenyre, skeet­lövöversenyre, valamint halá­szati bemutatóra és horgász­versenyre is sor kerül. Az utóbbi kettőhöz a Körösök vidéke nyújt kellemes kör* nyezetet. A megnyitó napján, au­gusztus 10-én, Szabadkígyó, son természeti témájú fit meket vetítenek, augusztus 14-én a természetvédők, au­gusztus 17-én a vadászok, augusztus 22-én pedig a horgászok és halászok vi­tathatják meg időszerű fel­adataikat szakmai napon. A kiállítás alkalmából je­lenik meg az a kiadvány, amely széles körű tájékozta­tási ad a megye vadász, ha­lász, horgász életéről, annak hagyományairól, történeté­ről, a tájegység természeti kincseiről. Vasútépítő fiatalok A Bosna folyó partján fek­vő városok és falvak iakoi ünnepséggel fogadták a Ju­goszlávia valamennyi köz­társaságából a Samac— Sarajevo vasút második vo­nalának építkezésére érke­zett fiúkat és lányokat. (Az első vágánypárt még 1947­ban fektették le.) Dobojban ünnepséget rendeztek: meg­nyitották a „Samac—Sara­jevo—1947" fotókiállítást, hogy a fiatalok megismer­hessék a sok év előtti nagy építkezés önkéntes részve­vőit. Ebben az évben Jugoszlá­via különböző építkezésein 55 ezer fiatal vesz részt ön­kéntesen, csaknem kétszer annyi, mint korábban. A Samac—Sarajevói vasútvo­nal második vágányának építkezésén mintegy 27 ezer iiatal dolgozik, 100 fős bri­gádokban. A munka nyolc váltással folyik, egy-egy váltásban egy hónapig dol­goznak a fiatalok. Az ifjú önkéntesek mellett az épít­kezésen részt vesz számos olyan veterán is, aki a vasút első sínpárja lefektetésén dolgozott. A mai építkezésen termé­szetesen könnyebb a munka, mint a régin volt, hiszen se­gítenek a buldózerek, a kompresszorok, a kőzúzógé­pek, és az egyéb technikai eszközök. „Túlszárnyaljuk apáinkat, hogy méltóak legyünk hoz­zájuk1!" — ez a jugoszláv fia­talok jelszava. (BUDAPRESS —APN) Gémes Eszter: Mindig 70. Én megfelejtkeztem róla, az ujján maradt. Di­cséretére legyen mondva apósomnak, mikor el­mentünk gyűrűt venni, így kérte: — A két legduflább karikagyűrűt adják ne­köm! Meg ls vette a két drága gyűrűt, a nagyobb, a másik menyasszonyé lett volna, de mivel ót nem hívták el, nem kellett neki. Így lett a na­gyobb gyűrű az uramé. Olyan nehéz volt hogy mindig éreztem az ujjamon a súlyát Már akkor este is mondom az uramnak: — Add vissza a gyűrűt! Másnap erélyesen mondom neki, már odahaza voltunk. — Add vissza a gyűrűt! Ránéz az ujjára. — Jézus Istenem! Elveszett! — Elveszett? Hogy? Hogyan? Hol? — kér­dem. — Minden valószínűség szerint amikor a lo­vaknak a-herekévét adtam, akkor rántódott le az ujjamról. — Semmit! Azonnal gyerünk kifelé, és ke­ressük! Mi szalmát kotortunk, jászlat takarítottunk! Kihordtuk az izéket az udvarra, ott hajtottuk át ujjal, de sehol semmi. A lovak alját is kihord­tuk, vasvillával, lapáttal sorra vertük, de sem­mi eredmény. Dél lett mire felhagytunk vele. Ott is ebédeltünk a testvéreméknél. — De hát a te gyűrűd sincs meg? — mondom az uramnak. — Avval ne törődj, az jó helyen van. A menhelyi gyermekem anyjának öt fiúgyer­meke volt mind Sándorfalvára kihelyezve. (Mel­lesleg említem, hogy az apjuknak jó menetelő hentesüzlete volt Egy alkalommal, a kocsmá­ban, összeszólalkoztak a kocsmárossal. Ki is hív­ta az utcára, a csizma szárából kihúzta a nagy­kés t és belevágta a kocsmarosba, aki egy jajj­szó nélkül összeesett meghalt. A hentes öt évet kapott) Két fia a testvéremékhez került, egy énhozzám, kettő Kecskés Kovácsékhoz. Az any­juk, Lídia meg elszegődött Szegeden, Berkes ez­redesékhez. Tavasz volt már, kapok Szegedről egy értesí­tést illetve az uram, hogy a „zálogcédula" lejár, ha hat nap alatt nem váltja ki, elárverezik. Az uram már egy hét óta nem volt otthon. Én bi­zony azt sem tudtam, bű-é, bá-é az a zálogcé­dula. de pénzem sem volt hogy kiváltsam. Ki­mentem a testvéremhez, az azt a tanácsot adta, hogy írjak a Nagynénak. a menhelyi gyermekem anyjának, küldjem el a cédulát váltsa ki őket a nagyobbat adja el, fogja ki a kiváltás díját Ogy is történt kiváltotta mind a kettőt a nagyobbat eladta, így maradt meg az enyém. De lett ám nagy veszedelem, hogy ő a magáét ad­ta be. saját tulajdona volt. az ő apja vette. — Azt adod el, amit anyád vesz, ahhoz van jogod! Szavaival percről percre gyilkolta a lelkem. Nem is hurcolhattam, mert egyszer meglátta ná­lam, úgy megcsavarta a kezem, el akarta venni. Vonszoltam az életem minden fájt csak a lel­kem legbensejében élt egy külön világ, amit úgy állapítottam meg, ahogy a hitem diktálta, mennyország is van, pokol is. És mennyországba csak bepillantást nyertem, a pokolban meg élek. Éjjel tudtam az én rejtett mennyországom körül­ölelni, eltölteni szívem annak értékeivel, hogy tudjam napról napra nehéz, lesújtó életem elvi­selni. Lakást változtattunk. Itt ahol laktunk, egy évre fizettünk 50 pengőt De egy talpalatnyi föl­det sem kaptunk, még zöldségesnek sem. Gon­dolhatni, aki világéletében termelő volt hogy esett a piacon megkérdezni: „hogy a csomó zöldség?, hogy egy kiló krumpli?, hogy a mák­nak literje?" — Orcapirulás nélkül nem ment ez. Egy vasárnap délután kijövünk a litániáról, bal­lagunk az unokatestvéremmel hazafelé, beszél­getünk. Egyszer azt mondja nekem: — Té mög vagy a lakásoddal ölégödve? Nem kapsz égy lépés földet sé. — Nem vagyok én! — felelem —, csalt jó­szágtartásra jó helyem van. — Ide figyelj! Mi fogunk a Székaljon öntözé­ses bolgárkertészetet oda mögyünk ki lakni. A mi házunk különb, mint amibe most laktok, 600 négyszögöl föld van hozzá, illetve kert jó sző­lő a fele. A jószágtok meg innen is kijárhatnak a gödrökbe. Annyié mink is odaadjuk, mint a Szélék. Évente 50 pengőé. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents