Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-11 / 161. szám

Kedd, 1978. júfins 11. 3 Hosszú távú hídépítési program a Dunán és a Tiszán ' 'A következő években hét mentesítését szolgálja majd sal, francia licenc alapján fej hidat adnak át a Dunán a leendő gabcsikovo—nagy- kéJzül, csúszózsaluzattal. Ez­és a Tiszán a KPM hidosí*á- rríarosi vízierőmű-rendszer ki- zal a módszerrel épül fel a lyának hosszú távú fejlesz- építése kapcsán megépítendő csongrádi és a bajai közúti tési tervei alapján, erről korszerű közúti híd is. Kö- híd. (MTI) adott tájékoztatást az MTI zel a Duna-kanyarhoz, Tani­Romány Pál Urnában A KGST mezőgazdasági ál­landó bizottságának 48. ülé­sére hétfőn Romány Pál me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vezetésével kül­döttség utazott Brnóba. munkatársának Tréger Her­bert, az osztály vezetője. tótfalunál előreláthatóan még e hónapban megindulhat a Az országban jelenleg forgalom az új Kis-Duna hí­mintegy 12 ezer híd ível át d°n. a folyok, vizek, utak és vas- A Tiszának a Dunához ké­utak felett, ezek megfelelő- pest kevésbé mostoha a híd­en segítik a közlekedest. Ne- helyzete, itt átlag 30—40 ki­hány helyen azonban, főként lometerre követik egymást a a Dunán, szamuk kevés, át- hidak MégiS; a forgalom nö­lag 80 kilometerenkent all- vekedése, az úthálózat fej­irak egymástól. A lemaradás csökkentésé­lesztése újabbak építését sürgeti. Ennek megfelelően re, a forgalom feltételeinek megkezdődött a kétszer egy­javitására nagyszabású sávos csongrádi közúti híd hKifejlesztési program kez- pilléreinek alapozása. A ter­dodott. Eszerint a dunafold- Vek szerint 1980-ban adják van hidat felújítják, kiszéle- át a forgalomnak. Szegeden sitik, Baján pedig 1980-ban épül már az ország máso­kétszer egysávos modern dik leghosszabb, 700 méteres híd építése kezdődik. Buda pest felett és alatt a fővá rost átölelő autópálya híd jait a következő évtizedben alakítják ki. Részben a meg­hídja (a leghosszabb az Ár­pád-híd, 927 méter), az úgy­nevezett északi Tisza-híd. A technológiai fejlesztések levő budapesti hidak teher- során néhány híd új eljárás­Veszteség nélkül Minőségi bérezés az építőiparban A minőségi bérezés széle, és szociálpolitikai íeladatai­sebb körű alkalmazásáról és nak időarányos része telje­az ehhez szükséges feltéte- sült. A második félévben el­lik megteremtéséről közösen sősorban a fővárosi lakás­intézkednek — határozták el építés és több jelentős nagy hétfői megbeszélésükön az beruházás, valamint a paksi Építésügyi és Városfejlesztési atomerőmű építési feladatai­Minisztérium, valamint az nak megvalósítása érdekében Építő-, Fa- és Építőanyag- újabb közös intézkedéseket ipari Dolgozók Szakszerveze- tesznek. A munkaerő kon­te vezetői Ábrahám Kálmán centrálása és a munkaidő miniszter és Gyöngyösi Ist- jobb kihasználása különösen I ban részt vevőkön függ, hogy idejében magtárba kerül-e a A ratnak a termelőszövetkezetekben, állami gazdasá­gokban. ígéretes, de nehéz aratás a mostani. A ga­bona víztartalma még magas ugyan, de a szárítók üzemeltetőiével már jól haladhatna a munka. Haladna is, ha az időjárás nem makacskodna, nem parancsolna folyton álljt az ugrásra kész kombájnokosoknak. Alig szárad fel a föld délre, máris újra beborul az ég. Szinte másnaponként esik az eső. A múlt hónapban a sokévi átlagnál két és félszer több csapadék hullott Csongrád megyében. Emiatt aztán jókora területeken áll vízben a búza. Az átázott föl­dön a dolgozni akaró gépek bizony moccanni sem tudnak, nem hogy aratni. Pedig nagyon lényeges, hogy idejében ta­karítsuk be a szántóföldekről a kenyérnekvalót Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a legutóbbi országgyűlésen az időszerű mezőgazdasági munkákról így szólt: „Az idén a múlt évinél később, de több gonddal és nagy várakozással látnak az aratáshoz a mezőgazdasági üzemekben. A gond azért több, mert az ara­tási feltetelek rosszak, a gabona jelentős része ledőlt a talaj felazolL Pedig a hivatalos termésbecslések szerint az idei terv, a 40 mázsa körüli termés a földeken, a búza­táblákon ,olt van'. Más kérdés, hogy a viharkárok után a betakarítás során mennyit lehet majd ténylegesen learatni, elcsépelni, magtárba helyezni." Megyénkben a közelmúltban elvégzett határszemléken jó termésről árulkodnak a búzakalászok. Nem lehet tehát mindegy, mennyit termelünk, de az sem, hogy a megter­mettből mennyit tudunk veszteség nélkül betakarítani. A mezőgazdaságra figyelünk most mindannyian. Az aratás­van főtitkár elnökletével, fontos ezeken a munkahelye­Megállapították, hogy az idén ken, s ezért kívánatos a ha­előirányzott közös program tékonyabb anyagi ösztönzés is. termelési, gazdálkodási, bér­Földhasználat és ingatlan-nyilvántartás A föld nemzeti kincs. De 97. ezerötszáz négyzetméteres 20—30 kilométerre van a la­kincs csak akkor lesz, ha az parcellát adtak tartós hasz- kott helytől. Igaz, most már értékes mezőgazdasági terű- nálatra. Szegeden két ter- a jogszabályok akadályozzák, leteket a termelésre használ- melőszövetkezet 150 hektár- hogy az ilyen hobbitanyák ják. nyi területet hajlandó tartós gomba módra tovább szapo­Az elmúlt években a föld- használatra a tanács ren- rodjanak. Január elsejétől hivatal, a politikai, társadal- delkezésére bocsátani. Végül üdülési célra nem lehet meg­mi szervek segítségével ko- is az a cél, hogy valamilyen venni ezeket, moly erőfeszítéseket tett, módon minden négyzetmé- A megyei tanács többszöri hogy a parlagterületeket fel- ternyi terület értéket hozzon, felhívására némi változás­számolja. A földhivatal fo- A mezőgazdaságilag hasz- nak lehetünk tanúi. A ter­kozta a felvilágosítást, az el- nos földterületekkel össze- melőszövetkezetek tavaly lenőrzést, ennek következté- függ a romos tanyák hely- már 216 esetben gyakorol­ben szemléletváltozás is be- zete Erről a kérdésről nem ták elővásárlási jogukat, következett az üzemek ve- iebet úgy szólni, hogy ne Kertet azonban bárhol lehet zetőinél, .„felismerték", hogy említsük az igen jelentős te- szerezni, és az ingatlanokat a mezőgazdasági művelésre rületet magában foglaló el- láthatóan nagy kedvvel ad­alkalmas földterületet meg- hagyott tanyákat. Felszámo- ják-veszik. Szembetűnő a felelően hasznosítani kelL lásukat az is nehezíti, hogy kiskertek magas adásvételi (Furcsán hangzik ez 1978- hosszü ideig tarti míg az forgalma. Arányaira jellem­ként a parlag^^teUen "el egykori tulajdonosokat meg- z5, hogy a kiskertek 30 szá­rületek nagysága. A KSH találjak, és addig semmit zaléka cserélt gazdát (egyéb­adatai szerint 1977-ben 3 nem lehet csinálni. Csongrád ként a megyében 463 hektá­ezer 772 hektár parlag és 11 megyében jelenleg 1590 ro- ron alakítottak ki kiskertet). ezer 617 hektár vetetlen te- . .. . „„;, . , , , rület volt a megyében, ami mos tanyat tartanak nyíl- A nagy kereslettel magya­mostanra 69, illetve 1037 van- Ezeknek a területeknek rázható az is, a kertek az hektárra csökkent. a termelésbe való visszaál- eredeti vételár többszörösén A Csongrád megyei Föld- litása csak a tulajdonjog jutnak új tulajdonba. A jog­mottatja aTüzemSTe" a^mt ™dezése utan kf dődhf talán anyagi előnyöket az fcögazdasági területek hasz- LpP ezert meS mindig szuk- új rendelkezések szerint nosításáról. Minden vitás séges, hogy a téeszek „na- most már az illetékhivatalok esetben a tanácsi szervek is gyobb kedvvel" vásárolják elvonják — és így az ingat­^""emra^szütsi0? • A téesz- lanforgalomban jelentkező A Csongrád megyei tanács elnökök idegenkedese néha kedvezőtlen tendenciákat az Végrehajtó bizottsága leg- azzal magyarázható, hogy új jogszabályok megszüntet ­utóbbi ülésén vitatta meg e nem szívesen áldoznak pénzt ték. A kedvező változások kérdést, és a testület megál- az jiyen akciókra. Pedig a ellenére a megyei tanács lapította, hogy a termofold ., ., . . .., ... 1973 óta 5 ezer 355 hektár- roTnos tanyak hamar gazda- vegrehajto bizottsaga a ko­rai csökkent. Különböző cé- ra találnának — és találtak zelmúltban megállapította, lókra jelentős területeket is — a városi emberek köré- hogy hatékonyabb intézke­vontak ki a mezőgazdasági berL A bétvégi pihenőhelyek déseket kell tenni a termő­müvélésből. iránt óriási az érdeklődés, föld csökkenésének megaka­Sajnos, ma meg nem eleg- , „ ,,, , , .... , . , ... . . ... ... gé közügy a termőföld ve- (Az allam telepulesenkent dalyozasara, a jobb mmose­delme. A beruházások ter- kijelöli azt a körzetet, ahol gű földek védelmére, és a vgzésénél, az építkezéseknél fel lehet állítani a hétvégi romos tanyák felszámolásá­nem mindig figyelnek arra, házakat.) Újabban „sikk" az nak folyamatát még jobban földet ^édjék^Gyakrai^elő- fagyott tanya, különösen kell gyorsítani, fordul, hogy a termőföldet az olyan telek, ami legalább H. M. jogtalanul, engedély nélkül mMaii^H^MiHiMBHaM^MnaMi értékesítik, és erdőt is néha ott telepítenek, ahol jó mi­nőségű a taiaj. A racionális földhasznosítás érdekében a közelmúltban több jogsza­bály, rendelet lépett életbe, és ezeknek célja, hogy a föld­védelem érvényesüljön. Csongrád megyében 1973 és 1978 között 9 ezer 770 hek­táron engedélyezték a mű­velési ágváltozást. A nagy­üzemileg nem hasznosítható földek tartós használatba adására a megyei tanács vb irányelveket adott ki, és meghatározzak az ilyen te­rületek felkutatásával, kije­lölésével, szerződések meg­kötésével kapcsolatos felada­tokat. A tapasztalatok sze­rint a tartós használat iránt nagyfokú az érdeklődés, például Hódmezővásárhelyen A megbeszélésen elhatároz­ták, hogy a vállalatoktól kö­vetkezetesen számonkérik: megtették-e a szükséges in­tézkedéseket a tervekben előirányzott átlagbérnövelési, valamint szociális és kulturá­lis feladatok teljesítésére. A minisztérium és a szakszer­vezet is szorgalmazza az üze­mi demokrácia új fórumai­nak hatékonyabb működé­sét. A minisztérium felszólít­ja a vállalatok igazgatóit: kö­veteljék meg a közvetlen ter­melésirányítóktól és a veze­tőktől, hogy körültekintőbben gondoskodjanak a demokra­tikus üzemi fórumok rend­szeres megtartásáról, és elő­készítéséről. líj típusú szakközépiskolák Szeptembertől az ország csaknem 140 oktatási in­tézményében kezdik meg szakközépiskolai formában 36 ipari és mezőgazdasági szakma oktatását. Az új tí­pusú szakközépiskolák utat nyitnak az egyetemi és fő­iskolai szakirányú továbbta­nuláshoz, ugyanakkor gép­járműtechnikai szerelőket, vegyiipari, élelmiszer-, il­letve textilipari és mező­gazdasági gépszerelőket ké­peznek. Ezekben az iskolák­ban oktatják és nevelik majd a repülőgép-szerelőket, a Diesel-mozdonyok és a közúti járművek szerelőit, a növénytermesztő gépésze­tet, a rádió- és tévé-műsze­rászeket, a vegyészanalitiku­sokat és a számítástechnikai műszerészeket is. megtermett búza, vagyis az ország kenye. A megfigyelések szerint az az optimális, ha egy-egy érésben levő búzafajtát három-öt nap alatt takarítanak ba a termelőüzemek. A gyakorlati tapasztalatok is azt mutat-, ják, hogy általában a tíz-tizenkét napos betakarítás esetén még nem számottevőek a veszteségek. Sajnos, ennél job­ban elhúzódó aratáskor már rohamosan nő a veszteség. Ez az 1,5—2 százalék helyett a 20—25 százalékot is elérheti, sőt meghaladhatja. Ugyanakkor a learatott gabona minő­sége is romolhat Jó tudni, ha 100 hektárnyi búzát egy százalék veszteség mellett aratunk le, már 12 ezer forin­tot kint hagyunk a tarlókon. Mit tehetünk tehát ilyen vi­haros, csapadékos időszakban? Mindennél fontosabb a betakarításra alkalmas Idő leg­jobb kihasználása. Az természetes, hogy minden üzemben meg kell teremteni az aratás feltételeit a jó munkakörül­ményeket. A vezetés és a tagok kölcsönös megértésével, megfelelő összefogással, nem utolsósorban a kombájnosok anyagi megbecsülésével a megtermelt gabona nagyobb veszteség nélkül betakarítható. A szántóföldi növénytermesztés valamennyi ágazatá­ban jelenleg is és ezután is az idénymunkajelleg dominál. Különösen érvényes ez az aratási időszakra. A termelőüze­mekben nyilván arra törekednek, hogy a soron következő idénymunkákat mielőbb elvégezzék, hiszen a termelés eredményességét döntően befolyásolhatják. Az egyik legje­lentősebb ilyen munkacsúcs az aratás időszaka. Amikor a végeláthatatlan táblákon megindulnak a kombájnok, a mi­nőségi munka mellett fontos szempont a gyorsaság is. Álta­lában jól képzett kezelők ülnek a kombájnok nyergében, akik év közben gondosan felkészítették a nagy munkára gépeiket Az aratást megelőző gépszemléken az is kiderült hogy van elegendő kombájn. Az aratás jól haladhatna, de vajon a kombájnos bírja-e „cérnával", hogy a rohanni aka­ró, nagy torkú gépét kellően visszafogja? Igaz, fontos a gyorsaság, de a jelenlegi körülmények miatt csak lassabb ütemben tudnak elfogadható munkát végezni. Az egyik ter­melőszövetkezet elnöke magyarázta, hogy bizony a leg­jobb szándék mellett is csak lépésben lehet haladni. Gyor­sabb menetben jelentősen nő a szemveszteség. Nem győzi állandóan lassításra inteni kombájnosait. Emiatt aztán összeütközésbe került velük, hiszen őket a teljesítmény alapján fizetik. Sajnos, még a kombájnos versenykiírások­ban is csak a leeresztett gabona mennyisége számít? M agától kínálkozik tehát a lehetőség: érdekeltté kell tenni a kombájnost. Nem csorbulhat senki jövedel­me, mert lassabb ütemben kénytelen dolgozni. Aki lelkiismeretesen végzi munkáját, meg kell hogy találja a számítását, hiszen a jelenlegi körülmények között az igazi helytállás a kombájnosra hárul. Radlcs Ferenc Csúcsforgalom Hegyes­Italomnál Az ország legforgalmasabb határátkelőhelyén az osztrák teherautósok sztrájkja meg­szűntével ismét óriási a for­galom. Hegyeshalomnál a nyári hétvégeken mintegy 15 ezer gépkocsit fogadnak. üratoünnep Tiszteletreméltó igyekezet nftik a hagyományokat Far- kezőkészségét". Tíz-tizenöt fűti a forráskút! Pávakör sangi tuskóhúzás és szeptem- éve is van ugyanis annak, tagjait: rendre felkutatják a béri szüreti mulatság, lakó- hogy nem arattak kézzel For­régi népszokásokat íeleleve- dalmasjáték és aratóünnep ráskút határában, csak a ha­szerepel „műsorukon". Vasár •nap, július 9-én a mezőgaz-" SJ'omanyos aratounnep ked­dasági munkák legnehezebbi- véért kerültek most is elő a két, az aratást ünnepelték, kellékek. azokat köszöntötték, akik . ., . , napkeltétől késő estig szinte AratódaI<* kisereteben sza­megallás nélkül kint dolgoz- lonnazással folytatódott a tak a búzatáblákon: az ara- hagyománytisztelő mulatság, tókat melynek résztvevői az új bű­A kézi aratás mozzanatait ^ból font kalászkoszorúval — inkább csak jelképesen — díszítették fel a Haladás Ter­elevenítették fel, díszes me- melőszövetkezet kapuját. Az­netben, népviseletben, fel- bt" a pántlikával átkötött új pántlikázott kaszákkal, sar- kenyér szegése következett: a lókkal felfegyverkezve indul- háromkilós nagy cipókból tak a Jerney János művelő- evett a falu apraja-nagyja. S dási háztól a falu határába. nem lett volna igazi arató­A búzatábláig a menetet for- mulatság a forráskútiaké, ha ráskúti nézelődök kísérték. nem tánccal fejeződött volna Ott aztán ki-ki próbára te- be az emlékező víg ünneplés, hette erejét, s izmai „emlé. p. K.

Next

/
Thumbnails
Contents