Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-09 / 160. szám

10 Vasárnap, 1978. júlins 9: Evezés SZEOL-atlétók sikerei Országos verseny a Tiszán Uszótanfolyam A SZEOL AK július 10. és július 22. között újabb kéthetes úszótanfolyamot indít a partfürdön 6—Itt éves tanulók részvételével. Naponta két alkalommal lesz oktatás, mégpedig reggel 7 órától fél 9-ig, valamint fél 9-től 10 óráig. Részvételi díj: 150 forint. Jelentkezni a partfürdő főbejáratánál lehet A szervezők arra kérik az érdeklődőket, hogy lehetőleg a 7-kor kezdődő csoportba iratkozzanak. Kellemes, ideális időben került sor a Szegedi Vízügyi SE országos minősítő evezősversenyének első napi számaira. A tegnap, szombaton kezdődött erőfelmérésre a korábban nevezett egyesületek — a Ganz-MAVAG és a Bp. Vasas kivételével — megjelentek, így 17 klub közel 350 versenyzője vesz részt a különböző hajóegységek küzdelmében. Az enyhe délnyugati szél nem hátráltatta az evezősöket, a magas vízállás pedig módot adott ahhoz, hogy a hajók egymás zavarása nélkül érjenek célba. A szombati döntők eredményei Nők. Felnőttek. Egypárevezős: t. Harczel (Szegedi Vízügyi SE), 2. Koczkás (Sz. Vízügyi SE), 3. Pénzes (Agárdi MEDOSZ). Kormányos négyes: 1. MTK-VM A (Pál K„ Bednarlk, Kutor, Kéri, k.: Pál J.), 2. MTK-VM C, 3. MTK-VM B. Ifjúságlak. Egypárevezős: 1. Szombathelyi (Szolnoki Vízügy SE). 2. Kalmár (Győri Spartacus). Kétpárevezős: L Velencei VSI (Török, Kovács), 2. Győri Spartacus (Kalmár, Kiss). Kormányos négyes: 1. Győri Spartacus (Bardt, Cseri, Szabó E„ Szabó J., k.: Takács), 2. MTK-VM A, 3. Velencei VSI. Serdülők. Egypárevezős: 1. Kollár (Bajai Sp. Vízügy), 2. Módok, 3. Farkas (mindkettő Velencei VSI). Kétpárevezős: 1. Győri Spartacus (Kiss, Horváth), 2. Bajai Sp. Vizügy (Zsugonics, Garajszki), 3. Velencei VSI (Szabó, Szűcs). Üttörők. Egypárevezős: 1. Berecz (VVSI A), 2. Somogyi (VVSI B), 3. Divi (Mohácsi TE). Kétpárevezős: 1. VVSI B (Borbély, Belmll), 2. WSI A (Somogyfalvi. Vörös). Férfiak. Felnőttek. Kétpárevezős: 1. BEAC A (Fejes, Rendest), 2. MHD, Bp. Honvéd (Búza, Fekete), 3. Bp. Honvéd A (Handl, Ükös). Kormányos nélküli kettes: 1. FTC (Muzlk, Acs), 2. Bp. Honvéd (Vavra, Nagy), 3. Sz. Vízügyi SE (Nimz, Ecsl). Kormányos négyes: 1. Bp. Honvéd (Schaller, Kiss, Gál, Németh, k.: Juhász), 2. MTK-VM B, 3. MTKVM A. Ifjúságiak. Kétpárevezős: 1. Győri Vízügy A (Horváth, Papp), 2. MTK-VM A (Furuglyás, Déri), 3. Győri Vízügy B (Szabó, Obertol). Kormányos nélküli négyes: i. VVSI (Südi, Keller, Csordás, Szakony), 2. FTC B, 3. FTC A. Kormányos négyes: 1. Csepel A (Vass, Flcsor, Szierer, Dunszt, k.: Szabó), 2. FTC, 3. Váci Hajó SI. Serdülők. Egypárevezős: 1. Glczi (Bp. Honvéd), 3. Burányi (Győri Vízügy), 3. László (VVSI). Kétpárevezős: 1. VVSI (Tóth, Németh), 2. Bp. Honvéd (Vargovlcs, Faragó), 3. Győrt Vizügy (Lipovics, Tóval). Nyolcas: 1. Csepel SC (Kapás, Deli. Perényi, Kucza, Tamás, Balogh. Gál, Oroszt, k.: Farkas), 2. WSI, 3. Mohácsi TE. Üttörők. Négypárevezős: I. VVSI (Vizinger, Szabó, Pócsik, Nagy, k.: Bánándi), 2. Győri Spartacus. Kormányos négyes: 1. Csepel SC A (Zelei, Áldott. Gyámti, Kiss. k.: Tiborc), 2. Csepel SC B, 3. VVSL A héten a B kategóriás szakosztályok első ízbén kiírt minősítő versenyére került sor a Népstadionban, melyen a SZEOL jól felkészített atlétái várakozáson felül szerepelve, az összesített pontversenyben 109 ponttal az igen előkelő harmadik helyen végeztek. Közülük a legnagyobb sikert és a legtöbb pontot az Iglói Mihály mesteredző útmutatásai szerint dolgozó Török János érte el, aki két számban győzött, de nagy örömet okozott Volford László is, aki az akadályfutásban megyei csúcshoz közeli idővel lett első. Férfiak: 200 m: 7. Fóris 22.37, 400 m: 2. Fóris 48.50, 4. Kónya 49.21, 6. Balogh 49.50, 800 m: 4. Búcsúházi 1:56.2, 1500 m: 6. Volford 3:54.7 , 5000 m: 1. Törők 13:49.6! 10 000 m: 1. Török 29:03.0, 110 m gát: 1. Bognár 14.39, 3000 m akadály: 1. Volford 8:53.0!. gerely: 3. Kiss 74.14, 8. Herédi 67.14. Nök: 100 m: 4. Zombori 12.57, 200 m: 5. Zombori 26.00, 400 m: 8. Balázs 60.08, 400 m gát: 2. Balázs 66.18, 100 m gát: 4. Bódi 15.55, diszkosz: 5. Szecsei 39.00, gerely: 5. Csaba 41.64, 8. Bódi 36.08. A B kategóriás szakosztályok összesített pontversenyében: 1. TFSE 130,5, 2. DMTE 127, 3. SZEOL 109. M.T. Álekszejev nyugodtan alhat és az ellenfelek? Beszélgetés Varga Imrével Gyökeres változás szükséges az SZVSE házatáján Törvényszerű volt-e a bukás? Csongrád megye és Szeged labdarúgósportja reprezentánsának. a SZEOL AK csapatának nagy csalódást okozó szereplése mellett a másik negatív szenzációt az SZVSE nagy múltú együttese szolgáltatta az 1977—78-as bajnoki év végén. Mégpedig azzal, hogy igen gyatra teljesítményt nyújtva, a keleti csoport utolsóelőtti helyén végezve, kiesett az NB Iliből! A lecsúszás nem máról holnapra következett be. Három éve már jelentkeztek olyan sürgősen megoldásra váró gondok, amelyek előrevetették árnyékát a most bekövetkezett kudarcnak, bukásnak. Kutatva a kialakult helyzet okát, kútforrásának eredetét nem a mánál, de nem ls a tegnapnál kell keresni. Távolabb van a kiinduló pont. A lavina, amit végül nem lehetett feltartóztatni, 1975 őszén indult el. Az akkori sikerek önteltté, túlzottan magabiztossá tették a csapatot. A játékosok Veress László edző baráti, szigort nélkülöző közeledését mind a magánéletben, mind a pályán kihasználták — lazítottak. Ezek után törvényszerűen következett a visszaesés. Időleges javulás ugyan volt közben, de a korábbi megalkuvás zsákutcába vezetett. A korábban testetlelket jólesően bizsergető véleményszellők 1976 tavaszán mindent elsöprő orkánná változtak. Mint ilyenkor lenni szokott, az edző felmentését kérte, s meg is kapta. Tóth Lajos lépett örökébe, és úgyahogy rendezve a sorokat a 10. helyen végzett az SZVSE. (Érdemes megjegyezni: a három év alatt négy szakvezető irányította a csapatot, háromszor idény közben történt a csere!) Mindenki azt várta, okulva saját kárukon — más szelek fújdogolnák majd a szakosztály házatáján. Legalábbis ez lett volna a logikus. A nyilatkozatok is erre engedtek következtetni. „Még egyszer nem követhetjük el ugyanazokat a hibákat, drága árat fizettünk, hogy szemet hunytunk bizonyos dolgok felett ... Inkább legyen egy szerényebb képességű, de jó szellemű csapatunk, olyan játékosokból álljon, akikre bátran számíthatunk, • jövőt építhetünk." Pár hónappal később újabb vélemény látott napvilágot: JL türelmi idő lejárt, felesleges tovább kísérletezgetni, húzni az időt. Aki nem hajlandó beállni a sorba, becsületesen dolgozni, nem tartunk rá igényt. Ennél mélyebbre szerényebb képességű labdarúgókkal sem juthatunk!" A vélemények elhangzottak, történtek is változások — több labdarúgót eltanácsoltak az egyesülettől —, de alapjaiban minden maradt a régiben. A csapat 1976 őszén, az idény végén, szerény kilenc ponttal utolsó volt a sorban! A sikertelenség, a sorozatos kudarcok olyannyira megviselték az edzőt és a szakosztály vezetőjét, hogy Tóth Lajos és Vörös Béla is lemondott. Üjabb edző, Möszmer Jenő. és újabb szakosztályvezető, Kónya Károly állt sorba. Megpróbálták menteni, ami menthető. Sikerült véghez vinniük, amiben csak kevesen hittek: a csapat a bajnokság végén sorra került osztályozón biztosította bennmaradását. Igaz, az utolsó pillanatig borotvaélen táncolt az SZVSE NB III-as léte, de végül, ha kínkeservek árán is, a játékosok kiharcolták, hogy labdarúgásunk harmadik vonalában folytathassák. A későbbiekben Möszmer Jenő számára is túlzottan keménynek bizonyult az edzői kispad. Amellett, hogy a játékosok többségének tudása elmaradt a kívánalmaktól, megengedhetetlenül közönyösek, lezserek voltak. Űj dudás került ugyan a csárdába, de a nóta a régi maradt. Így nem csoda, hogy a csapat a 19. helyen zárta az őszi idényt, közben pedig az edzőt másfél hónapig súlyos szívizomgyulladással kezelték. A téli felkészülést még az ő irányításával végezték, de az idén márciusban végleg fel kellett állnia a kispadról Möszmer Jenőnek. Örökébe Farkas Imre pályaedző lépett. ö minden tőle telhetőt megtett, igyekezett kemény kézzel fogni a gyeplőt, aminek eredményeként a bajnokság végére megszilárdult a fegyelem, küzdeni is „megtanult" a csapat. Egyetlen szépséghibája mindennek: túl későn jöttek rá a játékosok. mekkora zuhanást jelent korábbi érdektelenségük. Elintézhetnénk egy kézlegyintéssel — ennyit tudnak, nincs ezen mit meditálni. Csakhogy nem ilyen egyszerű a dolog. Nem roíí elég lelkesedés, erő, olyan csapatszellem, amely lendítette korábban a csapatot. Ezek hiánya mélypontra juttatta a szakosztályt. A résztvevők tagadják, de morálisan is szétesett a csapat! , — Az egyesület közvetlen vezetőségének, az elnökségnek , nincs, nem lehet lelkiismeretfurdalása a történtekért — érvel Halász Antal, az egyesület elnöke. — Szinte erőnket meghaladva biztosítottuk a lehetőségeket, de minden törekvésünk megfeneklett. Nem mondhatják az edzők, hogy magukra hagytuk őket, igyekeztünk mindenben segítségükre lenni, mégis bekövetkezett, amitől féltünk. Ahogy változtak a szakvezetők és a szakosztály vezetősége, annyi elképzelés született, és ez nem volt szerencsés. Nincs mit tagadni, olyan is előfordult, mást akart az edző, mást a vezetés. A kialakult helyzetet pedig az eredményesség rovására meglovagolták a játékosok. Az igazság az, hogy szervezetlenség uralkodott a szakosztályon belül. Ha a kényes kérdések rendezéséhez időben és bátrabban nyúltunk volna, nem itt tartanánk. — A feltételek változatlanok, de a szemléletben, a hozzáállásban gyökeres változásra lesz szükség, hogy egyszer s mindenkorra kilábaljunk a hullámvölgyből. Két évet szántunk rá, hogy erkölcsileg, fizikailag és játéktudásban megalapozottan, megerősödve felkerüljünk az NB II-be. A napokban új szakos ztályvezetés látott munkához. Elnöke Tassy Gábor, vezetője dr. Szamosvölgyi Zoltán, a technikai vezető Kovács Ferenc. A vezető edzői tisztet Rábay László, a pályaedző teendőit Bolya János látja el, az intéző továbbra is Kiss Péter marad. Sokat várunk tevékenységüktől, reméljük, sikerül maradéktalanul megvalósítaniuk elképzeléseinket. Gyürki Ernő Szegeden a közelmúltban megrendezett országos junior birkózóbajnokságot Varga Imre is megtekintette. A magyar válogatott — és a Bp. Spartacus — kiválósága május első napjaiban Helsinkiben, a XXVII. cselgáncs Európa-bajnokságon nehézsúlyban ezüst-, abszolút kategóriában bronzérmet szerzett. Savanya Ferenc, az SZVSE birkózóinak edzője mutatta be egykori klubtársát. A Bebrits Lajos Szakközépiskola tornatermének lelátóján kezdődött beszélgetésünk. — Nagyszénáson született, jelenleg Budapesten él, közbeeső állomás pedig Szeged ... — 1966—68. között a Tisza-parti városban teljesítettem katonai szolgálatot. „Civilben" az SZVSE szabadfogású birkózója voltam. — Mikor cserélte fel a szőnyeget a tatamival? — Baján ismerkedtem meg a cselgánccsal. 1968-ban kerültem a Bp. Spartacushoz, és még ebben az évben, 22 évesen tagja lettem a válogatott keretnek. — Nem sajnálja a birkózóteremben eltöltött éveket? — Sőt! A szabadfogású birkózás jó előiskola. A szőnyegbiztonságot kamatoztatni lehet judogiban. — Telefonfülkényi beszélgetőpartnerem roppant méretei kínálták a következő kérdést. Hány kilót kell megmozgatniuk ellenfeleinek? — 122 kiló a versenysúlyom, de ne gondolja, hogy én vagyok a súlycsoport „legsúlyosabb egyénisége". A holland Adelaar például igazi óriás: 215 centi magas és 155 kiló, de hazai riválisom, Petrovszki is közel 140 kilót nyom. — Pályafutása legnagyobb sikerét érte el a finn fővárosban. Hány mérkőzése volt összesen? — Tizenhárom. Ebből tízet. megnyertem. A svéd Ekberget két alkalommal is iponnal győztem le. — A félnehézsúly és az abszolút kategória győztese, az NDK-beli Lorenz ellen viszont a 40. másodpercben sérülése miatt a küzdelem feladására kényszerült. A nehézsúly bajnoka, Adelaar pedig kis híján „elaltatta"... — így igaz. Pedig a holland fiút korábban háromszor is „leápoltam". Mindössze két percig tartott az Európa-bajnoki címet eldöntő összecsapásunk. Támasztott gánccsal próbálkoztam, mindketten földre kerültünk, s a földharcban ellenfelem bizonyult jobbnak. Az „elalvás" előtti utolsó pillanatban feladtam a kilátástalan küzdelmet. — Járt már a sportág őshazájában? — Eddig kétszer voltam Japánban. Novemberben Tokióban rendezik a Kodokan Kupa küzdelmeit. Szeretnek harmadszor is tatamira lépni a felkelő nap országában. — Mi a különbség a japán és az európai iskola között? — A japánok szerint a judó lágy művészet. Ennek megfelelően finomabban művelik, egészen pontosan a technika primátusát hirdetik. Ezzel szemben a szovjet, a holland, a francia és az NDK-beli cselgáncsozók kifogástalan fizikai felkészültségükkel tűnnek ki, s érnek el egyre jobb eredményeket. Az európaiak a kemény mesterséget állítják szembe a lágy művészettel. — Dolgozott már japán mester keze alatt? — A Holland Cselgáncs Szövetség évről évre Papendalba hívja a földkerekség legjobb nehézsúlyú versenyzőit. A kéthetes bentlakásos edzőtábor növendékeit Tokio Hirano, 8 dános japán mester a technikai judó fogásaira oktatja. 1974-ben az edzőtábor lakója voltam. — Egyre kiegyensúlyozottabbá válik a nemzetközi mezőny. A sikert nem adják ingyen... — Ma már egyetlen ország képviselője ellen sem lehet biztosra menni. Ennek megfelelően nagyon komolyan kell gyakorolnia annak, aki nem akar üres kézzel hazatérni a világversenyekről. hetente 10 cselgáncsedzésen veszek részt, azonkívül nagy gondot fordítok fizikai és erőnléti állapotom szinten tartására. — Gondolom a súlyemelők között is megállná helyét... — Nem tudok szakítani, így azután továbbra is nyugodtan alhat Álekszejev — mondta nevetve, majd hozzáfűzte: egyébként 180 kilót nyomok, és 230 kilóval guggolok. Kicsit elméláztam. Egyre azon törtem a fejem, vajon hány tárcsát kell a vasrúdra helyeznie a roppant vastömeg megmozgatásához? Kérdezés nélkül egészítette ki az elhangzottakat: — A montreali olimpia óta ritkábban nyűvöm a súlyzókat. Inkább technikúzom, csiszolom a régi fogásokat. — Kedvehc dobása? — Ha „rááll" az ellenfél, a belső combdobás. — És milyen fogást lehet „eladni" Varga Imrének? — Mindenkinek van sebezhető pontja, természetesen nekem is. A moszkvai olimpiáig szeretnék versenyezni, utána erre a kérdésre is szívesen válaszolok. Varga Imre nyolcszoros országos bajnok, egy EBezüst, két bronzérem, egy VB és két EB ötödik helynek tulajdonosa. Hittel vallja: még 34—35 éves korban is érhet el nagy eredményt az, aki nem elégedett meg a tegnap sikereivel. Pályafutása csúcsaként a világbajnokságon vagy az olimpián elért érmes helyezést jelölte meg. Jövőre Párizsban VB-t, 1980ban Moszkvában pedig olimpiát rendeznek... Thckes István Motocrossviadal Szegeden A Szegedi Volán SC motoros szakosztálya július 14én, vasárnap délután 2 órától a repüíőtéri motocrosspályán rendezi meg az országos felnőtt I. osztályú bajnokság negyedik fordulóját. A 250 és 500 köbcentis géposztályban két-két futamot bonyolítanak le. A versenyen a magyar élgárda és a Szovjetunió crossozói mellett szegedi motorosok is rajthoz állnak. Az idei bajnokságban jól szereplő Kerekes László a 250-es, Szalma Ferenc pedig az 500-as kategóriában, indul a színvonalasnak, izgalmasnak ígérkező versenyen. Sportműsor Atlétikai sportnap A városi sportfelügyelőség július 10-én, hétfőn fél 6 órai kezdettel atlétikai sportnapot rendez a SZEOL AKpályán, az Edzett ifjúságért túmegsportmozgalom keretében. Az eseményre mindenkit szeretettel vár a rendezőség. VASARNAP Atlétika Országos meghívásos gyaloglóverseny, újszegedi liget, 8. Evezés Országos minősítő verseny. Ifjúsági Vízitelep. Előfutamok 8.45, döntök 14.30. Tömegsport Borgazdasági vállalatok versenye, DÉLÉP-stadion, Szőregi út, 9.30. Vasutasnapi versenyek Asztalitenisz: egyéni és csapatverseny, MÁV művelődési ház, 8. Labdarúgás: kispályás mérkőzések, Vasutas stadion. 9, Sakk: egyéni verseny, Nagyállomás, 8. Az Edzett ifjúságért mozgalom versenyei, Vasutasstadion, 8. Labdarúgás MNK-mcrközések; Üllés— Domaszék, Ullés 17, Barna. Előtte ifjúsági mérkőzés. Algyő—DÉLÉP SC, Algyő, 17, Marosmenti. Szőreg— Kossuth SE, Szőreg, 17. Halász. Deszk—Mihálytelek, Deszk, 17, Csányi. KSZV SE —Kinizsi Húsos, Kertész u., 17, Lengyel. Sz. PostásTápé, Postás-pálya, 17, Rácz. i <