Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-01 / 153. szám

8 Szombat, 1978. július 1: A júliusi Tiszatáj Kányádi Sándor Versek a vers körül című ciklusával nyit a folyóirat új száma, „megcsodáltam a nagyvilág / csodálni-valóan szép / kated­rálisait / de imádkozni csak i tthan / gyermekkorom öreg / templomában tudnék / ha tudnék" — olvashatjuk pél­dául az Egy zarándok nap­lójából című versben. A nyolc darabból álló ciklus a hagyományokhoz való kötő­déstől a modern formakeze­lésig és intellektuális tuda­tosságig a Kányádi-vers szinte minden lényeges jel­lemzőjét fölvillantja. Kiss Benedek, a fiatalabb költő­nemzedék egyik legtehetsé­gesebb tagja három új ver­sével szerepel. (Közülük a Szemem parazsa mellett cí­műt emeljük ki.) Orbán Ot­tó műveiben a fájdalmas és groteszk objektivitás mögött a kor, a történelem nagy* kérdéseivel való szembené­zés rejlik. Eőrsi István, Ró­zsa Endre és Sárándi Jó­zsef verseit is olvashatjuk a lap új számában. Az elmúlt év tavaszán megjelent hódmezővásárhe­lyi összeállításhoz hasonlóan, a Városaink-sorozat folyta­tásaként most Makó múltjá­val és jelenével öt íiás fog­lalkozik. Szervesen kapcso­lódik ehhez a tömbhöz az Erdei Ferenc munkásságát tárgyaló négy tanulmány. Tóth Ferenc a makói nép­élet jellemző mozzanatalt Miről írnak a magyar nyelvű szovjet lapok? A Szovjetunió júliusi szá­ma Közös iránytűvel cím­mel ir a magyar—szovjet ifjúsági kapcsolatok fejlő­déséről. Az Izsevszki Autó­gyár példáján arról tudósít, hogyan segítik a betanított es segédmunkás fiatalokat a magasabb szakmai és el­méleti képzegség megszer­zéséhez. s hogyan nevelik őket a gyár leendő vezetői­vé. Az űrfényképezés nyúj­totta földi lehetőségekről szól az Egy tó megismeré­se az űrből című írás. A betű mestere című riport az Athenaeum Nyomdába ve­zet, ahol a magyar nyelvű szovjet lapok is készülnek. A lap mellékletében olvas­hatunk a zoológusok asz­kanyija-novai paradicsomá­ról, az állatok elejtéséről, befogásáról. Egy írás arról szól, miként szövődött ba­rátság egy örmény meg egy magyar szobrászművész kö­zött. A lap munkatársa a jereváni gyermekképtár igazgatójával készített ri­jjortot. A Szputnyik legújabb szá­ma terjedelemben publi­kálja Leonyid Brezsnyev Kis Föld cimű feljegyzé­sét. A szerző a második vi­lágháború egyik ütközetéről mondja el hiteles vissza­emlékezését. A Találkozó llavannaban című írás a fia­talság nemzetközi találko­zóinak történetéről szól. Az olvasó meismerkedhet a közép-szibériai tájakkal, Dombaj havas ösvényeivel, a rákhalászok szigetével. A geokémikus diagnosztál cí­mű írás az érelmeszesedés problémáit tárgyalja. A vi­lágűrbe ... a földgolyón át című cikk kissé meghökken­ti kérdéseket tesz fel: át­fúrni, átlyukasztani a föld­golyót? Ez az ötlet talán már akkor megszületett, amikor őseink megtudták, hogy a Föld gömb alakú. Valóban, miért is ne lehet­ne megpróbálni? További címszavak: A maya indiá­nok titokzatos civilizáció­ja, Szárnyas terepjáró; A kihalásra Ítélt falvak sor­sa. A sportrovat az 1980. évi moszkvai nyári olimpiai játékok elé tekint. A Szovjet Irodalom 7. számában Vlagyimir Tyendr­jakov Holdfogyatkozás cí­mű regényét közli. Tyendr­'akov művei mindig olyan -onyolult erkölcsi konflik­usokra épülnek, amelyek em csupán elvi állásfogla­ást és szilárdságot követel­lek a hősöktől, hanem le­'íetővé teszik azt is. hogy megvédjék álláspontjukat. A Holdfogyatkozás cimű új re­gényének hőse Pável. olyan szituációba kerül, amikor problémáit a közösséghez fordulva tudja csak meg­oldani. A folyóirat két nyel­ven közli AlekszandLr Blok néhány versét. A bajkiáltó madár címmel fejezeteket olvashatunk Alekszandr Blok életéről és munkássá­gáról. A magyar filmmű­vészetről, kulturális kapcso­latainkról tudósítások, hí­rek számolnak be. A mű­mellékletben Irina Csepik szovjet portréfestő munkái szerepelnek. A Lányok, Asszonyok jú­liusi számában olvashat­juk, hogy Havannában négy­száz küldött képvisel a ma­gyar ifjúságot. A kulturális csoport száz tagja közül né­hányat bemutat a lap ri­portere. Az állam törődik az emberek egészségével címmel betekintést nyerhe­tünk a szovjet egészségügyi rendszerbe. Magyarországról évente több mint százezren utaznak a Szovjetunióba. Közülük keresett fel né­hányat a lap munkatársa. A hatmilliós példányszám­ban megjelenő Krokogyil cí­mű lap főszerkesztőjét, Jev­genyij Dubrovint interjúból ismerhetik meg az olvasók. Hogyan nevelik a szovjet óvodákban a gyerekeket? — erre a kérdésre ad választ az Együtt a szülőkkel cimű írás. válogatta össze, Szalay Fe­renc pedig a hagyma válto­zatos karrierjéről ír. Tóth Béla az egyik makói gyár­ról készített irodalmi ripor­tot. A bezárt tanyai Iskolák körüli gondokról szól Hor­váth Dezső írása. Makó szel­lemi életének jelentős alak­jairól rajzol emlékezetes portrékat Annus József (ENSZ-ülések a Lélek-cuk­rászdában). Tudomány és politika Erdei Ferenc mun­kásságában címmel Kulcsár Kálmán akadémikus a szo­ciológus és a politikus Erdei pályáját jellemzi. Forgó Ist­ván a képviselő Erdei Fe­rencre emlékezik, s kiadat­lan Erdei-leveleket is közöl. Tamasi Mihály Erdei Ferenc és a makói parasztság kap­csolatát elemzi. Erdei iroda­lomszemléletének vizsgála­tát Görömbei András úttörő tanulmánya végzi el. A ma­kói összeállítást Móser Zol­tán fotói is gazdagítják. A 90 évvel ezelőtt szüle­tett Füst Milánra emlékezik az Örökség rovatban Sík Csaba. Kis Pintér Imre ta­nulmánya a Füst Milán-líra mindeddig egyik legjobb be­mutatása. „A magyar kultú­ra sok nagy fényűzése közül az egyik, hogy máig nem fogadta be Füst Milán költé­szetét" — írja egy helyen a szerző. Polner Zoltán negyedik kötetéről, a Táncoltatóról Vasy Géza bírálata olvasha­tó a kritika rovatban. Pol­ner néprajzi gyűjtését (Föld szülte fáját...), melyet a Somogyi-könyvtár adott ki, Katona Imre méltatja. A So­mogyi-könyvtár további há­rom kiadványáról közöl kri­tikát a Tiszatáj. Hajdú Géza Vásárhelyi egyletek és könyvtárak 1827—1944 cimű munkáját és Péter László könyvét (Ady nálunk) Tég­lásy Imre ismerteti, Palásti Pál könyvecskéjéről (Csong­rádi házak oromdlszei) Ka­tona Imre ír. Recenzió jelent meg a makói Üttörö Tsz tör­ténetét feldolgozó kötetről (Halász Péter—Tóthné Loós Gyöngyi: Egy termelőszövet­kezet harminc éve), a Béké­si Élet repertóriumáról és Szentirmai László Egyetemi hallgatók Szegeden című könyvéről. A Művészet rovatban a sepsiszentgyörgyi színházi kollokviumról Ablonczy László számol be. A Műte­remlátogatás sorozatban Horváth Dezső beszélget a Makón élő Jámborné Balog Tündével. Kemence­vizsga Kifogástalanul vizsgázott Bélapátfalván az épülő új cementgyár első klinkerégető forgókemencéje. A nagybe­ruházás gépmonstrumát 72 órán át „hidegen" járatták. A háromnapos éjjel-nappali üzemi próbák pénteken fe­jeződtek be. Az öt méter átmérőjű, 65 méter hosszúságú hengeres acéltest alkatrészeit a Szov­jetunióban gyártották. A bélapátfalval cementgyár évente 1 millió 250 000 tonna cementet termel majd. (MTI) Újítómozgalom a közlekedésben Az MTESZ megyei szer­vezete, a Népi Ellenőrzési Bizottság, a Magyar Közgaz­dasági Társaság, a Közleke­déstudományi Egyesület és a Magyar Iparjogvédelmi Egye­sület Csongrád megyei cso­portja tegnap, pénteken dél­után előadást rendezett Sze­geden, a Technika Házában. Dr. Tihanyi Ernő, a Csong­rád megyei NEB általános elnökhelyettese beszámolt azokról a vizsgálatokról, ame­lyeket a közelmúltban tar­tottak a közlekedési vállala­toknál. Elmondotta, hogy az újítómozgalom jelentós ered­ményeket mondhat magáé­nak. Több helyen azonban problémák is mutatkoznak. Igen sok az elutasítás a pos­tánál, arra hivatkozva, hogy a megvalósításhoz szükséges anyagokat nehezen lehet be­szerezni, avagy viszonylagos csak az újítás. Az elutasítot­tak többnyire belenyugodnak a döntésbe, mivel csak esz­mei díjazásban részesülné­nek. Részletesen feltárták az eredményeket és hibákat a MÁV Szegedi Igazgatóságá­nál, a Volán 10. számú Vál­lalatánál, az AFIT XI. Autó­javító Vállalatnál, a KPM Szegedi Közúti Igazgatóságá­nál, a Szegedi Közlekedési Vállalatnál, a Szegedi Posta­igazgatóságnál és a Hódme­zővásárhelyi Közútépítő Vál­lalatnál. Az előadást követő vitában résztvevők több ja­vaslatot tettek. Olyanokat, amelyeknek megvalósítása serkentené az újitómozgalmat és lehetőség nyílna a tapasz­talatok cseréjére is. Erdei pihenő — városlakinak Az autósok könnyen kirán­dulnak, ha zöldre, pihenésre vágynak, a városlakó gyalo­gos azonban nehezebben szánja rá magát a hosszabb útra. A Dél-alföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság és az Erdőrendezőség Tarján, Fel­sőváros és a Csongrádi su­gárút mellett épülő új város­rész lakóinak panaszából ki­indulva városlakóknak léte­sített erdei kiránduló- és pi­henőhelyet a Bikató mellett. Talán könnyebben rátalál­nak, akik mozgási lehetősé­get és szabad levegőt keres­nek, ha elmondjuk, hogy a Csongrádi és a József Attila sugárút közötti területnek körülbelül a felezővonalán, de a körtöltésen kívül, a Töl­gyes utca folytatásaként vivő kis út mellett van egy kis erdő kőrisfákból és tölgyből. Közel kéthektárnyi terüle­ten hangulatos faépítmények, esőbeállók, asztalok és rönk­ből ácsolt padok várják a lá­togatókat, kirándulókat. A közeli napokban elkészül az erdei tornapálya, és a fákat, gombákat, madarakat ké­pekkel-táblákkal ismertető kis sétaút is. Az út másik ol­dalán található az iskolások nyári napközis tábora, a diá­kokra is gondolva az erdő szélén ülőkékkel körbe vett tábortűzrakó-, illetve szalon­nasütő-helyet is készítettek. Születésnapi • •• •• - /> koszonto Emelem poharam, aka­rom mondani lyukasztással érvényesített menetjegye­met az ön egészségére, kedves Szegedi Villamos, abból az alkalomból, hogy ma, 1978. július elsején tölti be hetvenedik életévét. Négyévi „kihordási idő" után, 1908-ban ezen a na­pon Indult el első útjára, tisztességgel folytatva elő­dei, az 1857-es születésű omnibusz, s az 1884-es ló­vasút pályafutását. A gaz­da, a Közúti Vaspálya Rész­vénytársaság elégedett lehe­tett már az ön gyermek­kori teljesítőképességével is: hat vonalon futott 38 ko­csival, 6 hétévesen már 7.7 millió utast szállított. Szép eredmény egy fiatalkorútól. Legszebb íérfikorában — emlékszünk rá —, 1955-ben 28 millió utassal, s 128 ezer tonna teherrel járta a város 30 kilométeres hálózatát. Még abban az évben szüle­tett kistestvére, az autóbusz négy vonalon futott, s noha akkor még úgy látszott, ve­télytársa lesz az ifjú csa­ládtag, később bebizonyo­sodott, mindketten életké­pesek, egymástól elválaszt­va is. Az élet sora úgy hozta, az ön szárnyait időnként meg kellett nyirbálni: a te­herszállításra alkalmasab­bak voltak a Zil-ek, IFÁ-k, a kitérősdl helyett gyor­sabbnak bizonyult a két­vágányú közlekedés, az azonban biztos: ön ma Is kitűnő egészségnek örvend. Igaz, szüksége volt néhány fiatalító kúrára, hogy pá­lyája a szó szoros értelmé­ben töretlenül ívelhessen. Üj ruhát is többször „var­ratott" a Szegedi Közleke­somogyl KArolyné felvétele dési Vállalat, ezek a sárga csuklósok igazán jól állnak önnek. Élettempójában is csak olykor mutatkozik fennakadás, akarom mon­dani járatkimaradás, de híggye el, alkalmankénti zsörtölődésünk megértéssel párosul. Tudjuk, hetven­évesen már joggal sajognak az elöregedett tagok, s 16,4 kilométer hosszú mai pá­lyáján évente 47 millió 660 ezer utas szállítása igazán nem csekélység, ráadásul épp ugyanannyi kocsival, mint hetven évvel ezelőtt. Ma, amikor jó egészséget kívánunk önnek valameny­nyl utastársunk nevében engedje meg, hogy köszönt­sük azokat is, akik ebben a hét évtizednyi munkálko­dásban segítőtársak voltak A villamosvezetőket és kar­bantartókat, a jegyellenőrö­ket és elektromos szerelő­ket, a takarítókat és a sta­tisztikusokat, a munkaver­seny-mozgalom szervezőit és résztvevőit, a mérnökö­ket és tervezőket, az ipari tanulókat és a nyugdíjaso­kat, s azokat is, akik a leg­fiatalabb rokon, a trolibusz megszületésénél bábáskod­nak. A kistestvér vllágra­jötte persze nem jelenti, hogy ön mostohagyerekké válik, szívós természetét Is­merve még sokáig rójuk majd együtt a kilométere­ket, ön. a Szegedi Villamos, s mi, az utasok, akiknek nevében jó minőségű vágá­nyokat, biztonsággal műkö­dő fedezőjelzőket, minél kevesebb hibás alkatrészt és vezetékszakadást, a ke­reszteződésekben, megállók­nál figyelmes utasokat — szóval biztató jövöt kíván Pálfy Katalin A pihciiu egy részlete Az erdei pihenő jól átgon- pen, a Vér-tó környékén és dolt program részeként ké- Szőregen is. A készítőknek szült, még ebben az évben két kérésük van: használjuk ^n°?UentaevakAköí: ^.séggel, hiszen nekünk nyékén, valamint a Rab- épült — és vigyázzunk rá, temető mellett, Ságváritele- mert a miénk. Tíz hónappal ezelőtt vo­nultak be sorkatonának azok a fiatalok, akik majd külor­szági egyetemeken, főiskolá­kon folytatják tanulmányal­kat. Honvédelmi törvényünk szerint nekik, mint előfelvé­teliseknek tíz hónapot kell szolgálniuk az iskola meg­kezdése előtt. Most telt le ez a tíz hónap, és ebből az al­kalomból tegnap ünnepséget rendeztek a szegedi Zalka laktanyában. A párt, a tanácsi szervek, a KISZ és a Hazafias Nép­fiont megjelent képviselői előtt Szeles János alezredes üdvözölte a leszerelőket, megköszönve helytállásukat. A parancsnokság és az ala­kulat pártbizottsága külön elismerését fejezte ki azért, mert az előfelvételisek ki­magasló eredményt értek el a katonai tudnivalók elsajá­tításában, a szolgálat telje­sítése, a harci felkészülésben és a politikai ismeretek gya­rapításában. Dicséret, elismerés illette a fiatal katonákat és elöljá­rólkat azért, mert a most le­szerelő állománynak több mint 60 százaléka elérte a Magyar Néphadsereg Kivál. Katonája címet, összesen ti­zenegy kiváló rajról és öt kiváló szakaszról tettek err lítést az ünnepségen, és e egy alakulatnál valóban 1 emelkedő sikere a kollek: munkának. Ezzel az ere ménnyel Kata János őrnr. egysége ezúttal másods­érte el és kapta meg a Ma gasabb Egység Élenjár Zászlóalja büszke címet. Az impozáns katonaün­nepségen a parancsnokság i' tanulást kívánt a leszerelők­nek külföldi tanulmányaik, hoz, amelyek megkezdése előtt most rövid pihenőre 'lesz idejük.

Next

/
Thumbnails
Contents