Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-06 / 157. szám

4 Csütörtök, 1978. jfflius 6. 4 Coppélia magyar módra A moszkvai Sztanylszlavsz- — folytatta a koreográfus — kij Nyemirovics-Dancsenko a klasszikus balett egyik legzenész színház régóta jó ismertebb alkotását, Delibes kapcsolatokat ápol Magyar- Coppéliáját mutatjuk be. A országgal. Ez a színház mu- klasszikus müveket soha tatta be Kodály Háry Já- nem a magunk „múzeumi" nos című dalművét —a szer- formájában idézzük fel, minSM5 jelenlétében. dig újat keresünk bennük, Nem sokkal később Buda- úgy, hogy az eredeti mű elpest vendége volt Lev Mi- gondolásait megtartsuk, hajlov, a színház rendezője, — Talán meglepetést szeraki Sosztakovics Katyerlna zünk a közönségnek, mert IzmaJIova című operáját ál- Coppéliánk alapvetően malitotta színpadra az Opera- gyar előadás. Ügy találtuk, házban, a OO-as évek elején, hogy Delibes zenéjében ehA balettegyüttes is ven- hez megvannak az utalások, dégszerepelt mér Magyar- hiszen a zeneszerző a diverorszagon. a Szegedi Szabad- timentó központi témájául lérl Játékokon Pugni „Esme- csárdást választott. A cseralda" című balettjének új lekményt áthelyeztük Maváltozatával és Pejkó szov- gyarországra, és az egész jet zeneszerző „Jeanne d'Arc" előadást ebben a szellemben balettjével. állítottuk színpadra. E. SztenAlekszeJ Cslcslnadze, a berg díszlettervező tanulmáazínház vezető koreográfusa nyozta a magyar építészetet, elmondotta az újabb ven- viseletet, életmódot. Koreogdégszcreplésről, hogy Idén a ráfusként Jómagam lehetősémagyar közönség teljesen get kaptam arra, hogy ebben megfiatalított balettegyüttes- a balettben bemutassam a ael találkozik. nagyszerű és eredeti magyar A színház egyébként 1928- táncokat. A folklórt terméban alakult, s születésétől szetesen nem közvetlenül alszellemi kapcsolatban állt az kalmazom, de alaposan meg orosz színház reformátorai- kellett azt ismernem, vul, Sztanylszlavszkijjal és — A színház Budapesten Nyemlrovlcs-Dancsenkóval. la fellép, egyfelvonásosokból Két lelkes fiatal, NylkolaJ összeállított balettesttel. A Holin koreográfus és Vikto- műsorban Hacsaturján és rtna Krlger magdntáncosnő Mlnkusz balettjelből adunk olyan kollektívát szervezett, elő egy részletet és szerepel amely elsősorban szovjet a Johann Strauss zenéjére szerzők müveit tűzi mflso- készült „Strausslana" is. rám. Galina Bcljajeva — Most. Magyarországon (BUDAPRESS—APN) W v 1 • il L11 fí vasár Iparfejlesztés Vietnamban A vásár olyan, mint a jó Itt is vannak legtöbben, azzal is megkéreti. Sokóig műsor, mindig találni benne kisgyermekesek, szép lányok, gondolkodik, aztán kiteszi a újat. De a régi mondás sze- ráérők, nézelődők. A bejárat- bankókat. Tetszik neki a rint minden vásárban meg- tói végig, ameddig a szem Bimbó. található a vak, a süket meg ellát. A vevő ls tudja, hogy el- termelésének aránya még a bolond. Aki nem hiszi, jár. Annyi a nép, mint a mecs- adó az állat. Majd ad ő érte 35:65 százalék volt. Manapjon utána. Mondjuk a kiste- csen! Vigyázva kerülgetik a 18 ezret ls, de előbb megnézi ság ez az arány — az ipar hatvanas években Vietipari és mezőgazdasági leki vásárban. Kilenc órára beáll a vó- vásár arról ls nevezetes kezd járja a vásárt, szinte a látsár. Aki ezután jön, annak lenni, hogy mindig vízben szat kedvééért — de szeme csak látnivaló jut. Eladhat, van- A gyakorlott vásárba- sarkából figyeli a kiszemelt sarat, a tócsákat. A kisteleki alaposan. Többször is körbe- : javára — évről évre módosul. Űj iparágak fejlődnek ki az egykori agrárországban. A Hanoi Transzformái Fejlődik a könnyűipar ls. A textilgyárak a tavalyinál várhatóan ezer tonna fonal' lal és egymillió méter textiAztán a zsibvásár! Itt van ' liával többet gyártanak az minden. Mária kelengyéjétől | idén. A testvérváros hírei vehet, de az mér nem a szá- Járó el se indul a háziladik állatot. Mert az Is lehet benmítása szerint alakul. Ilyen- nélkül; bedobja az autó fa- ne a rafinéria, hogy mások kor már háromszor körbele- raba a gumicsizmát meg a meg se kérik, nagyon hizlalt, hetne palánkolni a teret Apátot. nak tűnik. Lehet, hogy valaautókkal, annyi van. Hasal- Az állatvásáron most is mi baja van, azért adja el nak, hűsölnek vagy éppen térdig ér a latyak. Csak az — jár az esze körbe —, az napoznak a masinák. Jár oda, akinek muszáj. Az ilyen micisapka alatt sok gó„ úton a lovak szügyig járnak gyi van. Még az is megfor- j mai. Először is sátorok, amed- a iében) imbolyog, himbálód- dul a vevő agvóban: ránézés. a azern ,eIlat- Benne mé" zik a gumikocsi, röfögnek, re ennél már becsületesebbet zcskalács szívtől a belebujos visítanak a malacok, a fúva- is akasztottak, azért nem árt kengurus dzsekiig, minden. r08 meg káromkodik. Orrán- az óvatosság. Vandornépség, akár őseink. 8Záján szidja az időt meg Nemcsak a szomszédos falu- más azt ls aki kitalálta a hál Írlttok kDn—, T-,., , * ls- BK1 Kllalalxa 3 minuen. ivxaria Keiengyejeiui | ból jöttek, hanem még Du- vásárt Sajnálja a lovakat _ Carter zakóiéig akármi kflométereket \ rékfestóV ^ Van Jószá* bőven'A De Sfkáb" rokni, dunyha-1 sza k™«ké rőliö tt Az a™ ,Patt°g az °6t°r'. * huzat, esőkabát meg munkásktn na a karnzwtSTS éUa8U parlpa gangosan frocs- nadrág. Bajuszos bácsi nem kínálja a keményített kek köH patájával a vizet. Lovas akar találn macára iönnileréíenTne^rmutaLte'r k0CSlk' hórtóji foRatok tele Sni va! n™£. Máraz leségemnek, jól mutatna ben. malacokkal a másik részen. ne. Nem haragszik, mert A szép, jó súlyban levő sülnem kell. Az ura izzadós, kö- dőket sokan nézegetik. Egyik vér ember, elnyúlva hfivösöl ládánál ugratják a gazdát: a ponyva alatt. Rámordul. _ Hallod-e, Imre, tán — Ne erőltesd, mindjárt Pumpálod ezeket a jószágopakolunk. kat, hogy ilyen dagadtak? Ez az életük: pakolnak és . ~ .Nem a' f f*,elt piacolnak, akár a többi, a *ajtája ** A nézegetéstől művlrágos, a farmerkereike- híznak. Nézze csak maga is, ELÜV^VS^A" Sbb SeS^ndt SV kettőszázért, de száznyo.ctÜk ° Sfk" maguknak a J* j"1 *fk; hat^ ^ magan * még a vályút is, és csak azért na,~ hozták a piacra, mert már A jobb oldali szomszéd sok volt otthon. ügyet se vet az alkura. Ül A középső „tisztáson", a tovább a talicskán, rákönyö. marhavásáron, mint sok ha- köl a bőröndre, de azért jobjóduda, úgy bőgnek az álla- ban alábújik az ernyőnek, tok. Az egyik zsemlyeszínű- Mázlista, gondolja magában, re alkudnak. — Nem csúfolom, adja tizenötért, Itt a foglaló. torgyárban például nemrégiben három új 100, 320 és 560 kV-os transzformátortípus gyártását kezdték meg, amelyek a Mekong-delta vidékének mezőgazdasági üzemeit látják el villamos áramötödiket próbálja, ugyanabból a fajtából, ugyanabból a méretből. Az árus negyven év körüli, kövérkés, fekete asszony. — Ember, egyik jobb, mint a másik. Nézze csak ezt, jó az én szemem, olyan ez, mintha magára szabták volna. Próbálja föl, odaadom helyeket pecsenyesütők és a büfék közelében. Jó a szimatuk, érzik, Itt harap a magyar! A MAFILM stúdiója forgattak „Barátságunk" példamutató magatartásáért Odessza és Szeged testvéri címmel. Az iskolában gon- és a „tanulásban" elért sikapesolatát bemutató színes dosan őrzik Kádár János, az kereiért A bizonvitvánv köíilm forgatását tervezi. A MSZMP KB első titkára le- . - . . .. film készítéséhez Szeged vá- veiét, melyben a klub tiszte- lapjam rajzoK^ ros tanácsa és ipari vállalu- let'beli tagjává választásáért vágások, kézimunkák. A „Jó tal nyújtanak támogatást. Az mond köszönetet. A tanulók útra" elnevezésű ünnepen kíodasszai városi tanács az oiyan S7Wvjet katonákról ls sérik a gyerekeket az iskolá^t^rSS^iíSd^ gyűjtenek . adatokat. akik és a forgatócsoport munkáját. reazt vettek a testvérvaros A film fölvételei hez az felszabadításában. odesszai filmesek ls készülődnek. Magyar barátaikkal együtt írják a forgatókönyvet és egyeztetik a forgatás tervét. • Az odesszai egyetem rektora, Viktor Vasziljevics Szerdjuk nemrég a „Vecsernyaja Odessza" (Esti Odeszszu) számára nyilatkozatot adott, melyben hangsúlyozta az odesszai és a szegedi egyetem közötti sokéves, gyümölcsöző együttműködést. Az odesszai egyetem kilenc tanszéke a szegedi egyetem kilenc tanszékével tart fenn szoros kapcsolatot. Az odeszszai egyetem csupán az elmúlt öt. év folyamán ötvenöt munkatársát küldte Szegedre előadásokat tartani, közös tudományos kísérleteket végezni, s hogy tudományos fokozatot szerezzenek. 190 odesszai diák vett részt szegedi termelési gyakorlaton. Odesszában ugyanennyi szegedi oktatót és hallgatót fogadott az egyetem. A szegedi és az odesszai egyetem történeti tanszékel a két város és a két. 1 estvéregyetem együttműködéséről könyvet állít össze, vendszerezvén az eddig e témáról megjelent cikkeket. * Az 58. sz. odesszai általános Iskolában több mint 15 éve működik a „Magyarország Ifjú Barátai" elnevezésű klub. Tagjai magyarul tanulnak, tanulmányozzák Magynrország történetét, ismerkednek a baráti ország szocialista épitőmunká jávai, kultúrájával és művészetével. Az Ifjú odess/aink. valamint a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium és a Gagarin Altalános Iskola tanulói között állandó a kapcsolat. Az odesszai amatőrfilmes diákok 1976 os szegedi útjuk alkalmával filmet la * Néhány odesszai óvodában a „végzősök" — tanúiba. Ilyenkor a „végzett" óvodások énekelnek, táncolnak, szavalnak, játékos sportversenyeken, vetélkedőkön mérik össze ügyességüket. Az óvoda vezetője minden mányaikról életükben elő- „végzősnek" átnyújt egy isször — „bizonyítványt" kapnak. A bizonyítvány első oldalán tulajdonosának nagyméretű fényképe látható, majd köszönet olvasható kolatáskát, az óvodában eltöltött Idő emlékére. Az odesszai sajtóból válogatta: Mihail Iljas A bal oldali meg kap az alkalmon, kotorász a ponyván a kacatok között: — Jó emm.„rt„ „lt „, ber, nem menjen el nadrág— Tudja mit — fordítja el Urhanm!;r zt - •„;,, • szíj nélkül, Ilyen korban már fejét a másik -. menjen ^^ Délfelé a kocsmában már a innen messzire, ne is mérgesítsen! Ennyi pénzért el sem engedem a jászoltól, nagy a zaj. Füsttel, meleggel Mondtam már: húszezer fo- emelkedik a hangulat. Ügy szokott lenni, hogy ilyentájt már a pofon ls előkéredzkerint ennek az ára. Nyomatékképpen veri a térdét, úgy mondja: itt va. kuljak meg, ha engedek! A vevő nem tágít, ilyen beszédet elenged a füle mellett. Közben szakértelemmel gusztálgatja az állatot, hátát simogatja, orrába nyúl, szétfeszíti a száját, belenéz, nincs-e foghíja, óvatosan a hasa alá tapogat: rugós-e. A gazda haragja már. Szándékot dlk a nadrágzsebből. De azért komolyabb baj nem történik, különben is a rendőrdzsip biztonságból arrafelé köröz. Ennek a vásárnak is biztos meg volt a maga vakja, süketje meg a bolondja, mert biztos volt, aki nem nézte meg, mit vett, volt olyan, akinek hiába beszéltek, hogy se komoly ne azt vegye meg, és biztolát a félka- san volt olyan is, akinek telA leglendületesebbnek mégis az építőipar fejlődése mondható. 1977-ben 131 ipari üzemet és 750 ezer négyzetméter lakást építettek. Ennek megfelelően növelik az építőanyag gyártását: az idei terv 986 ezer tonna cement, négyezer millió tégla és cserép, 15 millió köbméter homok, kétmillió tonna mész termelését irányozza eló. (BUDAPRESS—VNA) a rézbányászat bátosban. Ismeri már a faj- jesen mindegy volt, mire adtáját. Az ilyen vevő sokáig ta a pénzt. nézegeti, „ráküld" mást is, Majoros Tibor A színesfémek az értékesebi? fémek közé tartoznak, amely ország rendelkezik ilyen tartalékokkal, igyekszik fejleszteni, am?ly pedig nem rendelkezik, jelentós összegeket kénytelen behozatalára fordítani, mert színesfémekre mindenütt szükség van. A rézbányák és a rézbányászat fejlesztésének kérdéseivel foglalkozott egyik idei ülésén a lengyel kormány is. Határozatot fogadtak el, hogy az ágazatban gyorsítják a beruházások ütemét Mindenekelőtt a legnica—glogowi körzetet építik ki, mivel innen a nagy finomságú elektronikus réz gyártásához tudnak több nyersanyagot nyerni. A Jelentős rézérctartalékokkal rendelkező Lengyelországban ezeknek a beruházásoknak a révén új lendületet kap a színesfémipar fejlődése. (BUDAPRESS—INTERPRESS) Gémes Esxter: Mindig magam 67. Egyszer bekopog a postás, kopertás levelet hoz. Kl írhat? Sehonnan levelet nem várok. Csengelel pecsét. Asszonyom! — villant át rajtam. Az is volt Nagyon kedvesen meghívott, két hétre. A lányok ünneplóruháit kellett volna kitakarítani. Nem volt kedvem menni, de a pénztelenség miatt mennem kellett. Méghozzá az uram is veszekedett, amiért elmentem. Qtt voltam két hétig, az asszonyom gavallérosan meg is fizetett, 20 pengőt adott, holott azelőtt egész hónapra kaptam annyit. De még akkor is mindig nyaggatott, hogy menjek vissza hozzá. Nekem ígérhetett volna akármit, én az ő elvével nem kevertem volna az enyémet. Még egy hónapi munkát biztosított, amit idehaza csináltam meg, Az egy csillagmintás konyhagarnitúra volt, amit idehaza kézimunkáztam. Pamutot Szegedről hoztam, a Márton lányok kézimunkaüzleteből. Mikor ő bent járt, kifizette a számlát. Ami kimaradt fonál, nekem adta. Még most is megvan n belőle készített kézimunkám. Ezért a munkáért 15 pengőt kaptam. Már mikor beszeltünk, nem szűnt meg visszacsalni. Egyszer azt mondtam neki: — Asszonyom! Az anyám háza nem otthonom volt, az anyósom háza sem, az asszonyomé sem. Szolga voltam mindegyikbe. Amibe most lakok, az tele van sanyarúsággal, de mindegyiknél édesebb, mert ez az én otthonom. Szépen összejött 40 pengőm. De mit rejtegettem én azt! A férjem meg mindig a nyomomban járt, kutatott utánam. Kénytelen voltam a testvéremékhez kivinni, hogy valahogy el ne csenje, mert annak marsot írtak volna a hátára, ha megkaparinthatja. Milyen jó volt a lemondó, szigorú nevelés, csak most jutott eszembe, hányszor szerettem volna déligyümölcsöket venni. Le tudtam róla mondani. Már el is számítottam, mit veszek a 40 pengőn. A tavaszi kisteleki vásárt tartották, 1932. áprilisában. Ide mentem el Csányi sógoromékkal, akiknél a pénzem is volt. Kocsival mentünk el. Vettem két malacot, választásiakat, 6 pengőért, két bárányt 3 pengőért, egy előhasi kecskét is vettem 10 pengőért, meg húsz darab kislibát 4 pengőért. A rongypiacon székeket, tepsit, lábast stb. Még eleséget is vásároltam a jószágnak. Egy kotlóstyúkot adott az anyám, az már a kiscsirkéket ki is költötte, 22 darabot. A magunk élelmére nem költöttem semmit. Ügy gondoltam, annak ki kell jönnie a napi keresetből, ha térden állva, csúszva keressük is meg. Mikor hazaértem az állománnyal, az uram se nem örült, se nem szidott meg. Mivel ez a lehetőségem meg volt nekem is, hogv jószágot tarthatok, ezért állítottam be a magjószágot. A község csak nagyon csekély legeltetési díjat követelt. Jól is ment az egész jószágtartás, mind ki lehetett válogatni: ki kié? — csak a kacsákat nem. Az mind egytestvér volt, nem marakodtak, így sok vitára adott alkalmat. Én aztán ezeket megsemmisítettem. Pedig három hónap alatt készek voltak, keresztbe volt a szárnyuk. Rengeteg béka, vizl borjú, hal, pióca stb volt, s van azokban a gödrökben. Ennyi encsömbencsöm jószághoz pásztor is kellett. Hoztam egy menhelyi gyereket. Nagy Jenőnek hívták. Tízéves volt, 6 pengőt fizetett az állam tőle. Ez a fiú legeltette a jószágokat. Nagyon jó gyerek volt. öt testvére élt Sándorfalván. Még itt elmondom a történetét. Nagyon szerette a varrógépet hajkurászni. Megengedtem neki, meg is olajozta (amit én nem szerettem csinálni). Tizennégy éves korában elvitték tőlem, pályaválasztásra. A gyermek a férfiszabóságot választotta. Mikor felszabadult. elment Franciaországba, onnan Kanadába. Levelezett a testvéreivel is. és velem is, de 42 évea korában Kanadában meghalt. Ezzel be is fejezem erről a menhelyi gyermekről az elbeszélést. Kukorica-, krumpliföldeket fogtam, harmadából. Igen ám, csakhogy ezekre csak a kiadásom volt, meg a munkám, amit ebből kaptam, télire való élelem volt. Annak, hogy varrok, híre ment, hoztak javításokat, pénzt nem kértem, élelmet, tejet, tojást, krumplit, kását stb. Az erdőbe már nem jártam, hoztak az asszonyok varrásba, úgyhogy tűzrevalóból nem volt hiányom. Jól voltam a szappannal, amit még Veszelkáéknál főztem. Hetenként két darabot eladtam, bolti cikkeim kielégítette. Az uram semmit nem dolgozott, hol Szegeden, hol Balástyán, hol Baktóban, mindig oda volt. Sőt mi több, olyan csetepaté volt napirenden köztünk, hogy még most is felháborodva gondolok rá. Nem is egyszer tettlegességre került sor közöttük. Említettem, hogy egy fejős kecskét vettem , a vásárban. Aranyos, kis, okos, rókaszínszőrű kecske volt. De adott ám tejet is, sokat. Azon a jó sós füvön megszaporodott a teje. Semmi gondom nem volt a konyhai tejtermékekre. Tej, túró, tejfel, far hó, kalácshoz, levesekhez, kávéhoz. Akkor sem túlzok, ha azt írom, hogy dúskáltunk a tejben. Amint szokták mondani, az ördög soha nem alszik. Valamelyik agyalágyult, pihent eszű ember ettn'álta, hogy: — Bandi! Neküd egy asszony nem is ölég? Köll fogas, van a knlanod hova akasztani 1 A te tükröd nésv lábon íár! N"köd nem köll fénvképészhön monta! Mindön ánatnak adott az isten szemérömtakarót. csak a kecskének nemi Igv gúnyoltak. Amikor hazaiött. azzal á'lít be: — A kecskét két nap alatt eltakarítsd a háztul! — Még két év múlva se! Dehogy is váltam volna meg tőle. mikor olyan finom kalácsokat'lehetett a tejével sütni. — Mögértötted, mit mondtam? (Folytatjuk.)