Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-29 / 177. szám

Szombat, 1978. július 29. Magyar—jugoszláv gazdasági tárgyalások Szegeden Murákról 1 a KNEB K* űr és árelienorzés .(JJJUL Mf.BüNAftOONi SAJAM (Folytatás az 1. oldalról.) hiszen ez fontos gazdasági érdeke mind a két félnek. A közeli kapcsolatokban lényegesnek ítélem meg Szeged és Szabadka példáját. A szegedi és a szabadkai ipari vásárok alkalmasak arra. hogy bemutassák a két ország gazdaságának fejlődését De olyan fórumok is ezek a vásárok, ahol nem csupán a termelés eredményeit állítjuk a közönség elé, hanem Glkaimat teremtenek a két fél tárgyalásaihoz, üzletkötéseihez is. Első ízben látogattam el a Szegedi Ipari Vásárra, s igen gazdag kiállításnak lehettem szemtanúja. — Korábban szó volt arról, hogy jugoszláv áruházat építenének Szegeden, mit hallhatnánk erről? — Nem vetettük el a tervet. Az elképzelésünk az, hogy Szegeden, esetleg Kecskeméten is áruházat építünk, mondom —, hogy az idei a tárgyalásokat folytatjuk az minden tekintetben felülmúlilletékes magyar 6zervek a korábbiakat. Elsősorban képviselőivel. a korszerűség és számos új — Vannak már kezdeti lé- termék került előtérbe a vápések a termelési együttmű- sári bemutatkozáson, míg az •• Néhány határ előző vásárokon a kommerszA Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken Dajka Ferencnek, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete főtitkárának. a KNEB tagjának előterjesztése alapián megtárgyalta az újítómozgalom helyzetével és fejlesztésének lehetőségeivel foglalkozó országos vizsgálat tapasztalatait. A népi ellenőrök hét ágazat 180 vállalatánál és 90 szövetkezetnél, valamint az érintett minisztériumoknál, főhatóságoknál és az Országos Találmányi Hivatalnál vizsgálták és értékelték az 1974. évi kormányrendeletben biztosított lehetőségek kihasználásának taoasztalata. it. Ezenkívül 3500 dolgozó véleményét, s a párt-, a szak- .. _ _„ . . .,,„,.,, ,, szervezeti és a gazdasági veLátogató a C ' payilimb^ a jugoszláv kiállítóknál. zet6kkel folvtatott beszélgeBalrol jobbra: Nikola Kmezics es Faluvégi Lajos j tések tapasztalatait is felhasználták az összefoglaló értékeléséhez. A KNEB a ie ködésben is. menti magyar és jugoszláv termelővállalat közös megoldásokat talált. Volna-e nagyobb lehetőség a kooperációra? — Egy gondolattal visszatérnék a bevezetőben említettekre: a magyar és a jugoszláv kapcsolatokat legutóbb Tito és Kádár János elvtársak tárgyalása és a kiadott közös közlemény világosan rögzítette, megszilárdította és megalapozta. Az utóbbi években éppen e politikai célok végrehajtásán és megvalósításán munkálkodunk. Az eddigi eredmények jók, de hangsúlyozom, bőven vannak még kiaknázatlan leárukat állították ki. Sok ú.i cikket láttam a HÖD. GÉP-től, például a paradicsomszüretelő kombájnt. a kenderiparnál, az építőanyag-iparnál, de sorolhatnám tovább a bőripart és másokat. Ezzel a Szegedi Ipari Vásár jellege nem csak a kereskedelemnek ad lehetőséget. hanem a gazdasági munkának, s az exporttevékenységnek is. Mivel itt a vásáron szép számban jelennek meg jugoszláv szer. vezetek, arra is kiváló alkalom a találkozás, hogy tanuljanak egymástól a termelők. Például a magyar vállalatok tanulhatnak a jugoszláv hetőségek mind a két olda- élelmiszeripar csomagolásáhetővé tesznek. Ennyit mondhatok, s a szegedi vásárról csak elismeréssel tudok nyilatkozni — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát Faluvégi Lajos pénzügyminiszter. * A vajdasági delegáció és Csongrád megye vezetői dél. után a megyei tanácsházán lentést elfogadta, s elnökét megbízta, hogy azt a javaslatokkal együtt a Minisztertanács elé terjessze. A lakosság bútorellátásának utóvizsgálatára készült programot Dobos Sándorné. a KNEB tagia. a Goldberger __ Textilnyomógyár igazgatóba tárgyalásokat folytattak a"! terjesztette elő. A KNEB Ion. Mindannyiunknak azon kell dolgoznunk, hogy tartalommal telítődjenek közös programjaink, e célért dolgozunk mi, vajdaságiak és a Csongrád megyeiek is. Mi, a kormányszervek támogatjuk és elősegítjük, hogy a vajdasági jugoszláv vállalatok és ból. a konfekcióipar és a cipőipar termékeiből is, mert ők e területen előbbre járnak. A kereskedelem is üzletkötési lehetőségeket találhat a szegedi vásáron. Azt tapasztaltam itt hogy mindkét fél részéről nagyobb a kereslet és a kínálat is. vamagyar vállalatok között 1jJ"lint.az üzletkötési szánbővüljenek a termelési kapcsolatok és a harmadik piacon közösen is megjelenjenek. Remélem, hogy jövőre a szabadkai vásáron, majd az azt kővető szegedi vásáron már konkrétabban és több kooperációról számolhatunk be egymásnak. Végül engedjék meg, hogy még egyszer köszönetet mondjak a Szegedi Ipari Vásár vezetőinek, kiállítóinak és minden dolgozójának a baráti fogadtatásért, azért hogy bemutatták a kiállítást. További sikereket és eredményes vásárokat kívánok — fejezte be nyilatkozatát, kérdéseinkre adott válaszait Nikola Kmezics. Faluvégi Lajos pénzügyminisztert, a magyar—jugoszláv kormányközi gazdasági vegyes bizottság magyar tagozatának elnökét is megkérdeztük, mikor és milyen kapacitású jugoszláv építőipari munkákra számíthatunk. — Jelenleg is dolgoznak hazánkban jugoszláv szakemberek. s nekünk szükségünk van a további előnyös lehetőségek kihasználására. Hogy hol, mikor és mit építenek jugoszláv partnereink, az attól is függ, hogy nekünk hol van szükségünk gyors és hatékony beruházásra. Olyan területek élveznek előnyt, ahol a mi lehetőségeink szűkösek. mert azt is figyelembe kell venni, hogy a jugoszlávokkal dollár elszámolásunk van. Elmondhatom, hogy nekünk előnyös a jugoszláv építőipar munkája, áruházak, szállodák, esetleg ipari létesítmények fölépítésénél. — Mi a véleménye a szegedi ipari vásárról, hogyan értékeli ezt a kiállítást? — Én többször láttam már a Szegedi Ipari Vásárt. s számomra most meglepetés — s nem dék. mint amennyit a két ország közötti kontingensek lekét terület, a határ menti árucsere, gazdasági, kereskedelmi és termelési együttműködés időszerű kérdéseiről, további bővítésének felada. tairól. lehetőségeiről. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, a magyar—jugoszláv kormányközi gazdasági vegyes bizottság elnöke és Nikola Kmezics külön tárgyalásokat folytatott a magyar és a jugoszláv gazdasági kapcsolatok jelenlegi helyzetéről, a két kormány előtt levő keretszerződés részleteiről. * Az ipari vásárt tegnap, pénteken is sokan fölkeresték, a látogatók száma meg. haladta a százezret. A 100 ezredik látogatónak — Lakatos Zoltánnak és feleségének, valamint kislányuknak a vásárigazgatóság és a Pécsi Kesztyűgyár adott át ajándékokat. jóváhagyásával a népi ellenőrök a napokban megkezdik a bútorgyártás és -forgalmazás helyzetének vizsgálatát. A népi ellenőrök legutóbb hat évvel ezelőtt vizsgálták meg a lakosság bútorellátását. ennek választékát és minőségét. Most arra keresnek maid választ, hogy a bútortermelésben és alapanyagellátásban. a forgalmazásban, a szállításban és a javításban érintett szervek, vállalatok milyen intézkedéseket tettek a lakosság színvonalasabb ellátásáért, és ezek milyen eredménnyel jártak. Az 1972-es tapasztalatok azt mutatták, hogy az érdekelt vállalatok kapcsolatai nem voltak „felhőtlenek", s emiatt nem tudtak folyamatos ellátásról, megfelelő választékú és minőségű bútorról gondoskodni. Szökőkút a Dugonics téren ősszel kezdik — tavasszal végzik Mint már hírt adtunk róla. új szökőkutat építenek Szegeden, a Dugonics téren. A szegedi nagyárvízi szökőkút gondolatát a Magyar Hidrológiai Társaság vetette föl. s jelenleg a kiviteli terveken dolgoznak a Szegedi Tervező Vállalatnál, Tarnai István építész és munkatársai. Az épülő áruház más jelleget ad a térnek, s ezért találták időszerűnek a városrendezők az új kutat. Már 1879-ben is volt a Dugonics térnek szökőkútja, sőt most is van. de olyat szeretnének. amely többcélú, és akkor is jól mutat. ha nem működik. A tervezett szökőkút a sugaras, körgyűrűs várost idézi, amely körül a padok a körgátat jelképezik. Ugyanis a közel 25 méter átmérőjű medencét padokkal veszik körül. Belsejét négy sorban körbefogják a lépcsők, mint régen a görög színházakat a nézőtér. Másfél méter mély belsejét' csonkakúp alakúra formálják. Az alsó kör átmérője 15 méter lesz. Az építést idén ősszel kezdik az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság emberei. A maketten, a fényképen jól kivehető, kis fantáziával már el is képzelhető az átalakított, a megváltozott tér. A Kárász utca közepétől. annak vonalában áll majd az új szökőkút, mögötte magaslik az áruház. Most Az ember gyanakvó természetű. Különösen, ha úgy fizet a cipésznél talapalásért, a cukrászdában a süteményért, az üzletben a ruháért, hogy nincs föltüntetve az ár. Ilyenkor elgondolkozik azon: az árakat valójában ki ellenőrzi, kinek kell el'enőrizni? A vásárló, a vendég ... Nyilvánvaló, hogy az árellenőrzés hatósági feladat, és erre a megfelelő szerveknek megvan a jogosítványuk. Többek között a megyei és a helyi tanácsok szakigazgatási szerveinek is kötelességük, hogy az árakat ellenőrizzék. Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények növekednek. Ez volt az egyik summázata a közelmúlt tanácskozásának, amikor a megyei tanács végrehajtó bizottsága áttekintette: a szakigazgatási szervek hogy állnak feladatuk magaslatán, milyen aZ árhatósági ellenőrzés? Egyébként ez a téma nemcsak a közelmúltban, hanem gyakran szerepelt a napirenden. A szakigazgatási szervek árhatósági munkáját a kormányhatározatokon kívül a megyei pártbizottság állásfoglalásai is meghatározzák, segítik. A megyei tanács végrehajtó bizottságának megállapítása szerint az árelienorzés hatékonysága nagyon sokat javult, így jobb lett az árfegyelem és ezt leginkább az állami szektorban lehet észrevenni. Az ellenőrzés színvonalemelkedésében közrejátszott, hogy a vizsgálatok elemzőbbek, kritikusabbak és differenciáltan alkalmazzák a különböző szankciókat. Az is a kedvező változások közé sorolható, hogy a társadalmi ellenőrök száma tovább gyarapodott. A szakigazgatási szervek ezzel a tevékenységükkel a fogyasztók érdekeit védik. Oldalakon lehetne sorolni, hogy mi tartozik ebbe a fogalomkörbe. Feladata az ellenőrző szerveknek többek között a lakosságnak nyújtott ipari szolgáltatások díjtételeinek vizsgálata, az árdrágítás. 6úlycsonkítás megakadályozása, a helyszíni termelői árelienorzés. Vagy: az árszínvonal csökkentés a kereskedelemben nagyobb részt a kockázati alap felhasználásával valósulhat meg. A vállalatok, szövetkezetek egyes cikkeknél, az ártervekben előirányozhatják, hogy a haszonkulcstól eltérnek és keresik a módját, hogy csökkentsék a fogyasztói árszínvonalat. Az árellenőrzésnek többek között ezt is vizsgálni kell. Sőt ösztönzik a vállalatokat, hogy a fogyasztói árszínvonal csökkentésének lehetőségét továbbra is a keresletkínálat összhangjának megteremtésévej, az árkockázati j alapnak a társadalmi érdekkel összefüggő felhasználásával, a készletgazdálkodás javításával keressék. Nem lebecsülendő ez, hiszen a különböző engedmények kereskedelmi akciók a lakosság megtakarítását növelik, ami tavaly például az élelmiszereknél 2,4 miillió, a ruházatnál 35,8 millió, a vegyesipari cikkeknél 20,3 millió forint volt. Az ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy az árképzésre — alkalmazásra vonatkozó jogszabályokat a vállalatoknál elég jól ismerik. Általában megfelelő képzettségű szakemberek gondoskodnak arról, hogy az előírásokat betartsák, végrehajtsák. A szövetkezeteknél sajnos más a helyzet, kevés az árszakember és emiatt több a mulasztás. A vizsgálatok gyakori és tipikus hibának tartják a mezőgazdaságban, hogy elavultak az árképzési szabályzatok és hiányosak a nyilvántartások. A kereskedelemben javult a fogyasztói érdekvédelem, kevesebb a vásárlók megkárosítása. , Az ellenőrzések során nagy figyelmet fordítanak a zöldség-gyümölcs felvásárlási és fogyasztói árak képzésére. A központi és helyi intézkedések hatására tavaly a bolti és piaci zöldségárak kedvező hatást váltottak kl a lakosság körében. A növekvő számú vizsgálat ellenére a vendéglátóiparban még mindig gyakori a fogyasztók megkárosítása, annak ellenére, hogy a szabálytalanságok elkövetőivel szemben a szankció soha nem marad el. Általában az ellenőrző szervek arra törekszenek, hogy a feltárt hiányosságokkal arányos, következetes és differenciált legyen a felelősségre vonás. Figyelembe veszik a mulasztás nagyságát, társadalmi veszélyességét, tudatos voltát. A hatóságok a felelősségre vonás mellett vállalatoknak, szövetkezeteknek segítséget nyújtanak a szabálytalanságok megelőzésére. Különböző tanfolyamokat, továbbképzéseket szerveznek az ellenőrök részére. A végrehajtó bizottság több esetben folyamodott a gazdasági bírság kiszabásának kezdeményezéséhez. A megyei bíróság a testület valamennyi indítványát megalapozottnak találta. A felelősségre vonás és a szankciók mellett a jogtalanul elszámolt összegek visszatérítésére is kötelezték az illetékes szövetkezetet vagy vállalatot. Ezeknek az intézkedéseknek kétségtelen a pozitív hatása és hozzájárultak az árfegyelem megszilárdításához; ami az állami és a magánszektorban észrevehető. H. M. Az üzemi demokráciáról még úgy néz ki, hogy az új udvariassagbol i kut „belelóg" az egyetem Fotómontázs a nagyárvízi előtti járdába. Ha a nagyáruház felépül, úgyis meg. változik a tér forgalmi rendje, s úgy tervezték: a járdát „tolják" az egyetem épülete felé. így szép lesz a környék. Több elképzelés látott napvilágot a vízsugár irányára. Automatikusan vezérelhető fényeffektusokkal, hangjátékokkal is variálható lesz a spriccelő víz. Több fokozatúra tervezik a vízjátékot. Ha elzárjál? a vizet, a medencében diákrendezvényeket, ballagásokat, könyvnapi programokat is tarthatnak. Somogyi Károlyné felvétele szökőkút makettjéről kisebb színjátszó csoportok, kórusok is pódiumnak használhatják a medencét. A lépcsőkön közel 300 ember fér el. A szökőkút formai egységet alkot az egyetem eklektikus főhomlokzatával, és várhatóan egyik színfoltja lesz a városnak. A bontással, a földmunkákkal, a vasbetonszereléssel együtt több mint ötmillió forintba kerül majd az építkezés. Ha a vízgépészeti munkáknál nem lesz fennakadás, jövő tavaszra elkészül az új szökőkút. M.T. a N/M-ben Még hatékonyabbá, tartalmasabbá kell tenni az üzemek demokratikus fórumainak működését — állapította meg a Nehézipari Minisztériúm vezetőinek pénteki értekezlete, amely négy nagyvállalat — a Taurus, a Biogal Gyógyszergyár, az Országos Bányagépgyártó Vállalat és a Dunai Kőolajipari Vállalat — vezetőinek beszámolói alapján áttekintette az üzemi demokrácia fórumrendszerének kialakításában és működési feltételei megteremtésében szerzett tapasztalatokat. A vállalati szabályzatokban általában körültekintően határozták meg a demokratikus fórumok feladat- es jogköreit, a gyakorlatban azonban még előfordulnak párhuzamosságok, amit gondosabb előkészítő munkával kell elkerülni. Általános tapasztalat, hogy növeli a dolgozók aktivitását, ha látják, hogy javaslataikat a vállalat figyelembe veszi, megvalósítja, s akkor is válaszra méltatja, ha indítványuk valamely oknál fogva nem valósitható meg. A Nehézipari Minisztérium vezetőinek értekezlete az idén elsőként az ágazat négy trösztjének vezetőit számoltatta be az üzemi demokrácia fejlesztéséről, s ezt a rendszert folytatva őszi ülésén újabb négy nagyvallalat jelentését vitatja meg.