Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-01 / 153. szám

8 Szombat, 1978. július 1: n háztartástól a pártéletig Amikor 22 évvel ezelőtt hátat fordított Pálfi Lászlóné a csak háztartásbeli munkának odahaza, és bekerült az újszegedi szövőgyárba a cérnázó üzembe, majd a keresztorsózógép mellé állították, álmában sem gondolta volna, hogy valamikor 1300 dolgozó, közöttük elsősorban a kommunisták képviseletében beleszólhat a gyár gazdasági és politikai életébe. Csomózott, ahogy a gépe irama diktálta, ahogy a norma megkövetelte Neki sem volt könnyű beleszokni a közös munkahely rendjébe, egyáltalán összhangba hozni önmagában és a munkájában a kollektív életformát és akaratot, illetve feloldódni benne anélkül, hogy az egyén, az egyéniség elveszne benne Akkor még nem, ma már tudja: ezt úgy sikerült elkerülnie, hogy éppen a közösségért végzett munkában formálódott, öltött határozott arculatot egyénisége. Meglepődött, amikor éppen őt, az üzemrész legkésőbben odakerült dolgozóját választották meg szakszervezeti bizalminak. Ettől fogva azok ügyesbajos dolgát képviselte, akik mellette szóltak, hogy beszéljen helyettük minden fórumon, ahol csak hallathatja hangját. Gond, probléma akkor is volt elég, küszködve geppel és anyaggal a jobb kereset reményében. A cérnázó üzem akkori párttitkára hamar felfigyelt Pálfi Lászlónéra, aki munka után nem sajtálta az időt társadalmi elkötelezettségétől. Akkor még egy évi tagjelöltség volt a pártban. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy meg lehessen tanulni a párttagsággal járó kötelezettségeket, és addigra 'az is nyilvánvalóvá vált, hogy a kiválasztás alapos-e, a kiválasztott érdemes-e a párttagságra. Pálfiné érdemesnek bizonyult rá olyannyira, hogy röviddel utána műhelybizottsági titkánként magasabb fokon és szélesebb hatáskörben végezte a szakszervezeti munkát, de akkor már pártmegbízatásként. Erről az időszakról ezt mondta most: — örültem, ha bármit sikerült megoldani, legyen az közösségi, vagy egyéni probléma. Nem szerettem függőben hagyni dolgokat és nemet mondani sem, de olykor meg kellett tenni, ha olyanok voltak a körülmények. Annak idején ebben a gyárban is csúcsvezetőség irányította a pártalapszervezetekben a kommunisták munkáját. 1966-ban Pálfi Lászlónét megválasztották a csúcsvezetőség titkárának, amely lényegében azonos az üzemi pártbizottság titkárának tisztségével, amelyet ma — az MSZMP XI. kongreszszusa után — betölt, csak nagyobb, felelősségteljesebb hatáskörben. — Megijedhettem volna a még nagyobb feladatoktól — emlékezett most vissza —, ha nem érzem mellettem azokat, akik előlegezték bizalmukat a munkámhoz. Akkor tanultam meg, amely ma is elvem és gyakorlatom, hogy a legerősebb üzemi pártbizottság és végrehajtó bizottság tevékenysége mellett is a legfontosabb: egybehangoltan dolgozni az alapszervezeti párttitkárokkal. Rajtuk, az alapszervezet vezetőségén múlik minden határozatunk maradéktalan végrehajtása. Ha ők jól dolgoznak, akkor nincs, vagy kevesebb a probléma. Nyert ügyünk van, ha gazdasági és politikai célkitűzéseinket megértik és megértetik a párttagsággal, amely tekintélyével magával tudja ragadni a pártonkívülieket. Munkánk úgy hozta, hogy sokszor találkoztam már Pálfinéval, főleg üzemi tanácskozásokon. Most elnéztem a maga egyszerűségében, ahogy beszélt, mintegy ars poeticáját adva saját pártmunkájának, munkastílusának, emberismeretének. Azon tűnődtem, honnan merít nap mint nap erőt felelős posztja betöltéséhez. Hogy mindig jókedélyű, mosolygós arcú és bizalmat kelt maga körül akkor is, ha vitában tisztulnak le a véleménykülönbségek, azt másoktól tudom róla. Azt is, hogy két fiút nevelt, sőt már unokájának is örülhet. Otthon olyan munkamegosztást kellett meghonosítaniuk, amely őt, a feleséget és anyát biztonsággal segítette és segíti egy nagyüzem gazdasági és politikai életének vitelében. Amikor reggel eljön otthonról, tudja, hogy tegnap mit hagyott meg mára a munkából, és hogy holnap milyen feladatokat kell megoldania a közösség erejével. Kommunista - műszakok alatt azonban félretesz minden „hivatalos" teendőt és a cérnázóban odaáll a gép mellé kötözni. Nem felejtette el a munkaműveletet, mint ahogyan azt sem, hogy honnan jött és mit várnak tőle. Arra a legbüszkébb, hogy a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést még a keresztorsózógép mellett kapta, és a Szakszervezeti Munkáért ezüst fokozatát is. Az üzemi pártbizottságban és végrehajtó bizottságban többen ott vannak már, akiket ő nevelt, s akik előtt az ő példája vonzó. Lődi Ferene MEDOSZ-ülés Szentesen Tegnap délelőtt a MEDOSZ Csongrád megyei Bizottsága ülést tartott a Pankotai Állami Gazdaság újvárosi kerületében, amelyen megjelent és felszólal az országos központ képviseletében Füleki Sándor. A két ülés közötti munkáról Sulyok József, a MEDOSZ megyei titkára tájékoztatta a testület tagjait. A soron levő feladatok közül a dolgozók rendszeres munkahelyi informálását hangsúlyozta, mint az üzemi demokrácia erősítésének fontos mozzanatát. Az ülés további részében fő napirendként tárgyalták a munkavédelem és üzemegészségügy helyzetét a Pankotai, valamint a Szegedi Állami Gazdaságban, egyúttal megyei értékelést is adtak ebben a témában. Az írásos beszámolóhoz szóbeli kiegészítést fűzött Pásztói Lajos, a Szegedi ÁG igazgatója, majd válaszolt a testület tagjainak kérdéseire, akárcsak Geréby József, a Pankotai Állami Gazdaság igazgatóhelyettese. Az említett két gazdaságban sokat emelkedett az elmúlt időszakban az üzemi balesetek száma. A testületi ülésen olyan állásfoglalás született, hogy erősíteni kell a szakszervezet ellenőrző és operatív tevékenységét az üzemi balesetek csökkentésére. Sulyok József összefoglaló szavai után jelentés hangzott el a tömegpolitikai oktatás tapasztalatairól, majd a tes• tület egyéb tájékoztatókat I hagyott jóvá. A MÉSZÖV küldöttközgyűlése Acélra jobb ellátása Tan" cselnek! értekezlet a Parlamentben Az üzemekben és a gyárakban az eddiginél fokozottabban ellenőrizzék a munkavédelmi előírások megtartását, és szigorúbban járjanak el a felelőtlen mulasztók ellen — hangsúlyoztak a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácselnökök értekezletén, amelyet pénteken tarDiplomakiosztó ünnepség a rendőrtiszti lőlskolán Az idén mintegy 200 hallgató végzett — ezúttal az ötödik évfolyamon — a rendőrtiszti főiskolán, ahol pénteken tanévzáró és diplomakiosztó ünnepséget tartottak. A tanévzáró ünnepségen — amely a Himnusz hangjaival Pártunk Központi Bizottsága 1978. március 15-én tárgyalta a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetét; ugyanakkor meghatarozta a továbbfejlesztés feladatait. Szó volt a többi között a fogyasztási szövetkezetekről is. A Központi Bizottság a termelésszervezés javítására, a terménértékesítés zavartalanságára és a feldolgozás fokozására hívta fel a szövetkezeti mozgalomban dolgozók figyelmét. A fogyasztási szövetkezetek Csongrád megyei szövetségének elnöksége tegnap a Tisza-szállóban küldöttközgyűlésen vitatta meg tennivalóit. Vitaindítót Ocskó Imre, a MÉSZÖV elnöke mondott. A legfontosabb cél a la- adata, hogy differenciáltan kosság ellátásának javítása, állapítsa meg, milyen terA zöldségtermesztésben pél- mékszerkezet az optimális, iául valamennyi ÁFÉSZ- A tapasztalatok ugyanis azt nek az a legfontosabb fel- bizonyítják, hogy karfiolból, ^mam^^^bimbós kelből és padlizsánból kevesebbet termelnek, mint amennyire piaci igény van. Törekedni kell arra is, hogy egyes növényfajoknál — paradicsom, paprika — olyan fajtákat termesszenek, amelyek eltérő termesztési idejűek, tehát biztosíthatják a folyamatos ellátást. Szeged környékén az utóbbi időben igen sok gondot okoz az áttelelő saláta termesztése. Űj fajtákra volna szükség. Az állattenyésztésről szólva mondotta: szükség volna, hogy a nagytestű, nagy húshozamú galambokat tenyészszék. Feladatként állapította meg: növelni kell a sertésfelvásárlást. Kiemelte az előadó az ÁFÉSZ mezőgazdasági tagcsoportjainak szerepét. Ezek a megfelelő irányítás mellett ma már az ellátás 40 százalékát biztosítják. Továbbra sem szabad elfeledkezni arról, hogy a fogyasztási szövetkezeteknek milyen integrátori szerepük van gazdálkodásuk megszervezésében. Egy-egy kisgazdaságból ugyanis nagyon nehéz átlátni azt, hogy milyen termékekből mennyire van szüksége egy-egy városnak, megyének. tottak Papp I.ajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével a Parlamentben. Az üzemi balesetek és a munkavédelmi helyzet alakulásáról Főcze Lajos, a SZOT osztályvezetője tájékoztatta a résztvevőket. kezdődött — Benkei András belügyminiszter a végzős hallgatók feladatairól szólva hangsúlyozta: idősebb elvtársaikkal vállvetve, magas fokú politikai elkötelezettséggel védelmezzék az alkotmányos rendet, dolgozó népünk szocializmust építő munkáját. Az ÁFÉSZ-ek létérdeke, hogy megteremtsék termékeik értékesítési biztonságát. Ezt csak úgy érhetik el, ha tervszerű munkával felmérik a keresletet, az áruszükségletet, s gondolnak a több csatornás értékesítés lehetőségeire is. Nagy szerepe lehet annak, ha több éves szerződések alapján termelhetnek. Ocskó Imre elmondta azt is, hogy a kistermelők csak akkor fognak igazán kedvvel termelni, ha helyben is megvásárolhatják a számukra szükséges eszközöket, anyagokat, hozzájutnak a megfelelő vetőmaghoz, palántához, szaporítóanyaghoz, fóliához, növényvédő szerhez. Ennek természetesen az is feltétele, hogy a takarékszövetkezetek kölcsönnel is segítsék a kisgazdaságokat ebben a tekintetben. Ahogyan a küldöttközgyűlés elején Vass Imre, a MÉSZÖV elnökhelyettese is emlékeztetett reá. két nap múlva rendezik meg világszerte a szövetkezeti napot. Ez az alkalom is tükör tulajdonképpen, hogy a megye szövetkezeti mozgalma megmérje önmagát Eredményeik nyilvánvalóak, de- nagy feladatok állnak előttük. A küldöttközgyűlésen ott volt Perjést József, a megyei pártbizottság munkatársa, Farsang Lászlóné dr., a megyei tanács osztályvezetője és Dinnyés József, a SZÖVOSZ főosztályvezetője is. Ugyanezen a napon, ugyancsak a Tisza-szállóban a fogyasztási szövetkezetek belső ellenőrzésének továbbfejlesztéséről tanácskozott az ÁFÉSZ, a takarékszövetkezeti és a lakásszövetkezeti választmány is. Szövetkezők napja H

agyomány, hogy július első vasárnapján világszerte szövetkezeti napot tartanak. A világ 66 országának több mint 330 millió szövetkezője emlékezik e napon a szövetkezeti gondolatra. Felmérik azt is, hogy milyen célok megvalósításáért fogtak össze, s mit sikerült abból megvalósítaniuk. És számba veszik azt a sokoldalú hozzájárulást, azokat az időszerű feladatokat, amelyekkel a szövetkezeti öntevékenység, a kölcsönös segítség, a társadalmi, gazdasági haladás nagy ügyét szolgálják. A világ szövetkezőinek közösségéhez erős szálakkal kapcsolódik a nagy múlttal rendelkező magyar szövetkezeti mozgalom. A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének a mi szocialista szövetkezeteink országos érdekképviseleti testületei is tagjai. Szövetkezeti mozgalmunk képviselői helyet kaptak az SZNSZ vezető szerveiben és a különféle bizottságaiban, és tevékenyen, a többi szocialista ország képviselőivel együtt egyre hatékonyabban befolyásolják a nemzetközi szövetség működését. Tevékenységük, s a szövetkezeti mozgalmunk eredményei is hozzájárultak ahhoz, hogy egyre növekvő az érdeklődés a világban szövetkezeteink iránt. Minden negyedik felnőtt korú magyar állampolgár tagja egy vagy több szövetkezetnek hazánkban. A szövetkezetek foglalkoztatják nálunk az összes keresők egyharmadát, és állítják elő a nemzeti jövedelem 24 százalékát. A magyar szövetkezeti mozgalom fejlődésének alapját a párt XI'. kongresszusán a fejlett szocialista társadalom megteremtése érdekében kialakított elvek, feladatok, távlati célok, a kongresszuson megerősített lenini szövetkezeti politika képezi. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetéről szóló márciusi központi bizottsági határozat a szövetkezetek széles körét is érinti. A határozat megállapítja: „A szövetkezetek mint szocialista közösségek, kedvezően befolyásolják a falu társadalmi, gazdasági életét. Meggyorsult a falvak általános fejlődése. Változott a falusi eletmód, emelkedett a kulturális és a műveltségi színvonal." Pártunk és államunk minden segítséget megad a szövetkezeteknek a társadalom érdekeivel megegyező céljaik eléréséhez. Ez érthető, hiszen az 1370 mezőgazdasági szövetkezet állítja elő például a mezőgazdasági termelés 72 százalékát. A termelőszövetkezetek jelentősen közreműködnek a belföldi ellátásban, az export árualapok növelésében, a szövetkezeti parasztság életszínvonalának fejlesztésében, s fontos segítői a munkás-paraszt szövetség erősítésének. Növekvő szerepet tölt be a 908 ipari szövetkezet az állami ipart kiegészítő, a piacképes exporttermékeket, és a hazai áruválasztékot bővítő termelésben, és a szolgáltatási tevékenység ellátásában. A fogyasztási szövetkezetek a kiskereskedelem 33 százalékát bonyolítják le, a mezőgazdasági termékeknek pedig mintegy 20 százalékát vásárolják fel. A 313 takarékszövetkezet a lakossági betétállomány 12 százalékát kezeli, a hitelezéssel fontos termelési, szolgáltatási tevékenységet segít elő. Az 1400 lakásszövetkezet csaknem 160 ezer lakást kezel, évente pedig 5000 lakást ad át. A magyar Országos Szövetkezeti Tanács felhívással fordult a nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából hazánk szövetkezeteihez. Ebben a felhívásban emlékeztet arra. hogy a szövetkezeteknek úgy kell szervezniük az idén is a tevékenységüket, hogy a népgazdasági tervekkel összhangban álló éves célkitűzéseik maradéktalanul teljesüljenek. Ezt azonban csak akkor képesek elérni, ha nagy gondot fordítanak az intenzív irányú fejlődésre — céltudatos üzem- és munkaszervezést, a korszerű vezetést alkalmazó, az erőforrásokat mindinkább kibontakoztató — gazdálkodásra. A szövetkezetek törekedjenek kiváló minőségű termékek előállítására, ezzel is segítsék az ország exportterveinek a teljesítését. A közös célokat akkor lehet csak megvalósítani, ha az eddiginél is fokozottabban használják fel az egymással, valamint a többi társszervvel való együttműködés lehetőségeit. A termelés fő lendftője továbbra is a szocialista munkaverseny, érthető tehát ha még nagyobb figyelmet fordítanak a munkaverseny kiszélesítése, a szocialista brigádok munkájára. C

sakis a munka, a termelékenység hatékony javítása hozhat további sikereket. Ez teremti meg az alapját a szövetkezeteink további erősödésének, s a szövetkezeti tagok boldogulásának. És így növekedhet szövetkezeti mozgalmunk rangja, tekintélye a világban. A nemzetközi szövetkezeti nap jó alkalom arra, hogy a nemzetek közötti barátsági és gazdasági kapcsolatok tovább szélesedjenek, s még eredményesebben vegyék ki részüket a magyar szövetkezetek is a nemzetközi munkamegosztásból, eredményesen működjenek közre a béke és barátság megteremtesében. Cserkúti Ferene Országgyűlési bizottság ülése A fő termelőágazatokban meggyorsult a termelés növekedése, a nemzeti jövedelem is a tervezettnél gyorsabban, mintegy 8 százalékkal emelkedett — summázták a tavalyi eredményeket az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának pénteki ülésén. Bővült a külkereskedelem, a lakosság jövedelmei 10 százalékkal emelkedtek, és 8,9 százalékkal több árut vásároltunk, mint 1976-ban. A költségvetés hiánya kismértékben meghaladta az előirányzatot, s ebben nagy szerepet játszott, hogy beruházásra a tervezettnél jóval többet fordítottak. Az idén is kedvezőtlenül hatott népgazdaságunkra a további cserearányromlás. Az ülésen az országgyűlés állandó bizottságainak az 1977. évi költségvetés végrehajtásáról és a népgazdaság fejlődéséről kialakított állásfoglalásaikat ismertették a bizottságok képviselői. Pesta László a szociális és egészségűéi bizottság véleményét tolmácsolta. Javasolta, hogy az egészségügy távlati fejlesztési tervének megvalósítása során minél több. a közgazdasághoz is értő szakembert vonjanak be az irányításba.