Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-26 / 174. szám

4 Szerda, 1978. július 26. 4 Jogászok a termelőszövetkezetekben Ezekben a napokban a megye 75 termelőszövetkezetében, a halászati szövetkezetben és a szakszövetkezetekben nemcsak a betakarítás oly fontos teendőivei foglalkoznak. Kivétel nélkül minden tagszo ve tkeze tünkben a vezetőségek megtárgyalják a már elfogadott alapszabályokhoz szorosan kapcsolódó, munkaügyi, munkavédelmi, működésiszervezeti és egyéb belső szabályzatokat. Az elmúlt hónapokban a tagság mindenütt alaposan megismerkedhetett az új rendelkezésekkel, és a téeszek számba vették saját üzemi tapasztalataikat, elképzeléseket és lehetőséu jogpropaganda gelket ta. A munka jelentős h°Sy közérthetően részét a szövetkezeti jogászok vállalták és végezték el. A jogtanácsos igen fontos szerepet tölt be a téeszekben. Tevékenysége sokoldalú és nem merül kl csupán az úgynevezett jogi teendők ellátásában. Az új szövetkezeti jogszabályok a jogtanácsost változatlanul az elnök közvetlen irányitása alá helyezik. Nyomatékosan hangsúlyozza a törvény, hogy a téesz vezetősége és vezetői olyan ügyekben, amelyek a törvényességet érintik, | vábbá a gazdálkodás körében kötött szerződéseknél és egyéb jogi kérdésekben nem dönthetnek a véleményének kikérése nélkül. a szövetkezetekben átmenetileg gyengült a társadalmi ellenőrzés. és ez itt-ott fegyelemsértéshez, gazdálkodási hibákhoz, a közös tulajdon megsértéséhez vezetett." A szövetkezetekben tehát a társadalmi tulajdon védelme területén is bőséges a jogászi feladat. Sajnos, még mindig okoznak nagyobb összegű károkat a szövetkezeti tulajdon rovására. Megemlítjük, hogy a parlagföldek művelésbe vonása, a földhasználatra vonatkozó jó koncepció, szerződések kidolgozása jogi feladatként is valósuljon meg. A belső feladata, felvilágosítsanak mindenkit, nemcsak a jog, hanem a kötelezettségek oldaláról is. Egyszóval adjanak módot az embereket érintő rendelkezések szélesebb körű megismerésére is. a jogi vizsga előadóikat letételére. a szakJogászi feladat továbbá a tagok egyéni és kollektív érdekvédelmében az aktív közreműködés, tanácsadás, a belső feszültsegek feloldo/.ásában való jogi szorgoskodás, de mindenekelőtt a ^ társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek megfelelő egyeztetése és tiszteletben tartása. Helytelen jogtanácsos J?011*. ba °'yan szemlélet honosodna meg, mely szerint a tárgyalásokon való részvétellel, jogi képviseJól működő közös gazda- lettel, az ebből keletkező ság ma már elképzelhetetlen akták és ügyek mennyisélő-. esetleg mellókfoglalko- gével mérnék a szövetkezeti zésú jogtanácsos rendszeres jogászi munkát Napirentevékenysége nélkül. Jelen- den van országosan is az leg megyénk mezőgazdasági ipari üzemekben jól bevált szövetkezeteiben mindenütt jogsegélyszolgálatnak a betevékenykedik jogász. E vezetése, amely várhatóazam pontból a legjobban el- an a TESZÖV-ök gondozáKöszönettel tartozunk a Magyar Jogász Szövetség megyei elnöksége szövetkezeti tagozatának, a megyei és a területi tanácsok szakigazgatási szerveinek, és nem utolsósorban a Megyei Főügyészség és Bíróság vezetőinek és munkatársainak azért a segítségért, amelyet a szövetkezeti jogászaink szakmai és jogpolitikai fejlődése érdekében konzultációkkal, előadások tartásával, nyújtottak. Szövetségünk annak érdekében, hogy előmozdítsa a tagszövetkezetek törvényes működését, a tagok jogainak, kötelezettségeinek érvényesítését, és fejlessze a jogvédelmet, megfelelő súlylyal segíti a termelőszövetkezeti jogászok érdekvédelmét Fontosnak tartja anyagi és erkölcsi megbecsülésüket, és kéri tagszövetkezeteit, javítsák tovább a jogászok munkájához szükséges üzemi feltételeket, hogy tevékenységükkel még eredményesebben Járuljanak hozzá szövetkezetük gazdasági és társadalompolitikai céljainak eléréséhez. Dr. Farkas Miklós, a TESZÖV titkárhelyettese Négykerekű vadász Fékez, megáll, utolérem. Nyúlok a kilincsért kiszalad a kezemből. Gázt adott a sofőr, elporol mellettem a nagy dög ZIL. Hú,z méterre újra kigyullad a féklámpa, villogó jobbra, megáll. Én is. Eltelik vagy két perc, senki nem mozdul. Egyszerre hirtelen kivágódik a volán felöli ajtó. — Mi van öreg, beijedtél? Na, futás! Rápillantok az ég aljára, vöröslőn bukik le a nap. Fél órája egyetlen jármű. Futok. — Elvinne? — Ugrás! Igyekezz! Csendőrpertu. Nem szeretem. Van vagy negyvenöt — apám nem lehetne, havernak meg öreg. Döntöttem. Visszategezem. — Mennyire mész? Felkapja a fejét oldalt fordulva végigmér. Sértődöttség, fölényesség tükröződik borostás arcán. Nagysokára szólal meg. — Hány éves vagy te, öreg? — Huszonkilenc. Megenyhül a képe. — Nem látszik. Gondoltam is, hogy no már megint egy — Erre nyista forgalom, mi? Szobrozhattál volna hajnalig, míg valaki elvisz. Mennyi ideje állsz? Egy órája, kettő? Hát persze, kettő is van már. Legyek hivatalból hálás? Rendelésre? — Most jöttem, tíz perce sincs. Pett! Mia fenéért nem hagyom meg az örömét mikor máknak kéretlenül is megadom, ami a lelkének kijár. Mégiscsak 6 visz eL tek. — ZIL-lel vadászni? — No és? Kinek mi van. Nem telik tízezer forintos puskára! A nyulat meg az én gyerexeim is szeretik. A melósgyerekeknek is jár, vagy nem? — Tilalmi idő van — Nekem?! Inkább a csend, mint a vita. Vesztes partiba nem érdemes belefogni. 0 szólal meg egy idő után. — Olyan, mint a rodeó, Enyhí- észen kell lenni. Őzzel még csak egyszerűen megy a do* — Nem fáraszt az esti ve- log. Meg se látszik a lökházetés? Lement a nap. rftón. Durr neki, aztán onstd — Van reflektor. ki a bélit Ha még pislog, ruBezárkózott. Az utat bá- gós kést a tarkóba. A nyúl múlja, megszűntem számára, nehezebb. Elszalad, ha nem Hallgatunk. Szörnyű úgy nem vigyázok, vagy cigarettapaszólni, hogy belül szavak, pírt csinál belőle ez a nagy mondatok, kl nem mondható marha kerék. Ha odaérek, gondolatok kavarognak. Jaj, megbillentem a kormányt — csak már otthon lennék. Ancsa ideges: mire csengetek, harmadszor melegíti az ételt. Döcögünk, kerülgetjük a szűk aszfaltút gödreit Sehol egy élőlény. — A szentségit! Kacsázik a hatalmas autó a bogárhátú úttesten. Nekivágódok az ajtónak, kezem taknyos. Gimnazistának néz- kapaszkodóért kalimpál hasztelek, olyan gebe vagy. talán. Megijedni sincs időm, így ni —, jobbra, balra és kopp a nyúl, ott fetreng a padkán. Csak a lába törik el, ha jól centi zi ki az ember. Jobbra, balra, így ni. Mi van öreg, majrézol? Nagyot röhög, hogy dobál a kocsi, mint egy gyapjúzsákot — Hallottad már sírni? — Kit? — Nem kit! Mit A nyulat — Nincs túl hízelgő; modo- olyan gyorsan történik. Kop- Sír. Ügy, mint a gyerek. Allűröd ... — Ez van, öreg. Elakad az el sem kezdődött beszélgetés. Sértődötten hallgatunk, csak a halk, egyenletes motorzaj tölti be a fülkét. Máskor andalító, most nyomaszt. Megtörni nem merem a ránk telepedett csendet a jégpáncélként ránkfagyott szótlanságot. Miért vett fel, ha nem szível? pan a fejem az üvegen, baromi erős ez a légfék. — Mi történt? Leugrik, rohan az elemlámpával a hátsó kerekekhez, világít a kocsi alá. Visszajön. — A szentségit, semmi! — Majdnem elütöttünk valamit? — Meglógott a bitangi — Nyúl? — öz. látott tereéghez tartozunk. A téesz-jogtanácsoe munkaköre igen alapos jogi iámereteket és széles körű társadalom-szövetkezetpoli ti kai, nem utolsósorban jogpolitikai és mezőgazdasági tájékozottságot kíván meg. Nem csupán perekben, vitás ügyekben képviselik a közös gazdaságot, hanem igyekez- segítését nemcsak szaknek megelőzni a pereket és mai, hanem fontos szövetsz összeütközéseket. Jól to. kezetí)olitikía feladatnak is vckonykednek a már említett . . . , . . szabályzatok elkészítése mel- teklntl- Kívánatosnak tartlett a köz- és küldöttgyűlési ja, hogy a szövetkezetekben döntések jogi előkészítésé- dolgozó jogászok valaben, aktívak e témában a sában, irányításával, esetleg jogi iroda létrehozásával indulhat Mindez az átlagosnál nagyobb feladatok elé állítja majd az üzemi jogászokat is. Szövetségünk elnöksége a jogi és jogvédelmi munka vezetőségi üléseken is. Mivel részt vesznek e testületek illésein, figyelemmel kisérhetik a téesz termelési-, árut-s szerződéses kapcsolatait, a jogok és a kötelezettségek érvényesülését is. Szükséges és elengedhetetlen, hogy senki se kívánja a jogászoktól a hézagok, a jogi kiskapuk keresését, hanem tekintsék őket olyan munkatársaknak, akik azért dolgoznak, hogy a téesz tevékenysége megfeleljen a törvények és a szocialista gazdálkodás elveinek. A jogtanácsosoknak nincs joguk törvénytelen ügyletet vagy manipulációt fedezni, mert a Jogszabály erejénél fogva a törvénysértésekért személyükben ta felelősek. Ne legyenek esetként sem „minden lében kanál", ne akarjanak mindenhez érteni. Sajnos emiatt már törvény előtt is álltak jogászok, hiszen van igen jó és kitűnő szakember a szövetkezetekben, de tegyenek meg mindent a jogszabályok helyes alkalmazásáért, és a belső jogvédelem színvonalának emeléséért A TOT III. kongresszusán Kádár János elvtárs mondotta: „Gyakori még, hogy a jogok és a kötelességek nem egységesen érvényesülnek, még mindig sok a formalitás. Ezeknek a hibáknak is szerepük van abban, hogy mennyien letegyék a jogtanácsosi képesítést adó állami jogi szakvizsgát Célszerűnek tartanánk, ha szövetkezeteink köteleznék Nukleáris gyógyszerek A Dubnai Egyesült Atomkutatóban előállított ciklotron izotópokat a Drezdai Orvostudományt Akadémia nukleárbiológiai szakán használták. Először állatkísérleteket végeztek, majd a későbbiek folyamán embereken is hajtottak végre vizsgálatokat Ma már atomreaktorokban előállított nukleáris gyógyszereket is alkalmaznak. Dubnában először szovjet szakemberek együttműködésével vizsgálták meg a ciklotron orvostudományi alkalmazását Alkoholellenes mozgalom Régi hagyományai vannak Több erélyes rendszabály vet Bulgáriában az alkoholelle- gátat az alkoholizmusnak. Az nes mozgalomnak. Az első iskolák közelében lévő vemabsztinens társaságot 1869- déglőkben csökkentik a szeben alapították Karlovóban. fizesital-klnálatot Déli 12 Az országban szervezetten és óráig nem lehet szeszesitalt eredményesen küzdenek az vásárolni. Egyre több alkoalkoholizmus ellen. hőimentes italárut kínálnak A mozgalom fő szervezője a boltok, alkohol helyett az Országos Mértékletességi . Bizottság, amelyhez több , ** alkoholellenes mozgamint 3000 megyei, városi és lom «»PJ*> az „Absztinencia" falusi bizottság tartozik, hetente kétszer jelenik meg Részt vesznek a mozgalom- 124 000 példányban. Propaban a fiatalok is, akik az gandakiadványok és tudomé„absztinens ifjúsági klubbok- nyos előadások százai ismerba" tömörülnek. Az üzemek- tetik az alkohol káros hatáben többezer alkoholellenes saít Az elmúlt néhány évbizottság tevékenykedik. ben 24 000 kiállítást rendezA társadalmi összefogást tek. (BUDAPRESS — SOFIállami támogatás erősíti. APRESS) kor az elsőt elütöttem és leszálltam érte, belém állt a félsz. A szentségit, mondom, alám került valami cigány purdé? Kerestem, de nem láttam senkit. Visszamegyek a kocsi elejére, ott a nyúl. Az rítt. Hát én olyat nevettem, azt hittem, ott menten összecslnálom magam. Ul a nyúl seggen, oszt sír. Eltört a medencecsontja biztos, mert csak úgy nyiklett, nyaklott a hátulja. Dűl jobbra, dűl balra, sír. No, a rohadás jöjjön réd, engem ijesztgetsz te, mondom, mert a jókedvem addigra már elszállt Oda álltam elé Néztem egy darabig, aztán durr, belerúgtam a pofájába, rísz még, te, a szentségedet? Durr még egyet Da szívós vagy! Kapart, mint a veszett fene, menekült volna a nyűves, de csak ülve maradt, a csontja meg recsegett No, akkor oszt adj neki a csavarkulccsal! Megyek a szerszámért, no várj csak, majd rísz te nekem, mondom és... — Álljon meg! — Mi van? — Álljon meg, azt mondtam! Ügy ugrottam kl a fülkéből a hűvös éjszakéba, mint aki a víz alól tör fölfelé a levegőre. Messziről hallottara az ordítozást. — Mi van öreg, meghülyültél? Ml bajod? Hol vagy? Hallod? Hol vagy? Te... I. Zs. Gémes Eszti Mindig magam 82. Nagyon megörültem, kl szerettem volna dalolni az egész világnak: Megszabadulok a más házától. Nagy lelki nyugalmam volt, érdeklődtem nézelődtem. Kinéztem egy szobás-konyhásat. a falu felső felén, jó széles, gyepes utcája volt neki. meg a testvéremékhez is közel esett Nem is tartották 500 pengőnél többre. De ha vizes esztendő volt, a kertet, utcát körülvette a víz. Alátéglázva nem volt, annak az összeomlása biztos volt. (Meg is történt.) Aztán erre-arra nézelődtem, de vagy az épületanyag, vagy az ajtó-ablakok rozoga állítása nem tetszett A szerződés megvolt anyám beleegyezett a pénz készen volt de haza nem vittem. Minden pillanatban kézhez kaphattam. Én az uramat meg nem bíztam, sem velem nem hívtam házat nézni, ö azért kereste, de olyanokat talált, melynek se keze. se lába nem volt jó. Még a kinézete sem vonzott, hanem ha ránéztem, szinte lökött viszszafelé. Valaki mondta: — Te! Van az Endresz utcában két ház is eladó, az egyik takaros, egy szoba-konyhás, a másik. szemben vele nagy romladék. az ára mind a kettőnek 700 pengő. — Na ezeket megnéztem Nem szóltam senkinek. Először is a kisebbet nézem meg. A házzal meg is lettem volna elégedve, de a kertje csupa meszes homok volt. oly silány volt a vetemény benne, mint akinek gazdája sincs. Még ő mondja: — Itt van átellenben ez a nagy ház, ezt is annyiért tartják, de még kérője Sfeffl akadt. Az enyimnek már azért sok kérője volt. — Átmegyek, megnézem — mondom. Már ahogy odaérek, a deszkakerítés glrbe. görbe, hasadozott, viharvert volt, a kapunál úgy kellett bebújni. A gazdája kint lakott tanyán. Lakó volt a házban. Belépek a folyosóra, faoszlopok tartják a gangot, ahol lejjebb süppedt már az oszlop a földbe, ott a tető cserepestül behorpadt Persze, hogy romnak nézett ki. Utcára két szabályosan beállított ablak. Napsugaras deszkaház, fala nyolcvan centi vastag. Egy óriási nagy szoba, mellette konyha, amellett kamra. Négy helyiség volt a házban, még ól ta. Felmegyek a padlásra, gyönyörű, egészséges horogfák. cseréptartó lécek stb. Csak ennyit gondoltam magamban: „Elkelt" A padlása szépen kitapasztva, kimeszelve. A későbbi években ki is adtam mindig kamillaszárítónak. Kertje szóló, jó homokja, ezt már tudtam, rajtam nem múlik! Az enyém lesz. Lakó volt benne. 50 pengő lakbért fizetett. Felolvastam, hány ágas van a gang alatt, mennyi tégla felel meg neki. meg méter magas könyöklő végig. Szóltam a testvéremnek, meg az uramnak ís, hárman elmentünk ismét megnézni. Majd vasárnap jön be, mondja a lakó. — Legyen szíves, küldje el hozzánk — mondom neki. Az én tudomásom nélkül az én uram kiment a tanyára a ház gazdájához, egy krajcárral lefoglalózta. Én a mai napig sem tudom, ml érvényessége van annak. De 6 azt mondta: — Azt megduplázni nem lehet! Ezután sem éjjelem, sem napoalom nem volt, mindig veszekedett, hogy felét írassam rá. — Eszembe sincs. Kérjél otthonról 500 pengőt, a házat kijavítjuk, melléképületet csináltatunk, az utcai kaput, kerítést megcsináltatjuk, akkor felét rád íratom. De ezt nem. — Neked tízannyi is lesz, azért éntőlem akarod ezt a kicsit elvenni? Akkor a testvéremet nyaggatta, beszéljen rá. Az aztán jól kifizette. Vasárnap bent volt a ház gazdája, akkor tudtam meg. hogy második unokatestvérek vagyunk. Az én szülém Király Ilona volt, az ő öregapja meg Király György, ezek testvérek voltak. Megbeszéltük, hogy jövő Vasárnap lesz az átírás. Lakott Séndorfalván egy Aszódi Lajos nevezetű ügyvéd. Ügy határoztunk, hogy annál íratjuk át Király megmondta, a ház tiszta, akadály semmi. Ügy szeretné, ha a pénzt egyben kapná meg. — Semmi akadálya sincs — feleltem. Következő héten uram elment valamerre a háztól, de én azt nem tudtam, hogy a jószág járlatát magához vette. Ezzei akarta kikényszeríteni, hogy írassam rá a ház felét Ha nem így éltünk volná, még kérni sem kellett volna neki, úgy is odaadtam volna. Még ő odajárt egy utcabeli családnak. Siióczkiéknak eladtam a disznókat és a birkákat is, 220 pengőért Na, most már megvan a pénz, még az íratásba is tudok fizetni, így gondolom. Hazajön az uram, mondja: — Nagyon lejött a jószág ára. — Akkor csak Jó, hogy én eladtam az állatokat — Kinek adtad el? — Siióczkiéknak. — Hogy merték passzus nélkül megvenni az én jószágaimat? Elment hozzájuk, azok azt felelték: — Münk sé nem szolgáló, sé nem béröstü, münk a gazdaa-szonytű vöttük mög. Igazságosan az üvé is, mert ű kereste be nekik az élelmet — De a ház feje mégis én vagyok. C*ak ott átellenben lak'unk, kinyitotta az ólajtót meg a kapukat, a jószágok hazaszaladtak. Én meg visszavittem Viktor néninek a pénzt Má nap. csütörtökön Sándorfalván disznópiac, kivitte az állatokat a piacra, egy fogadott kocsin, a disznókért meg a birkákért kapott 250 pengőt Hazajön, mondja, hogy eladta a jószágokat (FolutatíukJ