Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-26 / 174. szám

4 Szerda, 1978. július 26. 4 Jogászok a termelő­szövetkezetekben Ezekben a napokban a megye 75 termelőszövetke­zetében, a halászati szövet­kezetben és a szakszövetke­zetekben nemcsak a betaka­rítás oly fontos teendőivei foglalkoznak. Kivétel nélkül minden tagszo ve tkeze tünk­ben a vezetőségek megtár­gyalják a már elfogadott alapszabályokhoz szorosan kapcsolódó, munkaügyi, munkavédelmi, működési­szervezeti és egyéb belső szabályzatokat. Az elmúlt hónapokban a tagság minde­nütt alaposan megismerked­hetett az új rendelkezésekkel, és a téeszek számba vették saját üzemi tapasztalataikat, elképzeléseket és lehetőséu jogpropaganda gelket ta. A munka jelentős h°Sy közérthetően részét a szövetkezeti jogá­szok vállalták és végezték el. A jogtanácsos igen fontos szerepet tölt be a téeszekben. Tevékenysége sokoldalú és nem merül kl csupán az úgynevezett jogi teendők ellátásában. Az új szövetke­zeti jogszabályok a jogtaná­csost változatlanul az elnök közvetlen irányitása alá he­lyezik. Nyomatékosan hang­súlyozza a törvény, hogy a téesz vezetősége és vezetői olyan ügyekben, amelyek a törvényességet érintik, | vábbá a gazdálkodás köré­ben kötött szerződéseknél és egyéb jogi kérdésekben nem dönthetnek a véleményének kikérése nél­kül. a szövetkezetekben átmeneti­leg gyengült a társadalmi el­lenőrzés. és ez itt-ott fegye­lemsértéshez, gazdálkodási hibákhoz, a közös tulajdon megsértéséhez vezetett." A szövetkezetekben tehát a társadalmi tulajdon védel­me területén is bőséges a jogászi feladat. Sajnos, még mindig okoznak nagyobb összegű károkat a szövetke­zeti tulajdon rovására. Meg­említjük, hogy a parlagföl­dek művelésbe vonása, a földhasználatra vonatkozó jó koncepció, szerződések kidolgozása jogi feladatként is valósuljon meg. A belső feladata, felvilá­gosítsanak mindenkit, nem­csak a jog, hanem a köte­lezettségek oldaláról is. Egyszóval adjanak módot az embereket érintő ren­delkezések szélesebb körű megismerésére is. a jogi vizsga előadóikat letételére. a szak­Jogászi feladat továbbá a tagok egyéni és kollektív ér­dekvédelmében az aktív közreműködés, tanácsadás, a belső feszültsegek feloldo­/.ásában való jogi szorgos­kodás, de mindenekelőtt a ^ társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek meg­felelő egyeztetése és tisz­teletben tartása. Helytelen jogtanácsos J?011*. ba °'yan szemlélet honosodna meg, mely sze­rint a tárgyalásokon való részvétellel, jogi képvise­Jól működő közös gazda- lettel, az ebből keletkező ság ma már elképzelhetetlen akták és ügyek mennyisé­lő-. esetleg mellókfoglalko- gével mérnék a szövetkezeti zésú jogtanácsos rendszeres jogászi munkát Napiren­tevékenysége nélkül. Jelen- den van országosan is az leg megyénk mezőgazdasági ipari üzemekben jól bevált szövetkezeteiben mindenütt jogsegélyszolgálatnak a be­tevékenykedik jogász. E vezetése, amely várható­azam pontból a legjobban el- an a TESZÖV-ök gondozá­Köszönettel tartozunk a Magyar Jogász Szövetség megyei elnöksége szövetke­zeti tagozatának, a megyei és a területi tanácsok szakigazgatási szerveinek, és nem utolsósorban a Megyei Főügyészség és Bíróság vezetőinek és mun­katársainak azért a segít­ségért, amelyet a szövetke­zeti jogászaink szakmai és jogpolitikai fejlődése ér­dekében konzultációkkal, előadások tartásával, nyúj­tottak. Szövetségünk annak ér­dekében, hogy előmozdítsa a tagszövetkezetek törvényes működését, a tagok jogai­nak, kötelezettségeinek ér­vényesítését, és fejlessze a jogvédelmet, megfelelő súly­lyal segíti a termelőszövet­kezeti jogászok érdekvédel­mét Fontosnak tartja anyagi és erkölcsi megbe­csülésüket, és kéri tagszö­vetkezeteit, javítsák tovább a jogászok munkájához szükséges üzemi feltétele­ket, hogy tevékenységükkel még eredményesebben Já­ruljanak hozzá szövetkeze­tük gazdasági és társada­lompolitikai céljainak el­éréséhez. Dr. Farkas Miklós, a TESZÖV titkárhelyettese Négykerekű vadász Fékez, megáll, utolérem. Nyúlok a kilincsért kiszalad a kezemből. Gázt adott a so­főr, elporol mellettem a nagy dög ZIL. Hú,z méterre újra kigyullad a féklámpa, villo­gó jobbra, megáll. Én is. El­telik vagy két perc, senki nem mozdul. Egyszerre hir­telen kivágódik a volán felö­li ajtó. — Mi van öreg, beijedtél? Na, futás! Rápillantok az ég aljára, vöröslőn bukik le a nap. Fél órája egyetlen jármű. Futok. — Elvinne? — Ugrás! Igyekezz! Csendőrpertu. Nem szere­tem. Van vagy negyvenöt — apám nem lehetne, havernak meg öreg. Döntöttem. Vissza­tegezem. — Mennyire mész? Felkapja a fejét oldalt for­dulva végigmér. Sértődöttség, fölényesség tükröződik boros­tás arcán. Nagysokára szólal meg. — Hány éves vagy te, öreg? — Huszonkilenc. Megenyhül a képe. — Nem látszik. Gondoltam is, hogy no már megint egy — Erre nyista forgalom, mi? Szobrozhattál volna haj­nalig, míg valaki elvisz. Mennyi ideje állsz? Egy órá­ja, kettő? Hát persze, kettő is van már. Legyek hivatalból há­lás? Rendelésre? — Most jöttem, tíz perce sincs. Pett! Mia fenéért nem ha­gyom meg az örömét mikor máknak kéretlenül is meg­adom, ami a lelkének kijár. Mégiscsak 6 visz eL tek. — ZIL-lel vadászni? — No és? Kinek mi van. Nem telik tízezer forintos puskára! A nyulat meg az én gyerexeim is szeretik. A me­lósgyerekeknek is jár, vagy nem? — Tilalmi idő van — Nekem?! Inkább a csend, mint a vi­ta. Vesztes partiba nem érde­mes belefogni. 0 szólal meg egy idő után. — Olyan, mint a rodeó, Enyhí- észen kell lenni. Őzzel még csak egyszerűen megy a do* — Nem fáraszt az esti ve- log. Meg se látszik a lökhá­zetés? Lement a nap. rftón. Durr neki, aztán onstd — Van reflektor. ki a bélit Ha még pislog, ru­Bezárkózott. Az utat bá- gós kést a tarkóba. A nyúl múlja, megszűntem számára, nehezebb. Elszalad, ha nem Hallgatunk. Szörnyű úgy nem vigyázok, vagy cigarettapa­szólni, hogy belül szavak, pírt csinál belőle ez a nagy mondatok, kl nem mondható marha kerék. Ha odaérek, gondolatok kavarognak. Jaj, megbillentem a kormányt — csak már otthon lennék. An­csa ideges: mire csengetek, harmadszor melegíti az ételt. Döcögünk, kerülgetjük a szűk aszfaltút gödreit Sehol egy élőlény. — A szentségit! Kacsázik a hatalmas autó a bogárhátú úttesten. Neki­vágódok az ajtónak, kezem taknyos. Gimnazistának néz- kapaszkodóért kalimpál hasz­telek, olyan gebe vagy. talán. Megijedni sincs időm, így ni —, jobbra, balra és kopp a nyúl, ott fetreng a padkán. Csak a lába törik el, ha jól centi zi ki az ember. Jobbra, balra, így ni. Mi van öreg, majrézol? Nagyot röhög, hogy dobál a kocsi, mint egy gyapjúzsá­kot — Hallottad már sírni? — Kit? — Nem kit! Mit A nyulat — Nincs túl hízelgő; modo- olyan gyorsan történik. Kop- Sír. Ügy, mint a gyerek. Allű­röd ... — Ez van, öreg. Elakad az el sem kezdődött beszélgetés. Sértődötten hall­gatunk, csak a halk, egyenle­tes motorzaj tölti be a fül­két. Máskor andalító, most nyomaszt. Megtörni nem me­rem a ránk telepedett csen­det a jégpáncélként ránkfa­gyott szótlanságot. Miért vett fel, ha nem szível? pan a fejem az üvegen, ba­romi erős ez a légfék. — Mi történt? Leugrik, rohan az elemlám­pával a hátsó kerekekhez, vi­lágít a kocsi alá. Visszajön. — A szentségit, semmi! — Majdnem elütöttünk va­lamit? — Meglógott a bitangi — Nyúl? — öz. látott tereéghez tartozunk. A téesz-jogtanácsoe mun­kaköre igen alapos jogi iá­mereteket és széles körű tár­sadalom-szövetkezetpoli ti kai, nem utolsósorban jogpoli­tikai és mezőgazdasági tájé­kozottságot kíván meg. Nem csupán perekben, vitás ügyekben képviselik a közös gazdaságot, hanem igyekez- segítését nemcsak szak­nek megelőzni a pereket és mai, hanem fontos szövet­sz összeütközéseket. Jól to. kezetí)olitikía feladatnak is vckonykednek a már említett . . . , . . szabályzatok elkészítése mel- teklntl- Kívánatosnak tart­lett a köz- és küldöttgyűlési ja, hogy a szövetkezetekben döntések jogi előkészítésé- dolgozó jogászok vala­ben, aktívak e témában a sában, irányításával, eset­leg jogi iroda létrehozásá­val indulhat Mindez az át­lagosnál nagyobb felada­tok elé állítja majd az üze­mi jogászokat is. Szövetségünk elnöksége a jogi és jogvédelmi munka vezetőségi üléseken is. Mivel részt vesznek e testületek illésein, figyelemmel kisérhe­tik a téesz termelési-, áru­t-s szerződéses kapcsolatait, a jogok és a kötelezettségek érvényesülését is. Szükséges és elengedhetet­len, hogy senki se kívánja a jogászoktól a hézagok, a jogi kiskapuk keresését, ha­nem tekintsék őket olyan munkatársaknak, akik azért dolgoznak, hogy a téesz te­vékenysége megfeleljen a törvények és a szocialista gazdálkodás elveinek. A jog­tanácsosoknak nincs joguk törvénytelen ügyletet vagy manipulációt fedezni, mert a Jogszabály erejénél fogva a törvénysértésekért szemé­lyükben ta felelősek. Ne le­gyenek esetként sem „min­den lében kanál", ne akar­janak mindenhez érteni. Saj­nos emiatt már törvény előtt is álltak jogászok, hiszen van igen jó és kitűnő szakember a szövetkezetekben, de te­gyenek meg mindent a jog­szabályok helyes alkalmazá­sáért, és a belső jogvédelem színvonalának emeléséért A TOT III. kongresszusán Kádár János elvtárs mon­dotta: „Gyakori még, hogy a jogok és a kötelességek nem egységesen érvényesül­nek, még mindig sok a for­malitás. Ezeknek a hibáknak is szerepük van abban, hogy mennyien letegyék a jog­tanácsosi képesítést adó ál­lami jogi szakvizsgát Cél­szerűnek tartanánk, ha szövetkezeteink köteleznék Nukleáris gyógyszerek A Dubnai Egyesült Atom­kutatóban előállított ciklo­tron izotópokat a Drezdai Orvostudományt Akadémia nukleárbiológiai szakán hasz­nálták. Először állatkísérle­teket végeztek, majd a ké­sőbbiek folyamán embereken is hajtottak végre vizsgála­tokat Ma már atomreakto­rokban előállított nukleáris gyógyszereket is alkalmaz­nak. Dubnában először szov­jet szakemberek együttmű­ködésével vizsgálták meg a ciklotron orvostudományi alkalmazását Alkoholellenes mozgalom Régi hagyományai vannak Több erélyes rendszabály vet Bulgáriában az alkoholelle- gátat az alkoholizmusnak. Az nes mozgalomnak. Az első iskolák közelében lévő vem­absztinens társaságot 1869- déglőkben csökkentik a sze­ben alapították Karlovóban. fizesital-klnálatot Déli 12 Az országban szervezetten és óráig nem lehet szeszesitalt eredményesen küzdenek az vásárolni. Egyre több alko­alkoholizmus ellen. hőimentes italárut kínálnak A mozgalom fő szervezője a boltok, alkohol helyett az Országos Mértékletességi . Bizottság, amelyhez több , ** alkoholellenes mozga­mint 3000 megyei, városi és lom «»PJ*> az „Absztinencia" falusi bizottság tartozik, hetente kétszer jelenik meg Részt vesznek a mozgalom- 124 000 példányban. Propa­ban a fiatalok is, akik az gandakiadványok és tudomé­„absztinens ifjúsági klubbok- nyos előadások százai ismer­ba" tömörülnek. Az üzemek- tetik az alkohol káros hatá­ben többezer alkoholellenes saít Az elmúlt néhány év­bizottság tevékenykedik. ben 24 000 kiállítást rendez­A társadalmi összefogást tek. (BUDAPRESS — SOFI­állami támogatás erősíti. APRESS) kor az elsőt elütöttem és le­szálltam érte, belém állt a félsz. A szentségit, mondom, alám került valami cigány purdé? Kerestem, de nem lát­tam senkit. Visszamegyek a kocsi elejére, ott a nyúl. Az rítt. Hát én olyat nevettem, azt hittem, ott menten össze­cslnálom magam. Ul a nyúl seggen, oszt sír. Eltört a me­dencecsontja biztos, mert csak úgy nyiklett, nyaklott a hátulja. Dűl jobbra, dűl bal­ra, sír. No, a rohadás jöjjön réd, engem ijesztgetsz te, mondom, mert a jókedvem addigra már elszállt Oda áll­tam elé Néztem egy darabig, aztán durr, belerúgtam a po­fájába, rísz még, te, a szent­ségedet? Durr még egyet Da szívós vagy! Kapart, mint a veszett fene, menekült volna a nyűves, de csak ülve ma­radt, a csontja meg recsegett No, akkor oszt adj neki a csa­varkulccsal! Megyek a szer­számért, no várj csak, majd rísz te nekem, mondom és... — Álljon meg! — Mi van? — Álljon meg, azt mond­tam! Ügy ugrottam kl a fülké­ből a hűvös éjszakéba, mint aki a víz alól tör fölfelé a le­vegőre. Messziről hallottara az ordítozást. — Mi van öreg, meghülyül­tél? Ml bajod? Hol vagy? Hallod? Hol vagy? Te... I. Zs. Gémes Eszti Mindig magam 82. Nagyon megörültem, kl szerettem volna da­lolni az egész világnak: Megszabadulok a más házától. Nagy lelki nyugalmam volt, érdeklőd­tem nézelődtem. Kinéztem egy szobás-konyhá­sat. a falu felső felén, jó széles, gyepes utcája volt neki. meg a testvéremékhez is közel esett Nem is tartották 500 pengőnél többre. De ha vizes esztendő volt, a kertet, utcát körülvette a víz. Alátéglázva nem volt, annak az összeomlá­sa biztos volt. (Meg is történt.) Aztán erre-arra nézelődtem, de vagy az épületanyag, vagy az ajtó-ablakok rozoga állítása nem tetszett A szerződés megvolt anyám beleegyezett a pénz készen volt de haza nem vittem. Minden pilla­natban kézhez kaphattam. Én az uramat meg nem bíztam, sem velem nem hívtam házat nézni, ö azért kereste, de olyanokat talált, melynek se keze. se lába nem volt jó. Még a kinézete sem vonzott, hanem ha ránéztem, szinte lökött visz­szafelé. Valaki mondta: — Te! Van az Endresz utcában két ház is el­adó, az egyik takaros, egy szoba-konyhás, a má­sik. szemben vele nagy romladék. az ára mind a kettőnek 700 pengő. — Na ezeket megnéztem Nem szóltam senkinek. Először is a kisebbet nézem meg. A házzal meg is lettem volna elé­gedve, de a kertje csupa meszes homok volt. oly silány volt a vetemény benne, mint akinek gaz­dája sincs. Még ő mondja: — Itt van átellenben ez a nagy ház, ezt is annyiért tartják, de még kérője Sfeffl akadt. Az enyimnek már azért sok kérője volt. — Átmegyek, megnézem — mondom. Már ahogy odaérek, a deszkakerítés glrbe. görbe, hasadozott, viharvert volt, a kapunál úgy kellett bebújni. A gazdája kint lakott tanyán. Lakó volt a házban. Belépek a folyosóra, faosz­lopok tartják a gangot, ahol lejjebb süppedt már az oszlop a földbe, ott a tető cserepestül behor­padt Persze, hogy romnak nézett ki. Utcára két szabályosan beállított ablak. Napsugaras deszka­ház, fala nyolcvan centi vastag. Egy óriási nagy szoba, mellette konyha, amellett kamra. Négy helyiség volt a házban, még ól ta. Felmegyek a padlásra, gyönyörű, egészséges horogfák. cserép­tartó lécek stb. Csak ennyit gondoltam magam­ban: „Elkelt" A padlása szépen kitapasztva, ki­meszelve. A későbbi években ki is adtam min­dig kamillaszárítónak. Kertje szóló, jó homokja, ezt már tudtam, rajtam nem múlik! Az enyém lesz. Lakó volt benne. 50 pengő lakbért fizetett. Felolvastam, hány ágas van a gang alatt, mennyi tégla felel meg neki. meg méter magas könyöklő végig. Szóltam a testvéremnek, meg az uramnak ís, hárman elmentünk ismét megnézni. Majd va­sárnap jön be, mondja a lakó. — Legyen szíves, küldje el hozzánk — mon­dom neki. Az én tudomásom nélkül az én uram kiment a tanyára a ház gazdájához, egy krajcárral lefog­lalózta. Én a mai napig sem tudom, ml érvé­nyessége van annak. De 6 azt mondta: — Azt megduplázni nem lehet! Ezután sem éjjelem, sem napoalom nem volt, mindig veszekedett, hogy felét írassam rá. — Eszembe sincs. Kérjél otthonról 500 pen­gőt, a házat kijavítjuk, melléképületet csinálta­tunk, az utcai kaput, kerítést megcsináltatjuk, akkor felét rád íratom. De ezt nem. — Neked tízannyi is lesz, azért éntőlem aka­rod ezt a kicsit elvenni? Akkor a testvéremet nyaggatta, beszéljen rá. Az aztán jól kifizette. Vasárnap bent volt a ház gazdája, akkor tud­tam meg. hogy második unokatestvérek vagyunk. Az én szülém Király Ilona volt, az ő öregapja meg Király György, ezek testvérek voltak. Meg­beszéltük, hogy jövő Vasárnap lesz az átírás. La­kott Séndorfalván egy Aszódi Lajos nevezetű ügyvéd. Ügy határoztunk, hogy annál íratjuk át Király megmondta, a ház tiszta, akadály semmi. Ügy szeretné, ha a pénzt egyben kapná meg. — Semmi akadálya sincs — feleltem. Következő héten uram elment valamerre a háztól, de én azt nem tudtam, hogy a jószág járlatát magához vette. Ezzei akarta kikénysze­ríteni, hogy írassam rá a ház felét Ha nem így éltünk volná, még kérni sem kellett volna neki, úgy is odaadtam volna. Még ő odajárt egy ut­cabeli családnak. Siióczkiéknak eladtam a disz­nókat és a birkákat is, 220 pengőért Na, most már megvan a pénz, még az íratásba is tudok fizetni, így gondolom. Hazajön az uram, mond­ja: — Nagyon lejött a jószág ára. — Akkor csak Jó, hogy én eladtam az állato­kat — Kinek adtad el? — Siióczkiéknak. — Hogy merték passzus nélkül megvenni az én jószágaimat? Elment hozzájuk, azok azt felelték: — Münk sé nem szolgáló, sé nem béröstü, münk a gazdaa-szonytű vöttük mög. Igazságosan az üvé is, mert ű kereste be nekik az élelmet — De a ház feje mégis én vagyok. C*ak ott átellenben lak'unk, kinyitotta az ól­ajtót meg a kapukat, a jószágok hazaszaladtak. Én meg visszavittem Viktor néninek a pénzt Má nap. csütörtökön Sándorfalván disznópiac, kivitte az állatokat a piacra, egy fogadott kocsin, a disznókért meg a birkákért kapott 250 pengőt Hazajön, mondja, hogy eladta a jószágokat (FolutatíukJ

Next

/
Thumbnails
Contents