Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-26 / 174. szám

68. évfolyam 174. szám 1978. július 26., szerda Ara: 80 fillér VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK! A közművelődés lielyzefe Ülést tartott a megyei tanács vb A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága teg­nap, kedden Szegeden, a megyei tanícs székházában Ko­vács Imre, a tanácselnök általános helyettese vezetésével ülésezett. A testület a vb-hatírozatok végrehajtásáról szóló tájékoztató és az előterjesztések mellett megvitatta és el­fogadta az idei első félévi költségvetési és fejlesztési alap gazdálkodásáról, valamint a megye közművelődésének hely­zetéről szóló beszámolót. A végrehajtó bizottság az előter­jesztések között döntött egy hódmezővásárhelyi iskola el­nevezéséről. A testület engedélyezi, hogy a hódmezővásár­helyi ipari s a munkásképző i tézet augusztus elsejétől a 602. számú, Magyar—Vietnami Barátság Ipari Szakmunkás­képző Intézet elnevezést használja. Egyébként ez a hódme­zővásárhelyi tanintézet a Vietnami Szocialista Köztársaság­ban egy ezer férőhelyes szakmunkásképző iskolával testvér­iskolái kapcsolatot létesített. A végrehajtó bizottság megállapítása szerint a költ­ségvetési intézmények gaz­dálkodása kielégítő. Érvény­re jut az a követelmény, hogy az eszközök hatéko­nyabb felhasználásával az ellátási színvonal a tervek­nek megfelelően alakuljon. Az idei első félévi költség­vetési és fejlesztési alap gazdálkodásának napirend­jén az is kiderült, hogy a pénzügyi feltételek kedve­zőek. Nem mondható el ez a munkaerőre, különösen az építőiparban érezhető to­vábbra is a munkaerőhiány. A fejlesztéseknél, a testület megállapította, hogy az 1978. évi célcsoportos lakásépíté­si • terv teljesítése biztosít­ható. Indokolt gyorsítani a hódmezővásárhelyi, csong­rádi, szentesi és kisteleki la­kásépítés ütemét Általá­ban tervszerű a lakáshoz kapcsolódó létesítmények építésé. Azonban a csongrá­di • 12 tantermes általános iskola üzembe helyezése a tanév kezdetére még nincs biztosítva. Közvetlen befe­jezés előtt áll a kiskundo­rozsmai száz férőhelyes és az algyői 75 helyes óvoda, Szegeden a Bérkert utcai középiskolai kollégium és az ifjúsági ház építése. A tervezettnél gyorsabban ha­lad a szegedi Tisza-híd ki­vitelezése. Egyre több a művelődni vágyó és a közművelődést segítő ember. Az igények és lehetőségek szerencsésebb egymásra találását az utóbbi években — különösen a köz­művelődési párthatározat és -törvény megjelenése óta — a felelős intézmények, szervezetek, fórumok jelen­tősen befolyásolták. A vég­rehajtó bizottság tegnapi ülésén áttekintette, hogy az MSZMP KB közművelődés­politikai határozata és a megyei párt-, illet­ve tanácsi állásfoglalás után hogyan alakult a köz­művelődés ügye. A testület véleménye szerint észreve­hető a szemléletváltozás, a politikai és a szakmai mű­veltség megszerzése iránt fokozódott az igény. A közművelődésben dol­gozó szakemberek nagyobb figyelmet fordítanak a bri­gádmozgalom kulturális le­hetőségeire. Például a mun­kásművelődésnek egyik hasznos területe, a Mun­ka és műveltség brigád­mozgalom, amely Csongrád megye egész területére ki­terjedt. Az olvasó mun­kásért pályázat eredmé­nyesen hozzájárult az olva­sottsági szint emeléséhez — 21 százalékkal nőtt az ol­vasó munkások száma. A könyvtárak nemcsak bib­liográfiákkal, szakirodalom biztositásával, író-olvasó ta­lálkozók szervezésével se? gítik a munkásművelődést, hanem a könyvek gyarapí­tásánál figyelembe veszik egy-egy szakma igényét. A moziüzemi vállalat évente munkásfilmnapokat ren­dez, és munkástémájú fil­meket mutat be. Lehetőséget teremtenek arra is, hogy az üzemi dolgozók találkoz­zanak a film alkotóival. Erősödött a múzeumok köz­művelődési tevékenysége, s megnőtt a brigádok érdek­lődése a múzeumi mati­nék — kiállítás, hangver­seny, vetítés — iránt. A szakmunkástanulóknak és a szocialista brigádoknak Jut­tatott kedvezményes bér­letekkel emelkedett a szín­ház- és hangversenylátoga­tók száma. Szaporodtak a brigádoknak szervezett tár­latvezetések, a művész-kö­zönség találkozók. Hét Csongrád megyei képzőmű­vész helyi üzemekkel kö­tött szerződést. Az eredmények elismeré­se mellett szólni kell ar­ról, — és ezt a napirend vi­tájában többen is hangsú­lyozták —, hogy az üzemek, vállalatok nem lehetnek elé­gedettek a munkásművelődés színvonalával. A nagyüze­mek 80 százalékában még mindig hiányoznak a kul­turális munkáért felelős szakemberek. A munkásművelődés a közművelődés része, és a testület e nagyon fontos kérdés mellett megtárgyalta azt is, hogy a kulturális in­tézmények hogyan működ­nek együtt a társadalmi szervekkel, és mi a szere­pük a művészeknek a köz­művelődésben. Egyöntetű vé­lemény volt, hasznos, ha to­vább szaporodnak az olyan fórumok, ahol a közönség találkozhat a jeles alkotók­kal, és a kulturális intéz­mények keresik módját, mi­képp fokozhatják, növelhe­tik a közművelődési szere­püket. Természetesen szó volt — hiszen meghatározó — a személyi, tárgyi és anyagi feltételekről is. A szakember-el'átottság terü­letenként különböző. Ked­vezőnek mondható a mú­zeumoknál és levéltáraknál, de több jó kultúrosra lenne szükség a művelődési ott­honokban. Javult ugyan a könyvtárak szakember-ellá­tottsága, de még mindig 84 szakképesítés nélküli könyv­táros dolgozik. Az egyete­mek és főiskolák korláto­zott számban tudják fel­venni a könyvtáros és nép­művelő szakra jelentkező­ket Sok a gond amiatt, hogy a városok közművelődési in­tézményellátottsága nem ele­gendő. A községekben a mű­velődési otthoni hálózat ki­épült. de sok helyen a mű­velődési ház már nem meg­felelő. Különösen Szegeden érezhető egy korszerűbb közművelődési intézmény­hálózat iránti igény. A testület megállapította eredménynek tekinthető, hogy a közművelődés kere­tei, fórumai kialakultak, de azokat még gazdagabb tar­talommal kell megtölteni. A vb szükségesnek látja töb­bek között a szakemberkép­zés továbbfejlesztését, és hogy a szakigazgatási szer­vek előkészítsék a megye közművelődésének 15 éves távlati programját. Tovább­ra is kiemelt feladatnak tekintik, hogy az ötödik, il­letve a hatodik ötéves tervi beruházások: a szegedi, a szentesi, a csongrádi ifjúsá­gi ház, a továbbképzési és módszertani intézet, illetve a szegedi könyvtár-, levéltár­építés, a színház felújítása határidőre befejeződjön. Kállai Gyula és A. P. Sitylkov megbeszélései A Hazafias Népfront Belg­rád rakparti székházában megkezdődtek a hivatalos megbeszélések az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága Kállai Gyula és A. P. Sityi­kov, az európai biztonság és együttműködés szovjet bi­zottsága elnöke vezette kül­döttségei között. A megbeszélések során a küldöttségek véleménycserét folytattak az európai bizton­sággal összefüggő kérdések­ről, elemezték a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, különös tekintettel az eny­hülés politikájának elmélyí­tésére, továbbfejlesztésére és felvázolták a társadalmi szervezeteknek a közvéle­ményt mozgósító feladatait. A küldöttségek kölcsönösen tájékoztatták egymást a bi­zottságuk munkájáról, vala­mint nemzetközi tevékeny­ségükről. (A szovjet küldött­ség tagjai délután Debrecenbe látogattak, ahol nagygyűlé­sen vettek részt, melyről la­punk 2. oldalán számolunk be.) Győzött a Transelektro Versenytárgyalást nyert a Transelektro külkereskedelmi vállalat Abu Dhabiban. Az olajsejkség elektromos műve városi transzformátorállomá­sokhoz szükséges 400 voltos kapcsolóberendezések komp­lett szállítására írt ki ver­senytárgyalást. A pályáza­ton 27 cég vett részt, köztük az AEG, a Siemens és a General Electric. A Trans­elektro, a magyar erősáramú iparvállalatokkal együtt ösz­szesen 4 millió dollár értékű ajánlatot tett. A versenybizottság a ma­gyar vállalat árajánlatát tar­totta a legkedvezőbbnek, s most kétmillió dollár értékű megrendelést adott fel. A többi körülbelül ugyanilyen értékű megrendelést megosz­totta több külföldi vállalat között. Export, import, egyensúly Ipari-tudományos IconJerencia Szegeden Törők István külkereskedelmi miniszterhelyettes elő­adást tart a Technika Házában Poliuszky Károly Szegeden A Szegedi Szabadtéri Já­tékokon tegnap este ismét zsúfolt nézőtér fogadta a Hu­nyadi Lászlót. A közönség so­raiban ott ült dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, Gosztonyi János oktatási mi­nisztériumi államtitkár és Buda István munkaügyi mi­nisztériumi államtitkár is. Dr. Polinszky Károly elő­zően az MSZMP Szeged vá­rosi bizottságán Török József első titkárral, Papp Gyulá­val, a városi tanács elnöké­vel és Szabó G. Lászlóval, a megyei tanács elnökhelyette­sével közoktatáspolitikai kér­désekről tárgyalt. Ellátogatott a József Attila Tudomány­egyetemre is, ahol dr. An­talffy György rektor és dr. Székely Sándor párttitkár fo­gadta. Képünkön: dr. Polinszky Károly (balról), Szabó G. László és Bányainé dr. Birkás Mária Milyen szerepet tölt be Magyarország a világgazda­ságban? A kívánt mértékben növekedett-e a közelmúltban hazánk tőkés exportja, és szocialista importja? E té­makörök elemzésére vállal­koztak Szegeden a X. ipari­tudományos konferencia résztvevői. A Szegedi Ünne­pi Hetek rendezvényét — amelyre az ország minden tájáról érkeztek szakemberek — Tóth László, az MTESZ Csongrád megyei szervezeté­nek társelnöke nyitotta meg tegnap, kedden délelőtt a Technika Házában. Ott volt Török István külkereskedel­mi miniszterhelyettes, Pulai Miklós, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, dr. Kovács Sándor, az MTESZ főtitkára, Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának ttikára, Berta István, a szegedi városi párt­bizottság titkára és Prágai Tibor, a városi tanács elnök­helyettese. Magyarországnak a világ­gazdaságban elfoglalt helye­rői, szerepéről Török István tartott előadást. Gazdasá­gunk nem jelent komoly té­nyezőt, egy százalékkal ha részesedünk a világkeres­kedelemből. Az elmúlt években több tényező — ár­robbanás, politikai enyhülés, árfolyam-politikánk módosí­tása — hatására növekedett tőkés exportunk. Szélesedtek kapcsolataink a fejlődő or­szágokkal: az 1960-as évek­ben 6, 1976-ban már 9 szaza­iékot tett ki az ilyen álla­mokra irányuló kivitelünk, a teljes exporton belüL Mi történt az idei év első felében? A szocialista orszá­gokból importált anyagok és termékek mennyisége egy­előre elmarad a várttól; a tőkés exporttervet sem tud­juk maradéktalanul teljesí­teni. Az okok: nehéz a pia­cokon versenyben maradni, hiányoznak árualapok és így tovább. Csongrád megyeiek számára is tanulságos lehet a következő visszásság: gépi beruházásaink során sok al­katrészt és részegységet ve­szünk tőkés országokból. Az­tán sok esetben kiderül, hogy az ilyen berendezéssel gyártott termékeink nem a legmegfelelőbb áron adhatók el, nem eléggé nyereségesek. A Külkereskedelmi Minisz­térium most elemzi a gép­vásárlások tapasztalatait, • várhatóan szabálypzza majd a behozatalt. Miként lehetséges a külke­reskedelmi tevékenység ja­vítása? A Központi Bizott­ság tavaly októberi üléséa jóváhagyta hosszú távú Kül­gazdasági politikánkat, és meghatározta a termelési szerkezet korszerűsítésé nek feltételeit Ennek szellemé* ben szóltak a teendőkről a szegedi konferencián is. Mű­szaki fejlesztéssel, okos be­ruházási programmal keil fokozni versenyképességűn? ket Alaposan és aktívao kell tájékozódnunk, különö­sen az Európai Gazdasági Közösség piacain. Mondani könnyű, hogy okosan és ak­tívan dolgozzanak, de mi­lyennek is kell lennie a jó kereskedelmi szakembernek? Most dolgoznak a képzés re­formján. Egyetemeken, főis­kolákon új, korszerű elvek szerint képzik a fiatalokat Reméljük, mihamarabb. Ugyanis ennek a reformnak az eredményei valutát is je­lentenének az országnak. A konvertibilis árualap­bővítő beruházások hitelpo-' litikájáról Pulai Miklós be­szélt Elmondott egy egesz sor kitűnően használható példát, megmutatva, hogy a jóformán minden piacon el­adható termékek gyártása nem boszorkányság. Hanem korszerű fejlesztés és gaz­dálkodás eredménye. A X. ipari-tudományos konferencia résztvevői teg­nap délután megtekintették a Szegedi Ipari Vásárt. Ma, szerdán délelőtt a Technika Házában a szakemberek há­rom szekcióban folytatják munkájukat. Az elsőben — Polák Zoltánnak, a Magyar Kereskedelmi Kamara dél­magyarországi összekötő bi­zottsága elnökének vezetésé­vel — a Csongrád, megyei exportról; a másodikban a mezőgazdasági és élelmiszer­ipari termékek kiviteléről, és az exportnövelő beruhá­zásokhoz adott hitelekről — "Szilágyi Ernőnek, a Csong­rád megyei tanács vb mező­gazdasági és élelmezésügyi osztálya vezetőjének irányí­tásával. A harmadik szekció vezetője Pál Rozália, a HÓ­DIKÖT vezérigazgatója, té­mája a könnyűipari terme­lési szerkezet átalakítása, és a KB október 20-i határoza­tából adódó feladatok meg? beszelese. 1

Next

/
Thumbnails
Contents