Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-22 / 171. szám

6 Szombat, 1978. júlio* 22/ Rozsdamentes hűtőtárolók az élelmiszeriparnak Baranyában, a MEZŐGÉP L számú eserkúti gyáregysége a Lehel Hűtőgépgyárral kidolgozta a rozsdamentes acél hűtőtároló gyártását. Az idén ötszáz tejhűtőt, és hétszáz húsipari szállítókocsit készítenek. Képünkön: szériában készülnék a rozsdamentes acélból a hűtőtartályok. Úton a tankönyvek Még javában tart a vakáció, a diákok gondtalanul élvezik a nyári szünidőt, a Könyvértékesítő Vállalatnál azonban most tetőzik a „tankönyvcsúcs". A tankönyvek elosztásáról gondoskodo vállalatnak mindössze 72 nap áll rendelkezésére, hogy a 32 millió példányban elkészült köteteket a könyvesboltok raktáraiba, az iskolákba eljuttassa. A magyar könyvszakma legnagyobb — példányszámban az ünnepi könyvhetet és a téli könyvvásárt is meghaladó — próbatételéről Drucker Tibor, a Könyvértékesítő Vállalat igazgatója nyilatkozott az MTI munkatársának. Többek között elmondta, hogy vállalatuknál a napokban szinte valamennyi dolgozó, sőt még a szünidős diákok és nyugdíjból visszatért munkatársaik is a tankönyvek fogadásával, elosztásával, kiszállításával foglalkozik. Az elmúlt évekhez viszonyítva kedvezőbb a helyzet, ugyanis a kiadók és a nyomdák összehangoltabo, tervszerűbb munkájának eredményeként a tankönyvek 95 százaléka, példányszámuk mintegy 90 százaléka napjainkban már a raktárakban van. Építőanyag — szerződéssel Aki építkezik, az bizonyé- biztosították. Az idén külöra tudja, mi az anyagbiztosi- nősen a társasházépítők éltási szerződés. Aki ezután tek ezzel a lehetőséggel, lát hozzá a nem kis anyagi, Mj, ha előnye szárLzikai idegrendszeri megpro- mazjk a vásárlóaak /szerző. báltatást jelentő munkához, jól teszi, ha tájékozódik az anyagbeszerzés lehetőségeiről désből ? A legkülönfélébb típus- és egyedi tervek új, korszerű anyagok fölhasználását Javuló ellátás, átmeneti hiányokkal A belkereskedelem félévi forgalmáról Több mint nyolc százalék- alapanyagú termékekből, alkal nőtt az év első felében a kalmi lábbelikből, papucsokkiskereskedelmi áruforgalom ból, néhány divatszövetből, a múlt év azonos időszaká- hímzőfonalból és húzózárból, hoz képest. A Belkereskedel- Nem tudták kielégíteni az mi Minisztérium féléves for- igényeket import farmergalmi jelentéséből kitűnik, ruhákból és munkaruhákból hogy a lakosság áruellátása sem. Mennyiségileg elegendő, összességében megfelelő volt de választékában nem kieléaz év első hat hónapjában, gítő a készlet lakástextíliákÉlelmiszerekből és élvezeti ból, szőnyegekből, cikkekből csaknem tíz száza- Vasáruból lényegesen nem lékkai többet adtak el, mint változott az ellátás. Általában tavaly ilyenkor. Több volt a javult a választék hengerelt hús is az üzletekben, bár és húzott árukból, vízvezetéktőkehúsból nem mindig tud- szerelési anyagokból, de toták kielégíteni az igényeket vábbra sem tudták kielégíUgyianakkor baromfiból fo- tesi maradéktalanul az igéIyamatos ellátást biztosítot- nyeket zárakból, lakatokból, tak. Megfelelő volt a kínálat edényekből, kályhákból és tojásból, halból, tej és tejter- tűzhelyekből, radiátorokból mékből, édesipari és kon- és néhány háztartási tömegzervipari cikkekből. Kevés cikkből. Jó volt az ellátás volt a gyorsfagyasztott gyű- ugyanakkor hűtőszekrényekmölcs és a kedvezőtlen idő- bői, porszívókból, varrógéjárás miatt a gyümölcsök pékből és centrifugákból, késve érnek, ezért a boltok- Régi probléma, s továbbra ba is 20—25 százalékkal ke- sem változott a helyzet: kivesebb friss gyümölcs került a választék zsebrádiók... , _ _„.., .., , bői, kazettás magnetofonból, Mindez a gyümölcsök árai- len;ezjátszóWL TBovábbra ^ ban is megmutatkozott a hiánycikkek közé sorolhaJavult a kereskedelem áru- tó, legalábbis időszakonként, kínálata, ruházati cikkekből a 200 literes bojler, a kerékés lakástextíliákból. A tava- pár és jó néhány műszaki lyihoz képest a kereskedel- alkatrész. mi készletek ezekből a cik- A belkereskedelmi tájékozkekből mintegy egymilliárd tató megállapítja, hogy néforinttal növekedtek. A na- hány termék kivételével gyobb választék, a nagyobb megfelelő volt az ellátás épíkészletek ellenére sem volt tőanyagokból, tüzelőanyagokelegendő bór es üiüúor búi is. (MTI) és a TÜZÉP-pel köthető szer- RF.1" "'X* . . . _ ... ,. , ., . írjak elo. A hagyomanyos zodes előnyeiről. Bizonyara lágyvasas gerendáktól az elósok utánjárástól kíméli meg refeszített gerendákig, a küígy magát lönböző födémpallóktól a Az Alföldi TÜZÉP szegedi, festgerendáig — mindenféle rókusi telepének vezetője, födémszerkezeti anyagot igéMaróti Sándor szerint az nyelnek az építtetők. Rókuanyagbiztosítási szerződéssel son forgalomba hozzák a messzemenően a vásárlók ér. szegedi ipari vásáron bemudekeit tartja szem előtt a tatandó span-deck födémpalTÜZÉP. A vállalat egyoldalú lót is. különféle méretekben, elkötelezettséget vállal arra, Az igazsághoz tartozik azonhogy a kért anyagokat a ban. hoSy — akár az ország megjelölt időpontban szállít- többi TÜZÉP-telepe, ez sem ja az építtetőnek. A vevő vi- képes mindig mindenféle mészont, ha kedvezőbb feltéte- retűt raktáron tartani. Ha lekkel tud anyaghoz jutni, valaki azonban időben megnem köteles átvenni a vál- rendeli, egy-két hónapon belalatnál megrendelt árut. 1Ü1 megkapja a kívánt nagyHogy népszerű ez a beszer- sagú gerendákat Nagy az zési forma, bizonyítja, hogy i§ény a gazdagabb választétavaly 200 anyagbiztosítási kú ajtókra, ablakokra és szerződést kötött a rókusi egyéb építőanyagokra is. A TÜZÉP. A legutóbbi belvíz- TÜZÉP emellett szeretné az pusztítás utáni építkezések egyedi igényeket is mind telanyagát 700 szerződés révén jesebben kielégíteni. Mindennek azonban egyik lényeges feltétele, hogy a vásárló mielőbb értesítse erről a TÜZÉF-et, méghozzá az ennek legmegfelelőbb módon: az anyagbiztosítási megállapodással. Ha a kért áru megérkezik, értesítik a vevőt vagy a megbízott fuvarost, és a megrendelt anyagot vagy terméket egyenesen a vagonból az építkezés színhelyére szállítják. Ezzel a módszerre] nemcsak a vevő jár jól: csökken a telep egyébként is óriási forgalma, s tárolás, raktározás nélkül jut az áru kapun kívülre. így nemcsak a hellyel sikerül takarékoskodni, hanem az ott dolgozók energiájával, idejével is, hiszen nem kell ide-oda rakosgatniuk a legtöbbször igen súlyos anyagokat A rókusi TÜZÉP-telepet a kedvező tapasztalatok arra ösztönözték, hogy az anyagbiztosítási szerződés megkötését a közületi vásárlók részére is lehetővé tegyék. ivei töltjük a munkaidőt ? a

fegyelmezett munka követelménye, hogy a munkaidő valóban a munka ideje legyen — mondta Németh Károly, az MSZMP KB titkára az országgyűlés nyári ülésszakán. A munkaidőt — finoman fogalmazva — nem használjuk ki eléggé. Pedig az idő pénz, s a munkaidőre különösen áll ez a megállapítás. 1976-ban az engedélyezett, de nem fizetett, valamint az igazolatlan hiányzások következtében 4 millió 217 ezer munkanappal csökkent a népgazdaság munkaidőalapja, ami pénzben kifejezve nyolcmilliárd forint veszteséget jelentett — mindannyiunknak. Mivel töltjük a munkaidőt? A válasz nem is olyan egyszerű. A törvényes munkaidő általában heti 44 óra, az egészségre veszélyes helyeken ennél kevesebb. Ezt csökkentik az egész napos hiányzások: szabadság, betegség, igazolt és igazolatlan, indokolt és . indokolatlan távollétek, valamint az úgynevezett törtnapi hiányzások. Ami ezután fennmarad, az a munkahelyen eltöltött idő, ebből még le kell vonnunk a vállalat, illetve a dolgozó hibájából keletkező állásidőket, hogy megkapjuk a tényleges munkaidőt. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság két évvel ezelőtt megvizsgálta a munkaidőalap kihasználását az iparban, az építőiparban és a szállítás-hírközlés területén. Megállapították, hogy a munkaidőalap kihasználása 1973 és 1975 között csökkent. (1973ban 85,7, 1975-ben 85 százalék volt.) Egy másik — 26, az átlagosnál jobban szervezett fővárosi nagyvállalatnál végzett — felmérés adatai szerint az egész napos távollétek a törvényes munkaidő kihasználását 13,8 százalékkal csökkentik. Az évi rendes szabadság mellett még a betegségek, tanulmányi szabadságok és a különféle fizetett távollétek miatt kieső idő is jelentős. Ez utóbbiak legjellemzőbb esete, amikor a dolgozót különböző társadalmi szervezetek — okkal vagy ok nélkül — kikérik. A „kikérők" közül a KISZ áll az első helyen, de szerepel a listán a munkásőrség, a Vöröskereszt, a honvédség, az MHSZ, a Hazafias Népfront, a népi ellenőrzés. Sokan azért maradnak otthon, mert a szerelőt várják, mások hivatalos — például tanácsi — ügyeiket intézik munkaidőben. A vállalati tapasztalatok azt mutatják, hogy a hivatalos ügyeiket intézők száma különösen megnövekszik a szabad szombat előtti pénteken. S bár a tanácstörvény módosította a hivatalok félfogadási idejét, ennek hatása még kevéssé érződik a gyakorlatban. A vállalatoknál az igazolt, de nem fizetett és az igazolatlan mulasztások egy része a mezőgazdasághoz való kötődésre vezethető vissza. Mezőgazdasági munkák idején sokkal többen vesznek ki fizetés nélküli szabadságot, vagy lesznek betegek, mint az év egyéb szakában. Tovább csökkentik a munkahelyen eltöltött időt a törtnapi hiányzások. A népi ellenőrzés már említett vizsgálata szerint a néhény órás eltávozások időtartalma az utóbbi években tovább növekedett, az építőiparban például 1970 és 1975 között megkétszereződött. A veszteségeket tovább növelik a — jórészt szervezési, műszaki hiányosságokból adódó — állásidők. Nincs anyag, szerszám, technológiai előírás; az előző munkafolyamat elhúzódása szűk keresztmetszetet okoz stb. Jelentős veszteségeket okoz a munkaerővándorlás is. Felmérések bizonyítják, hogy egy új dolgozó belépésekor az orvosi vizsgálat és egyéb adminisztrációs ügyek — például a formálissá vált tűz- és balesetvédelmi oktatás átlagosan újabb három napot vonnak el a munkával töltött időből. Ráadásul kezdetben az új dolgozó többnyire nem képes teljes „kapacitással" termelni. Nehezen számszerűsíthetők azok a veszteségek, melyek abból adódnak, hogy a kilépést nem követi azonnal az új helyre történő belépés. Sok vállalatnál a munkaerőhiányra hivatkozva kritika nélkül alkalmaznak mindenkit, ez pedig azt eredményezi, hogy a kilépők 2/3-ad része azokból tevődik össze, akik a belépést követő egy éven belül változtatnak munkahelyet. Némiképp leegyszerűsítve: a hiány újabb hiányt szüL A munkaerőhiány évek óta gazdasági adottságaink közé tartozik. Am ugyancsak évek óta rendelkezésre áll egy képzeletbeli tartaléksereg: a munkaidő-veszteségek csökkentése százezrek munkába állításával lenne egyenértékű. A mérleg egyik serpenyője tehát: jelenleg mintegy százezer munkás hiányzik az iparból, s ezt növelik még a meglevő munkaerőfelhasználásból adódó veszteségek. A Gazdaságkutató Intézet számításai szerint a rendelkezésre álló munkaidőalap 20—.25 százaléka megy veszendőbe. A KSH adatai szerint a fizikai dolgozók 40 százaléka rendszeresen túlórázik — függetlenül attól, hogy közeledik-e valamilyen tervteljesítési határidő: negyedév, fél év, vagy év vége. Azt is kimutatták ezzel párhuzamosan, hogy — ritka időszakoktól eltekintve — a túlórázás hosszabb távon gazdaságtalan, társadalmi következményei rendkívül károsak. A túlóra gazdaságtalanságát a teljesítménystatisztikák is mutatják. Ha a nyolcadik munkaórában elért teljesítményt száznak vesszük, a további órákban a következőképpen alakul a dolgozok teljesítménye: a 9. órában 95, a 10-ben 89, a 11-ben 80, a 12-ben 76 és a 13-ban 61 százalék. A gazdálkodó egységek kis hányadában végeznek csak veszteségtanulmányokat, munkanap-fényképezést. Ez pedig arra utal. hogy az idő szerepe a gazdasági vezetők szemléletében másodrendű feladat. Sok helyütt a törtnapi hiányzásokat nem is tartják nyilván I A munkaerő-gazdálkodással foglalkozók egyöntetű véleménye, hogy kívánatos lenne növelni a teljesítménybérben dolgozók arányát. Ennek azonban nemcsak technikai akadályai vannak, gyakran még érződik az a káros szemlélet, mely a normázást és a veszteségek feltárását munkásellenesnek tartja. Párt- és kormányhatározatok ismételten hangsúlyozták, hogy a gazdasági-társadalmi fejlődés meggyorsításának egyik alapfeltétele és tartaléka a munka szervezettségének növelése. A munkaidő-veszteségek nagy része szoros kapcsolatban áll a munkafegyemmel. Ez utóbbi pedig bizonyíthatóan összefügg a műszaki-technikai színvonallal. A korszerű, nagy termelékenységű gép magasabb képzettséget igényel, s a tapasztalatok szerint a képzettség és a munkafegyelem között is erős a kapcsolat. F

egyelmezett munkáról akkor beszélhetünk, ha nincs a munkás hibájából származó veszteségidő. Amikor a vállalatok egy részénél elszánták magukat arra, hogy — szembe nézve a valósággal — felmérjék a munkaidő-veszteségeket, kiderült: a dolgozóktól függő veszteségek nagysága sokkal kisebb, mint azoké, melyek a dolgozóktól függetlenek. A veszteségek leggyakoribb oka a szervezetlenség, s ahol a munkások szervezetlen körülmények között kénytelenek dolgozni, ott a vezetőnek nincs erkölcsi alapja a fegyelmezett munka megkövetelésére. De igaz ez fordítva is. A veszteségidők felszámolása nem olyan feladat, amely egyik napról a másikra megoldható, a veszteségek néhány fajtája nem, vagy csak nehezen csökkenthető. De nyolcmilliárd forint — ennyiről volt szó a bevezetőben — sok pénz és ekkora összegnek néhány százaléka sem kevés. F. P. Szívsebészeti központ A szívsebészet országosan kiemelt programjaban Debrecen is szerepet kapott. A dr. Schnitzler József profeszszor vezette II. számú Sebészeti Klinikán már évek óta dolgozik egy szívsebészeti munkacsoport dr. Gömöry András professzor irányításával. A következő években ez a munkacsoport — a hátterét képező kivizsgáló apparátussal együtt — regionális központtá fejlődik. Ikarusokboz A Szovjetunió útjait járó Tkarus-aulóbuszokhoz — normál kötelezettségein felül — az idén 18 millió rubel értékben szállít a Mogürt pótalkatrészeket Cserébe a szov. jet partner 8300 személygép. kocsit és különféle járműveket szállíL