Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-21 / 170. szám
5 Péntek, 1978. július 21: Dinnye — korábban A jövőben egy hónappal előbb, már június végén megjelenhet a piacon a dinynye, s korábban terem az uborka is annak a termesztési technológiának az alkalmazásával, amelyet a Kertészeti Egyetem kutatói dolgoztak ki. A módszerről csütörtökön háromnapos tanácskozás kezdődött az egyetemen. Bővülő Tovább bővül a népszerű Indiai hanglemezek hazai választéka: csütörtökön a Vörösmarty téri hanglemezszalonban kamarakiállításon mutatták be az újságíróknak a Gramaphone-India hanglemezgyártó cég, a His Master, s Voice calcuttai leányvállalata ez évi újdonságait Az ebből az alkalomból megtartott sajtótájékoztatón elmondották: az évente csaknem másfél millió hanglemezt exportáló indiai cég lemezeiből az idén a tavalyinál 50 százalékkal több, 360 ezer darab kerül a hazai szaküzletekbe. Tanulmánykötet a tavalyi nyári egyetemről Tanulmánykötet hagyta el következtetésre mindenképa nyomdát, a Szegedi Nyári pen eljutnánk. Egyetem tavalyi előadásai- Ha nem is minden terülenak anyaga. Művelődés- ten és egyformán elismerten, pszichológia volt az elmúlt de társadalmi méretű és év foglalkozásainak tárgy- súlyú feladatként fogadják el köre, fókuszába állítva az a közművelődést, szerte e egyén szocializálását, közös- hazában. Komolyan veszik, ségi társadalmi lénnyé for- felnőttként kezelik, s talán málását. Ügy is mondhat- mintha kevesebb formaliznánk, nevelési kérdésekről mussal is. Megköveteli ezt esett szó 1977-ben, csak ép- a szocializmus építési üteme, pen nem iskolás fokon. A a világ rohanó változása, a társadalom mindennapi éle- tájékozódás és állásfoglalás tének hatásait igyekezett kényszere. Más szinten és új számba venni a tanácskozás, módon kerülnek elénk még a s benne a közművelődési régi kérdések is, s ezekre mai válaszokat adni, felelősségteljes kötelességünk. Ezért kell a korszerű — tehát hasznosítható — műveltség, hogy megfeleljünk e gyorsuló időnek. A művelődés évszázadokon át elkülönülést, arisztokratizmust is jelentett, forradalmi tettnek számított kilépni a szellemi toronyból és lemenni a nép közé. Ma ez a távolság már jóval kevesebbeket választ el, tömegek igénye lett szakember dolgát, nemkönynyű feladatait Tizenöt előadást közöl a gyűjtemény, mintegy különböző nézőpontból közelítve a közös témát — az elmélet, a tudomány segítségét gyakorlati népművelőinknek. A tudományos kutatás, a hivatali és mozgalmi irányítás közös törekvése ez a kötetben is megnyilvánuló tapasztalatcsere, népművelőink ismereteinek gyarapítására. Sokféle módon vizsgálódhatnánk, a könyvet lapozgatva, de úgy vélem két alapvető Szegedi Ipari Vásár, Marx tér. ünnepélyes megnyitó ina délelőtt 10 órakor, megnyitja dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter. — Nyitva naponta 11—19 óra között. A XV. pedagógiai nyári egyetem, az MTA Biológiai Központjában. A fotóklubok 14. szegedi szalonja a Bartók Béla Művelődési Központban, mindennap 10—18 óráig. Ifj. Fazekas Lajos népi iparművész nádudvari fekete cserepeinek kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Központban, naponta 10—18 óráig. Iparművészeti VIT-pályá. zati kiállítás a Gulácsy Lajos Teremben, naponta fél 10—18 óra között. A Szegcdi Szabadtéri Já' iékok múltja-kiállítás a rád megyei parasztbútorok SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utca 5. szám alatti dísztermében, valamint a Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Ember és környezete, Csöngés népviseletek, „Vasvirágok" — a szegcdi kovácsés lakatosmesterség 200 éve. Lucs-képgyüjtemcny. Megnyitja ma délután 18 órakor Rakonczay Zoltán, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal álta lános elnökhelyettese. Megtekinthetők naponta 10—19 óra között. Dán néptánctábor. Vedres István kollégium. Űttörő néplánctábos Csongrád megyei tanács diákotthona. Ember és olaj címmel Horváth Dezső es Gyenes Kálmán fotókiállítása az algyői Ady Endre Művelődési Házban, naponta 10—12 és 18—22 óra kőzött. Népi hangszerek kiállítása Tápén, a Juhász Gyula Művelődési Házban, naponta 15 és 19 óra között. Iparművészeti pályaművek a VIT jegyében Az öröm és a bosszúság egyszere keríti hatalmába a látogatót a Képcsarnok Gulácsy Lajos Termében rendeszemélyiségünk zett lakberendezési kiállitáEcsedi Gézemé köszöntése szellemi gazdagítása is, s ez a szocializmus érdeme. Elégedettségről mégsem lehet szó, mert csak fékezné jobbító szándékunk. Művelődéspszichológia jut érvényre akkor, ha a közművelődési son. Hosszú évek hagyománya, hogy a szegedi ünnepi hetek zajos forgatagában a Képcsarnok egy kiállítását a lakberendezés ügyének szenteli. Ezzel nemcsak ízlést formál és igényt teremt, de lehetőséget arra, hogy a látogatók meg is vásárolhassák jemunka képes megvalósítani les iparművészeink különös a személyre szóló nevelést— gonddal összeválogatott koltömegméretekben. Ellent- lekcióit' Az }áe} bemutató meg egy esemenyhez, a kozelmondás lenne ez a kívánság? jövőben megnyíló havannai Minden bizonnyal, de maga Világ Ifjúsági Találkozóhoz is az élet is ellentétes igénnyel kapcsolódik. A kubai VIT jei • t -i i •„.„„ - gyében és szellemében ugyanlep fol lepten-nyomon, s ^ ^ iparművészeket%ív_ ezek teljesítése előírja a dia- tak fontos rrtünkára a szerveiektikát. zők. A VIT országos művéEgyszóval afféle művelő- szeti pályázat iparművészeti . .. , részének egy töredéke került deselmeleti kezikönyvet ud- a kymzeti galériabeli vözölhetűnk az uj kiadvány- bemutató után a Képcsarnok ban, mely a TIT Csongrád megyei Szervezetének gondozásában látott napvilágot, s nem csak tartalmával, küllemével is jól illeszkedik öt xorábbi elődjéhez. Tráser László szegedi termébe. A tárlat valóban reprezentatív, s nemcsak szépen rendezett, de célszerű, praktikus, korunkhoz igazított is. A szegedi bemutatón néhány lakberendezési együttes és kiegészítő dísztárgy kapott helyet. Praktikusnak, kényelAcs S. Sándor felvétele A kiállítás egy részlete mesnek és esztétikusnak álmodott lakásunk prototípusai kerültek egymás mellé. Plachtovics Vilmos bőrrel burkolt karfás pihenőszéke, Korda Somogyi Károlyné felvétele Dogyan is volt? Ecsedi Gézánc Deák Bélának, a városi pártbizottság titkárának mesél Ajtaján kis tábla: özv. Ecsedi Gézáné. Asztalán virág, gladióluszok, szegfűk, vörösek. Fényképalbum. Pályatársak, úttörők, barátok — .a mozgalomban töltött évek emlékeztető lapjain. És alapok mindegyikének története van. Nyolcvanadik születésnapja alkalmából tegnap, csütörtökön köszöntötte őt a városi pártbizottság nevében a testület titkára, Deák Béla. Vele együtt hallgattuk az emlékező szavakat. * „1916-ban szabadultam fel, mint varrónő, s egy hétre rá már szervezett munkás voltam. Daltárs — mondjuk most azokról, akik akkor velünk énekeltek a munkáskórusban. Aztán színjátszó lettem Vásárhelyen — így kezdődött." Szerepéből ma is szó szerint idéz. Még színdarabot is írt, elő is adta az együttesük. „Az őszirózsás forradalomban felvonulásokat, tüntetéseket szerveztünk. Az első igazi erőpróba, a .bevetés': 1919 januárjában unokabátyám, Zsarkó János százados velem küldött élelmet a Bauer-malomban bentrekedt egyik vöröskatona-egységnek. Fiatal lány voltam — s nem gyanús személy. Baj nélkül célba értem. A Vörös Hadsereg futárjában a katonák csak a határozottságot látták, az igazi küldetést színészkedéssel kellett leplezni. Az illegalitásban a pártsajtó terjesztője voltam," Bodó Júlia háromszor volt fogságban. Egyszer kiürítették a tárgyalótermet, csak úgy volt hajlandó vallomást tenni. Vallomása persze félrevezető volt. A talpraesettség megtévesztette a bíróságot. „A házkutatáskor megtalálták a sokszorosítógépet. A férjemé volt, úgy tudom, írógép — mondtam ártatlanul. A férjem két héttel azelőtt halt meg." Ha letegezték, visszategezte a vallatókat, ha ismeretlen elvtársát meglátogatta a börtönben, rokoni levelet írt előtte neki: „abban a kék pulóverben megyek majd, amit tőled kaptam, mert olyan jól áll a szemem színéhez" — írta, hogy ráismerjen, akinek hírt visz. Találékonysággal, fürge ésszel és hittel vészelte át a nehéz időket. Most nyolcvanéves. Nem csupán ebből az alkalomból köszöntjük őt. P. K. Húszéves a szabadtéri Engedtessék meg elöljáróban néhány adat: abban az évben a szegedi nyár vendégművészei között tizenkilencen voltak a Kossuth-díjasok, öten a kiváló, tizenketten az érdemes művészek. Addig a Bánk bán díszleteit tartották a legmonumentálisabbnak; az Aidához készült építmények felülete meghaladta a 3 ezer négyzetmétert, az előadáshoz ezerszáz kosztümöt készítettek elő — a közreműködőknek! Akkora tömeggel, mint itt, addig még sehol sem vitték színre a Párizs lángjait, Aszafjev balettjét. A téren, nyáron át, ötezren dolgoztak. Miért ez a számhalmaz? Magunkat is, az olvasót is azért buzdítanánk most a figyelmességre az általában bizalmatlanul kezelt adatok iránt, mert meggyőzhetnek egy elkoptatott szó valóságtartalmáról. Akárhogy is: a monumentalitás elvitathatatlan sajátossága ennek a szabadtérinek. Éppen ennek az évnek a programja lehet bizonyság, hogy nemcsak a forma, a külsőségek, a járulékos dolgok tekintetében! A művészi értékteremtés és hatás, az élményadás szempontjából is. Az érvek? Elsősorban persze az Aida máig élő hatású, emlékezetes előadása, a szabadtéri alkotásoknak ez a ma is tündöklő példája. Kell-e emlékeztető? A címszerepben: Margaret Tynes, Amneris: Zenaida Pally, Radames: L uigi Ottolini, Amonasro: Svéd Sándor. És akik a szó legjobb értelmében partnere1962 ik voltak: Szalma Ferenc, Turján Vilma, Sinkó György, Sebestyén Sándor; meg akik már jóformán mindent tudtak a téri siker titkairól, az itt „összeszokott" alkotógárda: Vaszy Viktor, Mikó András, Varga Mátyás, Márk Tivadar. Ez az Aida volt az első (1959 óta persze); a Tragédiafelújításhoz is találni évfordulós apropót, 30 évvel azelőtt játszották itt először (pályafutásának az ezredik előadását is a téren érte meg); még egy szám: a Párizs lángjainak szintén három évtizeddel azelőtt volt a moszkvai bemutatója. És még valami, hogy a számsort befejezzüjr: Kodály Zoltán, a szabadteri-megújulás óta szintén először műsorra tűzött Háry alkotója, abban az évben ünnepelte 80. születésnapját. Szabady István addigi pályájának legnagyobb sikerét aratta a címszerepben; Ferenc császárt Lendvay Andor alakította, akit első szerződése, az 1924—25-ös évadra szóló, a szegedi színházhoz szólított. Mintha ez az év a különleges díszletek éve is lett volna: Kodály daljátékát Bakó Józsefnek, a szabadtéri szcenikusának újszerű színpadán mutatták be. Kórody András tokiói vendégeskedésből érkezett, hogy a téren vezényelje a művet, amelyet a szerző születésnapján és jelenlétében operaházi bemutatkozásakor, 1946-ban dirigált először. A Háryban és Erkel Bánkjában közreműködő cimbalomművész, Tarjáni Tóth Ida viszont Párizsból jött a Tisza-partra, másfél órával a bemutató előtt landolt Ferihegyen. Szerencsére akkor meg ide is volt „légi járatunk". Később még egy szerencse érte a művésznőt, Török Ferencnc Pacsirta utcai lakosnál felfedezett egy páratlan értékű, hatalmas, különleges húrozású, barokk hangszertestü évszázados cimbalmot. Ebben a szezonban két fantasztikus kisasszony ejtette bámulatba Szeged polgárait és az özönlő vendéghadat. Mindketten kirakatban voltak, egyik egy virágüzletében, a másik az idegenforgalmi hivataléban. Egyéb közös tulajdonságaik: mindkettő vonzó volt, sót szép; összetéveszthetetlen kosztümökben pompáztak, egyik Aidáéban, a másik IBUSZ formaruhában. Az egyik gép volt, a másik olyan, mint egy gép. A különbség? Az előbbi mégis beszélt, az utóbbi, pedig élt, se nem mozdult, se nem mukkant; az okos volt, emez talán nem annyira. Megfejtés? A kirakatverseny lázában hűs-vér kisasszonyt ültettek pompázatos virágok illatfelhőjébe ugyancsak az alkotás lázában született (legyen a hangkésleltető berendezés után valami más!) a szegedi matematikusok találmánya, a 25 közérdekű kérdés megválaszolására képes gépkisaszszony. István fotelből, kanapéból és asztalból alló pihenöegysége, Leszi Mária és Szabó Vera népi ihletésű pacolt-rusztikus bútoregyüttese, Simon Gy. Péter formatervezett előszobafala, Papp Mariann kis lakásokhoz simuló Íróasztala és Nagy Szabolcs nyers dolgozófalsora képviselik a fent említett szándékot úgy, hogy az ember és tárgy harmonikus viszonyában megtalálták a sorozatgyártás lehetőségeit is. A kiegészítő, jórészt díszítő jellegű lakberendezési tárgyak sorában ott láthatjuk Dombi Lívia és Erei Sándor színes üvegedényeit, Karsai Judit szürke kerámiáit, Sigmond Géza lámpáit, Farkai Gabriella rusztikus textil faliképét, Lammel Ilona légié.kerámiaszobrait, Magyarcsá. Mária gyertyatartóit. Vaia mennyi árról tanúskodi. hogy a fiatal iparművésze . alkotó módon merítenek a*. ősi és tiszta hagyományokbó . s ezt természetes egyszerűség gel alkalmazzák mai igényeinkhez. A bemutatón — nyilván nem véletlenül — kiállították Űj vári Jenő üvegből és bőrből, Székely Ildiké fémből és bőrből és Gerle Margit kerámiából és bőrből komponált ékszereit is. A kiállításon egyetlen darab sem vásárolható meg! (Előjegyzéseket vesznek fel a kiállított darabokra.) Pedig már a bemutató napján szinte minden lakberendezési tárgy gazdára talált volna Ebből levonható a tanulsá? ha kizárólag bemutató jelle gel rendezünk kiá'.'i '—t, a kor annak nem a l?r,!\ masabb színhelye a K nok, amely e!sf-:or„?n kedelmi cé'o'.cat szr' .1 : pedig a Káncsarnc ! an r< n dezünk bemutatót, ez m... . ban foglalja a megvásárol tóság lehetőségét. A ket' együtt fals dolgokat szül. 1 mindenképpen szeplő a nagyszerű bemutató reményekre jogosító arcán. T. L.