Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-19 / 168. szám

6 Szerda, 1978. július 13: Magyar— jugoszláv vízügyi szemle Magyar és jugoszláv vízügyi szakemberek részvételével kedden négynapos szemle kezdődött a Dráván. A bizottság hajóval örtilostól a dunai torkolatig 130 kilométer hosszan ellenőrzi a határfolyó meder- és partvédelmi munkáit. A két ország közötti együtt., működésének több. mint másfél évtizedes múltja van ezen a területen, és a kooperáció igen eredményes. Eddig harminc kilométeres szakaszon készült el a szabályasás, s a 85. és a 95. folyamkilométer közötti, vejtt térségben dolgoznak a Dráva mindkét oldalán. A magyar részről hetvenhárommillió forintot igénylő munka befejezése 1983-ban várható a tíz kilométeres szakaszon. Az egyeztetett tervek szerint a folyószabályozással 1990-ig érik el Barcsot. Attól lefelé vízlépcsők kiépítését, közös magyar—jugoszláv vízi erőmű létesítését tervezik. Az előkészítésen mindkét részről dolgosnak. Ugyancsak ángyainak a drávai hajózás feltételeinek megteremtéséről. Ehhez most egyeztetik a hajút ki tünés i tervét A* ellenőrző bejárás végén, pénteken Eszéken összegezik a tapasztalatokat a magyar és a jugoszláv szakemberek. Ennek alapján határozzák meg a további közös teendőket (MTI) SZEGEDI ÜNNEPI HETEK A XV. pedagógiai nyári egyetem az MTA Biológiai Központjában. A fotóklubok 14. szegedi szalonja a Bartók Béla Művelődési Központban, mindennap 10—18 óráig. Ifi Fazekas Lajos népi iparművész nádudvari fekete cserepeinek kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Központban, naponta 10—18 óráig. Béke, ifjúság című kiállítás a VIT alkalmából, fiatal amatör alkotók festményeiből, grafikáiból, szobraiból, iparművészeti munkáiból a Juhász Gyula Művelődési Központban, naponta 19—18 óra között Dán néptánetábor, Vedress István Kollégium. Úttörő néptánctábor, Csongrád megyei tanács diákotthona. Ember és olaj címmel Horváth Dezső és Gyenes Kálmán fotókiállítása az algyői Ady Endre Művelődési Házban, naponta 10—12 és 18—tZ óra között. Népi hangszerek kiállítása Tápén, a Juhász Gynla Művelődési Házban, naponta 15 és 19 óra között Folklórtáborban Elviselhető kockázattal Mikó András a Hunyadiról, Szegedről és a nosztalgiákról Fényruha a Margithídnak Változatlanul tartják az eddig elért háromhetes előnyt a Margit-híd felújításában és a Mártírok útja átépítésében részt vevő vállalatok. Dalmy Tibor miniszteri biztos az MTI munkatársának elmondta, hogy a híd déli oldalán a parti nyílásokba már beépítették az előregyártott vasbetongerenda-szerkezetet, a védőállványok eltávolításához a közeli napokban fognak hozzá. A hídon jelenleg a villamosok vágánymezőjét építik, és a hídszerkezet hőtágulását szabályozó, úgynevezett dilatációs szerkezeteket cserélik ki. A Margit-híd érdekes díszkivilágítást kap: „súrolt" fényruhát ölt majd magára. A sárga fényű reflektorokat ügy helyezik el, hogy egy részük alulról az iveket, másik részük pedig felülről a pilléreket világítja meg. A lel újítás ideje alatt többször tartanak próbavilágítást, hogy kiderüljön: a nagy fényerejű lámpatestek nem zavarják-e a dunai hajózást. A Margit-híd felújításában és a Mártírok útja átépítésében réözt vevő vállalatok mintegy 600 tagú gárdája a munkálatokat november elejére szeretné befejezni. Az is szerepel a tervben, hogy a hídon már szeptember végén feloldják a forgalomkorlátozást A cél nem elérhetetlen: a brigádok lendületesen, jó szellemben dolgoznak a budai építkezésen. Tűz gyermekjátékból Szegeden, a Ságvári utca 4. szám alatt gyermekjátékból keletkezett tűz. A második emeleten levő mellékhelyiségben tárolt papír, fa és rongyhulladék gyulladt meg. Szerencsére a tüzet időben észrevették, jelezték, így a kivonult tűzoltóság gyorsan eloltotta. Ennek köszönhető, hogy nem történt .személyi sérülés és az anyagi kár sem jelentős. A Hunyadi rendezőjével mozibnn futottam össze. Bánkot próbáltak a téren, szabad estéjét előbb az Abba-filmre, később Katona drámájának előkészületeire társaságolta. Amaz kevésbé nyerte el tetszését, emebben Molnár Piroskát dicsérte, a „beugró" Melindát: „mit sem érezni rajta, hogy utolsó pillanatban kapta, nem szerepet játszik, önálló életet él". Jódarahig elnéztük a próbát, aztán bevonultunk az Apáthy kollégium társalgójába. A Hunyadi László hat bemutatójából ötöt rendezett Miícó András a szegedi játékokon, s egyik nyilatkozatát emlegetem föl, miszerint az utolsóval maga sincs egészen kibékülve. — Valami újat vártak tőlünk, ma már tudom, helyesebb lett volna, ha az alapkoncepciót fejlesztjük tovább. Máskülönben idén ez történik. Elégedetlenségem oka nem titok, olyan keretet adtunk a mű köré, amelyben minden eljátszható. Most Varga Mátyás díszletének kiegészítése lesz a templom, nem válik el a színpad más elemeitől. A Hunyadit változatlanul úgy képzelem el a szegedi színpadon, hogy nagy hatású történelmi tablói, a Pedagógusok, tánccsoportok tagjai, kezdők és haladók. Nemzetiségük? Többségük dán és holland, néhányan Svédországból, Norvégiából jöttek, összesen 77-en vannak. Hétfőn „letáboroztak" a Rózsa Ferenc sugárúti Vedres kollégiumban, tegnap délelőtt mór megkezdték a munkát. Tanulni jöttek Szegedre — magyar néptáncokat. Tehát: tegnap, kedden délelőtt megnyílt Szegeden a nemzetközi néptánctábor. A Népművelési Intézet szervezte, s a jelentkezett külföldiek utazásátellátását az Express Ifjúsági es Diák Utazási Iroda intézi. A vendégek az ÉDOSZegyüttes vezetőitől és tagjaitól, valamint meghívott koreográfusoktól tanulnak eredeti magyar néptáncokat, illetve már megalkotott és hozzáférhető tánckom pozíciókat. Az a céljuk, hogy az itt elsajátított táncanyagot hazájukban is megismertessék. A szegedi a második ilyen jellegű tábor Magyarországon. A vendégek délelőttönként táncokat tanulnak Nagy Albertnek, az ÉDOSZ-együttes művé— amit hosszú évekig senki sem vitathatott — egyre nehezebb lesz hivatkozni. Alkotóművésznek legfontosabb, hogy azt érezze, a munkájára szükség van Itt. Személy szerint nekem panaszra semmi okom. Azért jöttem sú- szett vezetőjének irányításárűn, mert a szegedi Dóm té- val, délután pedig, az etméren alkotni minden máshoz foghatatlan, rendkívüli dolog. A városból, az emberekből, az utcákról, a boltokból valami nehezen jellemezhető, a lett foglalkozásokon, művelődéspolitikai, néprajzi, táncés viselettörténeti előadásokat hallgatnak. A táborozás ideje alatt természetesen művészek bensőjét átjáró megismerkednek a várossal, elégítenie, minél magasabb szinten, ám nem feltétlenül anélkül, hogy azokat ne kí» Cselszövő-kórussal induló nálja meg mindig valami izflnálé, a királyi eskü, illetve a kivégzési jelenet, tehát a darab zenei-dramaturgiai forrpontiai Itt ölük föl leghatásosabban látványpalástjukat. Itt érvényesül leginkább a tér és a mű összetartozása, hiszen ha valami, akkor Erkel Hunyadija az, mely erre a térre rendeltetett. Most, hogy módomban áll újrarendezni, emlékeznem kell az 1959-es előadásokra. Ha felidézem magamban azt a lelkes hangulatot, a próbák különleges varázsát, ügybuzgóságát, ma is meghatódom. — Húsz év egy ember életében sem lebecsülendő. Megint együtt a néhai stáb, Vaszy Viktorral, Varga Mátyással, Márk Tivadarral is as örökifjú Simándy Józseffel. Vajon Mikó András, az Operaház főrendezője és a szegedi játékok egyik leghűségesebb művésze miként Ítéli meg a következő két évtized esélyeit? — A közelmúltban szárbaszökkent szabadtéri fesztiválok mindenhol sajátos arculattal szerveződtek. Felsorolásukra, azt hiszem, semmi szükség. A sajátosságokat meghatározhatják visszavisszatérő művészek, de a környezet, sőt a publikum nagysága is. A szegedi szabadtéri, méreteinél é« közönségénél fogva, a nemzeti hagyományok elsőrangú tolmácsolására — meg természetesen az egyetemes kultúra kiemelkedő értékeinek ápolására hivatott. Szinpadviszonyai óvatosságra biztatnak, minthogy kísérlett műhely egyébként is akad elég az országban. Szegednek a megek ^étvágyát" kell galmasan újszerűvel. Persze, csak elviselhető kockázattal. Hogy Szeged mit akar csinálni az elkövetkező években, csupán rajta múlik. Döntő lehet a közönség teherbírása, ám a különleges adottságokra, az egyediségre szimpátia, nekibuzdulás, atmoszféra áradt s ha erről beszélek, teszem nem utolsósorban azért, mert a kezdeti évek spontán lendületét némiképpen apadni érzem. Bár lehetséges, apró bosszúságokon rágódom, s bennem van a hiba. — Nem gondolja-e, hogy nincs házasság sem. mely húsz év múltán a nászéjszaka hangulatától varázsos? Esetleg arról lehet szó, sok minden megváltozott, az akkori közreműködők, vezetők, szervezők újaknak adták át helyüket, s a visszatérő művészek rezignáltán keresik a hajdani ismerősöket? — Meglehet. Mindazonáltal el kell dönteni, a szegedi szabadtéri egy üzemelő színház a többi nyáriból, vagy fesztivál, a sző bőségesebb, zsongítóbb értelmében. Gondolom, ez utóbbiban több a fantázia... Nikolényl István részt vesznek majd a Duna Vásári előzetes menti folklórfeeztivilon, megtekintik az ÉDOSZ önálló műsorát amelyet 24-én a vasutas művelődési központban tartanak meg. Ugyancsak tegnap nyílt egy másik tánctábor, az úttörőké. Az általános iskolások első országos néptánctáborát tavaly Szegeden rendezték meg; akkora volt a sikere, hogy az idén jórészt ugyanazok a gyerekek jöttek „továbbtanulni", akik as elmúlt évben is itt voltak, összesen 150-en érkeztek, különböző iskolai tánccsoportok tagjai és vezetői. A tábort Padár Lászióné. megyei úttörőelnök tegnap este nyitotta meg az ÉDOSZegyüttes Tolbuhin sugárúti székházában. Az úttörő tánctábor programja: a gyerekek először felidézik a tavaly tanult táncokat, as idei „tananyag" pedig: méhkeréki, felső-tiszavidéki, dunántúli és széki táncok. A gyakorlati foglalkozásokat előadások egészítik ki. A szervezők célja: a tanulók a hazai folklórkincs valódi, eredeti értékeivel ismerkedhessenek meg. Akárcsak tavaly, az idén Is meghívtak népművészeket, a táncon kívül tehát a fafaragás, a hímzés, a gyékényszövés mesterfogásait is elsajátíthatják a gyerekek. Az úttörő tánctábor munkáját az ÉDOSZ-együttes vezetői asszisztenseik irányítják. S.E. Kutatóintézetek a kiállításon A Szegedi Ipari Vásár résztvevői között több kutatóintézetet is üdvözölhetünk. így bemutatkozik az országos kutatási feladatok megoldásáért felelős szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet Is. Az intézetvezetői vásári tájékoztatójukban elmondták, hogy két főbb területen végzik kutatási tevékenységüket, amelyek eredményeit az ipari vásáron bemutatják. A gabonafélék nemesítése és termesztése (őszi búza, durum búza, őszi és tavaszi árpa, zab, triticale, kukoriHúszéves a szabadtéri Ismét a Hunyadi nyitott — volna. A július 23-i viharban sokáig ázott-fázott a tömeg, hiába, az ünnepélyes megnyitót másnapra kellett halasztani. A program rendjén már nem változtattak: a második évben ilyenformán a Csinom Palkót láthatták először a jócskán bővült nézőtérről. A szerző szerint „tulajdonképpen egy új magyar daljáték bemutatóját"; hiszen Farkas Ferenc művét átdolgozták a térre, ö maga vezényelt, Sárdy János volt a címszereplő, sok-sok szegedi művész kapott feladatot (1952-ben már bemutatta az Itteni színház is), igy például Kovács János, Mentes József, Kátay Endre, Lontay Margit, Lehoczky Zsuzsa. „Otthon volt" a téren Csikós Gábor, a ma már népszerű színész is, akkor még főiskolásként a produkció segéd ügyelője. A közönség kedvence pedig: Szabó Ernő Rosta Mártonja. A koreográfiát Eck Imre, az Operaház fiatal magántáncosa készítette (a Hunyadiban is táncolta a palotást), akit éppen ezen a nyáron hívtak meg Pécsre, az akkor húsztagú balettegyüttes élére. Az 1959-es bemutatóhoz képest változatlan rendezésben és szereposztásban színpadra került Hunyadit még háromig- szór mosta az eső a szezonki- ban. Simándy József, aki az 1960 előző évben „Szegednek tanulta meg" a címszerepet, ismét remekelt. Kedves ismerősként jött újra a Sztanyiszlavszkij esNyemirovlcs-Dancsenko színház balettegyüttese, ezúttal a Jeanne ci'Arc-kal. A főszerepet az elmúlt év Eszmeraldája, E. E. Vlaszova kapta, gyönyörű táncának látvanya mellé ezúttal a gomolygó füstű máglya szolgált látványosságul (egy évvel korábban meg a kis gida, Eszmeralda kedvence, „akiért" hét falut bejártak akkor a szervezők). A másik szereposztásban V. T. Bovt táncolta Johannát — ő lett a szaoadtéri új sztárja. Itt volt a zeneszerző N. I. Pejkó, hogy lássa művének elsó külföldi bemutatóját. A Tragédia ,.. 1933-ban először a téren, aztán 1939-ig minden évben, és a felújított játékok második nyarán. Major Tamas rendezésének méltatásai, körülötte a viták ma is elők, Básti Lajos Ádámja, Ungvári László Luciferje, Bessenyei Ür hangja, Lukács Margit Évája, e szerepformálások emléke: nemkülönben. Az előző évi lelkesedés is maradt, az önzetlen munkakedv tartósnak bizonyult, a siker nótt. Meg a hír. Filmek, tévéfelvételek készültek, ismét voltak fotó-levelezőlapok, gyufacimkék, műsorfüzet, szegedi útmutató, Tiszatáj különszám; megjelent Gemier könyve, a Színház és világnézet, Szegeden persze kapkodták, hiszen a nagy francia az első szegedi szabadtéri előadások tiszteletbeli főrendezőségét is vállalta Hont Ferenc felkérésére, hiszen ő nyilvánította a modern színházat a nép színházává — adta a gondolatot az itteni népszínház megalkotásához is. Fejlődött a technika: új szcenikai megoldások keltelték a nagyobb hatást, friss szegedi találmány, a hangkésleltető berendezes segítségével hallhatobbá vált a tér minden pontján, amit a színpadon mondtak. Sokasodtak a „kiegészítő rendezvények": tíz kiállítás; az Ipari vásár mellé került az elsó mezőgazdasági bemutató, a tájegység terményelnek impozáns szemléje; ünnepi sporteseményeken szórakozhatott az egyre több látogató, a legnépszerűbb volt az akkor negyedik maratóni verseny. A város pedig szépült. Ebben az évben már nem húsvétkor meszeltek az alsóvárosiak sem, hanem a szabadtéri játékok kezdete előtt. ca, szemes és seprűcirok), valamint az olajos növények (napraforgó, olajlen és repce) nemesítése és termesztése a legfőbb területük. GKI szerepét jól mutatja az országos elit vetőmag-előállításból való részesedése: őszi búzából közel 50 százalékban, hasonlóan kukoricából, de a cirokfélékből kizárólagosan a szegedieké a főszerep. A Szegedi Ipari Vásáron a legújabb nemesítést eredményeket, fajtákat mutatják be az érdaklődő szakembereknek. Elmondták azt is, hogy a kutatóintézetnek milyen kiterjedt kapcsolatai vannak külföldi és hazai gazdaságokkal, intézetekkel. Fajtáik kipróbálására 100 hazai gazdasággal működnek együtt. A számos külföldi intézettel való kapcsolataikon, kooperáción kivül a szegedi intézet a gazdája a KGST közös kalászos nemesitési programjában több témának. Az Intézet nemzetközi folyóirata (angol és orosz nyelven jelenik meg) hatvan országba jut el és ad hírt a szegedi kutatók eredményeiről. A Budapesten székelő Műszeripari Kutatóintézet is jplen lesz az idei Szegedi Ipari Vásáron. Az intézetet 1950-ben alapították, de ma már 800 kutatóval dolgozik jól felszerelt laboratóriumokban és műhelyekben. Alapvető tevékenységük az elektronikus, pneumatikus mérő- és szabályozó műszerek, valamint az ipari es laboratóriumi készülékek, automatikaberendezések és azok építőelemei, gázelemzők, számítástechnikai berendezések, mérésadatgyűjtő rendszerek kidolgozása. Az idei szegedi vasárra elhozzák a legújabb kétcsatornás regisztráló berendezésüket, egyenáramú kVmérőket, mikroforras„tókat, laboratóriumi erősítőket, invertereket. teljesítménymérőket, nyomásérzékelöket és más hasonló berendezéseiket, műszereiket.