Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-18 / 167. szám

Kedd, 1978. jdlins 18. ­5 Limonádé Majdnem elsírtam ma­gam vasárnap délután a tévé előtt, de nem a meg­hatottságtól, hanem a mé­regtől. Az ügyeletes Ka­bos-film — 1934-ben ké­szült — ezúttal alig mu­tatott valamit a nagy ne­vettetőből, ám annál töb­bet a kor polgári ízlésé­nek megfelelő, ma már azonban elviselhetetlenül giccses és szirupos, erőlte­tett és lapos szerelmi tör­ténetből. Üsse kő, annyi baj legyen — mondtam a múlt héten is, amikor a főnök unokaöccse felesé­gül vette az idétlen kis­hivatalnok lányát —, hadd lássák a mai fiatalok, mi­lyen tömény ostobasággal etették akkor a népet, az idősebbek meg emlékezze­nek csak arra, mekkorát hazudtak nekik 45 évvel ezelőtt a kultúra nevében. Óriási megterhelést is ki­bír az ember egyéni ízlé­se annak reményében, hogy a Kabos-filmek újra látása még jobban meg­utáltatja vele és mások­kal is az urak Magyaror­szágát. Hanem amikor a fiatal­úr azt indítványozta az Amerikából betoppant ro­konlánynak, hogy tekint­sék meg a birtokot, érez­tem, lopakodik belém az idegesség. Először láttam ezt a filmet, de biztosan tudtam, most elképesztő mennyiségben zúdul rám a limonádé. így is tör­tént. A határban határta­lan boldogan, vasalt-ün­neplősen, dalolva dolgo­zott az a nép, amelynek a harmincas években nem­hogy jókedve, de szűkös megélhetése is alig volt, tekintettel a közismert és általános munkanélküli­ségre, vagy az esetleges napi 80 filléres napszám­ra. A hányinger környé­kezett. Hogy merték ezt akkor a falusi mozikban is leve­títeni? Hiszen ez már nem is szociális érzéketlenség volt, hanem az úri rendet eltartó nincstelenek sze­mérmetlen kigúnyolása. És most megéri-e milliók­kal újra láttatni? Nem ébreszt-e a magántulajdon idillikus beállítása bizo­nyos nosztalgiákat indife­rens emberekben és olya­nokban, akik ma kifogás­talan és elégedett téesz­gazdák, de „a nagy meg­mozdulás" idején még a magántulajdon szentségét emlegették? Az idő szeret lakkozni, könnyen feledte­ti még a volt kisparasz­tokkal is az önkizsákmá­nyoló robotot, pláne ak­kor, ha a múlt hazug fel­idézésével még segítünk is neki. Mondom, mérgelődtem vasárnap délután. Most csak abban bízom, hogy tévedek, s ez a mi né­pünk, a mai szocialista vi­szonyok közepette, már érettebb annál, semhogy hagyja magát elbolondíta­ni. Abban bízom, hogy csakugyan nevettetésre valók Az új rokon-féle filmszemetek, semmi más­ra. F.N.L Ú/donaág szeptembertől Áz Államigazgatási Befejeződtek a felvételi vizsgák az Államigazgatási Főiskolán. Az ország új fel­sőoktatási intézményében a hároméves nappali tagoza­ton 150-en a négy-négy éves esti és levelező tago­zaton 100-an, illetve 200-an kezdik meg tanulmányaikat szeptemberben. Az új főiskola céljáról, feladatairól a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalában Gordon Juditnak, az MTI munkatársának elmondták: — A tanácsi szervezetben dolgozók képzésénél és to­vábbképzésénél semmiféle­képpen nem hagyhattuk fi­gyelmen kívül, hogy a he­lyi közigazgatási egységek a korábbinál magasabb szín­vonalú munkát Igényelnek. A végrehajtott decentrali­zációval szélesedett a he­lyi hatáskörök skálája, nőtt fiz önállóság, és nagyobb lett a felelősség is. Mindez a tanácsi dolgozóktól a döntések előkészítésében és meghozatalában megalapo­zottabb szaktudást követel. A tanácsakadémia betöltöt­te feladatát, és az itt vég­zettek — mintegy hétezren — az elmúlt években már csak úgy tudták magukat a megkívánt és szükséges szakmai színvonalon „tar­tani", ha továbbképzésben vettek részt. Ezért volt szükséges a tanácsakadémia felsőbb osztályba „lépteté­se", az Államigazgatási Főiskola létrehozása. — A főiskola képzési cél­ját abban jelöltük meg, hogy tervszerű oktató-neve­lő munkával, a hallgatók eszmei-politikai és szakmai felkészítésével, közéleti te­vékenységre nevelésével marxista—leninista világ­nézetű, szocialista erkölcsű, munkájukat'hivatásnak te­kintő igazgatási szakembe­reket képezzen. — A főiskolán nyolc tan­szék működik: tanulmányo­kat lehet folytatni a mar­xizmus-leninizmus, az ál­lamjogi. az államigazgatási, a jogi, a pénzügyi és gazda­sági, valamint a szervezési és vezetési ismeretek tan­széken, továbbá az idegen nyelvi (orosz, angol vagy német) lektorátuson, és a testnevelési tanszéken. Az előadások és a csoportos foglalkozások aránya álta­lában 30—70 százalék, ami a tantárgyak jellegétől és a képzés céljától függően egyes tanszékeken termé­szetesen változó. A tanul­mányok befejezését tanúsí­tó végbizonyítvány és a megvédett szakdolgozat eredményeként a hallgatók államvizsgát tesznek, s en­nek alapján igazgatásszer­vező főiskolai oklevelet kapnak. Ez olyan állam­igazgatási állások betöltésé­re is jogosít ahol eddig jo­gi végzettséget írtak elő. A Tanácsi Hivatalban a továbbiakban elmondták, hogy a főiskola nappali ta­gozatára azok az érettségi­zettek jelentkezhetnek, akik még nem töltötték be 35. életévüket, és legalább egy évet már dolgoztak tanács­nál vagy más államigazga­tási szervnél. 8 iberach: Tordy Géza SZEGEDI ÜNNEPI HETEK A XV. pedagógiai nyári egyetem az MTA Biológiai Központjában. A fotóklubok 14. szege­di szalonja a Bartók Béla Művelődési Központban, mindennap 10—18 óráig. Ifj. Fazekas Lajos népi iparművész nádudvari fe­kete cserepeinek kiállítá­sa a Juhász Gyula Műve­lődési Központban, napon­ta 10—18 óráig. Béke, ifjúság eímű ki­állítás a VIT alkalmából, fiatal amatör alkotók fest­ményeiből, grafikáiból, szobraiból. iparművészeti munkáiból a Juhász Gyu­la Művelődési Központ­ban, naponta 10—18 óra között. Dán néptánctábor, Ved­ress István Kollégium. Cttörő néptánctábor, Csongrád megyei tanács diákotthona. Ember és olaj címmel Horváth Dezső és Gyenes Kálmán fotókiállítása az algyői Ady Endre Művelő­dési Házban, naponta 10— 12 és 18—22 óra között. Népi hangszerek kiállí­tása Tápén, a Juhász Gyu­la Művelődési Házban, na­ponta 15 és 19 óra kö­zött. Vásári előzetes r Újdonságok parádéja A Szegedi Ipari Vásár idei utóbbi években jelentős fej­bemutatóján a kiállító vál­lalatok sok új termékkel je­lentkeznek. A vásár egyik célja egyébként is az, hogy lesztést hajtott végre, s ép­pen ebben az esztendőben kezdik el a rostmübőrből előformázott cipőkéreg, vala­zai es nak arra, hogy a nagy nem­Farmeröltönyben, cigaret- zetközi vásárok előtt Szege­tázva fogad. Könnyed, szinte den mutassák be legújabb magabiztosnak látszik. Tordy termékeiket. A vásár jelsza­lehetőséget biztosítson a ha- mint más hazai bőrgyárak ál­a jugoszláv kiállítók­A Pécsi Kesztyűgyárat aligha kell bemutatni a ha­zai közönségnek. Bór el­mondták, hogy az 1861-ben alapított kesztyűgyár ma nem csupán Baranya megye, tal már alkalmazott marha hanem hazánk legnagyobb krómos faragásait. A Pécsi kesztyűgyártó vállalata. A Bőrgyár termékei nemcsak több mint ötezer főt foglal­Gézdt szinte mindig kemény, férfias, „kiállós" szerepekben láttam. Majdnem „hősként" is olykor. — Túl romantikus ez a megközelítés. Karakterszí­nésznek tartom magam, de a Bánkban Biberach kicsit más, mint a köztudat ellenszenves, va: újdonságok bemutatója. A részt vevő 233 magyar és idehaza, hanem külföldön is jól ismertek, víztaszító bőr­termékeik a tavalyi BNV-n is nagydíjat nyertek. Most, a 94 jugoszláv kiállító jelezte, szegedi vásárra új terméke­hogy több olyan terméket iket hozzák el: a Junó mar­hoz el a vásárra, amely új- ha-cipöfelsöbör hldrofolizált donság, első ízben láthatja a anyagából készült cipőket, nagyközönség. A kiállítókar­ra is számítanak, hogy ép­pen a Szegedi Ipari Vásáron tesztezhetik új konstrukciói­a darab szinte egyértelműen kati s véleményt kérhetnek a antipatikusnak tartott figurá­ja. Nem ilyen „sarkított" a dolog. A szorongatott hely­zetben levő, elszegényedett nemes alakja a feudalizmus­ban nem afféle ördögi jellem köntösében jelentkezik. „Ahol a haszon, ott a haza" — a kóbor lovagok erkölcse na­gyon is hétköznapi morál. Egészen máig. A hernyóter­mészetű áskálódó nem „a" rossz ember, az intrikus sze­mélyisége igen összetett. Tel­jességében. teljes emberi mi­voltában kell felmutatni. vásárlóktól, a kereskedelem­től és természetesen a gyártó Cé!6vasárrendező partneriink sorozatgyártásban készültbe­melyeket a Minőségi Cipő­gyár készít és exportál az Egyesült Államokba. A Baranya megyei Elektro­technikai és Szerelőipari Vál­lalat erősáramú és gyenge­áramú termékek egyedi és Pécs, ahol a páratlan évek­ben rendezik meg az orszá­gos, sőt nemzetközi jellegű kiállításokat. A pécsiek szí­vesen jönnek a szegedi vá­sárra. Megkérdeztük a pécsi vállalatokat, milyen terméke­ket hoznak a szegedi jciálli­rendezéseit mutatja be. El­sősorban a lakásprogramot segítik korszerű kaputelefon­jaikkal, de jelentős exportot és termelési kooperációt is végeznek bolgár cégekkel együttműködve. Tavaly pél­tásra. Elmondták, hogy az dául a bolgár partnerrel kö­1762-ben alapított pécsi bőr­ipar legjelentősebb profilja a zösen 162 hoz való darab .minta' megasház­kaputele­— Egyik első nagy gyer­mekkori színházi élményem volt a Nemzeti Színházban a Bánk — Ungvári Lászlóval Biberachként. Így különösen örültem a szerepnek, az idei szegedi meghívásnak. Annál is inkább, mert két évet töl­töttem az itteni színházban, és nyugodt lelkiismerettel mondhatom, igazán boldogan jöttem vissza. Ami pedig a Biberach-figurát illeti: úgy érzem, biztos lehetek benne és magamban. Próbálom át­látni egész helyzetét, komp­lex módon, ahogy már az akkor előbb is fejtegettem. Arra vagyok kíváncsi, hogy ilyen méretekben, ezen a hatalmas téren a tarsolyomban levő eszközök mennyire lesznek szinkronban, mennyire hoz­hatóak összhangba a környe­zet által követelt új módsze­rekkel. Biztos, hogy így sem lesz könnyű feladat. Rövid idő múlva Biberach színre lép. Hanyagul nekitá­maszkodik a díszletfalnak, úgy mondja el cinikus véle­ményét a nőkről. Magabizto­san, fanyarul és igen-igen marha- és sertésnyersbör font szállítottak Moszkvába, alapanyagokból készített bőr- s nagyobb megrendelés eb­áruk. A Pécsi Bőrgyár aleg- ben az évben várható. koztató nagyvállalat évente 3 millió pár kesztyűt készít, de a kesztyűk mellett a gyár bőrruhái és táskái éppen úgy keresettek idehaza és külföl­dön egyaránt. A Pécsi Kesz­tyűgyár az európai országo­kon kívül szállít Kanadába, Japánba, Ausztráliába és Üj­Zélandba is. Gulyás László igazgató kérdésünkre el­mondta, hogy a pécsi gyár az elmúlt évek alatt több ezer mintát formázott, a kor di­vatigényelnek megfelelően, színben és formában elegáns termékeket küldött a piacra. A gyorsan változó, az egyéni ízlést is követő divattal a gyár úgy tart lépést, hogy évente több mint kétszáz új modellt mutat be a hazai és a külföldi üzletfeleinek. Ezek közül láthatnak többet is a vásár látogatói. A kesztyű­gyár mellett itt lesznek a Szegedi Ipari Vásáron a pé­csi kesztyűs szövetkezet ter­mékei is. valamint az Agro­kémia Szövetkezet hasznos vegyianyagai. Húszéves a szabadtéri 1959 Azóta hányszor írtuk le: megmozdult a város! A má­ra viseltes szavaknak pedig valódiságuk-hitelük, meleg fé­nyük, kohéziós erejük volt Együtt járt persze az öröm meg a gond, mint a lázas, alkotó munkálkodások idején általában. Hatvanezer vendé­get vártak — 309 hely volt a két szállodában. Megoldás? Volt ötlet, összefogás, meg olyan „haditettek", mint pél­dául: a vízügytől kölcsönkér­tek egy tanyahajót, 20 tu­kis-mondjuk a kollégiumi párnák helyett. így volt ez — nem csak a szállásügyekkel. A vállalko­zás méreteihez igazodni lát­szik utólag a teljesítőképes­ség — de tudjuk, óriási mun­ka kellett! Hiszen a magyar opera-, dráma-, daljátékérté­kek „válogatottját" határoz­ták a színpadra tenni, az európai kultúra kincsei kö­zül balettet, Petipa-tanít­vány, Cesare raldáját. A tett, az újrakezdés, művészi ristahely „fért rá"; sátorokat értékteremtéssel párosult. ütöttek föl a partfürdőn, a vízisporttelepen; jöttek-men­tek a különvonatok, hogy előadás után használhassa a saját ágyát, akinek itt nem jutott; ment a Délibáb is, a romantikus éjszakai sétaha­mai hétköznapisággal, hitető jókázást Mártélyra, Csong­erőveL rádra sokan választhatták az D. h. ünneplős közönségből — Befejeződtek a soproni ünnepi hetek Vasárnap befejeződtek a soproni ünnepi hetek, ame­lyet az idei nyáron huszon­egyedszer rendeztek meg. A háromhetes programban el­sősorban a komoly zenei koncertek, orgonahangver­senyek domináltak, de si­keresek voltak a fertőrákosi barlangszínházban rende­zett opera, és operettelő­adások is. A Koldusopera előadásával a kecskeméti Katona József Színház, az Aidával a Magyar Állami Operaház művészei arattak nagy sikert. A kaposvári és a győri színház operette­ket, zenés játékokat muta­tott be. Az ünnepi hetek programjának jelentős ese­ménye volt a Bécsi Népi Opera vendégszereplése: Schubert műveiből adtak koncertet. A Magyar Álla­mi Népi Együttes négyszer lépett fel a fertőrákosi bar­langszínházban, és két mű­sorát mutatta be. Számos képzőművészeti és egyéb kiállítás és gazdag sportműsor is gazdagította az ünnepi hetek program­iát. A rendezvények nagy­számú közönséget vonzot­tak. A különböző előadá­soknak, kiállításoknak több mint 20 ezer látogatójuk volt. (MTI) Megtartották a nézőtér te­herbírási próbáját (ötezren fertek, de mindig többen nézték az előadásokat, pót­székeken, az egyetemi épület „kakasülővé" előlépett erké­lyein, a főpróbákon is 40-ért árulták, feketepiacon persze, a belépőket), aztán... A Hu­nyadi nyitott, mint most, az alkotógárda, mint most. Af(­kó András rendező, Varga Mátyás díszlet-, Márk Tiva­dar jelmeztervező, a címsze­repben ' Simándy József. Orosz Júlia felejthetetlen Gara Mária volt, Takáts Paula Szilágyi Erzsébet. V. László Szabó Miklós, Gá­ra nádor Fodor János. A monumentális szabadtéri pra lajdonán; az 50 birkának, a Táncsics Tsz-től kölcsönzött bégető statisztaseregnek hordták a füveket az asszisz­tensek, hisz enélkül még Szabó-Dudrai Ferenc, a va­lódi juhász kedvéért sem „széledtek időben". Tompa Sándor Bese Ta­mást alakította a Budai Nagy Antal 1936-os kolozs­vári bemutatóján — és 23 év múlva Szegeden is. A cim­Pugni Eszme- szereplő Bessenyei Ferenc kultúrpolitikai volt, a többiek: Berek Kata­lin, Kálmán György, Bástt Lajos — folytassuk-e a sort? Az iró, Koós Károly, minden előadást megnézett, a közön­séggel látta, amint Erdélj lángbaborul (a 18 kilónyt füstporra vetítették a vörös fényt lángnyelveknek), és hallotta zúgnak a harangok (az újszegedi templomtól a dómig, rádión hangzó ve­zényszóra). A Párizsi Notre-Dame-ot elkapkodták a könyvtárak­ból, Vlagyimir Burmeiszter 100-tagú együttese, a moszk­vai Sztanyiszlavszkij és Nye­mirovics-Dancsenko színház balettosai elbűvölték a néző­ket; akár a bécsi VIT-ről ideérkezett Állami Népi Együttes, vagy a Ferencsik­vezényelte Állami Hangver­dukció — az operát akkor is senyzenekar, az első nagy­Vaszy Viktor vezényelte — szabású szabadtéri hangver­.,visszaigazolt" mindent, az senyen. újrakezdés, a munka értei- A VIT-nyitással egyidő­mét, a felfokozott várakozást, ben egyébként ifjúsági bé­Következett a János vitéz, ketalálkozó volt Szegeden, Szinetár Miklós rendezésé- karnevállal, bállal; a legsi­ben, Sárdy Jánossal Házy keresebb kiállítás a „Szeged Erzsébettel, Gobbi Hildával épít" című volt érthetően. Az Rajz János, mint megvert ki­rály, arccal a bojtos vége fe­lé ült a kellően sztárolt sza­máron, egyébiránt Fogas Já­nos kecskéstelepi lakos tu­egyik „csúcshétvégén" elfo­gyott három vagon sör, két vagon bambi és 30 mázsa fagylalt, azon a nyáron még 35 fokot Is mértek.

Next

/
Thumbnails
Contents