Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-10 / 135. szám

8 Szombat, 1978. június 10. Befejeződtek az iskola­előkészítő foglalkozások Országszerte befejeződtek a szeptemberben első osz­tályba lépő kisgyermekek iskola-előkészítő foglalkozá­sai. Első ízben fordul elő, hogy a leendő mintegy 150 ezer elsős több mint 98 szá­zaléka úgy lépi át az első osztály küszöbét, hogy elő­zőleg már megismerkedhe­tett a rendszeres munkával, a közösségi élettel, a legye­lemmel. 83 százalékuk óvo­dás volt, ott készítették fel az Iskolai életre őket, a töb­bleknek — az idei tanévben ugyancsak először — egy­éves, összesen 192 órás elő­készítő tanfolyamokat szer­veztek. Szeptembertől az el­sősök új tantervek szerint fognak tanulni, ezért felké­szítésük különösen nagy je­lentőségű. Az Országos Pedagógiai Intézetben összegezték az egyéves előkészítők tapasz­talatait, és azok egyértelmű­en kedvezőek. A szülők, a hozzátartozók, többnyire a nagymamák örömmel vitték gyermekeiket hetente két­három alkalommal a két­vagy háromórás foglalkozá­sokra, mert tapasztalhatták, hogy ott a gyerekek értelmi képességeit, beszéd- és moz­gáskészségüket a nevelők meghitt légkörű, vonzó, vi­dám. játékos formában fej­lesztik. A 192 óra elégséges idő arra is, hogy helyes ma­gatartási és egészségügyi szokásokat alakítsanak kl a kisgyerekeknél. Repül a, repül a... Avagy: vizsgálatok a huszonnegyedik órában A Szegedi Tisza-kutató Munkacsoport, melynek el­nöke dr. Horváth Imre, tan­székvezető egyetemi tanár, a Csongrádi Vízlépcső terüle­téhez tartozó tőserdei ter­„Tisztelt tudományoe ülés, képzelni, ml lehet abban a zsa minden iráhyába néző tisztelt elnök úr! Engedtes- tudomány, hogy itt oukdá- lakások egyaránt lakottak, sék meg nekem, hogy jelen csolok szederindától össze- (Albérlőket eddig meg nem dolgozatommal hozzájárul- karmolva, akáctövistől té- találtak.) S úgy látszik, az jak a Magyar Népköztársa- petten, lógó nyelvvel, ko- erdei lakáshivatalban nincs ság harmadik legjelentősebb loncként nyakamba akasz- minden rendjén, mert olyan vízügyi nagyberuházásának tott létcsővel, amellyel leg- széncinegét is felfedezett a előkészítő kutatásaihoz, mely inkább az előttem álló há- „hivatalos vizsgálat", ame­szerint a Tisza—III. Csöng- tát látom, no és néha a jegy- lyik meg a 4—5 méter ma­radi Vízlépcső hatásterüle- zetfüzetét. Rajta a névtábla: gasságban illendő fóbérlet téről megfelelő ornitológiai, Dr. Marién Miklós, a Szege- helyett a földről csupán 20 botanikai és ökológiai ada- di Tisza-kutató Munkacso- centire levő odúban húzódott tokát gyűjtsünk abból az port titkára. Te jó ég, mi meg. Alagsorban — mint az időből, amikor még a ter- lesz ebből. emberek, mészét az eredeti állapoté- Elfog a köhögés, miközben Szóval kuncognék, hogy ban figyelhető meg. S miért egy eszelősen csapkodó fe- hihi, nesze neked nagy­fontos ez, tisztelt konferen- hér homlokú fekete szörnye- könyv, de a biológusok lein­cla? Azért, mert nHgy vél- teg ugrik fel előttünk a fes- tenek: kivétel erősíti a sza­tozás előtt áll szőke Tiszánk tői Holt-Tisza vizén. bályt! S különben is minden környékének eme becses da- — Fulíca atra, mondja az adat egy újabb szín a tudo­rabja." ornitológus, amivel teljesen mány palettáján. A vizsgé­Nagy változás, ezt hallót- rámhozza az ijedséget. Én latokban egyébként száznál tuk mér — hogy mikor, azt ««y tudtam, hogy enyhe több madárfajt figyeltek viszont egész pontosan még bronchltlszem van, s elmú- meg. A fára fészkelt vadka­semki sem tudja, de tény, lik egy k>8 kamillateától. csa esete: jelzi a holtág hogy egy évtizeden belül Tessék mondani, vészé- szembetűnően ingadozó víz­felépül a Csongrádi Vízlép- lye8? állását. „Káka tövén kőit a cső, és Csongrád fölött a —Micsoda? ruca..." no igen, ha hagy­Klskunsági Nemzeti Park — A Fulica atra. ják. Ha ki-kiönti az árvíz, egy szép területének, a la- — Csak halastavakon, de népdal ide, népdal oda, fel­kitel'ki Tőserdőnek közvetlen ott 's csak az ivadékra. Kö- mászik a fara. Mint a kecs­szomszédságában tó szüle- fönséges faj, legtöbb álló- kebéka. Ha nem is a legma­tik: az alpári víztároló, vizünkön előfordul. gasabb ágára... Nagy víztömeg olyan he- — Ja< mármint ez a mi­lyen, ahol eddig csak kiadós dar? — Most köhögnék, de záporok után állt az esőlé, nem merek, bizony nagy fordulat az — Szárcsa. latinul Fulica egész környezet életében. atra- A terület legjellem­Változás — de ahhoz, hogy zöl>b fészkelő vízimadara, a tudjuk mi változott, meg tőkés- és cigányrécével, va­kell ismernünk, milyen az lamint a vízityúkkal együtt, mészetvédelmi táj komplex eredeti... ' Előttünk a földön kis kutatását 1978 tavaszán * mélyedés, kezdetleges fé- kezdte meg, s a nyolcfős Tisztelt tudományos ülés! szek, benne egy marék vi- ornitológuscsoport minded­fa Délmagyarország igen lúgos, zöldesbarna tojás. dig állandó, egész éven át tisztelt olvasói!) Az egysze- ~ Fácán. tartott megfigyeléssel gyűjti rűség kedvéért kérem, te- ®les csirregő hangot hal- az adatokat, hogy a Tisza— kintsenek el az ilyenkor látva Jókora veréb nagyságú III. esetében valóban elké­(olyankor!) szokásos nivata- fekete, barnapőttyes zunanó- szülhessen az életközösség los nyelvezettől, tekintettel bombázó húz el a fejünk fe- alaphelyzetét rögzítő „bio­arra, hogy gőzöm sincs az lett. majd eltűnik egy fa- lógiai fénykép". Itt még lé­egészhez, sőt el nem tudom oduhan. péselőnyben vannak a kuta­— Seregély. tők, ellentétben a Tisza—II. Hm, van Itt élet, csak fi- Vízlépcsőnél folyó vizsgála­gyelni kell. tokkal. * Kiskörénél, mint ismere­...hát úgy, ahogy ott tes, 1973-ban felépült a má­meg van írva, csak imitt- sodik vízlépcső, s a tervek amott a kanyarban jön be szerint éPP az idén nyáron valami — mondom én, a kezdődne a 126 négyzetkilo­laikus, amikor látom, hogy méteres víztároló, mester­a szegedi munkacsoport „te- séges tó feltöltése, amely repjaró" kutatói Marián egyben a vízlépcsőépítés má­Mlklóson kívül Bankovics sodik ütemének befejezését Attila. Bogdán István. Lő- jelentené. Kiskörénél vég­rincz István, dr. Magyar Le- érvényesen megváltozott a vente, Molnár Gyula, Puskás természeti környezet, de a Lajos és Salamon László szakemberek már csak a meglepetten állnak meg egy- változás folyamatát tudják egv fánál, madórfészeknél. rögzíteni. Elkéstek. A tíz éve Alig jön be, mondja a indult munkálatokat nem laikus, mikor azt hallja, előzte meg átfogó kutatás — hogy a földön, zsombékon nincs „fénykép", fészkelő tőkés réce (a vad- „... Tehát tisztelt tudo­kacsa) fűzfaoduban költött mányos tanácskozás, öröm­két méter magasan, máskor mel állapíthatom meg (amit meg egyemeletnyire a fűzfa mér önök is kitaláltak), hogv közt. Aztán az odúk! a Tisza—III. esetében a hu­... . lyek megvalósítását hala-1A nagykönyv szerint nem szonnegyedik órában de idő­déktalanul el kell kezdeni, | illenék árnyékos, északra né- ben léptek a szegedi Tisza­nyílásokba beköltözni, kutatók. Fontos a helyes takarmányozás Egy megyei vizsgálat tapasztalatai A mezőgazdasági és élei- szabálytalanságot, amelyeket mezésügyi miniszter, vala- a bizonylati fegyelem meg­mlnt a megyei tanács elnö- sértésével követtek el tée­kének utasítására bizottság szekben, a statisztikák ennél vizsgálta az átlagosnál na- fogva nem a valóságos álla­gyobb abrakfelhasználással potokat összegezték. Több üzemelő szarvasmarha-, ser- szövetkezetben hibás az al­tés- és baromfitelepeket. A kalmazott technológia, az él­vizsgálat eredményeit a me- latok elhelyezésének módja, gyei tanács épületében teg- Nagyobb figyelmet kell for­nap délelőtt György Leven- dítanj a korszerű tömegta­t«, a Csongrád megyei Al- karmányok használatára. Az lattenyésztési Felügyelőség elöadó végül összefoglalta igazgatója ismertette a ter- azokat a feladatokat, ame- í ágai melőszövetkezetek állatte- - - ­nyésztési ágazatvezetőlvel. __ Ott volt és felszólalt Gyuris <^"föiyamatosan ~meg kell | ző Szilveszter, a megyei tanács vaiósítani megyénkben. osztályvezető-helyettese. György Levente előadásá­ban elmondta, hogy mező­gazdasági termelésünknek már évek óta 40—50 száza­lékát az állattenyésztés ad­ja. A fejlett mezőgazdaság­gal rendelkező országokban az ágazat részesedése ezzel szemben 60—«65 százalék. A múlt évi eredményeink már biztatóak. Javult a tejterme­lés és a sertéshlzlalás ered­ménye, a juhtenyésztés ls kimozdult a közel évtizedes holtpontiáról, s a baromfi­ágazat. feilődése dinamikus. Az abrakfelhasználás azon­ban Indokolatlanul magas. Megvénkben az egv liter tei­re eső felhasznált abrak mennyisége átlagosan 49 de­ka volt tavalv. a szóródós azonban 32-tfi! 107 dekáig terjed. A hízómarhák, serté­sek. csirkék súlvgvaranodá­sánál ugvancsak nagv a szó­ródás az abrakfethasználás­ban. A minisztérium ezért az 1978—79—80-as évekre a termeléstől függően megha­tározta a felhasználható ma-_ xlmumokat. amelyek betar­tását ellenőrzik. A fehérié­vel való takarókosság miatt miniszteri utasítás korlátoz­za az import szóiadara-fel­használást. és javasolja a hazai fehérieforrások jobb kihasználására a zöldllsztek nagvóbb arányú felhaszná­lását. A vizsgálat feltárt több I mégis Laki teleken a szélró­Igriczi Zsigmond Tanácsülés Mórahalmon Tegnap, pénteken Móra- dik, amelyet az idén ujjává- megfelelően dolgoznak. Har­halmon, az Erkel Ferenc lasztott KISZ-bizottság irá- minc szocialista brigád van. Művelődési Házban ülést nyit. A településen 2400 fia- A szakszövetkezetben 13-an tartott a mórahalmi nagy- tal lakik, közülük 1200-an kaptak kitüntetést. Segítik a községi tanács. Murányi betöltötték tizennegyédik fiatalokat lakásgondjaik György tanácselnök ismer- évüket. A tanáccsal együtt- megoldásában. Negyvennégy tette az ifjúsági törvény vég- működési megállapodást kö- lakásból 32 a fiataloké lett. rehajtásáról szóló beszámo- töttek. Segítenek a nagyköz- . . , ,.,, . ... lót. dr. Kószó Péter vb-tit- ség csinosításában, s politi- , A. tana»m«t R°8y lobban kár a közművelődés helyze- kai oktatáson vesznek részt, érvényesüljön az itjusagi téről tájékoztatta a testüle- Mórahalmon a családok ^rv6ny- határozatokkal tet. A művelődéspolitikai nagy része kiegyensúlyozot- lgy javítani a tömeg­bizottság munkájáról Dants tan, békésen él, s csak né- sportmozgalmat, és a KISZ­László elnök számolt be. hányan igénylik az összefő- szervezettől is többet vár. Előterjesztések, Interpellá- gást. Tizenkilenc gyereket ciók után a tanács megvi- számolnak a veszélyeztetet­tatta és elfogadta a beszá- tek sorába; sorsukat íigye­molókat, és határozatokat lemmel kíséri a tanács, hozott. Évente segélyeket adtak, de Az ifjúsági törvény meg- szigorúbb Intézkedésekhez is határozza az állami, a tár- nyúltak; tavaly négy alko­sadalmi és a gazdasági szer- holista, családjával nem tö­vek féladatát a fiatalok ne- rődő szülő ellen kezdemé­velése, fejlődése védelme ér- nyezték az alkoholelvonó­dekében. A tanácsok ezt két- gyógykezelést, évenként vizsgálják. Móra- Hagyomány a szorgalmas halmon legutóbb 1976 júniu- embereknél, hogy a nagyobb sában rögzítették a helyi általános iskolás gyerekek tennivalókat. A tanácsúié- segítenek a ház körüli mun­sen most adtak számot az kában, így már a csalidban, eredményekről. A határozat az iskolákban rászoknak a végrehajtását, folyamatosnak rendszeres munkára. Móra­és jónak értékelték. halmon — a tanácsülésen el­A nagyközségben négy hangzottak szerint — a fia­KlSZ-alapszervezet műkő- talok a szakképzettségüknek Kiváló pedagógusaink Dr. Palásthy Pál Tapasztalták már a köz­hely igazságát? A „vérbeli" pedagógusok között valóban sok az „örök fiatal". A test­nevelő tanárok kőzött talán a legtöbb. Lehet ezt minden­félével magyarázni. Amikor megismerkedtem dr. Palásthy Pállal, a Kőrö6y közgazda­sági szakközépiskola testne­velő tanárával, legelőször é6 || legszívesebben H korát tu­dakoltam volna; sejtettem tudniillik, hogy nagy a kü­lönbség a „szemre mutatko­zó", meg a valódi évek szá­ma között. Van titka? Két éve van a nyugdíjko­rig; naponta 8—11 órája az iskolában, utána Jöhet a tö­megsport meg az edzések (az az ember gazdagodik általuk, iskolai röplabdacsapat min- Szent meggyőződése, hogy a dig a városi élvonalban van, gyerekek többségében szuny­konzervgyárl kézilabdásai nyad valamifajta tehetség; úgyszintén, még három sport- ember és társadalom ellen ágban, atlétikában, tájékozó- való vétek, ha nem bontakoz­dási futásban és az összetett hat-teljesedhet kl, „Pali bá­honvédelmi versenyeken ál- esi" tehát folytonosan fürké­talában „nyerők" a tanítvá- szl a tehetségek jelelt, sza­nyai). Ezeken kívül ls min- kadatlanul élesztgeti a rejtő­dig akad valami, amire ké- ző energiákat, fáradhatatla­szülni kell, ilyen seregszem- nul a különféle „életes" te­le, olyan bemutató, amolyan vékenységekre sarkallja kör­verseny. Harminchét éve ta- nyezetét — nem szereti a nít, egy híján harminc éve szürke embereket, ugyanebben az iskolában, A lendülete sodró erejű. So­ahol mindenkinek, de főként ha életében nem lehetett a gyerekeknek: Pali bécsi. egyetlen üres perce sem. Azt tartja, „álmosan nem Legkedvesebb időtöltése: a lehet alkotni". Márpedig ő beszélgetés. következéskép­ezt akarta világéletében; pen markáns tulajdonsága a eredményt elérni, korántsem mások iránti élénk, szünte­magáért. az eredményért, fca- len kíváncsiság. Hát, talán nem az értékekért, amelyekkei ezek a „fiatalság" titkai. Daróczi Istvánná Eddig ket alapdokumentu­mot tartanak számon a szocialista óvodai nevelés történetében, amelyek forra­dalmasították a tartalmi és módszertani gyakorlatot. Az 1957-ben megjelent kézi­könyv volt az egyik, és a hétéves nevelési program a i másik. Daróczi Istvánné óvo- p dai felügyelőre, a tarjáni 1­es számú óvoda vezetőjére mindkét alkalommal úttörő munka, kezdeményező, kí­sérletező szerep hárult. A jóra nyitottan fogadta az újat, be tudta építeni a ko­rábbi praxisba, alkotóan al­kalmazni. Nem ő mondja, hanem so­kan, akik ismerik a munká­ját: sikerült. Tisztelik és szeretik érte. A második ke­rületi óvodák felügyelője, 58 gyerekcsoport neveléséért felel és mindazért, ami „sa­ját" intézményében történik. Azt mondja, a munka any­nyi és olyan természetű, le­hetetlenség ellátni, ha nem segítenek a kollégák; így is. az embert — kísérik aa egész életben Daróczi n4 gondja nemcsak az, hogy a szakmabelieknek segítsen (tanfolyamokat vezet évek óta, szakmai munkaközössé­gekben, bemutató foglalko­zásokon adja át a felgyü­lemlett tudás, és tapaszta­latanyagát), szeretne a szü­van még alapfeltetel: csak löknek is. A szülőknek évek az boldogul, aki nagyon sze- dta szervezett pedagógiai­reti a gyerekeket. módszertani előadásokon Daróczi Istvánné 24 éve azonban éppen azokat látja óvónő, azt hiszem, nem csak ritkán, vagy sohasem, akik­szereti, nagyon jól ismeri is nek föltétlenül hallani kel­a 3—6 éveseket. Tapasztala- lene, amit ott mondanak, tai és a folytonos önképzés Hogy mikor lesz kisebb segíthették, hogy átfogja tu- horderejű a pillanatnyilag datosan és felelősen felmér­je, mi a jelentősége: ebben a korban sok minden eldől. A magatartásnormák, a szo­kásrendszer, a készségek, amelyek ilyenkor alakulnak, az értelmi és érzelmi hatá­sok, amelyek ilyenkor érik társadalmi probléma, amit ez a jelenség takar? Abban lehetünk biztosak, hogy aki most ezért is dolgozik, pél­dául Daróczlné — nem adja fel. S. E. Lámpagyújtás A DÉMÁSZ idáig olyan gondnoksággal kötött megál­kapcsolóval vezérelte a köz- lapodás szerint a II. és a III. világítást, amely maga érzé- negyedévben a naptár alap­keli a sötétedést, tgy évente já gyújtják, illetve oltják a mintegy 450—500 óraval töb- , ,, ... _ ......... .. bet égtek az utcai lámpák, varos lamPált- Csütörtök ota mintha a naptárhoz igázod- már jóval szürkület után, ne­tak volna a bekapcsoláskor, gyed 9-kor villannak föl a Ezáltal évente 640 ezer fo- körték. Így, különösen borult rtnt értékű többletfogyasztása időben, hosszabbnak tűnik volt a vállalatnak. A Város- majd az alkonyat a városban. Kísérleti lakótelep Kísérleti lakótelep épül a most kialakuló komplex vil­lamossági fejlesztési terv gyakorlati megvalósításához. A győri, leendő 350 lakásos paneles épülettömb villa­mossági berendezéseit a kö­vetkező évtizedek Igényeihez igazítva alakítják ki, vil­lanytűzhellyel és -bojlerrel szerelik fel a lakasokat,

Next

/
Thumbnails
Contents