Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-14 / 138. szám

68. évfolyam 138. szám 1978. június 14., szerda Ára: 80 fillér ÉH IflGű VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Magyar-román megbeszélések J6I halad a textilipar rekonstrukciója Fokozódott az iparág termelése Fontos a minőség — Jobb piackutatást Jó ütember halad a textilipari rekonstrukció — állapították meg kedden a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megkezdődött XXIV. textilipari műszaki konferencián, amelyen az V. ötéves tervidőszak félidejét értékelték az iparág szakemberei. A nagyarányú gépesítés, korszerűsítés nyomán fokozódott az iparág termelése, évente már 6—7 százalékos a növekedés. Most a legfontosabb a minőség javítása, a választék bővítése. A textilipar világpiaci helyzete gyorsan változik: a fejlődő országok közül jó néhány már a magyar iparéhoz hasonló minőségű termékeket gyárt és a választék gazdagsága is vetekszik a magyar árukéval. Ugyanakkor az olcsóbb munkaerő miatt ezek a termékek árban gyakran versenyképesebbek a magyarországon gyártottaknál. Versenyben maradni, a jó minőség és a nagyobb választék mellett a divat változásának rugalmasabb nyomonkövetésével lehet, ezért a vállalatoknak körültekintőbb, rugalmasabb piackutatásra kell törekedniük. A tanácskozás előadásainak több. sége éppen ezekkel a kérdésekkel foglalkozik. Néhány ágazatban máris jó eredményeket értek el e téren, így elsősorban a pamut. és a gyapjúiparban, ahol a hazai és a külföldi igényeknek leginkább megfelelő, jó minőségű, divatos termékek készülnek. Az újabb gépbeszerzéseknél most olyan minőségfejlesztő, kiegészítő berendezéseket vásárolnak, amelyek más textilipari ágazatokban is korszerűbb, kelendőbb ter. mékek, textíliák előállítását teszik lehetővé. (MTI) A hivatalos baráti látogatáson hazánkban tartózkodó román parlamenti küldöttség — élén Virgil Teodorescuval, a nagy nemzetgyűlés alelnökével, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagjával — kedden délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A koszorúzást követően az Országház gobelintermében a két ország törvényhozói testületének képviselői között megkezdődtek a hivatalos megbeszélések. A magyar tárgyaló delegációt Péter János vezeti; tagjai Bondor József, Nagy Miklós, Korpái Jánosné, Selyem Zsigmond, Szalai Géza és Szilágyi Gábor országgyűlési kénviselők. A román küldöttséget Virgil Teodorescu vezeti; tagjai Ana Herlea, Gheorghe Petrica, Gheorghe Sandu, Georgeta Tache, Antoniu Kőműves és Nicolas Tanase nemzetgyűlési képviselők. Este Apró Antal a román parlamenti ' küldöttség tiszteletére vacsorát adott az Országház vadásztermében. Alagút a Munkavédelem a paksi atomerőmű építésénél Művelődési bizottságok a ruhagyárban Fejlődnek a gabonák Az állandó esőzések nyomán országszerte szépen fejlődnek a kalászos gabonák, bár a mezőgazdászok szerint most már jól jönne a szárazabb, napsütéses időjárás. A növények mintegy 7—10 napos „késésben" vannak, arra kell számítani, hogy az aratási idő egy héttel később kezdődik majd. Kisebb gondot okoz, hogy a hétvégi viharok sokfelé megdöntötték az árpát és a búzát, s ezeket a •táblákat különös gonddal kell majd learatni. Ennek figyelembevételével készül az aratás menetrendje. Ölést tartett megyei tanács vb A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága dr. Perjési László tanácselnök vezetésével tegnap, kedden Szegeden ülésezett. A testület előkészítette a tanács júniusi ülését, és meghatározta annak napirendi javaslatát. A vb határozatában javasolja, hogy többek között tűzzék napirendre a szociális ellátás helyzetéről, az idős korú lakosság életkörülményeiről és a DÉLÉP tevékenységéről szóló jelentést. A testület e témákat előzetesen megvitatta és a tanács elé terjeszti. A végrehajtó bizottság a tanács soron következő ülését június 28-ra tűzi ki. Mecsekben Egy bizottsággal több? A tolakodó, rossz tapasztalatokról árulkodó kérdés akkor kelt, amikor értesültem: „a munkásművelődés fejlesztése, a munkahelyi közművelődés hatékonyabbá tétele érdekében; a vállalati gazda, sági és szakszervezeti vezetés művelődési tevékenységének segítésére vállalati művelődési bizottságokat kell szervezni". Érthető már a berzenkedés? Ez a stílus önmagában is elég elborzasztó, azt a benyomást kelti: még egy bizottság, amelynek annyi az általános funkciója papíron, hogy a valóságban majd sehogy sem találják a konkrét igazit. Merthogy: így van ez — általában. Hatásos lenne, ha most ideírhatnánk: ezúttal jobban állnak a dolgok. De az igazság „csak" annyi hogy az Országos Közművelődési Tanács és a SZOT elnökségeinek közös határozata értelmében valóban megalakultak a bizottságok; és az erre hivatottak mostanában keresik, mi is a valódi, „helyhez kötött", az illető vállalat szükségleteihez igazodó, gyakorlati céljuk és hasznuk. • Nézzük hát, lehet-e még nálunk „bizottságosdit játszani, avagy a nyilván alaposan megfontolt döntést igazolni képes a gyakorlat. Például: a ruhagyár. Tavaly decemberben az igazgatói tanács ülésén tárgyalták a vállalati közművelődés helyzetét és, határoztak: januárban alakuljon a művelődési bizottság. Mert úgy vélték, valóban szükség van rá. Másfél éve ugyanis rendelkezésükre áll egy felmérés, amit jogászhallgatók készítettek — a dolgozók életvitelérői, munkahelyi közérzetükről, műveltségi szintjükről és művelődési igényeikről. Mindebben pedig ott vannak az .információk arról is, mit tudna segíteni egy koordináló testület, amelynek munkaterve egységbe fogja az oktatást, a továbbképzést és a közművelődést; amelyet a vállalat vezetője és szakszervezeti bizottsága közösen hoz létre, „benne van" a gazdasági, a párt. és tömegszervezeti vezetés, a brigádvezetők, a művelődési intézmények és szervezetek képviselői. * Az ilyenformán „széles alapokra települt" új bizottság tehát gyakorlati céljait tekintve sem lógott a levegőben. őszintén mondták a ruhagyárban, nehézkes volt korábban az „alulról jövő kezdeményezések" ügye. Amit nyugodtan úgy érthetünk, ahogy ők, hogy tudniillik a munkások, a brigádtagok nemigen hangoztatták, miszerint így vagy úgy kívánnak művelődni. Létező igényeik szerencsés esetben „begyül űztek" a kulturális vállalatok közé, ha meg áldozatul estek a formalitások túlzott tiszteletének, mást „kellett" vállalni — megmaradtak rejtőzködő óhajoknak. Talán túl sok is volt a fórum, ahova „fölterjeszíhctők" lettek volna, de a kelleténél nagyobb a bizonytalanság is, hogy valóban „oda való-e az én dolgom". Most ott vannak a brigádvezetők a legmagasabb vállalati kulturális fórumon, könnyen észrevehetik és eligazíthatják a bizonytalankodókat, a kezdeményezések nem is „alulról" jönnek, hiszen az új bizottságban a brigádvezetők egyenrangú tagok — mondjuk a főmérnökkel. A főmérnök pedig, akár a többi gazdasági vezető, nincs abban a helyzetben, hogy — példát mondok — elmenjen egy vetélkedő döntőjére, átadni a díjakat, és mindöszszesen ennyit tudjon az egészről, a roppant energiával szervezett kulturális „esemésjvről". Mert hiszen — a bizottságban — ott van az ötlet születejétől a díjátadásig, az „esemény" öszszes hasznával, v,agy sikertelenségével együtt ^észe a hétköznapjainak. Mégyan a lehetőség, hogy a művelű.dést a vállalaton belül senki je tekintse a könyvtáros, a KISZ-kultúros, a művelödési előadó maszek ügyének. Aki „benne van" és előbbutóbb véleményezi, eldönti, hogy jól vagy rosszul csinálják — már segített a saját és mások dolgában. A bizottság a puszta létével arra serkent, hogy jobban használják a vállalatnál összpontosult szellemi kapacitást — közművelődési célokra. A kis létszámú klubokban (működik már a ruhagyárban könyvbarátoké, a lemez, és az irodalmi klub) ki-ki könnyebben bekapcsolódik a vitákba, beszeigetésekbe, ha ismerős ül az előadói székben. Akinek persze fel kell készülnie a témából, a „szereplés" önművelésre készteti. • Mindezekben csak jelezni próbáltuk, ntijyen minőségi változások rem^lhetők — például a ruhagyári közművelődésben — a müyelődési bizottságok révén. íaZiimos lehetséges újításra nyilvájivalúan hosszabb idő kell. Az újszerű, konkrét művelődési aiKálrr.ak kialakítása mindenesetre azoknak az átfogóbb változásoknak a függvénye. amelyek jóformán a bizottsággal egy időben születtek. Nevezetesen: valóban össze lehet hangolni a különféle szervezetek közművelődési terveit, a kulturális kínálatot figyelemkeltően lehet tálalni a közönségnek; a bizottság tekintélye — bármilyen furcsán hangzik — telcinélyt ad a vállalatnál a művelődésnek, szavakban elismert jelentősége gyakorlati érvényű lesz. A „kultúrmunkások" nem érzik magányos harcosnak magukat; nem utolsósorban: a pénzt valószínűleg könnyebb lesz odatenni, ahol éppen legjobban kell, egy kasszából, rugalmasan lehet gazdálkodni. S. E. Befejeződött a Budapest—Pécs vasútvonal korszerűsítését szo'galó, hetvehelyi alagút építése. A mecseki terepet a MAV dombóvári építési főnöksége vette át, cs a vasúti pályatest ágyazatát készítik. A vágányok fektetését szeptemberben kezdik cl, s októberben bekötik az új — kedvezőbb terepviszonyokra épített — pályatestre. A képen: vágányépítéshez készítik elő a terepet. A képen: Gyöngyöst József, (Uross Tamás és Vágner Antal. Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete kedden este a nagykövetségen fogadást adott a magyar— NDK gazdasági és műszakitudományos együttműködési | bizottság ülésszaka alkalmából. Marjai József és Wolfgang Rauchfuss miniszterelnök-helyettesek vezetésével részt vettek az ülésszak két delegációjának tagjai. A fogadáson magyar és [ NDK kormányzati szervek | úttal adományozott kitüntetéseket adtak át magyar dolgozóknak, akik kiemelkedő eredményt értek ei a közelmúltban felavatott haldenslebeni egészségügyi kerág ,míagyár építésében. Az épülő atomerőmű mun. kavédelmi helyzetével foglalkozott Pakson tartott ülésén az Országos Munkavédelmi Bizottság Föcze Lajosnak, az OMB titkárának elnökletével. Az ülés előtt a résztvevőket Halasi Zoltán, az erőműberuházási vállalat igazgatója tájékoztatta a magyar— szovjet kormányközi egyezményen alapuló atomerőműépítés programjáról, amely a tervek szerint négy ütemben 1984-ig valósul meg. Elmondta, hogy az atomerőműnél már az építés-szerelés biztonsági előírásai is lényegesen szigorúbbak, mint a hagyó, mányos hőerőműveknél. Az atomerőmű üzemeltetésénél is minden eddiginél nagyobb biztonságra törekednek. Ezért például hermetikusan zárt térben helyezik el a reaktorokat, s itt építenek először lokalizációs tornyot. Ha üzemzavar történne a reaktorban, a kiáramló gőz a lokalizációs toronyban lecsapódik, a szabad légtérbe nem kerülhet nukleárisan szenynyezeu. JÜÍ. £ Mxmafío, dolgozók élet- és munkakörülményeiről való messzemenő gondoskodásra jellemző, hogy a szociális létesítmények előbb épültek ki, mint a termelőüzem. A hallottakról személyesen is meggyőződhettek a bizottság tagjai, akik megtekintették az óriási ipari területet, többek között a majdan több mint 1 millió légköbméteres üzemi főépületet és a vízkivételi mű építését, a nagyberendezések kikötőjét, amely a napokban készült el, és az új lakótelepet. A tájékoztató és a után a bizottság megvitatta a Nehézipari Minisztérium előterjesztését a paksi atomerőmű munkavédelmi helyzetéről. Megállapították, hogy a beruházáson kezdettől fogva nagy gondot fordítanak a munkavédelmi ellenőrzés megszervezésére. A paksi beruházás munkavédelmi szervezetének létszáma lényegesen nagyobb más erőművekénél, és SZOT munkavédelmi főfelügyelő is működik a tev í