Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-10 / 135. szám

4 Szombat, 1978. június 10. Töbh Béla felvétele A szegedi tájkörzet legnagyobb fűszerpaprika-termelő gazdaságában, a szegedi ÜJ Élet Tsz-ben, a háztáji földeken is gépekkel tűzdelik ki a palántákat. így gyorsab­ban halad az ültetés és több idő marad az egyéb, kézierő-igényes kertészeti mun­kák elvégzésére Gépesít a posta Korszerű le vét feldolgozás Amit a levélíróknak tudni kell Két tényező kényszeríti a postát, hogy gépesítse a le­velek feldolgozását: igen so-' kat levelezünk, ugrásszerű­en nő a levélforgalom, és fokozatosan csökken a mun­kaerő. A kettő szorosan ösz­szefügg, bár a levelek soka­ságát hagyományos módsze­rekkel akkor sem tudná idő­A szakemberek szerint a japán gépsor a világon mű­ködő postai gépek közül a legkorszerűbbek közé tarto­zik. Tervezik, hogy 1990-ig még 16 postai központban állítanak munkába hasonló elven működő automata vagy ben házhoz szállítani, ha so- félautomata berendezéseket. kan vállalkoznának az el­osztás nehéz, sok figyelmet igénylő. mégis egyhangú munkájára. Tegnap délelőtt Horn Dezső miniszterhelyet­tes és Juhai Istvánné, a Közben tövább korszerűsitik a szállítást is, a vasúti mel­lékvonalak helyett közúton utazik majd a levél, a főút­vonalakon pedig a személy. posta vezérigazgató-helyette- s2állítástól teljesen független se tajekoztatta az ujsagiro­kat arról, hogy a Budapes­ten föladott, vagy oda kül­dött, illetve a fővároson át­menő levelek körzetek sze­rinti elosztására a japán Toshiba cégtől olyan auto­mata gépsort vásároltak, amely óránként 34 ezer 400 levelet válogat méret, vas­tagság és merevség szerint, a gépi feldolgozásra alkalma­sakat lebélyegzi és köte­gekbe is köti. Az új gépsor szeptember 11-én a budapesti 72-es pos­tahivatalban kezdi meg üzemszerű működését. A korábban bevezetett irányí­tószámok alapján osztályoz­za a leveleket, egyaránt al­kalmas arra, hogy a kézzel vagy géppel írt címeket, il­letve irányítószámokat is le­olvassa, és tévedés nélkül rendeltetési helyére irányít­se. Dolgozni azonban csak akkor tud az automatabe­rendezés, ha az irányítószá­mot nem a falu vagy város neve elé írjuk, mint eddig, hanem a cím alá, utolsó sor­ként. Hogy tévedés véletle­nül se fordulhasson elő, kéri a posta, hogy, a feladó nevét és címét a levél bal felső sarkába írjuk ezentúl. Június 10-től, tehát mától olyan borítékokat és levele­zőlapokat kezdenek árusíta­ni, amelyek az új címzés szerint használhatók. Nem kell eldobnunk természete­sen a meglevő borítékokat és levelezőlapokat sem, de az irányítószámok új helyére azoknál is érdemes ügyel­nünk. Hangsúlyozta a mi­niszterhelyettes, hogy a gé­pesítés tulajdonképpen a közönség szolgálata, de eh­hez a mi segítségünk is szükséges, hiszen rossz cím­zéssel, az irányítószám elté­•csztésével magunk nehezí­tenénk meg a levél időben aötteaó tesbösíteset postavonatok közlekednek. A közeli napokban min­den család külön levelet kap a postától, ebben kérik, hogy közreműködésünkkel segítsük egyik legnagyobb gondjuk megoldását, és cím­zésmintákkal eligazítást is nyújtanak. Nők a vegyiparban Korszerűsítésekkel bőví­tették a vegyiparban a nők számára alkalmas munkate­rületeket — állapította meg pénteki ülésén az ágazati szakszervezet Központi Ve­zetősége. Sokhelyütt erőtel­jesen csökkentették a por-, a zaj- és vegyi ártalmakat, rendszeresebbé tették az or­vosi ellenőrzést, a szűrővizs­gálatokat. így némelyik szak­ágazatban, mint például a gyógyszer, és a kozmetikai iparban, most már 60—70 százalékban nők dolgoznak. A nőpolitikái határozatok végrehajtása sokat javított a nők anyagi helyzetén is. A számukra hátrányos bér­aránytalanság általában csökkent, bár az elmaradás még nem szűnt meg. A bér­arányok további javításához elsősorban az szükséges, hogy a nők közül többen ta­nuljanak szakmát Az ága­zatban ugyanis nem nőtt, hanem csökkent a szakmun­kásnők aránya, többségük betanított vagy segédmun­kásként dolgozik. Medrében a Ismét belvízgondokat okozott a sok csapadék A Tisza árterületét és a szegedi alsó rakpartot hu­zamos ideig borító vízosz­lop magassága a tetőzés óta csaknem egy métert csök­rendeltek el. Az elöntés mér­tékét megállapító felmérések még tartanak. A főcsatornák telítettségétől függően üze­meltetik a torkolati szivaty­kent és most már lényegé- tyútelepeket és gazdaságok ben visszatért medrébe a folyó. A rakparton az űszó­és csónakházakra vezető híd­feljáróknál megkezdték a lerakódott iszaptömeg eltá­volítását, vízsugárral mos­sák le a folyó hordalékát. Egyelőre apadás van, a vál­tozékony időjárási viszonyok miatt azonban nem lehet megbízható pontosságú hid­rológiai előrejelzést adni. Előfordulhat újbóli ingado­zó vízállás — esetleg ár­hullám is —' attól is füg­gően, hogy a mellékfolyók hogyan „viselkednek", szál­lítanak-e nagyobb utánpót­lást. A június eleji száraz, ked­vező napokon bekövetke­zett javulás után a Me­dárddal érkezett esőzések ismét belvízgondokat okoz­nak a szántóföldeken. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság körzetében át­lagosan több mint 30 milli­méter csapadék hullott, a legtöbb 67 milliméter Dóc térségét érintette.- Ezért az igazgatóság területének na­gyobb részén, többek között Szeged—Tápé, Algyő. larét, valamint Hódmező­vásárhely és Szentes körze­tében tegnap, pénteken el­lep fokozatú készültséget is megkezdték saját terüle­tükön a felgyülemlett csapa­dékvizek levezetését. Hogyan dolgoztak ? Összegezés a gazdaságpolitikai szakcsoportról Az MSZMP Szeged városi ját értékelve hangsúlyozta, attól is függ, hogy a propa­bizottsága propaganda és hogy azt tapasztalták: a leg- gandisták mennyire érdeklő­művelődési osztálya mellett eredményesebb vitára ser- döek, lépést tartanak-e napja­működő oktatási bizottság te- kentö előadások ott és azok ink időszerű kérdéseivel, meg­vékenysége hároméves múlt- voltak, ahol és ámelyekben ismerésével, el tudnak-e iga­ra tekint vissza. Megalakulá- beépítették saját vállalatuk zodni Szeged, az ország, a vi­sa Csongrád megyében egye- cselekvési programjának lág dolgaiban, s mindezt úgy düli és kísérleti jellegű volt azon részeit, amelyek a tan- tudják-e továbbadni, hogy A pártoktatásban a magasabb anyaghoz, a témához illettek, közben magukkal ragadják követelmények indokolták, Ilyenformán a tananyag a sa- hallgatóikat lelkesedésben, hogy az 1977—78-as pártok- ját vállalati, munkahelyi ada- tanulási kedvben, gondolko­tatási évre átszerveződjék, tokkal kiegészítve élőbbé dúsban, szakosodjék ez az oktatási bi- vált, hozzászólásra serkentet- * zottság. így jött létre gazda- te a hallgatóságot. Az ideoló- Szóba kerültek a tanácsko­ságpolitikai, magyar párttör- giai munka sikerét meghatá- záson a pártoktatásban is ténet, világnézeti és etikai, rozza a propagandista szemé- nélkülözhetetlen pedagógiai, pártirányítás és pártélet, tár- lye is, aki ha a tananyagban módszertani ismeretek helyes sadalompolitikai és nemzet- igen jártas, nagy szakisme- alkalmazása, amelyek megvá­közi politikai kérdések szak- rettel rendelkezik, s hozzá lasztása mindig a propagan­csoport. Mindegyike önállóan még jó előadókészségű is, ak- distáktól függ. Ezekkél kap­végzi munkáját, segíti üze- kor a foglalkozások igen-igen. csolatban elmondta vélemé­nyekben, intézményekben, eredményesek. nyét, a vitában felszólalt • gazdaságokban, a város egész * gazdaságpolitikai szakcsoport területén a vezető propagan- A gazdaságpolitikai szak- tagjai közül Gulácsi Antal disták munkáját, pedagógiai csoport ülésének vitájában Kószó Józsefné, Panka Már­és módszertani ismereteket felszólalt Török József is. A ton, Erdei Károly, dr, Tóth nyújtanak nekik, s adott eset- pártbizottság nevében elisme- László. ben egy-egy szemináriumon rését fejezte ki a szakbizott- A tanácskozáson elhang­konkrét választ adnak a hall- ság jó munkájáért Hangsú- zottakat Kómár János foglal­gatók kérdéseire. lyozta, hogy pártunk minden ta össze azzal az igénnyel, • tanfolyama nagyon fontos és hogy a tanulságokat haszno­Tegnap, pénteken délután egyenrangú, noha azok tar- sítani fogják a soron követ­a Pénzügyminisztérium Be- falmán és módszertanán ta- kező pártoktatási évben, vételi Főigazgatósag Területi lálunk még Javítanivalót. Ez L. F. Igazgatósága Londoni körúti székházának klubjában tar­tott tanácskozást a gazdaság­politikai szakbizottság. Mun­kájában részt vett Török Jó­zsef, az MSZMP Szeged vá­rosi bizottságának első titká­ra is. Az 1977—78-as pártoktatási évben végzett munkáról Kó­már János, a gazdaságpoliti­kai szakbizottság vezetője számolt be. Csoportja tagjai ebben az időszakban Szege­den 90 helyen segítettek, vet­tek részt gazdaságpolitikai szemináriumon. Feladatuk volt figyelemmel kísérni, hogy a propagandisták mi­ként készültek fel egy-egy foglalkozásra, az előadások tartalmasak voltak-e, serken­tettek-e vitára stb. Arra is ügyeltek, hogy a szemináriu­mokon a hallgatók lehetősé­get kapnak-e kifejteni véle­ményüket és kérdéseikre kap­nak-e kielégítő választ. Az előadó a tanácskozáson elemezte a szakcsoport tagjai által tapasztalt negatív jelen­ségek okát is a pártoktatás­ban. Azt például, egyes he­lyeken a pártalapszervezet vezetősége előre eldönti, hogy milyen oktatási formát akar indítani, majd ezt követően szervezi a szemináriumokra a hallgatókat Fordítva kellene pedig csinálni, úgy, hogy a leendő hallgatók mondanák meg előre, mit szeretnének tanulni. Erről beszélgetni a párttagokkal előre, morálisan felbecsülhetetlen hatású, mert például, aki a szövőgép mel­lett dolgozik, örömmel veszi tudomásul, hogy megkérdez­ték tőle: melyik évben, hol szeretné ismereteit tovább bővíteni ? Kómái János gazdaságpo­litikai szakcsoportja munka­Automata tűzőrség Fontos berendezés a textilművekben Automata tűzőrséget állí- akkor „intézkedik" a tűz to­tottak munkába a szegedi vaterjedésének megakadá­textilművek kártolójában, lyozásáról: azonnal lezárja A rendkívül érzékeny jel- a veszélyeztetett csősza­zőkészülékek akkor is mű- kaszt. így az égő gyapot nem ködésbe lépnek, ha valaki a juthat tovább az összefüg­gép mellett cigarettára gyújt. Ilyen fegyelmezetlenség ter­mészetesen nem fordulhat elő, annál nagyobb tűzve­szélyt jelent a gépek, be­rendezések súrlódási hője, szikrák, vagy egyéb tech­nikai okok. * Az érzékelő készülékeket gő csőrendszerbe. A gyár szakemberei, elekt­rotechnikusai által kidolgo­zott tűzvédelmi rendszert egyelőre 12 kártológépnél alkalmazzák, később mind a száznegyven gépnél beve­zetik. Tervezik a kiterjeszté­sét más üzemrészekre, il­a gyapothulladékot elszívó letve az ugyancsak tűzveszé­csővezetékben helyezték el, mégnedig minden kártoló­gépnél egyet. A lángra ka­pó gyapot legcsekélyebb füstjét „megérző" készülék ellenére nagy rendelkezik: fényjelzéssel riasztja a kör­nyezetben dolgozókat, illet­ve a tÚaoitoeaficK., llgyas­Gyá- 1 kicsinysége * „hatáskörrel" lyes kábelcsatornákra, klí­macsatornákra is. Az automata tűzőrséget a következő napokban bemu­tatják a magyar pamut­ipar szakembereinek, s a tapasztalatok glapján előre­láthatólag az egész iparág­ban bevezetik a hasznos módszert. n. B Anya- és gyermek­védelem a megyében Egészségügyünk kiemelt lések miatt a veszélyeztetett feladatai közé tartozik a szü- terhesekkel kevesebbet tud­letendő utódok és az anyák tak törődni. A tanácsadások egészségének védelme, az egy része elmaradt, melynek ehhez szükséges tárgyi és egyik következménye lett, személyi feltételek biztosi- hogy a terhesek nem mentek tása, széles körű fejleszté- el az újabb hívó szóra. A se. Az eredmények értéke- terhestanácsadásokon meg­lésekor szükséges a további jelent kismamák száma leg­teendők meghatározása is. magasabb a szentesi járás­Ezért is tűzte e témakört na- ban. A védőnők legtöbbet a pirendjére a megyei anya- makói járásban kopogtattak és gyermekvédelmi munka- be a kismamákhoz. A terhes értekezlet, amelyet tegnap nők közül a tanácsadót leg­rendeztek meg Hódmezővá- kevesebben a megyeszékhe­sárhelyen, a városi tanács lyen keresték fel. nagytermében. Megyénkben az egy évet Dr. Kószó Pál, az egész- betöltött csecsemők száma ségügyi osztály vezetője kö- 7035. Három hónapig jelen­szöntötte a megjelenteket, tős részüket, majdnem a fe­közöttük dr. Öry Imrét, az lét tudják anyatejjel táplál­Egészségügyi Minisztérium ni. Legjobb az anyatejellátás főosztályvezetőjét. Hódmezővásárhelyen, leg­Az anya- és gyermekvé- rosszabb Szegeden, delmi munkáról, a csecse- Ahol a gyermekkörzeti or­mőhalálozásról dr. Hős Er- vosi állások betöltöttek, ott zsébet, a megyei tanács vb szinte kifogástalan a legki­egészségügyi osztályának he- sebbek ellátása. Természete­lyettes vezetője tájékoztatta a résztvevőket. A szülészeti, nőgyógyászati munkát dr. Bódis Lajos megyei szülész­nőgyógyász szakfőorvos érté­kelte. A csecsemő- és gyer­mekellátás jelenlegi helyze­téről dr. megyei sen, ahol nincs szakorvos, ott gyakran merülnek fel problémák. A községekben ma még a körzeti orvosok törődnek a kicsinyekkel. Mindenütt súlyos gond a bölcsődei férőhelyek hiánya. Boda Domokos Ezek megszüntetésén, illetve gyermekgyógyász csökkentésén társadalmunk szakfőorvos adott rövid is- minden rétege együtt mun­mertetést. kálkodik. A csecsemőhalálozás ma A magas szintű orvosi el­még mindig központi kérdés látás, a gyógyító-megelőző a szakembereknek. Bár az munka érdekében a gyer­elmúlt esztendőben a megyei mekgyógyászok rendszeresen arányszám kedvezően váltó- továbbképzéseken vesznek zott. mégis fokozottan kell e részt. Ugyancsak időről idő­kérdéssel foglalkozni. A ja- -re tájékoztatják a szülész­vulás ellenére figyelmeztető nőgyógyászokat is a tudomá­a szegedi járás területén • be- nyos kutatások eredményei­következett romlás, amely ről. A védőnők továbbkép­ismételten felveti a komp- zése is terv szerint történik, lex anya- és gyermekvéffel- Dr. öry Imre a délutáni mi munka kiterjesztésének órákban felkereste és meg­fontosságát. E területen a 37 tekintette a kórház szülésze­védőnő közül csak 9 dolgo- ti-nőgyógyászati osztályát, és zott a saját körzetében. A elismerően szólt a látottak­helyettesítések okozta terhe- ról, az ott folyó munkáról. A nők szakképzéséről A Csongrád megyei TE­SZÖV nőbizottsága Makón, a Kossuth Tsz székházában ülést tartott. A megjelente­ket — közöttük Kónya Sán­dornét, a megyei, D. Nagy Imrénét, a makói városi, Oláh Gyulánét, a makói já­rási pártbizottság nőreferen­sét — Táncos Jánosné, a TE­SZÖV nőbizottságának tag­ja, a makói Kossuth Tsz nő­bizottságának elnöke köszön­tötte. A szövetkezeti nődolgozók szak- és betanított munkás­képzésének helyzetéről, jövő­jéről ét> terveiről Kónya San­dorné tartott vitaindító elő­adást. Többek között elmon­dotta, hogy a tsz-ekben na­gyobb gondot kell fordítami a szakmai műveltség gyarapí­tására. A tájékoztatók összefogla­lása során kialakult véle­mény az volt, hogy a nők szakmunkásképzésében még nagyon sok a tennivaló. Ezt azonban csak céltudatos tö­rekvéssel lehet és kell elérni, elsősorban a munkahelyeken, mert a népgazdasági felada­tok egyértelműen igénylik a mezőgazdaságban dolgozók — közöltük a nők — szakmai továbbképzését.

Next

/
Thumbnails
Contents