Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-09 / 134. szám

Péntek, 1978. június 9. 5. A szabadtéri játékok huszadik évében Sajtótájékoztató Szegeden az intéző bizottságülésén Felújítása óta huszadik alkalommal rendezik meg idén a Szegedi Szabadtéri Játékokat. Tegnap a városi tanácsházán illést tartott a fesztivál intcző bizottsága, amit Papp Gyula, a városi tanács és az intéző bizottság elnöke nyitott meg. Horváth Mihály, az intéző bizottság titkára, a játékok igazgatója számolt be az ünnepi hetek előkészületeiről. Látványosak a szabadtéri elmúlt két évtizedének ada­tai. összesen 59 müvet mu­tattak be, tizenöt magyar szerzőét, s a 304 előadást 1 millió 540 ezer 943-an te­kintették meg, vagyis elő­adásonként átlagosan 5069-en. Nincs komoly eltérés a kü­lönböző műfajok népszerűsé­gi listáján sem: átlagosan az operákat 4742-en, a drámákat 4910-an. a baletteket 4004-en. a daljátékokat 5915-en, a folklórműsorokat pedig 5347-en látták. Az évfordu­lós programot úgy tervezték, hogy az részben idézze a fel­újítás esztendejét, ugyanak­kor összegezze azokat a tö­rekvéseket, melyek a feszti­vál elmúlt két évtizedét jel­lemezték. A program régóta ismert. Erkel Hunyadi László című operájának bemutatójával nyitnak, miként 1959-ben is, s azonosak a vezető művé­szek: a karmester Vaszy Vik­tor, a rendező Mlkó András, a díszlettervező Varga Má­tyás, a címszereplő Simándy József. Először kerül a dóm­színpadra Katona József drá­mája, a Bánk bán, Illyés Gyula átigazításában. A ren­dező Lengyel György, a Ma­dách Színház művésze, ugyanonnani a címszereplő Bessenyei Ferenc is. Jubilál Szegeden az Állami Népi Együttes, hiszen a tizedik nyáron lép föl itt: program­jának gerincét az eredeti folklórhoz legközelebbi szá­maiból állította össze. Ugyan­csak a felújítás esztendejét idézi a János vitéz, melyet ezúttal Vámos László rendez, s a Fővárosi Operettszínház produkciója lesz. A magyar— szovjet kulturális munkaterv alapján látogat ismét hoz­zánk a moszkvai Sztanyisz­lavszkij és Nyemirovics­Dancsenko Színház balettje, mely 1959-ben az első ven­dégegyüttes volt a Dóm téren: Delibes Coppeliáját három előadáson táncolják. A bemutatók előkészületei javában tartanak, a művé­szek Budapesten próbálnak, a műszakiak pedig már he­tek óta kint „laknak" a té­Háztartási eszközök, műanyagból Üj háztartási műanyag­eszközök — süteményes tál­cák, edényszárítók, fűszer­dobozok, tej- és vajtartók, valamint füles bögrék — gyártását kezdik meg a Bor­sodi Vegyi Kombinát mis­kolci műanyagfeldolgozó üzemében. A termékszerke­zet folyamatos átalakítása során a miákold üzemben a korábbiaknál szebb, korsze­rűbb, ízlésesebb termékek előállítására törekszenek. Az új gyártmányok készí­tésének technológiáját ré­szint már hazai, részint oszt­rák cégektől veszik át. A tejtartó és az egy kilogram­mos befogadóképességű fű­szertartó azonban saját ter­vezésű. (MTI) Üdüléshez, pihenéshez ren. s hozzálátnak a nézőtér szokásos időszaki felújításá­hoz is. A közönség érdeklődése rendkívülinek mondható. Jú­nius l-ig 80 ezer .belépőjegy kelt el, az összesnek 81 szá­zaléka, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a szabadtéri 107 százalékosan teljesítette a tervét, máris. Bizonyos na­pokra egyáltalán nincs be­lépő, s általában úgy tűnik, az igények messze meghalad­ják a lehetőségeket. A köz­művelődési és szórakoztató programok közül különös gonddal készülnek a nyári tárlatra (július 23—augusz­tus 30.). A lektorátus zsüri­bizottsága 113 festmény, 133 szobor és érem, 74 grafika el­helyezését fogadta el; az al­kotások döntően a kiállítás realista hagyományát erősí­tik. A művelődési otthonok és a Képcsarnok Gulácsy Terme főleg textil, kerámia és népi iparművészeti anya­got mutatnak be. A képző­művészet hagyományos mű­fajaiból elsősorban a jelen­tős életművek (Medgyessy, Würtz), valamint a Dél­Alföld és Csongrád megye alkotóinak bemutatását szor­galmazzák. A zenei rendez­vények gerincét változatla­nul az orgonahangversenyek és a Muzsikáló udvar kon­certjei jelentik. Érdekesnek ígérkezik július 3-án a Dankó Pista születésének 120. évfordulójára emlékező mű­sor. A magyar szakszervezeti néptáncegyüttesek 13. szegedi találkozóját különböző tan­folyamok kísérik. A tudomá­nyos programok közül ezút­tal is a TIT pedagógiai és művelődéselméleti nyári egyetemei emelkednek ki, az előző (július 13—22.) a pedagógiai hatások rendsze­rének, az utóbbi (július 25— augusztus 3.) a közművelő­dés didaktikájának és mód­szerének témájában. A centenáriumi ipari vásár korábbi sikere után fokozott érdeklődés kíséri az idei elő­készületeket, jóllehet a kiállí­tási terület bővítésére nincs mód. így is a jugoszláv ki­állítók után turkui és moszk­vai cégekkel tárgyalnak. A július 21—30. közötti vásá­ron, Szeged vonzáskörzetének megfelelően, az építő-, a könnyű-, az élelmiszeripar, valamint a mezőgazdasági gépgyártás dominál. A 12. Szegedi Ifjúsági Napok (jú­lius 28—30.) eszmei tartalmát a havannai VIT jelszavai ha­tározzák meg. A partfal ki­épültével a Tisza mellett ren­dezik meg a programok zö­mét (szolidaritási koncert, művészeti csoportok bemu­tatói, ifjúsági karnevál, ve­télkedő). A több mint tíz­ezer fiatalt mozgósító de­monstrációra Jugoszláv mű­vészegyüttest és politikai de­legációt, valamint bolgár, francia. NDK- és NSZK-beli. román, valamint szovjet cso­portokat is várnak. N. I. Vízügyi megbeszélés A magyar—jugoszláv víz­gazdálkodási bizottság al­bizottsága csütörtökön Szom­bathelyen ülésezett a Baján­senyétől Szemenyecsörnyéig terjedő mintegy 150 kilomé­teres közös nyugat-magyar­országi határszakasz vízügyi kérdéseiről. A szakemberek mindenek­előtt a Kerka és a Lendva­patak együttes rendezéséről folytattak eszmecserét. E munka nagyrészt elkészült, s most a helyenként államha­tárt képező vízfolyások ki­egészítő műveinek építéséről állapodtak meg. Mindezek­nek nagy jelentőségük van a vidék árvízvédelme szem­pontjából. Kiváló pedagógusaink Dubay lózsefné Somogyi Károlynié íelveude Többek között 18-féle típusú hazai, lengyel és cseh­szlovák gyártmányú sátrat, különféle kempingbútorokat, sportfelszereléseket és öltözeteket, játékokat tekinthetnek meg az érdeklődők azon a nagyszabású árubemutatón, amelyet a TRlAL és a Delta Kereskedelmi Vállalat rende­zett a Marx téri B pavilonban. A majd ezer négyzetméte­res alapterületű csarnokban köze! 3 millió forint értékű árukészlet várja a vásárlókat, néhány árucikket a kiállítás ideje alatt engedményes áron kínálnak. Az e hónap 20-ig megtekinthető bemutatót tegnap Farsang Lászlóné dr., a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője nyitotta meg, a megnyitón megjelent Medveczky Balázsné, a Bel­kereskedelmi Minisztérium osztályvezető-helyettese is. Nők és fiatalok az építőiparban Az építő-, fa- és építő­anyag-iparban a választott szakszervezeti tisztségvise­lőknek több mint 30 száza­léka nő, ami közéleti akti­vitásukról és elismerten lel­kiismeretes hozzáértő mun­kájukról tanúskodik. A többi között ezt állapította meg csütörtökön az Építő-, Fa­és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezete Központi Ve­zetőségének ülése, amelyen az ágazatban dolgozó 90 ezer nő munka- és életkörülmé­nyeinek alakulását elemezte. A megállapításhoz azonban azt a megjegyzést is hozzá­fűzte, hogy az ÉVM-váliala­tok gazdasági vezetésének közép- és felsőszintű poszt­jain a nők aránya — bár javult —, de még mindig csupán 10 százalék. A ta­nácskozás ezért szorgalmaz­ta, hogy fordítsanak nagyobb gondot a nők szakmai és po­litikai képzésére s bátrabban bízzák meg őket felelős munkakörök ellátásával. A Központi Vezetőség át­tekintette az ágazatban dol­gozó 150 ezer fiatal munka­és életkörülményeinek ala­kulását is. A fiatalok érdek­védelmében bekövetkezett kedvező változások között tettek említést a fiatal há­zasok lakásépítésének támo­gatásáról. A támogatás 30— 00 százalékát fiatalok kap­ják­Az ÉVM-vállalatoknál évente mintegy 2200 fiatal házas részesül lakás juttatás­ban vagy lakásépítési támo­gatásban. A fiatalok lakás­helyzete azonban az eredmé­nyek ellenére is nagy gondot jelent, különösen Budapest körzetében. Több erőfeszítés szükséges a segédmunkás fiatalok szakmai továbbkép­zésében is. Pécsett 1944-ben végezte el a főiskolát. Tanitott a Du­nántúlon, Szeged környéki tanyán, és immár tizenhét éve a szegedi Móra Ferenc általános iskolában. Több éven át a Londoni körúti ál­lami gyermekotthon osztá­lyaiban is. Az Országos Pe­dagógiai Intézet szervezésé­ben három évig kísérleti, he­terogén összetételű, úgyneve­zett „vegyes szervezésű" első és második osztályokat ve­zetett. Négy éve napköziott­hon-vezető. 1974-ben kapta meg az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést. — Iskolánk sajátos helyze­tű, nehezebb itt a pedagógus dolga, de az eredmény lát­tán nagyobb az öröm is. A tanulók 40 százaléka az álla­mi gyermekotthonból való, sok a cigány is. Fokozottabb felkészülést, szeretetteljesebb munkát és bánásmódot igé­nyelnek. — A napközi otthon peda­gógusának munkája sokré­tűbb, mint a többié. Jóval nagyobb szerepet kap a ne­velés, s ki kell tölteni a gye­rek iskolán kívüli idejét, meg kell próbálni pótolni az Dr. Szöllősy Gyula 1942-ben került a vasúthoz, ami később meghatározó él­ménynek bizonyult, öt évig különböző beosztásokban dol­gozott, végül forgalmi szol­gálattevő lett. 1947-től a MAV Igazgatóságon üzem­gazdasági csoportvezető, tan. folyamokat tart. 1955-től már óraadó a mai Bebrits Lajos Vasútforgalmi Szakközépis­kolában. 1957-ben végleges státust kap. Tizenegy évig tanár, 1908-ban nevezik ki igazgatóhelyettesnek. Felada­ta a forgalmi szakágazat ve­zetése. Közlekedésgazdaság­tanból 1971-ben jelenik meg tankönyve a III—IV. osztály számára. 1970-ben Érdemes Vasutas kitüntetést kap, két­szer, 1908-ban és 1973-ban, az Oktatásügy Kiváló Dolgo­zója. — ízig-vérig most is vas­utasnak tartom magam. Nem lehet megfeledkezni erről a tanításban sem. A szakkö­zépiskolába 00 százalékban vasutascsaládok gyermekei járnak, az ország minden ré­széből; sokuknak apját, any­ját, idősebb testvérét is taní­tottam. Bármerre utazom, is­merős arcokat találok. A vas­út összetartó ereje óriási, aki egyszer belekóstol és kibírta, nem tud elszakadni töle, otthont, kialakítani a meleg, családias légkört. Tanítani gyönyörű dolog, az új mód­szerek alkalmazása és a pe­dagógus szakmai önállóságá­nak kérdése önmagában is igen érdekes, izgalmas. Mi kell mindehhez? Nagyon-na­gyon szeretni a gyerekeket. Ügy érzem, ők is szeretnek engem. Egy évem van még a nyugdíjig, szeretnék még to­vább dolgozni szenvedélyévé lesz. A nem mindennapi munkában az egymásrautaltságot, a szak­ma hagyományos, nagy sze. retetét beoltani az új vas­utas-generációkba: ez az ele­tem. — Űjabb feladatok termé­szetesen az én munkámban ls vannak, s előbb-utóbb szükséges lesz tankönyvem átdolgozása is. A munkám alapjellege azonban szeren­csére nem változik, ne is vél. tozzon... D. L. Új jogszabályok Az alkoholisták gyógykezeléséről A jövöben az alkoholisták kötelező elvonó kezelésének megkezdésére csak kórházi osztályokon kerülhet sor, s Tovább javult a posta munkája ülést tartott a Postások Szakszervezete központi vezetősége Javult a postai szolgálta­tás minősége — állapította meg a Postások Szakszerve­zete központi vezetősége csü­törtöki, tegnapi ülésén Bu­dapesten, a Postás Művelő­dést Központban. Az elmúlt kétévi munka értékelése sze­rint pontosabbá vált a levél­kézbesítés, kevesebb a késve iovábbitott távirat, és gyor­sabb a levélfelvétel a posta­hivatalokban. A beázott, megrongálódott telefonveze. tékek gyors javításának se­gítésére sok esetben érkeztek vidékről Budapestre szakem­berek. Legnagyobb gondot a mun­kaerőhiány okozza, ezért fo­kozott gépesítéssel igyekez­nek a postai alkalmazottak . munkáját megkönnyíteni, | az eddigi 2—3 hét helyett akár hat hónapig is eltart­hat. Ha még ez a kezelés sem hozza meg a várt ered­ményt, a gyógyítás ambulán­sán folytatható. A többi kö­zött erről Intézkedik az egészségügyi miniszter most megjelent rendelete, amely a gyógyító-megelőző ellátás­ról szóló korábbi jogszabályt módosítja. Az új rendelkezés lehető­vé teszi, hogy az eljárás gyorsabbá váljék, és az arra rászorultak mielőbb megkap­ják a szükséges kezelést. A rendelettel kapcsolatban az Egészségügyi Miniszté­riumban elmondották: az ambuláns elvonó kezelést az önként jelentkezők termé­szetesen továbbra is igénybe vehetik, a kötelező gondozás színhelye azonban minden esetben a kórház lesz. Az el­múlt években a kórházban kezeiteket többnyire az elme­osztályok mellett működő részlegeken látták el, alkoho­listák kezelésére szolgáló ön­álló osztály ugyanis jelenleg csak négy van az országban. Az a cél, hogy minden me­gyében legalább egy működ­jék. és ehhez — az 1985-ig szóló fejlesztési tervek alap­ján — biztosítják a tárgyi feltételeket. Az osztályok egyben összehangolják a kör­zetükben a különböző szer­vek alkoholellenes tevékeny­ségét is: feladatuk lesz egye­bek között az alkoholellenes klubok szakmai irányítása. A rendelet lehetőséget ad az osztályok vezető főorvosai­nak arra. hogy ha a kezelt alkoholistáknál a hat hónap alatt sem várható gyógyulás, „menet közben" kezdemé­nyezzék beutalásukat Nagy­fára. A rendelet 1979. január 1-én lép hatályba. Megjelent és már életbe is lépett viszont az igazságügy­miniszter és az egészségügyi miniszter együttes rendelete, amely az alkoholisták köte­lező intézeti gyógykezeléséről intézkedik. i

Next

/
Thumbnails
Contents