Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-08 / 133. szám

I Csütörtök, 1978. június Kármegelőzés, vagyonvédelem Amikor a gazdasági haté- együtt a kármegelőzést szol- részben háríthatók el, az Alkonyságról beszélünk, gyak- gáló intézkedések kidolgozá- lami Biztosító nagy figyelmet ran esik szó a takarékosság- sában és végrehajtásában, és fordít a mezőgazdasági üzeról. Társadalmi érdek — ennek érdekében vállaljanak mekben előforduló károk szoktuk mondani —, hogy a jelenleginél lényegesen ak- 'megelőzésére. A kármegelőmaximális legyen a gépek, tívabb szerepet. zést szolgálja például az önberendezések kihasználása, Az Állami Biztosító köz- tözés, az árvízvédelem, és célszerű az anyag- és ener- vetlenül nem foglalkozhat legújabban a baranyai jéggiafelhasználás. A takaré- kármegelőzéssel, hiszen nem eső-elhárító rakétarendszer kosság azonban nemcsak ezt ez az aiapvető' feladata. De is- Ez utóbbi üzemeltetési jelemi. Hasonlóan fontos a a népgazdaságot ért károkról költségeihez az elmúlt évben már meglevő javak védelme, az Állami Biztosító rendel- 20 millió forinttal járult hoz. megóvása a különböző károk- kezik a iegtöbb és legrészle- zá a biztosító. ,, . „ . . tesebb adattal. • Nemzetközi A rakétás jégelhárítás távEvrol évre milliárdos er- biztosításügyi kapcsolatai ré- 'atai, területi kiterjesztésének tékek pusztulnak el. Csupán vén figyelemmel kíséri a fej vizsgálata mellett az ÁB a az elmúlt évben 4,8 milliárd iett ipari országokban bekö<^ műanyag hálós védekezés kíforintot fizetett ki az Alla- vetkező károkat, a műszaki sérleti jellegű bevezetését is mi Biztosító a vállalatok és haladásnak a gazdasági egy- tervezi. Foglalkozik a nöszövetkezetek vagyonkáraira, ségek kárveszélyességére gya- vénytermesztésben használaEnnél azonban jóval több korolt hatását. Mindezek tos vegyszerek károsító és veszteség éri a népgazdasá- együttes elemzése megfelelő környezetszennyező hatásai-, got. Bár a biztosítatlan ká- alapot jelent a megoldásra nak komplex vizsgálatával, rokról nem készült statiszti- váró hazai feladatok mégha— ós a szőlő- és gyümölcskulka, hatásukat a vállalati, tározásához. a kutatási irá- túrák — hormonbázisú vegyszövetkezeti költségszintek nyok kijelöléséhez szerek okozta — károsodásaemelkedése egyértelműen jel- * , n Q . . nak elemzésével is. A bizto«i. Nyilvánvaló, hogy a ká- ™ sitó által vásárolt műszerek megállapodást kötött kármegelőzéssel foglalkozó szervezetekkel, legutóbb például az Országos Közlekedésblzton- . . .. sági Tanáccsal és a tűzoltó- kapcsolatban, sel tóbb allami intézmény és sággal. A szerződések alapján Az Állami Biztosító kártársadalmi szervezet foglal- rendszeresen tájékoztatja és megelőzési tevékenységének kőzik. Ilyen például a tűzöl- tájékoztatni fogja partnereit legfontosabb területe az olyan tóság, a rendőrség, az Allami kárstatisztikai adatairól és vagyonbiztosítási módozatok Biztosító, a társadalmi szer- ezek elemzésének eredmé- kidolgozása, amelyek az állavezetek közül pedig a Ma. nyéről. Feltárja a leggyako- mi ós szövetkezeti vagyon vé. gyár Autóklub vagy az Or- ribb károkat, értékeli a biz eleimére ösztönöznek, és a szagos Közlekedésbiztonsági tonságtechnikai módszerek és biztosítási feltételek revén Tanács. Ezek az intézmények eszközök hatékonyságát. Az elősegítik a tűz és más veazonban, a tűzoltóság és az AB kármegelőzési tevékeny- szélyek elleni védekezést OKBT kivételével, nem fog- sége azonban nem szorítko- szolgáló előírások betartását, lalkoznak rendszeresen a kár- zik csupán az adatszolgálta- Ezórt a legújabb biztosítások megelőzéssel, ez csupán szer—, tfjsra. Az együttműködési öíj- és feltételrendszere már teágazó tevékenységüknek szerződések egy része a kár- figyelembe veszi a termelés egyik — és nem is döntő — megelőzési eszközök és mód- körülményeit, a biztonságrésze. szerek kikísérletezésére irá- technikai eszközök és módTársadalmi érdek, hogy nyu] Mivel a tudományos szerek alkalmazását, a kártéwnig megoldatlan a kármeg- t hnjk f~lladp_ ÍP]Pn,P[7, rítési szabályok pedig érdeelózés központi Irányítása, tethnlkai feJlodes Jelenlegi kemé tefzik a gazdáIkodó valamennyi érintett állami és f°kán a termeszeti csapások szervezeteket a kármegelőzés társadalmi szerv működjön következményei még csak kis fokozásában, i rok csökkentése olyan rejtett tartalék, amely a gazdasági S™^ növekedés további forrásává eloz<issel rogiaikozo válhat. Hazánkban kármegelőzésalkalmazásával pedig négy állami gazdaságban végeznek kísérleti megfigyeléseket a lucernaszéna öngyulladásával Az okok — Közős cselekvést Hgyermekgondozási segélyről rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Ilyen jogviták esetén tehá! a munkahely társadalombiztosítási tanácsánál, illetőleg a társadalombiztosítási bizottságnál kell felszólalással élni. Olvasónk leveléből az tűGómes Eszter: Mindig T. A.-né szegedi olvasónk körébe tartozik. A szövetke- vonatkozó munkahelyén jogvita merült zet és tagja között keletkefel a gyermekgondozási se- zett vita elbírálására a taggély folyósításával kapeso- sági viszonyból származó vilatban. Olvasónk panasszal tás ügyek eldöntésére vonatélt a vállalati munkaügyi kozó szabályok az irányadók, döntőbizottsághoz, de pana- ami a szövetkezeti döntőbiszát elutasították, hivatkozva zottság hatáskörébe tartozik, arra. hogy ügye nem tartozik A gyermekgondozási segély nik ki, hogy a vitája a folyóa bizottság hatáskörébe. Ké- folyósításával, a jogtalanul sítással kapcsolatos, ezért azt ri: Ismertessük a gyermek- fölvett segély visszatérítésé- tanácsoljuk, hogy éljen felgondozási segélyezéssel kap- vei, és a segélyből való levo. szólalással az üzem társadacsolatos jogvitákról szóló rcn- nással kapcsolatos eljárások- lombiztosítási tanácsához, delkezéseket. ra> jogVitákra, a táppénzre Dr. V. M. Olvasónk esetében a munkaügyi döntőbizottság eljárá. «ta nem volt törvénysértő. A gyermekgondozási segélyről szóló rendelkezések szerint a segély megállapításával vagy folyósításával kapcsolatban keletkezett viták eldöntésénél a vita tárgyát el kell határolni egymástól. Más eljárás szerint járnak el abban az esetben, ha segélyre jogosultsággal összefüggésben keletkezik a vita, és más eljárás szerint járnak el, ha a segély folyósításával kapcsolatosan xell a vitát eldönteni. A gyermekgondozási segélylyel kapcsolatos feladatokat a munkáltató, Illetve a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, vagy a társadalombiztosítási kifizetőhely megosztva végzi, en. nek megfelelően két útja van a jogorvoslatnak, illetőleg a, jogviták eldöntésének. A gyermekgondozási segélyre való jogosultsággal kapcsolatban a munkáltató és a dolgozó között felmerülő jogvitában a munkaügyi vitákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, vagyis a vita eldöntése a vállalati munkaügyi döntőbizottság hatásGyermekvédelem ... A maj felnőttek, középkorúak, vagy idősebbek élményanyagában jobbára Twist Oliverszerű alakok, móriczi Árvácska-képzetek társulnak a fogalomhoz. Nehezen ' szabadulunk olvasmányélményeinktől, képzeletünket megmozgatja az egykor volt keserves gyermeksorsok visszaidézése. * Azon a tanácskozáson, amelyen néhány héttel ezelőtt meghívott vendégként részt vettem — Árvácskáról egyetlen szó sem esett. Pedagógusok és tanácsi szakemberek, intézményi vezetők cserélték ki gondolataikat: a Pedagógusok Szakszervezetének elnöksége tárgyalta meg a gonddal készített, felmérő jellegű öszszesítést a hazai gyermekvédelem helyzetéről, a tennivalókról. A jelenre talán elég anynyi adiatismertetés: több mint 35 ezer gyermek él állami gondozásban. Több ezer gyermek nevelőszülőknél, családias környezetben tartózkodik. Családi segélyt ls jó néhány ezer otthonba juttat el az állam gondoskodása, a veszélyeztetett gyermekek sorsának felügyeletével pedig a pedagógusokon kívül, a tanácsi gyámhatóságok foglalkoznak rendszeresen. Sok-e, avagy kevés a 35 ezres szám? Laikusnak önmagában véve keveset mond. S ha azt vesszük, hogy hazánkban jelenleg egymilliónál több az általános iskolás korú, félmilliónál nagyobb létszámú a 14—18 évesek korosztálya, most az óvodás korúakról nem is beszélve — tulajdonképpen nem látszik rossznak az arány. Tegyük hozzá azt is, hogy az állami gondozottak jelentős hányada nem is kell, hogy tizennyolc éves koráig intézetben nevelkedjék. Ha a szülők családi körülményei javulnak, életviszonyaik rendeződnek, esztendőről esztendőre gyermek kerülhet vissza a szülői házba. Ami azonban megkülönböztetett figyelmet igényel, az a sajnálatos körülmény, hogy a korábbinál több a veszélyeztetett környezetben élő. tehát különleges figyelmet igénylő gyermek, fiatalkorú. Ennek a jelenségnek aggasztó magyarázata sok helyütt a családi keretek lazulásában, a helytelen életvitelben keresendő. A veszélyeztetettséget előidéző okok között toronymagasan vezet az apa, ritkábban az anya alkoholizmusa, esetenként a munkakerülő életmód. ennek minden nevelési fogyatékosságával. Roppant nagy felelősséget, gondok, teendők sorát hárítja mindez a gyámügyi hatóságokra. Munkájuk ugrásszerűen gyarapodott az elmúlt időszakban. Már biztatóbbak a tapasztalatok a családi segélyek megítélésében. Olyan családok ezrei kapták meg ezt az anyagi támogatást, amelyek tisztességgel, becsülettel nevelik gyermekeiket. csak éppen a szűkös anyagi helyzet, a betegség, másutt haláleset, s más bajok megrendítették az anyagi biztonságukat. • Árnyalt, sokrétű — és néhány vonatkozásban továbbfejlesztésre váró munka — a gyermekvédelem. Nagyobb gonddal kell fejleszteni a jobbára elavult intézményeket; tovább kell kutatni azokat a családokat, amelyek igencsak rászorulnak a különleges törődésre, de — sokszor szemérmes6égből, sokszor pedig nem ismerve a segítség mai formáit — még nem kértek elegendő támogatást. Nyolcvanezer veszélyeztetett gyermeket tartanak számon jelenleg az országban, közülük hatvanezret vidéken. Feltehető egyébként, hogy ennél is többen vannak: kallódó, csellengő, csavargó kisebbek és tizenévesek, s egyikük-másikuk a seszülei el is utasítják gitséget. A nevelőszülők ..tábora" is rászorul a gyarapításra.' Gyakran tapasztalható, hogy jobbára idős, gyenge, a munkában már nagyon megfáradt emberek jelentkeznek azzal: állami gondozott gyermeket kérnének. A háttérben sokszor húzódik meg az egyébként megbocsátható szándék: gondozót, segítséget szeretnének kapni a gyermek, az állami gondozott személyében. Csakhogy a nevelöszülői in« tézménynek nem ez a célja. * Száz és százmillió forint kerül esztendőről esztendőre abba a „kasszába", amely a gyermekvédelem anyagi hátterét egybegyűjti. Nem takarékoskodunk — csak éppen sokhelyütt szűkös aa építőipari kapacitás a kelleténél lassabban lehet felújítani öreg épületeket. Mégis amit csak lehet, megad nekik a társadalom. Amit nehezebben tehetünk —, s ahol elsősorban a szűkösebb környezet és az iskolák, nevelők segítségére utalt a gyermekvédelem hálózata: lépésről lépésre tenni azért, hogy ne több. hanem kevesebb legyen a veszélyeztetett gyermek. Társadalmi méretű gondunk mindez: közös tennivalót, együttes erőfeszítést kíván a megoldása is. Várkonyi Margit Aranyművesek faluja A Kaukázus hegyei kö- mint a költő. Rendelkezésén* zött szerényen húzódik meg áll a kubacsi ronamentika 13 egy kis hegyi falu, Kubacsi. alap-díszítőeleme. S ahogyan Azaz, hogy nem is olyan sze- a költő mondanivalójához rénven. Aranyvereteiről, választja a jambust vagy metszeteiről régtől fogva hí- a trocheust, úgy találja meg res az észak-kaukázusi autó- a fémműves a tárgyhoz illő nóm köztársaság, Dsgesztán díszítést az ősi ornamentikáhatárain túl is. ban. „Az énekest hangjáról, az A kubacsj mesterek többaranyművest díszítőelemeiről féle metszési technikával lehet felismerni" — ez a fel- dolgoznak. Ezek lehetnek: irat az egyik kubacsi mun- mély véset utóIag cjzellálva, kán talalható. Kubacsi mű- aranymetszetek elefántcsonvészeti stílusa a Közel-Kelet ton áttört- vagy rekeszősi művészi hagyományaira zománc és számos más elépul, de az évszázadok ki- járás A mai kubacsi mestealakitották egyéni vonásait rek öregbítik elődeik hirA Kubacsiban készült női nevét> művészetük ismert ékszerek, asztali edények, szerte a Szovjetunióban és eszközök, feketere festett, vé- küiföldön is. A kubacsiak kony aranymetszetekkel dí- . ... . szített szelencék eredeti raj- szamos világkiállítás, nemzokkal vannak ékesítve. A zetközi seregszemle dijainak fémműves úgy dolgozik, birtokosai. (APN) 45. Este már mindenki bent van, kérdem: mennyi boruk termett, apám? — Semmi. Ügy vettük lakodalomra. — Apám! Adják kezelésembe ezt a szőlőt, három év múlva hordókat kell venni. őszre mellette még fél holdat megfordítunk, munkaerő van, föld van, trágya van, csak akarat kell. öt év múlva olyan harminc hektó bor terem, mint amilyen semmit nem terem most. — Hogyrié? Hogy tönkre tödd! — Hát nem látta, apám, milyen szőlőnk van nekünk? Mit gondol, miből élne akkora család? Temetést, házasítást, mindent az szült ki. Apósom kivételével mindenki helyben hagyta hogy intézkedjem. Anyósom adott pénzt metszőollóra. Kijöttem Központba, vettem jó metszőollót, meg csákányt. Hazavittem, Jóska belecsinálta a nyelet. Ügy határoztam, hogy a tőkék tövét kiásatom, körbe mindenfelé, életes, nem sülős trágyával beszóratom. Csakhogy mire a munkát meg kellett volna fogni, mind elpárolgott, csupán Jóska, meg anyósom, meg a lány állt mellettem. De boldogultam velük. Anyósom minden galamb-, tyűk-, nyűl-, W. C.poszmataljt, aprótrágyát összegyűjtött, kihordták, a tőkék köré szórták, aztán behúzták. Én aztán elkezdtem a tőkéket dikicselni, lemetszettem simára, öt-hat éves agancsokat tőből, a száraz részeket lefűrészeltem, egyszemes csapot hagytam. Szerencse volt, hogy nem nagyon volt kihajtva, húsvét táján fagy volt, mindenképpen visszamaradt a szőlő rügyezése. Jóska betrágyázta, aztán megásózta, én rendbe hoztam, tőkéket alakítottam, ne agancsból álljon Amikor kész lettem, apósom kiment, majd megvert, hogy tönkretettem a szőlőt. — Most már ki lehet hányni! — Apám, az idén is többet terem, mint tavaly. A sárga magyarka mély tőkés volt, azt feleresztettem. Az a szőlő metszőcsákányt életében nem látott. Elérkezik június első fele, gyönyörűen hajt a szőlő kifelé. A jó trágya nem égette, hanem éltette. Olyan levelei voltak, mint egy nagy tenyér. Nagyon örültem. Fürtök is voltak, igaz, nem sok, de én azt tudom, hogy ilyen tőkék úgy megnevelik nagy szemekre, hogy ezáltal nagy lesz a hozam. Jelentkezett az első peronoszpóra, de az én édesapám azt mondta: Elég, ha egyet látsz! Azonnal permetezz! Beviszem apósomnak: — Apám, benne a baj a szőlőbe! Adjon pénzt, megyek kékkőért! .— Ez nem peronoszpóra, valami madár a magosbú rápöttyintett. Dehogy kőtök én rá! Űgyis vége annak! A többiek nevetnek, ne neköd, Kisanyó! Köll ez neköd? Mit dolgoztá' vele!? Nem adott pénzt Megyek anyósomhoz. — Anyám! Én úgy megszégyönülök, ha nem lesz termés! Pedig nem lesz, ha nem permetezünk! — Hát még ha vóna is az a kékkű, ki készítené el? — kérdi anyósom. — Én! — felelem. — Te el tudod? — Jobban tudom megfőzni, mint a rántott levest. Adott anyósom pénzt, hoztam kékkövet még azon a napon elkészítettem a permetlevet. Jóska meg bepermetezte. Négyszer kívánta a permetezést. Szüretkor négy nagy kos gyönyörű szőlőt szedtünk. Apósom nagyon örült. Azt mondta: Csináld, ahogy akarod! Nem verlek ki sodrodból. — őszre megfordítottunk fél holdat. Tavasszal beültettük, egy-kettőre utánanőtt a többinek. Utána való évben hat mázsát szedtünk. A szőlőszedés apósomé volt, meg az enyém. A szőlő körül volt kaparva, csak egy helyen jártunk be. Volt a közepe táján egy nagyon szép, kecskecsöcsű szőlő. Ebből nem szedtünk, ezt fel akartuk kötözni, állni. Ételnek nagyon fájt a foga rá. Egy éjjel odalopódzott apósom ágya elé, kilopta a papucsát. Azzal kiment a szőlőbe, jól megszedte a kecskecsöcsűt. Bekéredzkedett hozzánk, kizárta az almáriumát. Rakott bele valamit, én még akkor nem tudtam, mit. Másnap megyünk ki a szőlőbe, szedni, azt mondja apósom: — Nézd csak, Kisanyó! Mög van a lugas szödve! De hogy összetoporogták! (Folytatjuk.)