Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-06 / 131. szám

Keid, 1978. június 6. 3 Az olajmező új üzeme Amint már korábban hírt adtunk róla, a szegedi szénhidrogénmező algyői központjában, a gázüzemek szomszédságában víztisztító üzeni épült. Rendeltetése, hogy eltávolítson minden szennyeződést az olajjal együtt felszínre kerülő vízből. A megtisztított vizet sajtolják vissza a földbe a rétegenergia pótlására. Az új létesítmény egyes berendezésein az ..utolsó simításokat" végzik. Amint ezzel elkészülnek, megkezdődik a próbaüzemelés. A képen az üzem derítőtornyai láthatók. Tóth Béla felvétele yjdonsőg A vázpanel Milyen építkezésnél alkalmazzák? Sok szó esik manapság az vállalat/okét rögzítettük. En- — Körülbelül 50 millió építő szakemberek körében a nek figyelembevételével forintba. A vázpanelgyartásvazpaneLróL Egyre többen 1980-ban kísérleti épületek sal párhuzamosan a házgyádicsérik, egyre többen ellen- gyártását, szerelését kezdjük rat is rekonstruáljuk, ami zák. Az Építésügyi és Város- meg a rókusi városrészben, várhatóan 198Lre fejeződik fejlesztési Miniszteri untban Huszonnégy tantermes isko- be. A régi technológiát, a letették mellette a voksot, s lát állítunk össze. monolit szerkezetek építését a jövőben előnyben részesí- — Csak iskolákat épite- se hanyagoljuk el, korszerű tik. A vázpanelről kérdeztük nek? zsaluszerkezetre rendezkeSípos Mihályt, a DÉLÉP ve- — Amit most átveszünk dünk be. zerigazgatójaL Budapesttől, abból iskola, _ Mégis, mi az előnye a — Mi is ez tulajdonkép- óvoda és bölcsőde készül, vázpaneles építkezésnek? Szembenézni a valósán változó képével * Irók és kritikusok tanácskozása Szegeden Szabolcsi Miklós vitaindító kérdéseket, s fogalmaz meg felelősséggel. Még ma is akad tézisei sajátos ellentmondást különféle válaszokat a törté- sok úgynevezett prekoncepfogalmaztak meg. A marxis- nelem értelméről, az ember ciós kritika: az alkotó műta kritika hazánkban az sorsáról, lehetőségeiről. E vá- helyeket jellemzi. A jóhiszeutóbbi évtizedben is megkí- laszok közt vannak szocia- mű tévedések elévülnek, a sérelte az irodalom egészé- lista vagy (és) humanista kritikus etikai vétségei azonnek értékelését, az irodalom szándékú válaszok a törté- ban nem. „Mintha az ínyenfolyamatainak felmérését, az nelemfilozófiai általánosítás cek és a konzumkultúra trónértékorientáló fogalmak ki- legkülönfélébb szintjein. A széke között földre szorulna dolgozását. Ugyanakkor nem valóság kihívására adott vá- az a művészet — hangoztattagadható, hogy a marxista laszok, s a már áramlattá ta —, mely a legszélesebb kritikának hazánkban nagy összeálló művek sora felveti néptömegeket akarja megproblémái, gondjai, sőt fo- a magyar irodalom helyének hódítani, holott a szocializgyatékosságai vannak. Erő- kérdését a ma világirodai- mushoz vezető úton ez a sen csökkent hitele az írók, mában. Altalános válaszként főutca." Almási Miklós a a közönség, a kultúrpolitikai elmondható: a magyar iro- hetvenes évek irodalmának vezetés előtt. E tekintély- dalom a szocialista világ- másszerűségéről úgy vélte, csökkenésnek' több oka van. irodalom része, legerősebb hogy az mindenekelőtt sokA legfontosabb, hogy az áramlatként a „kérdező", szerűséget jelent. Sok minirodalom mozgása, a valóság valóságot bíráló realista vo- den megváltozott, a változó mozgása, sőt magának a kri- nulattal. Bizonyos elzártság világba ütközött bele az irotikának belső mozgása is va- és szünet után irodalmunk dalom, s többféleképpen donatúj problémákat vet fel, utolérte az európai szintet, igyekszik reagálni rá. Persze amelyeket kevéssé fogott fel, és szinkronban van a világ- az élettények megragadása í rrt/11 1 tVÍ i ó»<o»v>1n+rili-l-nl neob n r, rtlí-K — 1 _ i értékelt, elemzett kritikánk. A kritika és irodalom ícöírodalmi áramlatokkal. csak az első lépés, a követAz irodalomtörténész-kri- kazd az len"e: thogy a sok Cl co ... fttt .. . változást miként lehetseges zös problémája a ma társa- Itó £Th művészetbe emelni. Míg a dalmi valóságának megraga- Lemr^bőf ogl mLta meR hatvanas években akadtak HSí szembenézni S vSTnyét A^Srodatom ™SZÓIÍt?i ak" ezert szembenezm a valósag é kritlka i ra utalt tivizaló huzoerok a tarsavaltozó kepevei, megpróbálni ^ kritikának „ver«ianvaea az daIomban, ugyanezek az tájékozódni benne, felfedezni f^lome:* elemezvefutel' erók a hetvenes években az erővonalakat - meglátni Id^lógfai kő- f^oszlanak, melyről zárójeaz irányt, a távlatokat. Hazánk mindennapi élete is és ideológiai kö- , vetkeztetésekig — a szépíró szoktuk volt megjej.t,i.r\ íjuiiudjiiapi c •oc jo | . . .... . . gyezni például a perspektíva rendkívül sok feloldatlan, sőt fLÍ^*^*!!* elhalványulását. Amikor pen? Aztán más jellegű épületek— Építési rendszer. Több- re is sor kerül. — Jobban tudunk gazdálcelú épületek készülnék be- — Maganlakást is vállal- kodni az idővel színesebbek ,.., ,, , „ ,_ lesznek az epületek, es nalole, amelyek csereszavatos nak? váI ' 7ték Uzdaeoelemek'ból állnak. De fogai- — Azt nem. Csak az úgy- gyot>t> a vaiasztéK, gazaago mazhatnánk ugy is, hogy nevezett kapcsolódó létesít- dik a város, s a megnöveunivázas épület, ami ház- ményekre alkalmas a váz- kedett igényeket ki tudjuk gyárban előállított panelok- panel. Lakásépítésre nagyon majd elégíteni, kai van öltöztetve. drága lenne Ennyit előlegként. Sokba kerül az atal- J — Mi o jelentősége? — Megteremti a sablont, Ws? az iskola, az óvoda, a bölcsőde, a szolgáltatóház, irodaépítéshez, valamint az egészségügyi beruházásokhoz. — Gyorsabb, olcsóbb? • — Nem lehet mondani. Inkább a rendszerépítés kifejlesztése ez. Annyi biztos, hogy a HIOB-nál jobb. — Alkalmazzák már? — Szegeden még nem, de Budapesten már igen. Az építőipar most tart ott, hogy iparosodjon. Hogy a mezőgazdaságból vegyen hasonlóságot, itt is terjednek a rendszerek. — A DÉLÉP mikor kezdi alkalmazni'.' — Várhatóan a nyolcvanas években. — Teljesen ráállnak? — Az állami építkezéseknél a hagyományos építési mód a minimálisra csökken. Nálunk se lesz másként, de hagyunk a régiből is. — Nem jelent ez egyformaságot? — Számtalan egyedi megoldás lehetséges. Variálhatók. változtathatók a belméretek, illetve a válaszfalak helyei. Érvényesülhet az építtetők kívánsága, és a helyi szempontokra is figyelemmel lehetünk. — Akkor mégis mi bennük a közös, a sablon? — A funkciójában egységes ez a rendszer. A belső teret lehet változtatni, de lényegében egyformák, cserélhetők az elemek. — Ez miért jó? — Amit Szegeden készítünk, bárhol tudják használMajoros Tibor Közúti szállítás buszközlekedés Konferencia a járműfejlesztésről A járműfejlesztés sok teeh- inkább fokozódik a közúti nikai kérdését csak nemzet- szállítás és az autóbuszközi összefogással lehet meg- közlekedés jelentősége. Ez oldani — állapították meg az nemcsak előnyökkel jár, de Autómérnökök Egyesületei- egész sor megoldásra váró nek Nemzetközi Szövetsége gondot is felvet, így környe(FISITA) hétfőn Budapesten zetvédelmi kérdéseket, a balmegkezdődött 4 napos kon- esetelhárítás körültekintő ferenciáján, amelyet ezúttal megszervezését, az energiaa Gépipari Tudományos hasznosítás és általában a Egyesület rendez, s 18 ország gazdaságosság kérdéseit, szakemberei vesznek részt A miniszter bevezetője rajta. után szekciókra osztva folyA konferenciát Soltész Ist- tatta munkáját a tanácskován kohó- és gépipari mi- zas, amelyen több mint 80 niszter nyitotta meg. Hang- előadás hangzik el. súlyozta: Magyarországon és A kongresszus ma, kedden más országokban is mind- folytatja munkáját. (MTI) v,„i„„„i„<;„f ideológiai elemekből konst- „, . , . . helyenként feloldhatatlan munkáiéhoz gondolati olvaso számon ken a hatva antinómiat mutat fel. Az m"_a± gi"]?la„ nas évek irodalmát, jeles ér eseioenj ,„. _ , . az önálló vazat' an?ir® W irodalom viszonylag onauo , művet ta.H éníteni aeKloaesr mulat a hetvenes világot alkot a valóság ele- ^ kritik^ me^nt úí évek tőséget tükröző meiből, annak átrendezésé- ^^^Seket 'élemez biográfia, ~,rodavei és átértelmezésével. Műlom és más termékek iránt. VC. CO a^L .omcaw.o. ki Mj f {_c ekősorhan azért """ lermeKeK " vek és áramlatok .ezért . és JJ^JJ f^ka" M^ti Urjos a színház kritikákat hogy tisztáza vele együtt járó drámakritikáról szólt, fölvillantva a kritikának azt a hiányosságát, hogy drámákról csupán az élő színházi előadások alkalmán képes szólni. ilyen módon figyelmeztetnek . , ,, a valóság ellentmondásaira, n ,"gozxatta. , , . és egyúttal azokra, amelyek ™fmba" flvTk<*'.g0n a művé alakító írói tudatban do>atokGt. Tulajdonkeppen is ott vannak. A szocialista ?}nde" szfP'po egyuttaI krl" realista művészetre is a va- '^ifkMVkSheteT — — "" lóságkutató, a valóság rejtett a,ko^l E^rt szén" Nem lehet véletlen, ha a vonásait feltáró, kritikai jel- irodallm é^krit^a között ^úmaívók sokkal kevésbé leg a jellemző. A kritikának nZCS antagLszt kus ellen- ér^kenyek a kritikára, mint fel kell figyelnie erre, ugyan- IzükZszerü a a színházi alkotó-kollektívák: akkor feladata a bírálat, a a s^mbSüS az érté az írott dráma általában minősítés, a szocialista és a Nem^eTiebb rietöhh megmarad, az élő előadás nem szocialista tudati ele- ^lés^Nem kev^ebb^detobb azonban cgak a kritlka ^ mek szétválasztása. Irodai- KP.,tlKa (önkritika) é munk 1970 után a korszak- kell Különösen így van ez váltás jegyében áll. Erősödő a hetvenes években mert Tóth Dezső azokat a korulvnnatá naniainlr és közel- nehezen ertelmezheto világ- menyeket elemezte, ahol a ban elünk. Velemenye sze- marxista kritika nem konrint bizonytalanság érzékel- zekvens. Ilyen az irodalomhető a kritikában, sőt a ban megjelenő társadalom. ,. . ,, _ . marxista ideológia általában kritikai mozzanatokkal szemreivei való abrazolása. Ezt a nehezen birkózik meg a het- ben, valamint azáltal, hogy kritikai ágat kell a magyar venes évek problémáival. Az megnövelte irodalmunkban a szocialista realista irodalom esztétika alappillérei világ- polgári minőségek nagyságegyik legfontosabb áramlata- szerte megrendültek, ami rendjét. Akikkel szemben ko, . . , . . , egyaránt értendő polgári és rábban fenntartásokkal élt, kent számontartanunk. Ma- marxista esztétikára. Mégis most társadalmilag kevésbé sik törekvés a magyar törté- sok jó kritika, kritikus van. izgalmas műveiket gondtalanelem újjáértékelése és ér- Az általuk kialakított érték- nul nagy alkotásokként mutékelése, még tágabban a rend valósnak fogadható el, tatja föl. Mintha a befogadás ..... de a sokfelé figyelés, a szűk- készsége tölcsérszerűen kitortenelem ertelmenek kere- séges mérlegelés jeilegtelerií- szélesedne. Vajon ennek okai sése. Ugyanakkor kivehető ti a kritikust. Markánsabb a társadalomban, vagy a törekvése mai irodalmunk- lenne az alakjuk-működésük, marxista kritika gyengesénak a nemzeti identitás ke- ha irányzatokra, személyekre geiben rejlenek? A mi társarexóce- vérül mJWir éc sPecializálnák magukat. De dalmi rendünk önvédelmi resese. vegui muveK ^ ezt nem tehetik, ne is tegyék! igénye ilyen: az irodalom törekvések egy csoportja a Egy átmeneti. kereső kor- társadalmi megerősödésének történelem, főleg pedig a szakban együtt kell vajúd- folyamatában nyit tölcsért, mai világ eseményeit általá- "'uk, keresniük-kutatniuk az szemben azzal az idővel, vonala napjaink és közel múltunk társadalmi mozgásának szinte közvetlen, a modern realizmus" módszenosítva tesz fel alapvető Hegyei környezetvédelmi megbeszélés Hétfőn a környezetvédel- káts Attila, az Országos Ter- Sándornak és Szépfalusi Jómi világnapon megyei ta- mészét- és Környezetvédel- zsefnek. nácskozásra került sor mi Hivatal főmunkatársa A tanácskozás résztvevői Csongrádon az emberi kör- tartott előadást Urbanizáció ezután megtekintették a nyezet megóvásával foglal- és környezetvédelem cím- Kossuth Művelődési Közkozó szakemberek részvéte- mel. pontban megnyílt kiállítást, lével. Az eseményen jelen Csongrád város általános ahol a város általános isvolt Sebestyén István, a vá- rendezési tervét, különös te- kóláinak legjobban sikerült, ni a vázpaneles építkezések-| rosi pártbizottság titkára, kintettel a környezetvédelem környezetvédelmi témájú nél. — Mi a garancia erre? — A minisztérium kijelölte a DÉLÉP-et rendszergazdának, hogy a vázpaneles építési módot honosítsuk meg Dél-Magyarországon. Felelősek vagyunk, hogy az igényeiket jól összehangoljuk. — Mit tettek eddig? — A Szegedi Tervező Vállalattal, mint rendszertervezővel aláírtuk a programot, amiben saját magunk tevékenységét, valamint a társ-. Bittó Gyuláné, a megyei ta- szempontjaira, Maróthy rajzait, festményeit állítotnács főelőadója, dr. Török Győző, a CSOMITERV vá- ták össze tárlattá. Ugyanitt Judit, a Vöröskereszt megyei rosrendezési főmérnöke is- adták át a délelőtt folyamán titkára és Lednitzky András, mertette. A délelőtti prog- lezajlott, városi úttörőcsapaa Hazafias Népfront megyei ram záróeseményeként Led- tok közötti környezetvédelbizottságának politikai mun- nitzky András, a Csongrád mi járőrverseny díjait, katársa is. megyei környezetvédelmi bi- A szakemberek ellátogatVarga Zsuzsannának, a Ha- zottság kitüntetéseit nyújtót- tak a HÓDIKÖT csongrádi zafias Népfront városi bi- ta át az elmúlt időszakban üzemébe is, ahol megismerZottsága titkárának üdvözlő kiemelkedő munkát végzett kedtek a gyártási folyamatszavai után dr. Alács Sán- aktivistáknak: dr. Pálfay tal. az üzem munkájával, dor, a városi tanács elnök- Imrének, dr. Major Tibor- majd kerekasztal-beszélgetéhélyettese méltatta a kör- nak, dr. Nagy Miklósnak sen cserélték ki véleményünyezetvédelmi világnap je- Márki-Zay Jánosnak, dr. ket a környezetvédelem totentőségét. Ezt követően To- Dragon Károlynak, Ornyik vábbi, konkrét feladatairól. irodalommal. Sokfélét kell amikor még felmerült a tármegérteniük. támogatniuk. sadalmi rend megfordítható_ * ságának veszélye. A polgári A referátumokat követő minőség értékátrendeződése vitat azzal vezette be Garai nem magyarázható a marxisGábor. hogy az író egyszerre ta kritika készületlenségével, gyönyörködik és kételkedik félszegségével. A hetvenes magában. Nélkülözhetetlen évek annyi újat hoztak, meszükséglete, hogy megméres- íyekkel jó évszázados praxissék, kontrollt kapjon, s bár sai a modern polgári iroez a tanácskozás sem old- dalom foglalkozik. hatja meg, nyilván, a problémákat, ám adhat őszinte, Végezetül Hernádi Gyula a kritika és az irodalom jó válaszokat azokra. Fekete szimbiózisában feilelhető hi. Gyula arról beszélt, hogy az bákró, ^ Azoknak a f6_ utóbbi időben javult az irodalom légköre. Hiúság rumoknak a hiányáról, ahol kölcsönösen kicserélhetőek az önérzet egyaránt jellemez értékek & ^^ a kntjkak irot és kritikust, nem ez a „ . , , , . . , , ^ megjelenesének aszinkromtami legfontosabb gondunk, sáréi, kiváltképp a rapszoA kritika az arányok művé- dikusan és egyre csökkenő szete, ezért ellentmondást je- számban megjelenő könyvlez a referátum, ha a kritika kritikákról. (A tanácskozás, szakosodásának igényét pedzi melynek teljes anyagát — meg. Beszélt a kritika tudo- előreláthatóan — a Tiszatáj mányos és etikai hiteléről, szeptemberi száma közli, ma. hogy miként egyeztethető további hozzászólásokkal bőössze annak szabad vitára vül.) hergelő szerepe 4 politikai U