Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-01 / 127. szám

2 Csütörtök, 1978. június íl flz idő szalad Nemrégiben vendég vol- nem kapták kézhez előre, tam egy vállalati jellegű A gyanú azonban motosz­nagy intézmény pártvezető- kál a fejben. Avagy ennek ségi ülésén, amelynek na- a választott testületnek a pirendjén több igen komoly tagjai, akik az intézmény téma megtárgyalása szere- kommunistáinak bizalmát pelt. Ezért is ígérkeztem élvezik, nem szokták elol­erre a tanácskozásra — vásni üléseik előtt az előre gondolván: nem jövök el megküldött írásos előter­iiresen hagyott jegyzetfü- jesztéseket? Hogy volt-e aettel, mert az érdemes, a erre példa már, nem tu_ tanulságos témákból váló- dom, nem is firtattam. Lát­gathatok. hogy mit váltok tam viszont, hogy sokan fel közhasznúan aprópénz- bő jegyzettel várták a két re. Azért is örültem, hogy felolvasás végét. Vagyis a vendég lehettem ennek a pártvezetóségnek ezek a testületnek az ülésén, mert tagjai nemcsak az ülésen kétkezi munkás, diplomás gyakorolták tisztségüket, és felelős bosztású tagjai- hanem előtte is, amikor nak többségét évek óta otthon — hazavive az írá­ísmerem, munkakapcsola- sos előterjesztést — jegyze­tünk korrekt, mindenben teltek, elemezték a témá­és mindenkor készséggel kat, ismerve saját és má­segitettek, álltak rendelke- sok munkáját, a Jót épp­zésre, tájékoztattak, ahogy úgy, mint a problémákat, az törvény szerint ki is jár amelyek végett éppen ösz­a magyar sajtó bármelyik szeültek. képviselőjének. • Az 6 esetükben és sze­Örömom akkor hagyott műkben feltétlenül idörab­alább. amikor — a többiek- lásnak tűnt a két, időben kel együtt — végighallgat- eléggé hosszadalmas felol­tam felolvasásban két olyan vasas. Annyival csökkent napirendi témát is. amely- a vitaszéllem, annyival rö­nek teljes írásos anyagát a vidült meg az elemző fel­I pártvezetóséfi tagjai jóval szólalások sora. annyival | az ülés előtt, napokkal lanyhult a figyelem, any­I előbb megkapták. Gondo- nyival nőtt az egymástól j lom, válogatás nélkül min- elvett idő, az agyonismét­1 denki megkapta, vagy ha lés, és annyival fogyott a mindenkinek nem jutott türelem és vált feszessé az belőle, akkor azt úgy osz- ülés végét sürgető várako­tották szét, hogy az egy- ^S­azon munkahelyen közel számoltam ki. hogy dolgozó pártvezetőségi ta- a délután 3 órakor kezdö­gok egymásnak átadhas- dött ülésből este fél 7-ig ­sák tanulmányozásra, fel­készülni belőle az ülésre, a témából kínálkozó vitára. munkában P°ntosan le­Ha nem így történt, öreg hiba. mert akik előre fel­7-ig mennyi volt az elpo­csékolt idő A. termelő het mérni, ámbár a szó­cséplésnek is van már mér­keszültek, azok kénytelenek céje: ** unalom. Ez az, amit nem szeretünk, már­mint azok, akik tisztelik voltak végighallgatni — vagy unatkozni — a nem rövid felolvasásokat azok mások munkáját' ldejét' a kedvéért. - néhányan le- akt,vitóst' amrfyet hettek —, akik az előter­jesztett írásos anyagokat valamilyen oknál fogva nem engedhetünk sem meg­törni, sem túlfeszíteni. Lődi Ferenc Védekezzünk az almamoiy ellen! Az időjárás továbbra is megesen jelentkeznek, ezért kedvez a peronoszpórás be- aktuális a fürtök virágzás teesógek elterjedésének — előtti rovarölő szeres keze­tájékoztat a Csongrád me- lése. Megfelelő védelmet gyei Növényvédelmi és Ag- nyújt a Fiiból E, Satox 20 rokémiai Állomás. A szolon, WSC, Unitron 40 EC. Ahol inakon, borsón és hagymán sok a gubacsatka, ott Bi 58 megjelenő tünetek a perme- EC-t használjunk. Válaszol Somogyi-könyvtár 1. tétel: A helyzetkép irodalmi kiadványokat ná- veszünk egy-egy könyvből, lünk. Maradna az egyetemi, mint azelőtt. S mindezekből de onnan nem lehet. Vegye természetesen részesülnek a meg? Csak rá kell nézni ára- fiókkönyvtárak is. Jó lenne, ikra a kirakatban! Ha „mind- ha tudnának ezekről az új Mint arról már lapunkban össze" ezer ember nem része- dolgokról azok, akik még úgy is hírt adtunk, ebben a tan- sülhet a kölcsönzési szolgál- jönnek a Somogyi-könyvtár­évben új kölcsönzési rend lé- tatásokból, akkor valami zűr ba, hogy itt úgysincs elég pett életbe a JATE Központi van... szakirodalmi mű vagy idegen­Könyvtárában. Ennek értei- _ Hát láncra verni azért nyelvű anyag. A jövőben pe­mében mindazok, akik nem tényleg nem kell a könyve- dig — természetesen tovább egyetemi hallgatók, vagy ket .. — szólal meg Tóth bővül a kör. egyetemi dolgozok, csak a Béla a Könyvtár igazgatója, kutatandó szakterület pontos _ Hosszú éveken át megvolt megjelölésével kölcsönözhet- a köztudatban: Szegednek két nek- V8?' hosy bizonyos te- nagy könyvtára van. Az is ruletek (szépirodalom iroda- biztos, hogy a két könyvtári lomtudomány, történelem, hálózat között vannak még marxizmus) könyveit csak holtpontok, például éppen az gen szigorú feltetelek mel- idegennyelvű könyvek eseté­lett. az egyetemisták kötelezd berL olyan ez_ mjnt a radió_ irodaiomszukségleteitől fug- adók teljesítménye: itt ez a gően kaphatják meg Igy az picl onzag, mégsem tudnak egyetemi könyvtár kolcsonze- mindenhová elhatolni, mara­si rendje teljes egeszében az dék nélkíu besugározni az intézmény tudományos, kuta- egészet tó jellegét szolgálja. Dr. Ka­rácsonyi Béla, a könyvtár igazgatója szerint néhány száz nyugdíjast vesztettek így, akik hosszú évek alatt meg­szokták, hogy az egyetemi könyvtárat is igénybe vegyék. Maradt tehát a város má­sik nagy könyvtára, ami egy­ben — funkcióját tekintve — közművelődési könyvtár: a Somogyi. Domonkos László Légkondicionált bánya Kazahsztánban, a dzsez­kazgani* szén- és ércbányák­ban légkondicionálás védi a föld alatt dolgozók egészsé­gét. Ezen a vidéken nem ritka a 40 Celsius-fok körü­li nyári hőség és porvihar, A bányák 100 méter magas­ba felnyúló kürtőkön keresz­tül kapják a levegőt (amely ebben a magasságban már eleve tisztább), és a föld­alatti berendezések tovább tisztítják, s az évszaknak megfelelően hűtik vagy me­legítik. 3. tétel: A székely suszter meg a jövő 2. tétel: — Ha összefoglalnám végső álláspontunkat az egyetemi könyvtári változásokról — folytatja Tóth Béla —, aszé­_„ „ . . . kely suszter esetét lehetne történt valam. r elmondani. Megdühödött a mester az inasra, fölkapott — Az új helyzet feltétle- eSy cipőt, hogy hozzávágja, nül felénk irányít bizonyos De a gyerek már ismerte az rétegeket, ami megnöveli sze- öreget, kiugrott az ajtón, repkörünket az ellátásban — !een ám, azon meg éppen mondja dr. Bezerédi István, jött volna befelé a suszter fe­a Somogyi-köynvtár nyugal- lesége. így hát azt találta te­mazott igazgatóhelyettese. — libe... Csak ennyit mondott: Ugyanakkor számszerűen nem ísy es jó! okozott riadalmat, s nem kell — A példát értjük, mégis tartani attól, hogy a jövőben — mitől és miért jó most a is túlságosan felduzzasztaná Somogyi-könyvtárnak? olvasóink számát a változós. Dr. Bezerédi István: — Szerintem kár nagy zajt csap- 1976 decembere és 1977 de­ni emiatt, minden könyvtár cembere között a beiratkozok egyben dokumentációs köz- száma 8 százalékkal emelke­pont is, s az egyetemi könyv- dett. Sokan az egyeteminek tár jellege alapvetően más, és a Somogyinak egyaránt mint a miénk. tagjai, így hát ebből még nem Dr. Skaliczki József né osz- érdemes túlságosan messze­tályvezető szól közbe: menő következtetéseket le­— A könyvtár legfőbb fel- vonni. De az már feltétlenül adata, mint tudjuk, az olva- eredmény, hogy két évvel ez­sok igenyeinek kielegitese. .... ... Véleményem szerint a íiatal e,őtt allomanygyarapitasra városi értelmiség mindenkép- "38 ezer forintot kapott a pen hátrányba kerül, ami a könyvtár, tavaly viszont már kölcsönzést illeti * ez nem he- j nulho 486 ezret. Vagyis egy­lyes. Az olvasoba beülni se ..... . .. , . . ,, nem célszerű (kinek van erre re tobb konyvet vasarolha­ideje?), se nem korszerű. Az tunk — s egyre több szakiro­a korszerű, ha a könyv kézbe dalmat is. Az idegennyelvű adható, például ha egy tanár könyVek beszerzésének lehe­az oran illusztrálni kivan. Az Az özvegyi jog megváltásáról B. F-né szegcdi olva­sónk az öröklési jog kö­rében történt változásról érdeklődik. Kéri, ismertes­sük a házastárs haszonél­vezet megváltásáról mii mond a jogszabály és azt mikortól lehet alkalmazni? A polgári törvénykönyv módosítása jelentős válto­zást hozott a törvényes örök-1 lés körében a házastársat amelyet a megillető haszonélvezeti jog- leszármazó történhet, és annak mértéke a hagyaték olyan hányada, házastárs mint örökös kapna. idegennyelv-szakosok nem tősége szintén szélesedik. Per­szerezhetik be a legújabb an- sze, az anyagiaktól nem lehet tezések ismételt elvégzését sürgetik. Felhasználható ké­szítmények a Zineb, Ditha­ne M—45, Dithane-Cupromix illetve Cuprosan Super D, melyekből 3 deka szükséges 10 liter permetléhez. Az alma varasodásos és lisztharmatos gombája ellen is szükséges a védekezések folytatása, de a permetlébe tegyünk rovarőlő szert is az almamoiy kelő lárvái miatt. Erre a célra megfelelő a Bi »8 EC, Slnoratox 40 EC, melyekből 1 centilitert, vagy a Ditrifon 50 WP, melyből 2 dekát kell adni 10 liter­hez. A Metation 50 EC-ből 1 centiliter az előírt meny­nyiség. A burgonyabogarak lár­váinak kelése már általáno­san tapasztalható. A fertő­zött helyeken az erős lomb­károsodás megelőzése érde­kében a lárvák ellen is meg kell kezdeni a permetezést. A rovar öl őszerek közül erre az Unitron 40 EC, Sevin 85 WP, vagy a Ditrifon 50 WP javasolható. Porozószerek közül a Ditrifon 3 D és Rov­linka kapható. Mivel az esős időjárás a burgonya gomba­betegségének is kedvezett, a permetlébe tegyünk Zineb, Dithane M—45, vagy Dit­hane-Cupromix gombaölö­szert is, az előírt mennyi­ségben. A szőlőmolyhernyók tö­gol, német vagy francia szép- eltekinteni.., Több példányt természetben vagy pénzben ra (özvegyi jogra) vonatko- Egy leszármazó örökös ese­zóan. Az özvegyi jog lénye- tén tehát a megváltott va­ge az, hogy az örökhagyó gyontárgy fele értéke, há-. házastársa örökli mindannak rom leszármazó esetén egy­a vagyonnak haszonélvezetét, negyed részének értéke. (Pél­amelyet egyébként nem örö- dául: a hagyaték tárgya 200 köl. A haszonélvezeti jog ezer forint összegű takarék­sem a haszonélvező, sem az betét és egy leszármazó örö­örökös számára nem elő- köl, ez esetben az özvegy a nyös, a házastárs a haszon- haszonélvezet megváltása élvezet tárgyával nem ren- címén 100 ezer forintot kap.) delkezhet, azokat nem ide- Az ági öröklés kivétel, genítheti el, egyéb vagyoni Ilyenkor a házastársat —• szükségletei kielégítésére megváltásként — az ági va, azokat nem használhatja fel; gyón egyharmada illeti meg. EZ örökös pedig a haszon- A megváltás természete­élvezet megszűnése után sen nemcsak az egész hagya­vagy nem kap semmit, vagy lékra kérhető, hanem meg* csak értékében jelentősen határozott hagyatéki va* csökkent tárgyakat, gyakor- gyontárgyakra is. A megval­latilag tehát elesik attól, tást csal; a hagyatéki eljá­amít örökölt. rás befejezéséig vagy hagya­A Ptk. módosítása lehe- téki eljárás hiányóban m tővé teszi, hogy mind az hagyaték megnyílásától (az özvegy, mind az örökösök örökhagyó halálától) számi* kérhessék az özvegyi jog 1ott egy éven belül lehet megváltását. Az özvegy ál- kérni, az illetékes közjegy* lal lakott lakáson, az általa zőtől. Végül fonjos még azt használt berendezési és fel- is tudni, hogy az özvegyi szerelési tárgyakon fennálló haszonélvezeti jognak meg* haszonélvezet megváltását váltását visszamenőlegesen azonban sem az özvegy, sem csal; akkor lehet kérni, ha az örökösök nem kérhetik. 1978. március 1. napiáig — Ez biztosítja a házastárs az új Ptk. hatálybalépé­tözvegy) részére, hogy az séig — a hagyatékot még örökhagyóval közösen hasz- nem adták át, vagy hagya­nált lakásban, a megszokott téki eljárás hiányában aa környezetben maradhasson, öröklés megnyílásától egy év A haszonélvezet megváltása még nem telt el. Dr. V. M. Gémes Eszter: Mindig magam 39. Azt mondja anyám: mög vannak ezek bolon­dulva! Agy nékű dallározni? — De Eszter kiadta ám! — feleli János. Anyám megvadult, hogy ő mi a háznál? Ki mer őfelette rendelkezni? Vagdosta a poharakat földhöz, éppen csak a fejemhez nem szállt. — Maga szeretné, ha pörre hurcolnák, és fi­zethetne? — De be vagv dudázva! — Én világosan látom, mi a következménye az ilyen tréfának. — Te disznó! Nem fogadod a szavam? Nem félsz az Istentű? Hogy anyád akarattyát sömmi­be sé vöszöd? — Anyám! Maga dicsérgette nekem először is, maga akarta nagyon, én magát mentettem a pör alól. Szombaton lett az esküvő. Előtte pénteken el­jött András az anyjával. — Eszter lányom! Baj van, csak rajtad múlik, hogy röndbe gyűjjön! — Akkor röndbe gyün! — felelem. — Ügy volt nálunk eldöntve, hogy az öregebb fiunk esküszik először. Azok a Boros-kocsmához mennek öltözni. Ti meg a Benkő-kocsmához mentek. Egymást fátyolosan nem láthatitok mög! Mikor ók megesküsznek, az a násznép ha­zajön, a menyasszonyt is hazaviszik. Mikor ők esküvő után elindulnak hazafelé, hogy már szemmel látni nem lehet, akkor indultok az es­küvőre. Esküvő után téged is hazahoznak. Itt rontotta el a Vetró a sort, mert nálunk úgy volt elhatározva, hogy őtet nyolc óra tájon hazavi­gyük, a fejét bekössük, te már mint menyecskét látod meg. Ha két menyasszony meglátja egy­mást fátyolosan, az egyik feltétlen szerencsétlen lesz. Etel azt mondja: Én az Úristennek sem en­gedem a fátyolt éjfél előtt levenni. Nahát, itt a bökkenő! Te, lányom, leengeded-e venni éjfél előtt? — Én megengedem! Gondolhatni, nekem mindegy volt. — De nagy kű esött lé a szívemrű, mer nem akarnám, hogy ilen csekélység végött valamik cselédöm szöröncsétien lögyön. Köszönöm is ne­köd, a jó akaratodat! Tégöd hat óra tájon haza­viszünk, egy nóta után a fejed hátrakössük, Etelt már mint menyecske fogadod. Szombaton 10 óra tájon jött a vőfély, kikért anyámtól. (Még mindig haragudott.) Én mentem a mi kocsinkon, a vőlegényes kocsiktól külön. A Benkő kocsmájában öltözködtem. Mondják: hogy itt mennek a Jóskáék esküdni! Bizony, én oda­pipiskedtem az ablakhoz, meg is láttam a meny­asszonyt. Elmentek esküvő után. Mi következtünk. Már a kocsmaajtótól kísértek a zenészek, két banda volt, a szegedi Zöldi-ban­da, a vonósok, és a csengelei rezesek; A rezesek kitértek az anyakönyvvezetőhöz, meg vissza, a templomkert kapujáig. v Hogy esküvés alatt mit éreztem, azt leírni meg sem próbálom. Mintha meg lettek volna a lábaim, kezeim, nyelvem meredve. Hűséget fo­gadtam neki, meg is tartottam, de szerelmet nem tudtam neki tartani, mert nem volt De ezt vele közöltem. Hazamentünk, már a vőlegény meg a násznagy jött velünk, a násznép Központon várakozott. Mire hazaértünk, terítve volt. Sanyit első látásra kerestem, de nem jött el. Igaz, hogy búcsúzás­kor megmondtam neki, ne nehezítse a sorsom, ne jöjjön el az esküvőre, mert nem biztos, hogy végbement volna az esküvő. A szülei sem jöttek el, az ajándékot kihozta előtte való nap az egyik lány, de nem jött el tőlük senki. Nagyon keservesen adott ki a násznagy, igen fifikás ember volt, sok találós kérdést adott fel nekik, amire nem tudtak megfeleliji. Ilyeneket: milyen szőrű lovakon jöttek? (hegyes), Papot miért hoztak magukkal? (Pap nevű), Milyen feje jött a vőlegénynek előre? (cipőfeje), A nagy ka­lácsnak milyen kulcsa van? (bicska). Sok min­den kérdést feltettek még. De a mi násznagyunk­kal is kibántak, mert a kintiek ellopták a talics­kakereket, kaszakövet, tokmányt, szemétlapátot, ezeket kárlátóba mint feltálalták elébük. Vég­eredményben csak kiadtak, vittek öt kocsival. Én csak ríjtam, ríjtam, nem tudtam magam megfogni. A vőlegény meg felállt a kocsiban, úgy dalolt, pedig ez nem illett Mikor mar az ő földjükhöz értünk, azt mondja: — Ugyan, mit itatod az egereket? Nézd-e, jö­vőre már itt vered a markot! Én meg annál jobban elbődültem: bühühü. Mindig nagyon nehéz volt a marokverés. (Hogy vigasztalt engem Sanyi, ha szomorúnak látott!) Húgom, meg a szomszédlány volt a koszorús lá­nyom, azok versenyt sírtak velem. Meglátták a háztól a kocsikat, ki a zenészek, húzták a szép nótákat, a kocsikon csak úgy tán­colt, mulatott a nép. A szokás az, hogy három­szor kerülik meg a tanyát a lakodalmas kocsik, addig szól a zene, mulatnak. De csak úgy prüsz­kölnek, toporognak a lovak, majd a vendég ölé­be ülnek. , (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents