Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-30 / 152. szám

2 Péntek, 1978. június 23. Befejeződött a KGST XXXII. ülésszaka • Bukarest (MTI) A Vietnami Szocialista Köztársaságot egyhangú határozattal felvették a KGST tagjainak sorába. A döntés csütörtökön, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXII. ülésszakán született. Bukarestben. Mint ismeretes, La Thanh Nghi miniszterelnök-helyettes szerdán nyújtotta be a VSZK felvételi kérelmét Ezzel a KGST tagjainak száma tízre emelkedett: Bolgár Népköztársaság. Csehszlovák Szocialista Köztársaság. Kubai Köztársaság, Lengyel Népköztársaság, Magvar Népköztársaság, Mongol Népköztársaság, Német Demokratikus Köztársaság, Román Szocialista Köztársaság, Szovjetunió és Vietnami Szocialista Köztársaság. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külön egyezmény alapján működik együtt a KGST-vel. Tegnap délután plenáris záróüléssel befejeződött a KGST XXXII. ülésszaka. Az ülésen a tagállamok kormányküldöttségeinek vezetői aláírták az ülésszakról készült jegyzőkönyvet, valamint azt a nyilatkozatot, amely a hosszú távú célprogramokra vonatkozik. Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök üdvözölte a Vietnami Szocialista Köztársaság belépését a KGST-be, s hangsúlyozta: a bukaresti ülésszak egyik legkiemelkedőbb eredKözlemény a tárgyalásokról ménye az volt, hogy bővült a szocialista államok integrációja. Manea Manescu román miniszterelnök zárszavával fejeződött be a plenáris záróülés. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke csütörtökön találkozott Manea Manescuval, a Román Szocialista Köztársaság kormányának elnökével. Tegnap hazaérkezett Bukarestből a KGST XXXII. ülésszakán részt vett magyar küldöttség, amelyet Lázár György, a Minisztertanács elnöke vezetett. Az ülésszak munkájáról Marjai József hazánk állandó KGSTképviselője. miniszterelnök-helyettes nyilatkozott az MTI munkatársának. növelésére irányulnak. A legfontosabb berendezésfajták területén olyan intézkedések összessége valósul meg, amelyek magukban 1078. június 27—29. között a Román Szocialista Köztársaság fővárosában, Bukarestben megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának soron levő, XXXII. ülésszakát. Az ülésszak jóváhagyta az 1900-ig terjedő hosszú távú együttműködési célprogramokat az energetika, a fütö- és jiyersanyagipár, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, valamint a gépipar területén. Az ülésszak által jóváhagyobb programokat a KGSTtagállamok kommunista és munkáspártjainak határozatai értelmében dolgozták ki. Megvalósításuk újabb lépést jelent áz együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGSTtagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztését célzó komplexprogram végrehajtásában. Az energia-, a fűtő- is nyersanyag területén a hoszszú távú együttműködési célprogram legfontosabb együttműködési intézkedéseként irányozza elő az atomenerge<tika gyorsított ütemű fejlesztését, a szilárd fűtőanyagfujták hazai készletei kitermelésének növelését és felhasználásának javítását, a KGSTtagállamok egyesitett villamosenergia-rendszereinek továbbfejlesztését, a kőolaj és a földgáz hatékonyabb feldolgozását, fűtőanyagként való felhasználásuk korlátozását, az érdekelt országok együttes erőfeszítésével új kapacitások létrehozását a kohászati, vegyipari, cellulózpapíripari és mikrobiológiai termékek előállítása területén. Az európai KGST-tagállamok és a Kubai Köztársaság energetikai problémáinak megoldása érdekében területükön körülbelül 37 millió kilowatt összteljesítményű atomerőmű veket építenek. Ezenkívül a Szovjetunióban még két, egyenként 4—4 millió kilovolt teljesítményű atomerőmű létesül a testvéri országokba történő villamosenergia-szállítás céljából. A KGST-tagállamok ezeknek a feladatoknak a megoldáséra megszervezik az atomerőműberendezések gyártásának nagyarányú, sokoldalú kooperációját. A KGST-tagállamok távlati motorhajtóanyag-szükségleteinek jobb kielégítése érdekében közös intézkedéseket terveznek a kőolaj hatékonyabb feldolgozására és ésszerűbb felhasználására. A KGST-tagállamok acélél vastartalmú alapanyagokkal való ellátásának problémáit az érdekelt országok közös erőfeszítésével oldják meg a Szovjetunióban létesítendő új termelőkapacitások segítségével. Előirányozták a KGST-tagállamok együttműködésének kiegészítését a Kubai Köztársaság nikkeltermelésének tovább'ujlesztésíre. Terv >e vették a vegvi termékek gyártásának fejlesztését és a KGST tagállamok közötti kölcsönös szállítások kiszélesítését. Együttműködési intézkedéseket egyeztettek a fűtőanyag- és nyersanyag-erőforrások ésszerű és takarékos felhasználására a kitermelés, a feldolgozás, szállítás és a technológiai alkalmazás minden szakaszában. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hosszú távú együttműködési célprogram oíyan együttműködési intézkedések kidolgozását irányozza elő, amelyek elősegítik a gabonatermesztésnek, az állattenyésztési termékek és más alapvető mezőgazdasági termékek előállításának tntenziv fejlesztését mindegyik KGST-tagállambah, továbbá a takarmánybázis megszilárdítását, a takarmányfehérje-termelés fejlesztését. A KGST-tagállamok kedvező természeti viszonyainak eredményesebb felhasználása alapján előirányozzák továbbá számos mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékfajta termelésének és kölcsönös szállításainak a kiszélesítését. Intézkedések megvalósítását tervezik a mezőgazdasági termelés további gépesítésére és kemizálására, az élelmiszeripar anyagi-műszaki bázisának megerősítésére, n • » • Szélesebb körben használják ki az együttműködés lehetőségeit perspektivikus mezőgazdasági kultúrák és nagy tenyészértékű állatfajták kitenyésztésére, az élelmiszeriparban korszerű technológiai folyamatok kifejlesztésére. . A gépipari hosszú távú együttműködési célprogram arra irányul, hogy biztosítsa a KGST-tagállamokban a korszerű berendezések, gépés műszerfajták gyártásának gyors ütemű fejlesztését, a fűtőanyag-nyersanyag ágazatok, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és maga a gépipar jobb ellátására a legújabb technikai eszközükkel, továbbá biztosítsa a korszerű technológiai folyamatok bevezetését, ebben elsőrendű szerephez jutnak azok az intézkedések, amelyek az atomerőművi berendezések, a kőolaj feltárására, kitermelésére és hatékony feldolgozására alkalmas berendezések, a szilárd fűtőanyagok és ásványi nyersanyagok kitermelésére és dúsítására használatos berendelések gyártásának és kölcsönös szállításainak a foglalják a gyártás, a szakosítás és a kooperáció fejlesztését, űj technikai eszközök prototípusainak létrehozását, a meglevő kapacitások bővítését és új termelőkapacitások létrehozását. A közlemény végezetül megállapítja: A KGST-tagállamok kormányfői annak a szilárd elhatározásuknak adtak kifejezést, hogy a jövőben is állandóan fejleszszék és mélyítsék a KGSTtagállamok együttműködését a gazdaság, a tudomány és a technika területén, s azt olyan fontos tényezőnek tekintsék, amely aktívan járul hozzá a szocialista és kommunista építés terveinek sikeres teljesítéséhez, a szocialista országok népei öszszeforrottságának és megbonthatatlan barátságának megszilárdításához a marxizmus—leninizmus és a nemzetközi szolidaritás elvei alapján. A KGST XXXII. ülésszakának munkája a barátság, a teljes kölcsönös egyetértés és elvtársi együttműködés légkörében folyt le. Marjai József nyilatkozata — A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának most lezárult XXXII. ülésszaka újabb, fontos állomása országaink sokoldalú együttműködésének. Mint minden évben, az ülésszak most is megvitatta a végrehajtó bizottság beszámolóját a KGST egyéves, igen sokrétű tevékenységéről. — Megelégedéssel állapította meg az ülésszak, hogy a KGST-szervek jelentős munkát végeztek az elmúlt évben, és — ami a legfontosabb — tevékenységük elsősorban az országaink közötti együttműködés elsőrendű feladataira összpontosult. Jól halad azon intézkedések végrehajtása, amiket a két évvel ezelőtti ülésszakon jóváhagyott integrációs intézkedések 1976—1080. évi egyeztetett terve foglal magában. A tagországok időarányosan teljesítették a közös erőfeszítéssel létesülő nagyberuházások építésében vállalt kötelezettségeiket. — Az ülésszak jóváhagyta a fűtőanyag-energetikai és nyersanyag, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari hosszú távú, 1990-ig szóló — tehát két ötéves tervidőszakot felölelő — együttműködési cél programokat, valamint a gépipari célprogramot, amely elsősorban az előzőkben említett célprogramok gépipari hátterének megteremtését irányozza elő. Igen nagy horderejű határozat ez. — Vegyük például a fűtőanyag energetikai és nyersanyag-célprogramot. Itt két súlypont alakult kl: az energiaforrások — és köztük a tagországokból származó importlehetőségek — bővítése, valamint az energiahordozók hatékonyabb felhasználása i A célprogram nagy súlyt he- ' lyez a geológtai együttm, ködésre, valamint a takarékos és ésszerű felhasználás elősegítésére. A feladatok megoldását a gépipari háttér fejlesztésére irányuló intézkedésekkel támasztja alá. A célprogram összponíosit a villamosenergia-igények kielégítésére, főként az atomenergetikai együttműködés fejlesztésére. Ez utóbbi megvalósításának egyik alapfeltételéül az atomenergetikai gépgyártási kooperáció megszervezését jelöli meg. — A célprogramok jóváhagyása most megtörtént, de a munka dandárja előttünk van. A jelenlegi ötéves tervidőszak harmadik évében vagyunk. Ez a többi között azt is jelenti, hogy mindinkább felgyorsulnak az 1981—1985-ös tervidőszakot megalapozó műveletek a hazai tervezőmunkában, és a KGST-tagországokkal folyó tervegyeztetésben. Meggyőződésem, hogy a célprogramokban foglalt intézkedések megvalósítása csak úgy lehetséges, ha beleépülnek a tervegyeztetés és a nemzeti tervezés folyamatába. — Mostani tanácskozásunk nagy horderejű, világpolitikai jelentőségű eseménye volt, hogy a Vietnami Szocialista Köztársaság belépett a KGST tagjai sorába. Tanácskozásunkon részt vett megfigyelőként az Angolai Népi Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselője, és most első ízben a szocialista Etiópia képviselője is. Mindez fényesen bizonyítja, hogy a KGST-tagországok baráti közösségének tekintélye szüntelenül nő a világban, és nagy vonzerőt gyakorol különösen a fejlődés szocialista útjára lépett országok számára — mondotta nyilatkozatában Marjai József. A YIT országábcBi 4. Disznó-öböl — krokodilok, indiánok Mocsaras vidéken kígyózott az űt a Disznó-öböl felé. A keskeny országúton nem volt semmi különös. Néhány napig ázonban úgy tűnt 1961-ben, hogy ez Kuba legfontosabb útvonala. Itt kellett volna előrenyomulniuk a Disznó-öbölben partra szállt el len f or radalmá rok na k, mihelyt megérkezik az amerikai segítség. Ha — a tervek szerint — hetvenkét óráig kitartanak, utána kérhetik az Egyesült Államok katonai beavatkozását. Be is vették magukat a mocsárba, a háromnapnyi időt azonban nem sikerült átvészelniük. Időnek előtte szétverték őket a kubai forradalomhoz hű katonák és milicisták, akik a nép túlnyomó többségét maguk mögött érezhették. Most béke honolt itt, hiszen rég elhalgattak a fegyverek, mégis fenyegetőnek. sőt baljóslatúnak tűnt számára ez az elhagyatott, ingoványos vidék, ahol ezer váratlan veszély lesfelkedhet az idemerészkedőre. Vajon mit érezhettek a zsoldosok, amikor hasra vetették magukat a süppedős talajon, és orrukba csapódot az édeskés mocsárbüz? Gondoltak-e arra, hogy egy egész néppel találják majd magukat szemben? Sokuknak temetője lett a mocsár. Az életben maradottak fogságba estek, később kicserélték őket — traktorokért. A traktorok egy részét felhasználták ezen a vidéken is: a mocsarak lecsapolásánál segédkeztek. A háborús körforgás így végül békébe torkollott a Zapata-félszigetén. Most krokodilokat tenyésztenek a közelben. Kis, fából ácsolt hidakon kellett átmenni, hogy megláthassák őket. Az utas felettébb kíváncsi volt a krokodilokra, és igencsak meglepődött, amikor szembetalálkozott velük. Kerítés mögött hevertek a szárazon vagy a mocsár sekély vizében, egymás hegyén-hátán, mintha nem is élnének, tényleg annyira mozdulatlanul. Akadtak köztük kiesik is, ám a legnagyobbak hosszúsága elérte a négy métert. Az utas orrát megcsapta a mocsár és az állatok bűze. Kődarabokat keresgélt a földön, hogy hozzávághassa az alvó testekhez. A kődarabok nagyot koppanva pattantak le a sárgásszürke, recézett bőrről. Ám a krokodilok csak nehezen mozdultak. Az utas tudta róluk, hogy párzási idejük februártól márciusig tart, és hogy tojásaikat áprilistól júniusig rakják le; hogy ezen a telepen jelenleg harmincezer krokodil él, és évente körülKERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁS Az Egyesült Államok szenátusa június 27-én szótöbbséggel jóváhagyta a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok kereskedelmi kapcsolatairól szóló megállapodást. A szenátusi jóváhagyás azt jelenti, hogy az Egyesült Államok részéről megtörtént az utolsó lépés, amely a megállapodás hatálybalépéséhez szükséges. KATONAI KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT BERLINBE Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezetésével katonai küldöttség utazott tegnap hivatalos, baráti látogatásra a Német Demokratikus Köztársaságba. ICarl-Heinz Hoffmann hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter meghívására. MAGYAIt—JlIGOSZLAV EGYÜTTMŰKÖDÉSI VEGYES BIZOTTSÁG ALAKUL Marczali László kulturális miniszterhelyettes és Vitomir RAOIOTELEX Gasparovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete csütörtökön a Kulturális Minisztériumban aláírta a magyar—jugoszláv kulturális együttműködési vegyes bizottság létesítéséről szóló egyezményt. ELUTAZOTT AZ ANGOL PARLAMENTI DELEGÁCIÓ Hivatalos magyarországi látogatását befejezve csütörtökön elutazott Budapestről az angol parlamenti küldöttség, amelyet Julius Silverman, . a munkáspárt tagja vezetett. ELTEMETTÉK KKLDIS AKADÉMIKUST A moszkvaiak tízezrei vettek végső búcsút tegnap a kiemelkedő szovjet tudóstól, a nagy tudományszervezőtől, a június 24-én, életének 67. évében váratlanul elhunyt Msztyiszlav Keldis akadémikustól. MEGHOSSZABBÍTOTTÁK AZ ÜLÉSSZAKOT A hét végéig meghosszabbították az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakának munkáját. Lázár Mojszov jugoszláv külügyminiszter-helyettes, a május 23-án megnyílt ülésszak elnöke szerdán este Kürt Walclheim ENSZ-főtitkár jelenlétében közölte a döntést a közgyűlés rövid plenáris ülésén. MEGKEZDTÉK A KÖZÖS KÍSÉRLETEKET A Szaljut—6 négytagú nemzetközi személyzete megkezdte a technikai kísérleteket A közös szovjet—lengyel kutatási programnak megfelelően üzembe helyezték a Szplav kemencét, ahol a lengyel Akadémia Fizikai Intézetének programja alapján kezdték meg félvezető kristályok előállításét. belül tízezer születik. Tudta, hogy bőrűk nagyszerűen mulat kézitáskaként és divatos cipőként, és hogy az állkapcsukban levő mirigyek kiválasztotta váladékot a parfümiparban lehet hasznosítani. Tudta azt is, hogy itt három fajtát tenyésztenek: a cocodrylus rhomblíert, amelyet a bőrét pettyező fekete foltokról és veszedelmes agresszivitásáról lehet felismerni, a nála jámborabb cocodrylus acutust és a kettő kereszteződéséből létrehozott cocodrylus misturandot. Azt is tudta, hogy a krokodil száz évig is elél, sőt — ha hagyják — felfalja a kis krokodilokat. Az utas azonban még ennél is többet akart tudni. Ezért fogta magát, és az etetómunkások kis közlekedőlétráján át bemászott a krokodilok közé. Füves térségen állt meg, néhány méternyire eltávolodva a kerítéstől, ugyanennyire a víztől. ám jóval közelebb a hüllőkhöz. Amit először megpillantott, az egy ló vagy szarvasmarha lerágott csontváza volt. A bordázat és a fej már egészen megfeketedett a tűző napsütésben, csak u fogazat maradt továbbra is fehér. Az utas további két lépést tett a hüllők felé. Azok azonban ekkor sem mozdultak. Már egészen mellettük volt, tán méternyire tőlük. Ha viszont valamelyik hátulról támadna, akkor baj van — gondolta. Csontozatát kezdte átjárni a feszültség. De most már maradni kelleti tnég néhány másodperéig. Mégváéni, amíg a többiek is odaérnek, amíg "a tolmács rá néni szól, hogy milyen veszélyes dolgot cselekszik ... Csak aztun lépdelt el a hüllők mellől, majd visszamászott a kis létrán át a teljes veszélytelenségbe. Már kifelé mentek a tenyésztőtelepröl, amikor az utus hirtelen fölkiáltott: — Krokodil! Ott lapult a fűben, csak félig látszott ki belőle, teljesen mozdulatlanná merevedve. S akkor sem rezzent meg, amikor jókora kődarabot zúdítottak az oldalához, — Valahogy kiszabadulhatott bentről — mondta aa utas. — Most mélyen alszik. És még sokáig dobáltak kövekkel egy fűben heverő fatörzset. Ebéd után hajóra szálltak, hogy felkeressék a Kincses, tavat. Lagúnán haladtak sokáig, a hullámok tőzeges, fagyökerekkel átszőtt partnak verődtek. A Kincses-tó partján valaha indiánok éltek, rájuk akart emlékeztetni a mostanában létrehozott üdülőfalu is. Pálmatörzsekből ácsolt házak, pálmalevél fedéllel: a kis melléktavak tükrét piros és sárga tündérrózsák borították. Fölöttük keringő halászmadarak csaptak la időnként a csillogó vízfelületre és diadalmasan emelkedtek magasba zsákmányukkal. Létrehoztak itt az eredetik rekonstrukciójának számító indián épületeket is, afféla skanzent, sátorra és fészerre egyaránt és egyszerre emlékeztető épületekkel. Az indiánok viszont, akik egykor e vidéket lakták, az egészségtelen életkörülmények ellenére is valóságos óriásoknak számítottak másutt élő rokonaikhoz képest. A skanzenben fölállított szoborsorozat is ilyennek mutatja őket. Akik mintául szolgáltak a múlt bugyraiba leereszkedő szobrászművész számára, már réges-rég eltűntek az időben: nagy többségüket kiirtották a spanyol gyarmatosítók, a megmaradtak pedig szinte kivétel nélkül asszimilálódtak. Papp Zoltán (Folytatjuk.)