Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-29 / 151. szám

2 Csütörtök, 1978. június 22. Kincskereső Hajnali 5 óra: Az eső vi­gasztalanul zuhog. A márté­lyi Holt-Tisza partján, a be­tongólyalábakon nyújtózkodó házakban békés álmukat alusszák a Kincskereső tábor lakói. Ám a fák tövében felvert sátrak lakóit riadóz­tatják — cipők úsznak a sát­rakba is betört vízen, néhány­matrac hideglelősen ébreszti gazdáját, megkezdődik a ..mentés". A gyerekek a tá­bori romantika izgalmaként fogják föl a hajnali riadó mozgalmasságát... Délelőtt 10 óra: összeül a táborvezetőség. Telefon ide, telefon oda, kérések, taná­csok, segítségek. Az eső vi-f gasztalanul zuhog. Néhány sátor már egyszerűen meg­közelíthetetlen. A márkás­üvegnek épphogy kilátszik a nyaka a sátor közepén álló tócsából. Gyerekek a nemrég elkészült központi épület nagytermében élvezik a tánc-, ház mozgalmasságát. Nem 6okat törődnek a hűvössel, a nyírkossá vált levegővel, a szűnni nem akaró esővel. Déli 12 óra: Az ebéd zöld­Víz, sátor, gyerekek nes rajzokat; ne legyenek rehúzódók, csöndesek, zárkó­csak helytöltő írások. zottak. Délután 2 óra: Az eső vál- Szabó ötéves kislány bableves, csirkepaprikás ga- tozatlanui zuhog. Szabó Ági, táboréletet megjelenítő rajzai luskával és fejes saláta. a tábor legfiatalabb, mind- ott láthatók a Kincskereső Hosszú sorok kígyóznak a össze ötesztendős lakója tábori számain. Ott van az pult előtt, kitörölt tányérok édesanyja mellett ül, aki a az interjú is, amelyet vele ke­Uígyóznak a mosogatóba. Az színjátszók vezetője. Immár szítettek a nagyobbak. egyik fönti szobában a szín. kilenc éve a pécsi Tanárkép- Nyakas Gyuláné Klári né­yátszó szakcsoport négy tag- zó Főiskola gyakorló iskolája ni a zalaegerszegi gyerek­jával beszélgetünk. Szemők szakkörét irányítja. Munká- könyvtár és bábcsoport ve­Árpád szegedi úttörő már a jában egyesíti az irodalmi zetője, már harmadik Kincs­tavalyi táborban is ebben a érdeklődést a szép beszédre, kereső tábor lelkes irányító­csoportban dolgozott. Pogány a kifejező mozgásra való ne- ja. A Kincskereső, a könyv­Gyula, aki Szolnokról érke- veléssel. Itteni munkája is tár a bábozás és a táborélet zett, a Verseghy nyelvműve- ehhez kapcsolódik. A szitué- nagyszerű ötvözetté nemese­id emlékverseny egyik győz- Ciós játékok, a beszédgya- dett munkájában, nélküle tese, Akovity Róbert annak korlatok ahhoz a komplex mar elképzelhetetlen a tábor, a pécsi színjátszó körnek tag- művészeti neveléshez kötöd- Délután 3 óra: Amíg a gye­ja, amelyik nyolc képviselő- nek, amelyeket a Kincskere- rekek táncoltak, játszottak, s vei vesz részt a táborban, ső zászlajára tűzött. A cso- készültek az interjúk, a hát­Tokodi Zoltán Szegedről jött, port 26 tagjából nyolcan térben mindenki az idővel — ö az egyik szóvivő, s a leg- együtt dolgoznak a pécsi kettős értelemben is! — har­tapasztaltabb táborozó. Sát- szakkörben. Szinte sodorják colt. Végül megoldás is szü­rukat időben feltöltötték, a többieket a táncos-dalos letett, nem kell bezárni az megfeszítették, árokkal vet- ritmusgyakorlatokon, eljátsz- idei, immár harmadik Kincs­ték körül, így ők szenvedték szák gyerekszemmel és gye- kereső tábort, nem kell egy a legkisebb kárt. Elmondják, rekmozgással a szülői érte- gyerekcsoportot hazaküldeni, hogy az ő szakcsoportjuk- kezletet, a telefonjátékot, a s reméljük, ezt a fáradozást, ban megismerkednek a szín- segítségfogalom legkülönfé- ezt az önzetlen segítséget és padi mozgással, és megtanul- lébb megjelenítési lehetősé- összefogást már az időjárás nak magyarul helyesen és gelt. Olyan gyerekek is nyi- is respektálja, s kisüt a nap. értelmesen beszélni. Olyan tóttá válnak, föltalálják ma- akár a gyerekek rajzain a dolgokat gyakorolnak, ame- gukat ebben a játékosan ta- mártélyi Holt-Tisza partján, lyekre az iskolai tanórákon nuló közösségben, akik fél- Tantli Lajos nagyon kevés lehetőség adó­dik. Délután 1 óra: A beszélge­tés a szerkesztő és bábos gyerekekkel folytatódik. Négy pesti pajtás a Deák téri ál­talános iskolából — Csejoly Péter, Szarka Dénes, Tarr Csilla és Jócsik János — szinte rátapad a parányi zsebrádióra. Saját magukat hallgatják. A rádió gyermek­vetélkedőjének, a Korok és kalandok című sorozatnak azt az adását sugározzák, mely­ben ezek a srácok szerepel­tek. Nekik nem újság az új­ságszerkesztés. A vetélkedő­re készülődve ugyanis Edison újságját rekonstruálták. A tábori Kincskereső számain folytatásokban közlik Földön és Föld körül című tudomá­mányos fantasztikus regé­nyüket. Amikor a táborélmé-' nyeik felől érdeklődöm, büszkén húzzák ki zsebük­ből ólomba szedett neveiket, melyeket a szegedi nyomda­látogatás ajándékaiként őriz­nek. De emlékeznek az írók­kal, Annus Józseftel, Tóth Bélával, Lázár Ervinnel való találkozásokra, sőt megmu­tatják, hogy le is rajzolták I ázár Ervin bajuszát. Nagy sikere van a tábori Kincs­kereső vendégoldalának, ahol riportjaival elsősorban Kele­men Kata és Szedi Szilvia jeleskedik. Homáth Katalin és Baran­csi Ildikó, a vépi Kincskere­ső Klub tagjai, Matolcsi Viola Előszállásról, Hegedűs Éva Ceglédről érkezett. Az első kettő újságot szerkeszt, foly­tatásos regényt írnak Világ­úr = fantáziaország címmel. Az utóbbi kettő a bábcso­portban dolgozik, síkbábokat és fakanálbábokat készíte­nek, mondókákat, énekeket jelenítenek meg. Néhány gyerekóhaj a Kincs­keresőnek címezve: legyen több folytatásos regény; sze­retnénk több rejtvényt; szí­Emlékezés Nagy Gézára Nagy Géza Szegeden szú- ahol a mozgalom állásáról bőrgyár megszűnése után egy leteft, 1908. június 29-én. Kajk Lászlónak számolt be, ideig a városi tanács vb Menhelyen nevelődött, Tö- kitől újabb instrukciókat ka- tervosztálya élén állt, majd rökkanizsán. Már tízeszten- pott a mozgalom továbbvi- megbízták a Patyolat és dős korában kifutó, majd telére. De sajnos, 1936 nya- Fodrász Vállalat vezetésével, napszámoskodik, tizennégy rán Hajdók Béla társaival 1950— 1058-ban tanácstag évesen lett belőle négy és lebukott, ami súlyos csapás volt. 1968-ban mint üzem­fél éven át hajnaloktól késő volt a mozgalomra. Többen rendész, az ecsetgyárból lé­is lemorzsolódtak emiatt, pett nyugdíjba. Nyugdíjas estékig gürcölő suszterinas 1927-ben került vissza szü­lővárosába, de 1928-ban mái­Hódmezővásárhelyre vitt az útja. A Pátria Cipőgyár­ban szervezte be őt a szak­szervezetbe és az SZDP-be Bodó Ernő, 1929-ben. Nagy Géza ekkor lett munkás. elfáradtak. Nagy Géza vábbra is aktív maradt. A munkásmozgalom mind­jobban önvédelmi magatar­tásra kényszerült a harmin­cas évek végén. 1939 szep­tember elsején kitört a má­szervezett sodik világháború. A sok hatalomra törtek. to- éveiben pártcsoportbizalmi volt. 1956-ban is megállta helyét. Részt vett a karha­talom szervezésében, ahon­nan alhadnagyként szerelt le öthónapi szolgálat után. 1961-ben a Könyúipar Ki­nyila- váló Dolgozója címet kapta, Kato- birtokosa lett a Munkás Pa­Bodó Erhőé az érdem, hogy nai parancsnokok felügye- raszt Hatalomért Emlék­1932-ben újjáalakult Szege- lete ala helyeződtek az üze- éremnek, 1964-ben mellére den a bőripari munkások mek. Minimumra csökkent tűzték a Munkásőrség em­helyi csoportja Szép moz- a munkásszervezetek taglét- lékérmét, 1968-ban Szociális­galmi élet vette kezdetét, száma. Nagy Géza ekkor ta Hazáért Érdemrenddel újabb és újabb tagokkai sem fordított hátat a mun- tüntették ki. 1970-ben meg­gyarapodott a helyi csoport kásotthonnak. kapta a Felszabadulási Ju­a kibontott zászló alatt 1933- 1944 májusáig dolgozott a bileumi Emlékérmet. 19(3. ban Nagy Gézát beválasz- Pátria Cipőgyárban, majd június 16-án tragikus ko­tották az SZDP végrehajtó Szeged felszabadulásáig egy rülmények között hunyt bizottságába és a bőripari cipészmesternél állt alkal- Rá emlékezve így szakszervezet helyi csoport- mazásban. Átvészelte a má­jának vezetőségébe is. Ez sodik világháború szörnyű volt Nagy Géza mozgalmi éveit, túlélte a rettenetet, pályakezdete. 1945 e,eián az SZDP-ből át­lépett a Kommunista Pártba, 1936 tavaszán került kö- igétől 1947-ig a Bőripari megtette kötelességét! Ha zelébe az illegális mozga- cipész Szövetkezet dolgozója élne, ma lenne 70 éves. lomnak, a Vörös Segély ak- voit. 1947-ben megválasz- Pusztai József ciónak, kommunista sajtó- tották a bőripari helyi cso- * termékeknek — szimpatizáns P°rt függetlenített titkárá­.... . . . . . , .. nak, 1948-tól 1954-ig a városi modjan, m.nt baloldali sz^ ^bizottság tagja 1949-től ciáldemokrata. Hajdók Béla I95I_ig volt a Szegedi Bőr­két izben utazott fel Pestre, gyár Vállalat igazgatója. A el. sum­mázhatjuk munkásságát­nem élt hiába, mert a szo­cializmus épülő nagy művé­nek fundamentumába ö is elhelyezte a maga tégláját. Ma, csütörtökön délelőtt 11 órakor az Alsóvárosi teme­tőben megkoszorúzzák Nagj Géza sírját. Semmelweis- ünnepség a megyei tanácsnál Kitüntetéseket adtak át Az egyik legnagyobb ma­gyar orvos, Semmelweis Ig­nác 160 évvel ezelőtt szüle­tett. Munkája, tanítása — így ő maga is — halhatat­lan, s példaképe minden or­vosnemzedéknek. Az anyák megmentője, a gyermekágyi Fejlődik Ferihegy A prognosztikai számítá­sok szerint 1985-ben 4 mil­lió, 1990-ben pedig már 6 millió utas érkezéséinek és indulásának forgalmát kell lebonyolítani a Ferihegyi re­pülőtéren — mondotta Far­kas Endre, a KPM légügyi főosztályvezető-helyettese szerdán abban az ismertető­jében, amellyel a közleke­dési és szállítási dolgozók szakszervezete elnökségét tájékoztatta hazánk légiki­kötőjének fejlesztéséről a Ferihegyen tartott kihelye­zett ülésen. A megsokszoro­zódó — idén várhatóan más­fél milliós — utasforgalom zavartalan kielégítése, és a repülésirányítás korszerűsí­tése érdekében állami nagy­beruházásként a múlt év­ben megkezdődött a nagy­arányú repülőtér-fejlesztési program első ütemének meg­valósítása. Az 1982. évi át­adásig előirányzott mun­kák az ütemterv szerint ha­ladnak. A fejlesztés első szaka­szában építik meg a repülő­tér második kifutópályáját, a MALÉV új műszaki bá­zisának elsá részét, és az új repülőtéri irányítótornyot. S~ a betonútépítő vállalat dolgozói rövidesen hozzá­fognak a több mint egy mé­ter vastag pályaszerkezet építéséhez ls. Nagyon gon­dosan járnak el az új kifu­tópálya helyének megvá­lasztásával. s így lehetőség nyílik arra, hogy a várható­an nagyobb forgalom is vi­szonylag kevesebb zajjal jár­jon. A közlekedés és a levegő szennyeződése A járművek által kibo­csátott ártalmas gázok a ha­zai népesség tíz százaléká­nál okoznak légzőszervi be­tegségeket — közölték szer­dán a TIT XI. országos hangzott, az egyre intenzí­vebben fejlődő közlekedés emberre káros hatása a zaj­ártalomban is lemérhető. A gépjárművek, vonatok, vil­lamosok zaja gyakran okoz egészségügyi vándorgyűlésé- maradandó elváltozást, hal­nék második napján. A szol­noki tanácskozáson elhang­zottak szerint e megbetege­dések elsőrendű oka, hogy a gépjárművek nagy meny­nyiségú szénmonoxidot ter­melnek. Egyes forgalmi cso­mópontokon, így a buda­pesti Emke-saroknál csúcs­forgalmi időszakban a leve­gő szérmonoxid-tartalma a tíz százalékot is eléri. Ez az arány érzékenyebb em­bereknél már enyhe mér­gezést okozhat. Tovább sú­lyosbítja a helyzetet, hogy évente hatszáz tonna ko­rom és nyolcszáz tonna ólom kerül a gépkocsik kipufogó csöveiből a főváros légteré­be. Az ólam károsan hat a vérképződésre, gyakran okoz vérszegénységet. A forgal­masabb országutak mentén a növényzetre ls lerakódik, s az ilyen zöld takarmány­nyal etetett tehén tejének közvetítésével jut az embe­ri szervezetbe. Káros a környezetne a gépkocsikból és a vontató járművekből elcsepegő olaj is, amelynek mennyisége a számítások szerint évente eléri a 2 mil­lió tonnát. A vasút a vontatás kor­szerűsítésével a Diesel- és villa nymozdonyok alkalma­zásával lényegesen csök­kentette a környezetszennye­ződést. Mint a tanácskozáson el­láskárosodást. A megelőzés érdekében bevezették a köz­lekedési dolgozók időszakos hallásvizsgálatát. A városi rendezőpályaudvarokon a hangosbeszélők helyett URH­készülékeket alkalmaznak. A városok levegőjének érde­kében a jövő a közlekedés nagyfokú villamosítása. láz okainak tisztázásával ér­demelte ki — sajnos már csak az utókor tiszteletét. Kedves hagyomány a me­gyei tanácsnál is, hogy min­den évben megemlékeznek Semmelweis születésének évfordulójáról. Július 1. az egészségügyi dolgozók , napja is, amely alkalom a kiváló munkát végzők elis­merésére is. A tegnap, szerdán meg­rendezett ünnepségen, ame­lyen jelen volt Bányainé dr. Birkás Mária, a városi ta­nács elnökhelyettese is, dr. Rózsa József megyei főorvos méltatta Semmelweis mun­kásságát, és beszélt a megye egészségügyi ellátásának fej­lődéséről. Szabó G. László, a megyei tanács elnökhe­lyettese ezután kitüntetése­ket nyújtott át. A Kiváló Munkáért jelvényt és okle­velet kapta: dr. Akos Klára hivatalvezető (Megyei Egész­ségügyi, Szervezési, Terve­zési Információs Központ), Bálint Ferenc egészségügyi fertőtlenítő (Csongrád me­gyei KÖJÁL), Bolvári Jó­zsefné gazdasági vezető (vá­rosi tanács bölcsődéi és cse­csemőotthona), dr. Csaja Klára igazgató főorvoshe­lyettes (városi tanács kór­ház II. rendelőintézet), Csonka Andrásnó szakmun­kás (Csongrád megyei ta­nács szociális otthona. Mó­rahalom), Dani Gézáné rész­legvezető főnővér (Egészség­ügyi Gyermekotthon), dr. Galántai Erzsébet igazgató főorvos (városi tanáys egész­ségügyi gyermekotthona), dr. Ökrös Józsefné szakfelügye­lő (megyei tanács Gyógy­szertári Központja), Szalai Dezsőné főnővér (városi ta­nács kórháza), Tari Márton­ná szakmunkás (városi ta­nács egészségügyi gyermek­otthona), Vóradi Erzsébet gondozónő (városi tanács egészségügyi gyermekottho­na), Vigh Mihályné gondo­zónő (városi tanács bölcső­déi és csecsemőotthona), Vö­rös Józsefné asszisztens (me­gyei KÖJÁL) és Zsurka Fc­rencné szakdolgozó (megyei KÖJÁL). Miniszteri dicséretben ré­szesült Kovács Antalné gon­dozónő, a szegedi egészség­ügyi gyermekotthon dolgo­zója. Többen pedig jutalmat vettek át jó munkájuk el­ismeréseként. Kiadós esők — hűvös idő Az igazi, meleg nyarat — legföljebb langyos esőkkel — egyre többet emlegetjük mostanában, de ilyenkor so­sem a mostanira gondolunk. Kevés a napsütés, hideg az idő, és sok az eső, így szól a nyári panasz, és legföljebb azzal vigasztaljuk magun­kat. hogy egyik sem jön vá­ratlanul, hiszen szinte na­ponta tapasztaljuk ugyan­azt. Az aratás előtti napokban a csöndes esőt általában örömmel fogadják a mező­gazdaság dolgozói, mert azt mondják, a kapás növények­nek jót tesz. A mostanira már azt is hallani, sok a jóból, mert a belvizes fol­tok újra feltöltődnek, a hi­degben. pedig gyöngén fej­lődik a paprika, a paradi­csom és a kukorica is, las­sabban érik a búza, és ké­sik a gyümölcs. A gépek természetesen nem dolgoz­hatnak az átázott földeken, pedig néhány sorom kö­vetkező munkánál — pél­dául a permetezéseknél —a rövid késés is károkat okoz­hat. A megyei növényvédel­mi állomás sorozatosan a peronoszpórás fertőzésekre hívja föl a figyelmet, most éppen a napraforgótáblákon javasolja a megelőző vé­dekezésit, de inti a kertésze­ket is, hogy az alma és a körte varasodása ellen to­vábbra is permetezzenek. Tegyenek a permetlébe liszt­harmat ellen Thlovit S vagy Fundazol 50 WP hatóanya­got, az almiamoly elhúzódá­sa miatt pedig Sinoratox 40 EC, illetve Bi 58 rovar­ölő szereket, illetve előzzék meg az amerikai fehér szö­vőlepke kértételét a szo­kásos vegyszerekkel. Az érő­iéiben levő gyümölcsöknél azonban szigorúan figye­lembe kell venni az előírt várakozási időket, és csak azt a vegyszert szabad használni, amelyik szedésig elbomlik. A szegedi meteorológiai ál­lomás mérései szerint kedd estétől tegnap délig 47,6 milliméter eső esett, és a hőmérséklet délben mindösz­sze 4 tizeddel volt maga­sabb, mint az éjszakai 12,1 fokos minimum. Fáztunk te­hát június végén. H. D.

Next

/
Thumbnails
Contents