Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-29 / 151. szám

2 Csütörtök, 1978. június 22. Országgyűlési bizottságok ülése Az országgyűlés külügyi bizottsága Gyenes András elnökletével szerdán a Parlamentben ülést tartott, és Roska István külügyminiszter-helyettes előterjesztésében megtárgyalta a Külügyminisztérium tavalyi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést. A bizottság ezután meghallgatta Garai Róbert külügyminiszter-helyettes tájékoztatóját a Magyar Népköztársaság és a szocialista orientációjú országok kapcsolatairól. Az ülésen részt vett és felszólalt Púja Frigyes külügyminiszter. A vitában a továbbiakban kifejtette véleményét Novics János, Németh Pál, Réger Antal, Kállai Gyula, Darvasi István, Lukács János, Nánási László, Csillik András, Stock János, Nagy Miklós és Brutyó János képviselő. * A kulturális ágazat és az oktatásügy tavalyi fejlesztési terveit általában teljesítették, sőt helyenként túl is teljesítették — állapította meg szerdán az országgyűlés kulturális bizottsága. A Parlamentben tartott tanácskozáson, • amelyen részt vett Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnöke is, az oktatási intézmények múlt évi költségvetésének végrehajtásáról szóló írásbeli előterjesztéshez Garamvölgyi Károly oktatási miniszterhelyettes fűzött kiegészítést. A szociális ellátás helyzete fiz idős emberek életkörülményei (Folytatás az 1. oldalról.) ellen, hogy a közvélemény gyakran a régi szegényházzal hozza kapcsolatba a mai szociális otthonokat. Dr. Vincze Zoltán (Makó) javasolta: meg kell szervezni az idős emberek körében a nyugdíjasok érdekvédelmi szervezetét. A 60 éven felüli egészséges embereket jobban be kell vonni a társadalmi gondoskodás megszervezésébe. Kiss Rozália (szegedi járás) az egyedül élő tanyai emberek életkörülményeit ecsetelte. A tanyavilágban elsősorban a házi szociális gondozás a népszerű. Kiss Dezsőné (makói járás) a napköziotthonos ellátás lélektani előnyeit dicsérte. Dr. Dobóczky Károlyné (Szeged) feihívta a figyelmet arra, hogy a szakszervezeti bizottságok mellett nyugdíjasbizottságok is működnek és rendszeresen vizsgálják az idős korúak életkörülményeit. Az üzemek szakszervezetei rendszeresen törődnek és segélyezik az öregeket. Báió Miklósné (Szeged) a család, a hozzátartozók felelősségéről beszélt. Dr. Komócsin Mihály hangsúlyozta, hogy a társadalom erkölcsi bizonyítványát kiállítja azzal, hogyan törődik az idős korúakkal. Társadalmunkat nem lehet vádolni, hogy közömbös lenne az idős korúakkal. A gondoskodás intézményesen is szélesedik, de jelentős feladatot ró a hozzátartozókra, a gyerekekre is, annál is inkább, mert a megyében nagyon sok idős ember magányosan él. Felszólalásában felhívta a figyelmet a gondoskodás minden formájára, de kiemelten foglalkozott a szociális otthonok fejlesztésével. Elsősorban a kulturált elhelyezést kell biztosítani, hogy a szociális otthon minden idős korú számára vonzó legyen. Dr. Jakab Anna számadatokkal bizonyította, növekszik a nyugdíjasok száma, és 1990-re a hetven éven felüliek aránya is magas lesz. Dr. Kakuszi László, a megyei NEB elnöke ismertette a népi ellenőrzés megállapításait, ugyanis az elmúlt hetekben 420 népi ellenőr felmérte az idős korúak helyzetét. A vitát Szabó G. László foglalta össze és válaszolt a felvetésekre. Á DELEP munkája A DÉLÉP munkájáról a végrehajtó bizottság álláspontját Kovács Imre, a tanácselnök általános helyettese fejtette ki. Hangsúlyozta, hogy a vállalat tevékenysére meghatározó a megye beruházásainál. A DÉLÉP társadalompolitikailag is kiemelt feladatokat old meg. Beszélt Á hatékonyság a szegedi ipari (Folytatás az 1. oldalról.) fejlesztéssel. A kitelepítések, a szolgáltató hálózat fejlesztése, az elavult, bérelt épületek helyett újabbak építése — magas építési költséggel jár, és a technikai fejlesztésre kedvezőtlenül hat. Mindezek alapján az elért eredmények kielégítőnek tekinthetők. Az ötéves tervidőszak első két évében tehát a szegedi ipari szövetkezelekben javult a technikai felszereltség és az élőmunka hatékonysága, növekedett a termelékenység üteme, miközben az állóeszközök kihasználása alig változott. A munkaidő és az állóeszközök intenzívebb kihasználása végett olyan műszaki, szervezési intézkedések születtek, melynek eredményeként javult az élő- és holtmunka hatékonysága, mint például az Április 4., a vasés fémipari, az Universal, a h tziipari szövetkezetben. Az rlmúlt években lépéseket ettek a korszerűbb termékek arányának fokozására is, elsősorban a szúcsipari,' a ruházati és* az építő szövetkezetben. Több helyen hoztak létre saját fejlesztő apparátust, amely hozzájárult a műszaki tudományos eredmények szélesebb korú alkalmazásához, ami viszont a hatékonyság javításának nélkülözhetetlen feltétele. Így került sor versenyképes, minden piacon jól értékesíthető termékek kifejlesztésére, például a vas- és fémipari szövetkezetben, valamint néhány helyen tőkés •riportból beszerzett alapryagok helyettesítésére. A ^gedi szövetkezetek évennt átlagban 140—150 új rméket gyártanak, ami el• mérésre méltó dolog. Lépéseket tettek a foglalkoztatottsági egyensúly javítására. Ennek érdekében —, hogy az anyagmozgatói létszámot csökkenthessék — gépesítettek. Csökkentették a nem termelői létszámot. Mind több dolgozót küldenek szaktanfolyamokra. Az ilyen képzésben részt vevők száma 800—1000 ember évente. Fölülvizsgálták a munkaidőn belüli veszteségek nagyságát, az okokat és intézkedtek, hogy azokat megszüntethessék. Fölülvizsgálták a normákat és korszerűsítették azokat.' A munkaidő jobb kihasználását célozza a különféle rendezvények kezdésidőpontjának szabályozása, munkaidő utáni kezdése. A munkafegyelmet javítandó széles körű nevelő munkát végeztek, de néhány esetben a fegyelemsértőkkel szemben törvényes eszközökkel is fölléptek. A gépek múszakszámának általános növelését munkaerőhiány miatt nem tudták megvalósítani. Részlegesen azonban több szövetkezet növelte a múszakszámot. Az Universal szövetkezetben a nagy teljesítményű adagológépeket két-három műszakban üzemeltetik, a szűcsipari szövetkezetben pedig a kikészítő üzemrészben sikerrel vezették be a második műszakot. A lakossági szolgáltatást végző szövetkezetek az eszközök jobb kihasználása céljából nyújtott műszakot vezettek be, illetve terveznek bevezetni. Figyelmet érdemel, hogy a tmkmunka színvonalának fejlesztésével is csökkentették az állásidőt, mint a szerszámkovács, a FÉMTEX, s a" szűcsipari szövetkezetben. Anyag- és energiatakarékossági terveket js készítettek a szövetkezetek, amelyeknek végrehajtását folyamatosan ellenőrzik. Sikeresen vettek részt a szövetkezetek pártszervezetei is a hatékonyság növelését célzó intézkedések végrehajtásában. A gazdasági vezetőket rendszeresen beszámoltatják végzett m' inkájukról. Az ipari szövetkezetek pártbizottsága fő feladatának tekintette az alapszervezetek gazdasági tevékenységének támogatását. A pártellenőrzés helyzetéről, az elmúlt két évben húsz pártalapszervezet beszámoltatására került sor. A végrehajtó bizottság önálló napirendként tárgyalta a termékszerkezet korszerűsítése érdekében tett intézkedések megvalósításának tapasztalatait, a további föladatokat. A szövetkezeti pártbizottság és a pártszervezetek politikai munkájának szerves része az ellenőrzés, ami számottevően csökkentette a rendezetlen ügyek számát, erősítette a pártmunka tekintélyét. A szövetkezeteik alapvető feladata — hangsúlyozta a városi pártbizottság — továbbra is a gazdasági hatékonyság erőteljes növelése. Ezért gyorsított ütemben kell folytatni a munkanormák korszerűsítését, szélesebb körű alkalmazását. Lehetőség szerint csökkenteni kell az alkalmazotti létszámot. Szükséges tovább gépesíteni az anyagmozgatást. Törekedni kell a munkaidő minél jobb kihasználására, s ehhez rendszeresítsék üzemrészenként a munkanapfelvételt. Intézkedni kell a szervezés színvonalának javítására. Elő kell továbbra is segíteni a szakmai képzést, s a vezetők továbbképzését. Fokozni kell a gépek, berendezések műszakszámát, főleg a nagyobb értékű gépek kihasználását. A gazdaságosan nem gyártható termékeket kívánatos fokozatosan visszafejleszteni, s helyettük jövedelmezőbb termékeket gyártani. Törekedjenek a lakossági igények színvonalasabb kielégítésére, mert ez fontos politikai kérdés is. A kisipari szövetkezetek pártbizottsága adja feladatul az alapszervezeteknek, hogy a műszaki gárdával kiemelten foglalkozzanak. Vizsgálják meg az ügyvitel gépesítésének lehetőségét. Mindezek érdekében a szőve*kezesekben is használják fel a szocialista munkaversenyben rejlő lehetőségeket, s erőteliesen támogassák az újítómozgalmat. A szövetkezetek dolgozóit fokozottabban tegyék érdekeltté a hatékonyságot segítő vállalásokban, a gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásában. arról, elismerésre méltó, hogy a vállalat az elmúlt tíz évben ötszörösére növelte termelését, azonban nem mindig tudott maradéktalanul eleget tenni a megye dinamikus fejlődése miatt az építési igényeknek. A vállalat munkáját alapvetően pozitívnak ítélte, és a legfontosabb feladatokat hangsúlyozta. Az V. ötéves terv utolsó két évében fel kell építenie 4 ezer 316 célcsoportos lakást, 88 általános iskolai tan termet, 20 ezer 600 négyzetméternyi boltot, üzletet, kereskedelmi egységet... E napirend vitájában Papp Gyula (Szeged) a város és a DÉLÉP közötti még jobb együttműködésre hívta fel a figyelmet, dr. Dobóczky Károlyné az óvodaépítés gyorsítását sürgette, Tóth Kálmán pedig ismertette az ÉVM álláspontját, miszerint: a budapesti házgyári rekonstrukció után a szegedi házgyárét támogatja. A felvetésekre Sípos Mihály, a DÉLÉP igazgatója válaszolt. A közrend és közbiztonság helyzetéről szóló jelentéshez dr. Kelemen Miklós vezérőrnagy, megyei rendőrkapitány fűzött szóbeli kiegészítőt. Felszólalt dr. Dömötör János (Hódmezővásárhely) és a gyűjtemények biztonságos megőrzéséről beszélt. Dr. Kereszti Béla megyei főügyész hangsúlyozta, hogy a rendőri szervek jó munkájának köszönhető, hogy szilárd a közrend és közbiztonság. Kukk István a megyei bűnözés helyzetét összevetette az országos tapasztalatokkal. A tanácskozás dr. Perjési László zárszavával ért véget. Az üzemr H • egészségügyi hónap után Vöröskeresztes üzemi titkárok tartottak értekezletet tegnap, szerdán a városi Vöröskeresztinél. Dr. Pavlovity Darinka üzemi főorvos az idei üzem-egészségügyi hónap idején végzett munkát értékelte, majd Zsarkó Imre városi titkár átnyújtotta az első helyezettnek járó vándorserleget a KSZV újszegedi szövőgyára képviselőjének. A versenyben második lett a paprikafeldolgozó vállalat, harmadik a szegedi kábelgyár 4. alapszervezete. Az értekezlet jutalmak átadásával zárult. Az internacionalizmus szellemében H

uszonkilenc kommünista és munkáspárt 1976. június 29—30-án Berlinben összegyúlt delegátusai csaknem 30 millió kommunistát képviseltek. Alkotó, olykor éles viták gyümölcse volt az egyhangúlag elfogadott dokumentum, amely a konferencia témájának pontosan megfelelő alábbi címet viselte: „Az európai békéért, biztonságért^ együttműködésért és társadalmi haladásért". A testvérpártok vezető képviselői a berlini konferencián nagy hangsúllyal utaltak az egyfelől a békéért és az enyhülésért és másfelől a demokráciáért és a társadalmi haladásért folytatott harc közötti szerves összefüggésre. A konferencia megállapította dokumentumában, hogy a kommunista pártok az enyhülésért vívott harcot olyan feladatnak tekintik, amely elősegíti a társadalmi haladásra kedvező nemzetközi körülmények megteremtését. Teljes mértékben beigazolódott a berlini konferenciának az a megállapítása, hogy a helsinki záróokmányban meghatározott elvek szigorú betartásáért indított harc szerves részévé vált annak a küzdelemnek, amelyet a dolgozók a kapitalista országokban társadalmi és politikai jogaik védelméért és kibővítéséért folytatnak. Ez a küzdelem Berlin óta nem vált könnyebbé. A NATO szélsőséges erői által támogatott szovjetellenes hisztéria, a reakciós erőknek az a kísérlete, hogy beavatkozzanak a szocialista országok belügyeibe — mindez nemcsak az enyhülés ellen irányul, hanem a tőkésországok népeinek közvetlen létérdekei ellen is. A szélsőséges reakció fő fegyvere — mint erre a testvérpártok rámutattak — az antikommunizmus és annak legveszedelmesebb formája, a szovjetellenesség. Különös élességgel támadja a nyugati propaganda — amelyet helyenként állampolitikai szintjére emelnek — a szocialista országokat. A létező szocializmus elleni támadások egyúttal a tőkésországokban a kommunista pártok programjaiban megfogalmazott, célként kitűzött szocializmus ellen is irányulnak. Hiszen az a vezérmotívumuk, hogy a tömegek körében lejárassák a létező szocializmus gyakorlatát, s minden kommunista programmal szemben bizalmatlanságol keltsenek. A haladó erőknek, mindenekelőtt a munkásosztály pártjainak és szervezeteinek, a kommunista és munkáspártoknak, a szocialista, szociáldemokrata erőknek, a különböző irányzatú szakszervezeteknek közös érdekük és egyben történelmi felelősségük, hogy visszautasítsák a hidegháború híveinek támadásait, és korunk legégetőbb kérdéseinek megoldására mozgósítsák a dolgozókat. A jelenlegi bonyolult helyzetben különösen világos: az európai kommunista és munkásmozgalom pártjainak együttes akciói elmélyíthetik az enyhülés folyamatát, elősegíthetik, hogy hatékony leszerelési intézkedésekre kerüljön sor, megszilárduljon az európai biztonság. A nemzetközi kommunista mozgalom fejlődésével együtt korunkban — amikor minden testvérpárt független, és önállóan választja meg a szocializmushoz vezető útját, vagy a szocializmus felépítésének konkrét módját, stratégiáját és taktikáját, azt, hogy miként a'kalmazzon általános érvényű marxi—lenini tanításokat saját harcának konkrét feltételeire — tovább növekszik a közös felelősség súlya. Ilyen körülmények közt szükségképpen nő a testvérpártok közötti internacionalista szolidaritás jelentősége is. Ez, pártunk felfogása szerint, magában foglalja a nemzeti és a nemzetközi érdekek összehangolását; egymás kölcsönös támogatását, az elvtársi együttműködést, a közös állásfoglalás és cselekvés kialakítását a legfőbb politikai kérdésekben, a testvérpártok önállósága, egyenlősége és önkéntes együttműködése alapján; a kölcsönös érdekeltséget egymás sikereiben; a mozgalom közös tapasztalatainak tanulmányozását és a saját harci tapasztalatokkal történő gazdagítását S nézetünk szerint az internacionalizmus nem utolsósorban jelenti a kölcsönös törekvést is a mozgalom egységének erősítésére és az antimarxista nézetekkel, kommunistaellenes propagandakampányokkal szembeni következetes harcra. A

z MSZMP a proletár internacionalizmus szellemében halad együtt a Szovjetunió és a többi testvéri szocialista ország kommunista és munkáspártjaival, amelyek az új társadalom teljes felépítésén munkálkodnak. Ebben a szellemben támogatja a tőkésországokban működő testvérpártok küzdelmét is, sikereket és eredményeket kívánva nehéz és bonyolult harcukban a monopoltőke politikai és gazdasági hatalmának megtöréséért, a dolgozó tömegek demokratikus jogaiért, a szocialista perspektíváért. Vajda Péter Kistelek fiataljai Tegnap, szerdán Kisteleken, a Szabadság Művelődési Házban Csajka József tanácselnök-helyettes elnökletével ülést tartott a nagyközségi tanács. A testület megvitatta és elfogadta a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót, majd az ifjúsági törvény végrehajtásának helyzetéről készült jelentést, valamint a kisteleki napok előkészítéséről a tájékoztatót. Ezután személyi ügyekben iöntöttek. Kistelek lakóinak közel 40 százaléka 30 éven aluli. Több mint háromezren élnek itt fiatalok. Az ifjúsági törvény életbe lépése óta változott a helyzet a nagyközségben. Javultak a fiatalok életkörülményei. A munkahelyek több gondot fordítanak utánpótlásra, s kedveznek a fiataloknak. Lakásépítéshez, fuvarozáshoz adnak segítséget. Két éve 15 tanácsi lakás közül hatot fiatal házasnak adtak. A 38 OTP-otthonból 31-et 30 éven aluliak vásároltak. A fiatalok az elmúlt két évben 27 családi házat saját erejükből építettek. A most épülő bérlakások elosztásánál is gondolnak rájuk. Akadozik viszont a klubélet, és aránylag kevesen vesznek részt — a tanulókat kivéve — társadalmi munkában. A nagyközségi tanács tavaly 20 ezer forintot adott KISZ-rendezvényekre. úttörőcsapatok táborozására. Téeszek és jogászok A termelőszövetkezetek megnövekedei.t gazdasági feladataival nem tartott lépést a jogi tevékenység, a téeszeknek még mindig csak kisebb részében, mintegy harmadában van főfoglalkozású jogász — állapította meg a TOT elnöksége szerdai ülésén, amelyen Szabó István elnökölt. A probléma megoldására az elnökség ajánlást adott ki. amelyben felhívja a téeszek és a területi szövetségek figyelmét arra, az eddiginél többet keli tenniük az alapszabály szerinti törvényes működés biztosítására. a tagok és az alkalmazottak jogainak érvényesítésére. valamint az önálló vállalati gazdálkodás segítésére.