Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-28 / 150. szám
Szerda, 1978. június 28. 3 számítógépekhez A Videoton székesfehérvali gyárában a számítógépek mellett, azokhoz kapcsolható, ügynevezett periféria rendszereket is gyártanak. E nélkülözhetetlen berendezések segítségével tartják a kapcsolatot a szakemberek a számítógéppel. Termelésük mintegy nyolcvan százalékát exportálják tőkés, illetve szocialista országokba. Üj termékük egy olyan készülék, amelynek képernyőjére műszaki ábrákat is fel lehet rajzolni. A képen: Az R—12-es számitógéphez kapcsolható CR 601 típusú kártyaolvasó gép szerélése. Ebből a típusból most készül el az első széria. Országgyűlési bizottságok illése „Üregek", nők, fiatalok Legutóbbi ülésén a káder- rábbi vezetőkkel, szakembe- kárörvendőn nézik, vajon az és személyzeti munkáról szó- rekkel, akik nyugdíjba men- újonnan kinevezett női vezeló párthatározat végrehajtá- tek és még munkaképesek, tő miként birkózik meg a fölsát vitatta meg a megyei Nagyon igaz ez. Sok helyen adatával. S ha rátermettsége pártbizottság. Részlet az vissza is hívták az „öreg" mellett még törődik is maegyik felszólalásból: „Rette- szakikat, hogy dolgozzanak gával, ad a külsejére, többen netes látvány, amikor egy 55 még, segítsenek a mind bo- rögtön tudni vélik, hogy éves ember vezető beosztás- nyolultabb föladatok megöl- ezért meg azért kapott fontos ban úgy végzi a dolgát, hogy dásában. A hatvan éven fe- beosztást. Pedig higgyék el a csak a nap meg ne álljon..." lüli volt vezetők tanácsadói csinos nő is alkalmas lehet Ez valóban rettenetes, an- foglalkoztatása azonban — nemcsak titkárnőnek." nál is inkább, mert igaz. különösen az egykori munka- S a fiatalok? Már bosszanj Szép számmal ülnek a nagy helyen — valószínűleg nem tó annak emlegetése, hogy karosszékekben olyanok — szerencsés dolog. Könnyen komolytalanok, felelőtlenek, tele emberi gyöngeséggel és megkaphatják ugyanis: „Te s nem szeretnek dolgozni. Az rossz modorral —, akiknek ne beszélj, én többet tudok efféle vélemények, mi tagalegfőbb gondjuk, hogy mikor nálad, azért neveztek ki utó- dás, többnyire megkeserevomilhatnak ki végre a kis- dódnak." Az előbb említettek dett öregektől származnak, s kertjükbe kapálgatni. Az mutatják, hogy ez gyakran természetesen minden alapot ilyennek a nevelése bajos do- nem igaz. nélkülöznek. Néhány felelötMindannyiunk érdeke, hogy len dologkerülő viselkedése jól megnézzük, kit állítunk a nem terelheti el a figyelmet veteránok helyére. „Továbbra is kiemelt föladat a nők vezetővé nevelése" — olvastuk a megyei pártbizottság anyagában. Rég bizonyossá vált, hogy a képzettséggel, kalmasak a vezetésre, mint a férfiak. Mégis vissza-viszszatér az a szöveg, amely szearánya. Trethon Ferenc munkaügyi miniszter egyebek között arról tájékoztatta a képviselőket, hogy hosszú távú program készül a munkaerőhelyzet szabályozására. Kangyalka Antal Csongrád megyei képviselő a munkaerő-gazdálkodás egyik ellentmondására a lehetőségek túlbecsülésének veszélyeire hívta fel a figyelmet. Csongrád egyik gyárában például hiába építettek 1100 dolgozónak csarnokokat, öltözőket és mosdókat, mindössze 250-en dolgoznak a műhelyekben. Ugyanis egy másik gyárat is ide telepítettek, ahová — magasabb jövedelemmel „eludvarolták" a dolgozókat — ráadásul küszöbön a harmadik új üzem megjelenése, amely még tovább élezi a munkaerőhelyzetet. (MTI) Az egészségügyi és szociális ellátást 1977-ben is a fejlődés jellemezte — állapította meg az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. A Parlamentben kedden megtartott tanácskozáson —, amelyen részt vett Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnöke is — az egészségügyi és szociális intézmények, a társadalombiztosítás és a szakszervezeti üdültetés műit évi eredményeiről és gondjairól Schultheisz Emil egészségügyi miniszter, Laczkó István, a SZOT társadalombiztosítási főigazgatóságának helyettes vezetője és Kovács István, a SZOT üdültetési főigazgatóságának vezetője terjesztett elő beszámolot • A népgazdasági és a vállalati érdekek összhangját, az 1977. évi gazdasági munka kedvező és kedvezőtlen vonásait vizsgálták a képviselők az országgyűlés ipari bizottságának keddi ülésén. A Pénzügyminisztérium beszámolója a zárszámadás kapcsán megállapította: az ipar termelésének növekedési üteme felgyorsult, s a vállalatok — lényegében a tervnek megfelelően 6,1 százalékkal több értéket állítottak elő, mint 1976-ban. Madarasi Attila pénzügyi államtitkár a népgazdaság szemszögéből vizsgálta az ipari vállalatok eredményeit. Kedvező az export növekedése — mondotta —, de ugyanakkor újabb nehézségeket okoz az import gyors emelkedése, s a gazdaságtalanul értékesített termékek viszonylag magas | ruházások és fejlesztések fejleszteni. (MTI) Fejlesztik a szövetkezeti élelmiszeripart A fogyasztási szövetkeze- kivitelezésének meggyorsitek és vállalataik — elő- fásáról, az üzembe lépő léirányzataik szerint — a je- tesítmények kihasználásálenlegi öltéves tervidőszak- nak biztosításáról, ban a mezőgazdasági ter- Az elnökség megtárgyalta mékértékesítést 58, az élei- a lakásépítéssel összefüggő miszeripari feldolgozást pe- feladatait is. Az elkövetkező tíig "60 százalékkal növelik, időszakban hasznosítani kiE cél érdekében a rendel- vánják a szövetkezeti lakáskezésre álló pénzügyi ala- építésben és -fenntartásban pok ésszerű felhasználásé- az utóbbi 5—8 esztendő kedval szükség szerinti átcso- vező tapasztalatait, portosításával, a szövetkeze- Megállapították: a szövettek építőipari részlegeinek kezeti házkezelésben és karközreműködésével hatéko- bantartásban is vannak már nyabbá kell tenni a tervezett előremutató eredmények; a beruházások — kivitelezését nagy szövetkezetek gondnokállapította meg keddi ülésén ságai és karbantartó szervea Fogyasztási Szövetkezetek zetei egyre sikeresebben IáiOrszágos Tanácsának elnök- ják el feladataikat. így késége. zenfekvő az elnökségnek az Éppen ezért hívta fel az a következtetése, hogy ez elnökség a szövetkezetek és utóbbiak halozatat is felvállalataik figyelmét arra, tétlenül szükséges a jövőhogy gondoskodjanak a be- ben tovább szélesíteni és log, mert hiába kifogásolj^ a pártszervezet elzárkózó*, olykor morózus, sőt goromba magatartását, ő kijelenti, hogy „a hátralevő négy évben azon már ö nem tud változtatni". Ezek a pályatársak kétségtelenül megöregedtek. Lélekben legalábbis bizonyosan. / Kiégett belőlük az érdeklődés, a tenniakarás, a forradalmi erő, az emberi ambí- rint a női vezetőt nehezebb ció, az értelmes élet vágya, elfogadtatni a kollektívával, s legfőképpen a kezdeménye- mert hiú, hangulatilag csazés. És ez — seregnyi példa pongó, mindig a családján tanúsítja — nem mindig az jár az esze, hamarabb elfáéletévek magas számának kö- rad és igy tovább. Mindezt vetkezményfe. Az úgynevezett Szegeden is megcáfolta a női várakozó álláspont nemcsak vezetők többsége. Az a baj, védett korúak egy részére, hogy egy véletlenül előforhanem jó néhány „negyve- duló rossz választás esetén nesre", sőt „harmincasra" is sokan általánosítanak: lám, a mai ifjúságról, amely — mint a KISZ megyei küldöttgyűlése is megállapította — példásan helytáll a munkában és a vezetésben egynők megfelelő aránt. A szocialista brigádugyanúgy al- mozgalomban 26 ezer 228 fiatal vesz részt jelenleg is. A kiszisták tavaly a megyében közel 40 ezer résztvevővel 362 kommunista műszakot szerveztek. Illetékesek véleménye szerint a vezető funkcióba kerültek többsége politikailag, szakmailag magasabb képzettségű. Ehhez hozzá tehetjük: a fiatal vezetők jól szót értenek a környezetükkel s nem hangerővel, inkább szakértelemmel és példaadással érjellemző. Ugyanakkor látjuk, ilyenek a nők, mi megmond- veinek egy-egy föladat előtt. hogy gyakran a hatvan-het- tuk előre. Juhász Péterné a ven-nyolcvan esztendősek is feszülnek a vitalitástól: mozgékonyak, képviselik a párt politikáját, érdekli őket a világhelyzet és a hazai fejlődés, ott vannak mindig a sokadalomban és mondják — ha kell szenvedélyesen — a maguk segítő szándékú véleményét. Tisztelettel nézünk föl rájuk, arra gondolva, hogy őket, a fáradhatatlanokat talán még nem lett volna szabad vékony pénzért nyugdíjba tanácsolni. Bizony előfordult itt Szegeden, hogy az a volt vezető, aki föllendítette a kisipari szövetkezetet, most feleannyi nyugdíjat sem kap, mint amennyi annak jár majd hatvanéves kora után, aki jóformán tönkretette. Ez a példa is arra vall hogy az öregek és a fiatalok közti határvonal nem jelölhető az évek számával Nyilván a humánum, s az ésszerűség diktálta a megyei pártbizottság jelentésébe ezeket a sorokat: „Fokozatosan élünk azzal a lehetőséggel, hogy a hosszú időn keresztül jó munkát végző, megfáradt, a fejlődéssel lépést tartani nem tudó vezetőket kedvezményes nyugdíjaztatásra javasolunk." De ugyanakkor az is szerepel ebben a dokumentumban, hogy többet kellene törődni azokkal a koSzegedi Ruhagyárból mintha csak • erre a rosszindulatra válaszolt volna, amikor azt mondotta: „Néha a férfiak, ahelyett, hogy segítenének, Jól megértik és kiegészítik egymást az idősebbekkel, akik szintén kellemesen érzik magukat a fiatalok között. f.n.L Újítómozgalom az építőiparban Az MTESZ megyei szerve- lásával bizonyították, hogy zete, a Csongrád megyei néhány vállalatnál és szövetNépi Ellenőrzési Bizottság, a kezetnél még ma sem tisztáMagyar Közgazdasági Társa- zódott az űjítómozgalommal ság, az ÉTE megyei csoport- kapcsolatos propagandamunka, s a Magyar Iparjogvédel- ka, s az elért eredmények mi Egyesület megyei csoport- széles körű ismertetésének ja tegnap, kedden délután szükségessége. A DÉLÉP-nél előadást rendezett Szegeden, ahol hat és fél ezren dolgoza Technika Házában. Az elő- nak, az újítási javaslatok beadó — dr. Tihanyi Ernő. a Csongrád megyei NEB általános elnökhelyettese — ismertette azoknak a vizsgálatoknak tapasztalatait, amelyeket a közelmúltban fejeztek be. A gazdálkodó szervezetek az újítómozgalom továbbfejlesztése érdekében hogyan használják fel a Minisztertanács rendeletét? Tapasztaadásánál különleges alaki tartalmi előírásokat követelnek meg. Ezekre az esetek többségében nincs szükség. A szegedi Építőipari Szövetkezet újítási szabályzata viszont áttekinthetetlen, nem vették figyelembe az OKISZ irányelveit. Igen elgondolkodtató: a DÉLÉP-nél a műszaki igazgató az egyetlen elbíráló. latok bizonyították: sok még s az újítási ügyek intézését a tennivaló. Példák felsorove adunk a KGST-közösségen belül, a szocialista országoktól illetve szocialista országoknak. Hitelpolitikánk legfőbb jellegzetessége e területen, hogv segítse elő a szakosodást, a nemzetközi munkamegosztás elmélyülését a fejlettebb termékszerkezet kialakítása irányába. Egy példa: hazánk többek között az autóbuszgyártás növelése értlekében kapott KGST-kölcsönt, hiszen az autóbuszgyártásunk eleve KGST-szükségletet elé. gít ki. Valamennyi tagország érdeke tehát a minél nagycbb széria kialakítása, és az, hogy e cikk lépési tartson a világ legfejlettebb technikájával. Magyarország kölcsönökkel hozzájárul például mind a lengyel, mind pedig a szovjet energia- és nyersanyag-kitermelési bázisok létesítéséhez, mert ha érdekünk ezen stabil források kialakítása, akkor hozzá kell járulnunk ezek létesítéséhez, bővítéséhez. Azt kell alaposan megérteni, hogy ezek a hitelek döntően valamilyen konkrét termékkel beruházással vannak kapcsolatban. A fejlett tőkés országokkal az 1970-es évek elejétől kezdve egyre erősödő hitelkapcsolatok alakulnak ki. A tőkés országok (főleg USA) szigorú embargópolitikájának érvényesülése idején a legnagyobb „bűn" volt ha egy tőkés ország vagy cég hitelt nyújtott valamelyik szocialista országnak, ezt az USA igyekezett megtorolni. Mi. ért vigyáztak annyira, hogy a szocialista országok nehogy eladósodjanak? Nem erre vigyáztak, hanem világosan látták, hogy a szocialista országoknak nyújtott tőkés hitelek objektíve elősegítenék a szocialista országok gazdasági fejlődését. Mint láttuk, a nemzetközi hitelek kölcsönösen átszövik a tőkés országok gazdaságát, elősegítvén a technika áramlását, tehát tulajdonképpen ez a rilageaadasáe normális rendje. Az embargópolitika ezt gátolta meg a szocialista országok viszonylatában. Most. amikor a fejlett tőkés országokkal nő a hitelkapcsolatunk, amikor az embargó összeomlóban van, kezdünk visszatérni a világgazdaság normális rendje irányába. Azonban a tőkés országokkal való hitelkapcsolatok kialakulásának lehetősége és szükségessége egy olyan különleges világgazdasági helyzetben keletkezett, amikor e világgazdasági helyzet hazánk gazdaságára nagy nehézséget jelentett. Éppen a tőkés hitelek e gazdasági nehézségek áthidalását szolgálják. Közvéleményünk tehát a tőkés hitelfelvételeket döntően (külső-belső) gazdasági nehézségeinkkel asszociálja. Ez természetesen ebben a konkrét világgazdasági helyzetben döntően igaz, de látni kell hogy ha embargó nem lett volna, akkor a tőkés hiteleket korábban is felvettük volna, ami — mint láttuk más vonatkozásban — nem más, mint külső erőforrások bevonása a gazdaság fejlesztésébe. Miért „vigyáztak" ránk a tőkés országok húsz éven keresztül? Lenin zseniálisan felismerte és előre látta, hogy a tőkések a belső gazdasági helyzetük függvényében hol a gazdasági elzárkózás, hol az élénk kapcsolatok politikáját fogják folytatni a szocialista országokkal szemben. Mert mi is történt tulajdonképpen? Amíg a tőkés országokban a gazdasági „csoda" volt a jellemző, embargó formáiéban „gazdasági háborút" folytattak ellenünk. Ahogy a gazdasági csoda elhalóban volt. és kitört az 1973—75-ös túltermelési válság, a tőkés országok egymásra rálicitálva kereskedni, pontosabban minden áron eladni akarnak a szocialista országoknak. Minden áron, tehát még hitelbe is. Tulajdonképpen az történt, hogy hazánkból a fejlett tőkés országokba menő export csökkenése, illetve lassúbb növekedése mellett ők csak úgy tudnak minél többet exportálni, ha hitelbe szállítanak. És szállítanak, mert a korábban lebecsült és becsmérelt szocialista országokból most hirtelen jó adósok lettek öszefoglalva tehát, milyen hitelpolitikai-gazdaságpolitikai céljaink vannak a tőkés hitelekkel kapcsolatban? Mindenekelőtt ezek a hitelek átsegítenek a cserearányromlásból és a tőkés országok recessziójából fakadó kereskedelmi mérlegünk deficitjén, nem kell importunkat, és ennek eredményeként termelésünket lecsökkenteni, illetve hozzáigazítani pillanatnyi exportlehetőségeinkhez. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az embargó összeomlását előidéző világgazdasági recesszió — hazánkra gyakorolt negatív hatása mellett — azt is jelenti, hogy nyugatról megvehetjük a fejlett technikát, sőt ez most hitelben is megszerezhető. Belső gazdasági fejlődésünk intenzív szakaszában nagyobb szükség és adaptációs lehetőség is meg van arra, hogy a fejlett tőkés országoktól ezt most megvegyük termelési szerkezetünk további tökéletesítése céljából. Hitelkapcsolataink harmadik fő területe a fejlődő országok. Közismert, hogy ezek gazdaságilag elmaradott országok, amelyek döntően nyersanyag-kitermeléssel mezőgazdasági termeléssel foglalkoznak. Érdekünk tehát (és az övék is pillanatnyilag), hogy nyersanyag-kitermelésükhöz kölcsönökkel is hozzájáruljunk és ez számunkra stabil forrás legyen. Ezen országok elkezdték infrastruktúrájuk (például egészségügy, oktatás) és iparuk kialakítását is. Ezek olyan természetű beruházások, amelyek hosszabb idő alatt térül-" nek meg, ezért joggal igénylik, hogy például orvosi műszereket kórházakat, gyógyszergyárakat stb. legalább részben hitelre is szállítsunk. Hitelpolitikánk itt is termelési szerkezetünk további tökéletesítését célozza, azonban a kölcsönös érdek mellett a segítség elemét is tartalmazza. DR. MAYER LASZLÚ csupán egy fő látja el Feltűnő volt az is, hogy a megye legnagyobb építőipari szervezeténél a DH-munkarendszerben feltárt hibaforrások észrevételezőit háromnégyszáz forinttal (17) díjazzák; azokat az újítási jellegű javaslatokat viszont, amelyek a hibaforrások felszámolását célozzák, csak ritkán. Az átfutási idő még mindig nagy. Hetvenötben 145, 76-ban 123, tavaly 63 nap kellett az újítások véleményezésére. Van egy figyelmeztető szám is: a hasznosított újítások gazdasági eredménye 1975-ben több mint 6 millió forint volt, tavaly viszont alig haladta meg ez 1 milliót! Figyelemre méltó, hogy a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalatnál 100 forint fizetésemelésben részesítik azt, akinek javaslata 500 eze«- és 1 millió forint közötti gazdasági eredményt hoz. Ha meghaladja az 1 millió forintot, akkor a fizetésemelés mértéke 200 forint! Az előadáson részt vevők helyeselték, hogy a NEB a nagy nyilvánosság előtt ismertette vizsgálatainak tapasztalatait