Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-28 / 150. szám

Szerda, 1978. június 28. 3 számítógépekhez A Videoton székesfehérva­li gyárában a számítógépek mellett, azokhoz kapcsolható, ügynevezett periféria rend­szereket is gyártanak. E nél­külözhetetlen berendezések segítségével tartják a kap­csolatot a szakemberek a számítógéppel. Termelésük mintegy nyolcvan százalékát exportálják tőkés, illetve szocialista országokba. Üj termékük egy olyan készü­lék, amelynek képernyőjé­re műszaki ábrákat is fel lehet rajzolni. A képen: Az R—12-es számitógéphez kap­csolható CR 601 típusú kár­tyaolvasó gép szerélése. Eb­ből a típusból most készül el az első széria. Országgyűlési bizottságok illése „Üregek", nők, fiatalok Legutóbbi ülésén a káder- rábbi vezetőkkel, szakembe- kárörvendőn nézik, vajon az és személyzeti munkáról szó- rekkel, akik nyugdíjba men- újonnan kinevezett női veze­ló párthatározat végrehajtá- tek és még munkaképesek, tő miként birkózik meg a föl­sát vitatta meg a megyei Nagyon igaz ez. Sok helyen adatával. S ha rátermettsége pártbizottság. Részlet az vissza is hívták az „öreg" mellett még törődik is ma­egyik felszólalásból: „Rette- szakikat, hogy dolgozzanak gával, ad a külsejére, többen netes látvány, amikor egy 55 még, segítsenek a mind bo- rögtön tudni vélik, hogy éves ember vezető beosztás- nyolultabb föladatok megöl- ezért meg azért kapott fontos ban úgy végzi a dolgát, hogy dásában. A hatvan éven fe- beosztást. Pedig higgyék el a csak a nap meg ne álljon..." lüli volt vezetők tanácsadói csinos nő is alkalmas lehet Ez valóban rettenetes, an- foglalkoztatása azonban — nemcsak titkárnőnek." nál is inkább, mert igaz. különösen az egykori munka- S a fiatalok? Már bosszan­j Szép számmal ülnek a nagy helyen — valószínűleg nem tó annak emlegetése, hogy karosszékekben olyanok — szerencsés dolog. Könnyen komolytalanok, felelőtlenek, tele emberi gyöngeséggel és megkaphatják ugyanis: „Te s nem szeretnek dolgozni. Az rossz modorral —, akiknek ne beszélj, én többet tudok efféle vélemények, mi taga­legfőbb gondjuk, hogy mikor nálad, azért neveztek ki utó- dás, többnyire megkesere­vomilhatnak ki végre a kis- dódnak." Az előbb említettek dett öregektől származnak, s kertjükbe kapálgatni. Az mutatják, hogy ez gyakran természetesen minden alapot ilyennek a nevelése bajos do- nem igaz. nélkülöznek. Néhány felelöt­Mindannyiunk érdeke, hogy len dologkerülő viselkedése jól megnézzük, kit állítunk a nem terelheti el a figyelmet veteránok helyére. „Tovább­ra is kiemelt föladat a nők vezetővé nevelése" — olvas­tuk a megyei pártbizottság anyagában. Rég bizonyossá vált, hogy a képzettséggel, kalmasak a vezetésre, mint a férfiak. Mégis vissza-visz­szatér az a szöveg, amely sze­aránya. Trethon Ferenc munkaügyi miniszter egye­bek között arról tájékoztat­ta a képviselőket, hogy hosszú távú program ké­szül a munkaerőhelyzet sza­bályozására. Kangyalka Antal Csong­rád megyei képviselő a mun­kaerő-gazdálkodás egyik el­lentmondására a lehetőségek túlbecsülésének veszélyeire hívta fel a figyelmet. Csong­rád egyik gyárában pél­dául hiába építettek 1100 dolgozónak csarnokokat, öl­tözőket és mosdókat, mind­össze 250-en dolgoznak a műhelyekben. Ugyanis egy másik gyárat is ide telepí­tettek, ahová — magasabb jövedelemmel „eludvarol­ták" a dolgozókat — rá­adásul küszöbön a harmadik új üzem megjelenése, amely még tovább élezi a munka­erőhelyzetet. (MTI) Az egészségügyi és szo­ciális ellátást 1977-ben is a fejlődés jellemezte — álla­pította meg az országgyűlés szociális és egészségügyi bi­zottsága. A Parlamentben kedden megtartott tanács­kozáson —, amelyen részt vett Raffai Sarolta, az or­szággyűlés alelnöke is — az egészségügyi és szociális in­tézmények, a társadalombiz­tosítás és a szakszervezeti üdültetés műit évi eredmé­nyeiről és gondjairól Schult­heisz Emil egészségügyi mi­niszter, Laczkó István, a SZOT társadalombiztosítási főigazgatóságának helyettes vezetője és Kovács István, a SZOT üdültetési főigazga­tóságának vezetője terjesz­tett elő beszámolot • A népgazdasági és a vál­lalati érdekek összhangját, az 1977. évi gazdasági mun­ka kedvező és kedvezőtlen vonásait vizsgálták a kép­viselők az országgyűlés ipa­ri bizottságának keddi ülé­sén. A Pénzügyminisztérium beszámolója a zárszámadás kapcsán megállapította: az ipar termelésének növeke­dési üteme felgyorsult, s a vállalatok — lényegében a tervnek megfelelően 6,1 szá­zalékkal több értéket állí­tottak elő, mint 1976-ban. Madarasi Attila pénzügyi államtitkár a népgazdaság szemszögéből vizsgálta az ipari vállalatok eredmé­nyeit. Kedvező az export növekedése — mondotta —, de ugyanakkor újabb ne­hézségeket okoz az import gyors emelkedése, s a gaz­daságtalanul értékesített ter­mékek viszonylag magas | ruházások és fejlesztések fejleszteni. (MTI) Fejlesztik a szövetkezeti élelmiszeripart A fogyasztási szövetkeze- kivitelezésének meggyorsi­tek és vállalataik — elő- fásáról, az üzembe lépő lé­irányzataik szerint — a je- tesítmények kihasználásá­lenlegi öltéves tervidőszak- nak biztosításáról, ban a mezőgazdasági ter- Az elnökség megtárgyalta mékértékesítést 58, az élei- a lakásépítéssel összefüggő miszeripari feldolgozást pe- feladatait is. Az elkövetkező tíig "60 százalékkal növelik, időszakban hasznosítani ki­E cél érdekében a rendel- vánják a szövetkezeti lakás­kezésre álló pénzügyi ala- építésben és -fenntartásban pok ésszerű felhasználásé- az utóbbi 5—8 esztendő ked­val szükség szerinti átcso- vező tapasztalatait, portosításával, a szövetkeze- Megállapították: a szövet­tek építőipari részlegeinek kezeti házkezelésben és kar­közreműködésével hatéko- bantartásban is vannak már nyabbá kell tenni a tervezett előremutató eredmények; a beruházások — kivitelezését nagy szövetkezetek gondnok­állapította meg keddi ülésén ságai és karbantartó szerve­a Fogyasztási Szövetkezetek zetei egyre sikeresebben Iái­Országos Tanácsának elnök- ják el feladataikat. így ké­sége. zenfekvő az elnökségnek az Éppen ezért hívta fel az a következtetése, hogy ez elnökség a szövetkezetek és utóbbiak halozatat is fel­vállalataik figyelmét arra, tétlenül szükséges a jövő­hogy gondoskodjanak a be- ben tovább szélesíteni és log, mert hiába kifogásolj^ a pártszervezet elzárkózó*, olykor morózus, sőt goromba magatartását, ő kijelenti, hogy „a hátralevő négy év­ben azon már ö nem tud változtatni". Ezek a pályatársak kétség­telenül megöregedtek. Lélek­ben legalábbis bizonyosan. / Kiégett belőlük az érdeklő­dés, a tenniakarás, a forra­dalmi erő, az emberi ambí- rint a női vezetőt nehezebb ció, az értelmes élet vágya, elfogadtatni a kollektívával, s legfőképpen a kezdeménye- mert hiú, hangulatilag csa­zés. És ez — seregnyi példa pongó, mindig a családján tanúsítja — nem mindig az jár az esze, hamarabb elfá­életévek magas számának kö- rad és igy tovább. Mindezt vetkezményfe. Az úgynevezett Szegeden is megcáfolta a női várakozó álláspont nemcsak vezetők többsége. Az a baj, védett korúak egy részére, hogy egy véletlenül előfor­hanem jó néhány „negyve- duló rossz választás esetén nesre", sőt „harmincasra" is sokan általánosítanak: lám, a mai ifjúságról, amely — mint a KISZ megyei kül­döttgyűlése is megállapította — példásan helytáll a mun­kában és a vezetésben egy­nők megfelelő aránt. A szocialista brigád­ugyanúgy al- mozgalomban 26 ezer 228 fia­tal vesz részt jelenleg is. A kiszisták tavaly a megyében közel 40 ezer résztvevővel 362 kommunista műszakot szerveztek. Illetékesek véle­ménye szerint a vezető funk­cióba kerültek többsége poli­tikailag, szakmailag maga­sabb képzettségű. Ehhez hozzá tehetjük: a fiatal vezetők jól szót érte­nek a környezetükkel s nem hangerővel, inkább szakérte­lemmel és példaadással ér­jellemző. Ugyanakkor látjuk, ilyenek a nők, mi megmond- veinek egy-egy föladat előtt. hogy gyakran a hatvan-het- tuk előre. Juhász Péterné a ven-nyolcvan esztendősek is feszülnek a vitalitástól: moz­gékonyak, képviselik a párt politikáját, érdekli őket a vi­lághelyzet és a hazai fejlő­dés, ott vannak mindig a so­kadalomban és mondják — ha kell szenvedélyesen — a maguk segítő szándékú véle­ményét. Tisztelettel nézünk föl rájuk, arra gondolva, hogy őket, a fáradhatatlano­kat talán még nem lett vol­na szabad vékony pénzért nyugdíjba tanácsolni. Bizony előfordult itt Szegeden, hogy az a volt vezető, aki föllen­dítette a kisipari szövetkeze­tet, most feleannyi nyugdíjat sem kap, mint amennyi an­nak jár majd hatvanéves ko­ra után, aki jóformán tönk­retette. Ez a példa is arra vall hogy az öregek és a fia­talok közti határvonal nem jelölhető az évek számával Nyilván a humánum, s az ésszerűség diktálta a megyei pártbizottság jelentésébe eze­ket a sorokat: „Fokozatosan élünk azzal a lehetőséggel, hogy a hosszú időn keresz­tül jó munkát végző, megfá­radt, a fejlődéssel lépést tar­tani nem tudó vezetőket ked­vezményes nyugdíjaztatásra javasolunk." De ugyanakkor az is szerepel ebben a doku­mentumban, hogy többet kel­lene törődni azokkal a ko­Szegedi Ruhagyárból mintha csak • erre a rosszindulatra válaszolt volna, amikor azt mondotta: „Néha a férfiak, ahelyett, hogy segítenének, Jól megértik és kiegészítik egymást az idősebbekkel, akik szintén kellemesen ér­zik magukat a fiatalok kö­zött. f.n.L Újítómozgalom az építőiparban Az MTESZ megyei szerve- lásával bizonyították, hogy zete, a Csongrád megyei néhány vállalatnál és szövet­Népi Ellenőrzési Bizottság, a kezetnél még ma sem tisztá­Magyar Közgazdasági Társa- zódott az űjítómozgalommal ság, az ÉTE megyei csoport- kapcsolatos propagandamun­ka, s a Magyar Iparjogvédel- ka, s az elért eredmények mi Egyesület megyei csoport- széles körű ismertetésének ja tegnap, kedden délután szükségessége. A DÉLÉP-nél előadást rendezett Szegeden, ahol hat és fél ezren dolgoz­a Technika Házában. Az elő- nak, az újítási javaslatok be­adó — dr. Tihanyi Ernő. a Csongrád megyei NEB álta­lános elnökhelyettese — is­mertette azoknak a vizsgála­toknak tapasztalatait, ame­lyeket a közelmúltban fejez­tek be. A gazdálkodó szervezetek az újítómozgalom továbbfej­lesztése érdekében hogyan használják fel a Miniszter­tanács rendeletét? Tapaszta­adásánál különleges alaki tartalmi előírásokat követel­nek meg. Ezekre az esetek többségében nincs szükség. A szegedi Építőipari Szövetke­zet újítási szabályzata vi­szont áttekinthetetlen, nem vették figyelembe az OKISZ irányelveit. Igen elgondolkodtató: a DÉLÉP-nél a műszaki igaz­gató az egyetlen elbíráló. latok bizonyították: sok még s az újítási ügyek intézését a tennivaló. Példák felsoro­ve adunk a KGST-közösségen belül, a szocialis­ta országoktól illetve szocialista országoknak. Hi­telpolitikánk legfőbb jellegzetessége e területen, hogv segítse elő a szakosodást, a nemzetközi munkamegosztás elmélyülését a fejlettebb ter­mékszerkezet kialakítása irányába. Egy példa: hazánk többek között az autóbuszgyártás növelé­se értlekében kapott KGST-kölcsönt, hiszen az autóbuszgyártásunk eleve KGST-szükségletet elé. gít ki. Valamennyi tagország érdeke tehát a mi­nél nagycbb széria kialakítása, és az, hogy e cikk lépési tartson a világ legfejlettebb technikájával. Magyarország kölcsönökkel hozzájárul például mind a lengyel, mind pedig a szovjet energia- és nyersanyag-kitermelési bázisok létesítéséhez, mert ha érdekünk ezen stabil források kialakítása, ak­kor hozzá kell járulnunk ezek létesítéséhez, bő­vítéséhez. Azt kell alaposan megérteni, hogy ezek a hitelek döntően valamilyen konkrét termék­kel beruházással vannak kapcsolatban. A fejlett tőkés országokkal az 1970-es évek elejétől kezdve egyre erősödő hitelkapcsolatok alakulnak ki. A tőkés országok (főleg USA) szi­gorú embargópolitikájának érvényesülése idején a legnagyobb „bűn" volt ha egy tőkés ország vagy cég hitelt nyújtott valamelyik szocialista országnak, ezt az USA igyekezett megtorolni. Mi. ért vigyáztak annyira, hogy a szocialista orszá­gok nehogy eladósodjanak? Nem erre vigyáztak, hanem világosan látták, hogy a szocialista orszá­goknak nyújtott tőkés hitelek objektíve elősegí­tenék a szocialista országok gazdasági fejlődését. Mint láttuk, a nemzetközi hitelek kölcsönösen átszövik a tőkés országok gazdaságát, elősegítvén a technika áramlását, tehát tulajdonképpen ez a rilageaadasáe normális rendje. Az embargópoli­tika ezt gátolta meg a szocialista országok vi­szonylatában. Most. amikor a fejlett tőkés orszá­gokkal nő a hitelkapcsolatunk, amikor az embar­gó összeomlóban van, kezdünk visszatérni a vi­lággazdaság normális rendje irányába. Azonban a tőkés országokkal való hitelkapcsolatok kiala­kulásának lehetősége és szükségessége egy olyan különleges világgazdasági helyzetben keletkezett, amikor e világgazdasági helyzet hazánk gazdasá­gára nagy nehézséget jelentett. Éppen a tőkés hitelek e gazdasági nehézségek áthidalását szol­gálják. Közvéleményünk tehát a tőkés hitelfel­vételeket döntően (külső-belső) gazdasági nehéz­ségeinkkel asszociálja. Ez természetesen ebben a konkrét világgazdasági helyzetben döntően igaz, de látni kell hogy ha embargó nem lett volna, akkor a tőkés hiteleket korábban is felvettük volna, ami — mint láttuk más vonatkozásban — nem más, mint külső erőforrások bevonása a gaz­daság fejlesztésébe. Miért „vigyáztak" ránk a tőkés országok húsz éven keresztül? Lenin zse­niálisan felismerte és előre látta, hogy a tőkések a belső gazdasági helyzetük függvényében hol a gazdasági elzárkózás, hol az élénk kapcsolatok politikáját fogják folytatni a szocialista országok­kal szemben. Mert mi is történt tulajdonképpen? Amíg a tőkés országokban a gazdasági „csoda" volt a jellemző, embargó formáiéban „gazdasági háborút" folytattak ellenünk. Ahogy a gazdasági csoda elhalóban volt. és kitört az 1973—75-ös túltermelési válság, a tőkés országok egymásra rálicitálva kereskedni, pontosabban minden áron eladni akarnak a szocialista országoknak. Min­den áron, tehát még hitelbe is. Tulajdonképpen az történt, hogy hazánkból a fejlett tőkés országok­ba menő export csökkenése, illetve lassúbb nö­vekedése mellett ők csak úgy tudnak minél töb­bet exportálni, ha hitelbe szállítanak. És szállíta­nak, mert a korábban lebecsült és becsmérelt szo­cialista országokból most hirtelen jó adósok lettek öszefoglalva tehát, milyen hitelpolitikai-gazda­ságpolitikai céljaink vannak a tőkés hitelekkel kapcsolatban? Mindenekelőtt ezek a hitelek átse­gítenek a cserearányromlásból és a tőkés orszá­gok recessziójából fakadó kereskedelmi mérle­günk deficitjén, nem kell importunkat, és ennek eredményeként termelésünket lecsökkenteni, il­letve hozzáigazítani pillanatnyi exportlehetősége­inkhez. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az embargó összeomlását előidéző világgazdasági re­cesszió — hazánkra gyakorolt negatív hatása mellett — azt is jelenti, hogy nyugatról megve­hetjük a fejlett technikát, sőt ez most hitelben is megszerezhető. Belső gazdasági fejlődésünk in­tenzív szakaszában nagyobb szükség és adaptá­ciós lehetőség is meg van arra, hogy a fejlett tő­kés országoktól ezt most megvegyük termelési szerkezetünk további tökéletesítése céljából. Hitelkapcsolataink harmadik fő területe a fej­lődő országok. Közismert, hogy ezek gazdaságilag elmaradott országok, amelyek döntően nyers­anyag-kitermeléssel mezőgazdasági termeléssel foglalkoznak. Érdekünk tehát (és az övék is pil­lanatnyilag), hogy nyersanyag-kitermelésükhöz kölcsönökkel is hozzájáruljunk és ez számunkra stabil forrás legyen. Ezen országok elkezdték inf­rastruktúrájuk (például egészségügy, oktatás) és iparuk kialakítását is. Ezek olyan természetű beruházások, amelyek hosszabb idő alatt térül-" nek meg, ezért joggal igénylik, hogy például or­vosi műszereket kórházakat, gyógyszergyárakat stb. legalább részben hitelre is szállítsunk. Hi­telpolitikánk itt is termelési szerkezetünk továb­bi tökéletesítését célozza, azonban a kölcsönös ér­dek mellett a segítség elemét is tartalmazza. DR. MAYER LASZLÚ csupán egy fő látja el Fel­tűnő volt az is, hogy a me­gye legnagyobb építőipari szervezeténél a DH-munka­rendszerben feltárt hibafor­rások észrevételezőit három­négyszáz forinttal (17) díjaz­zák; azokat az újítási jellegű javaslatokat viszont, ame­lyek a hibaforrások fel­számolását célozzák, csak rit­kán. Az átfutási idő még mindig nagy. Hetvenötben 145, 76-ban 123, tavaly 63 nap kellett az újítások véle­ményezésére. Van egy figyel­meztető szám is: a hasznosí­tott újítások gazdasági ered­ménye 1975-ben több mint 6 millió forint volt, tavaly viszont alig haladta meg ez 1 milliót! Figyelemre méltó, hogy a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalatnál 100 forint fizetés­emelésben részesítik azt, aki­nek javaslata 500 eze«- és 1 millió forint közötti gazda­sági eredményt hoz. Ha meghaladja az 1 millió forin­tot, akkor a fizetésemelés mértéke 200 forint! Az előadáson részt vevők helyeselték, hogy a NEB a nagy nyilvánosság előtt is­mertette vizsgálatainak ta­pasztalatait

Next

/
Thumbnails
Contents