Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-28 / 150. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 68. évfolyam 150. szám 1978. június 28m szerda Atü.: 80 fillér Á tömegközlekedés helyzete — A lépcsőzetes munkakezdés tapasztalatai mm Ülést tartott a megyei tanács vb A megyei tanács végrehajtó bizottsága dr. Perjési pacitósnövelésre nem került László tanácselnök vezetésével tegnap, kedden Szegeden ülésezett. A tanácskozáson részt vett Földvári László közlekedési cs postaügyi miniszterhelyettes, Matuz József, az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal vezetője is. A testület az előterjesztések után megvitatta és elfogadta a megye tömegközlekedésének helyzetéről, a lépcsőzetes munkakezdés bevezetésének eddigi tapasztalatairól, valamint a földtulajdon és földhasználat helyzetéről, az ingatlanforgalom és ingatlan-nyilvántartás, az üzemek közötti földcserék tapasztalatairól szóló jelentést. A lakosság nap mint nap véleményt mond a közlekedés állapotáról, hiszen száz. ezrek ülnek vonatra, buszra vagy villamosra. Mindenkinek az a célja, hogy a legrövidebb idő alatt kényelmesen eljusson munkahelyére — majd haza. Éppen ezért a tömegközlekedés a társadalom figyelmének központjában van, és végül is a mindennapi közérzetet befolyásolja. Természetes tehát, hogy a kérdéssel rendszeresen foglalkoznak. a társadalmi és állami szervek. A tegnapi ülésen a végrehajtó bizottság sorra vette: a legutóbbi határozatai óta mennyit fejlődött a tömegközlekedés, hogyan állnak át a vállalatok a lépcsőzetes munkakezdésre. Az elmúlt négy év alatt a tömegközlekedés minőségi változáson ment keresztül. Bővült az autóbuszhálózat, néhány vasútvonalat meg. szüntettek és a forgalmat a közútra zökkenőmentesen terelték át. A helyközi járatokon csökkent a zsúfoltság, nem mondható el ez azonban a városi, különösen a szegedi csúcsidőszak közlekedésére. A vasúti személyszállításnál az expressz- és gyorsvonatok utasforgalma növekedett, fordított a helyzet a személyvonatoknál. Különösen Szeged—Makó, Szeged—Hódmezővásárhely között tapasztalható, hogy az utasok elsősorban az autóbuszokat veszik igénybe. A vasúti személyszállítás minőségi színvonala kifogásolható. Az uta. zási sebesség még mindig alacsony, a járművek korszerűsítése elmaradt a tervezettől. A nem gazdaságos vasÚtvonalak megszüntetése után — a szegedi járásban — az új autóbuszjáratok a tömegközlekedésben fejlődést jelentettek. Jelentősen nőtt a városkörnyéki forgalom, a településhálózat szerepkörének megfelelően. Az e területen foglalkoztatott autóbuszok száma 109-ről 127-re emelke. dett. A megyében naponta 19 ezer ember ingázik. A városi tömegközlekedés iránti igény rohamosan változott. Ebben szerepet játszott az új lakótelepek építése, az ott élő több tízezer ember. Sajnos, a városrészek betelepülését nem követte párhuzamosan a tömegközlekedési hálózat fejlesztése. Szegeden naponta körülbelül 260 ezer utast szállítanak az autóbuszok és a villamosok. Érdekes módon a két villamosvonal megszüntetése ellenére is lassan emelkedik az utasszám, de természetesen elsősorban az autóbuszok a közkedveltek. Míg 1974-ben 32.9 millió, addig 1977-ben már 46.6 millió ember utazott autóbuszon Szegeden. A több központú autóbuszhálózat korszerűsítését — amely alapvetően biz. tosítja a lakótelepek és a városközpont, lakótelepek és munkahelyek közötti kapcso^ latot — az eltelt időszak bizonyította. A Marx téri pályaudvar azonban már szűknek bizonyul. Hiába sűrítik a járatokat, a csúcsforgalmi időszakban a fővonalakon nagy a zsúfoltság. Ezt elsősorban a lépcsőzetes munkakezdés oldhatja fel, amelyet Szegeden több ütemben hajtanak végre. Most, a második ütemben a nyugati ipari övezetben a vállalatok 80 százaléka átáll az új munkakezdésre. A lépcsőzetes munkakezdés szeptember 4-től ebben az ipari övezetben 3—5 ezer embert érint. Szeged után Hódmezővásárhelyen fejlődött a tömegközlekedés a legdinamikusabban. Itt gohdot jelent az ipartelephez vezető utak leromlott műszaki állapota, a csúcsidőszak feszültségei, és ezért Vásárhelyen is hozzákezdtek a lépcsőzetes munkakezdés kialakításához. Tavaly az átállás már 600 embert érintett, s ez eddigi magas, 88 százalékos járatkihasználás 57 százalékra csök. kent. A lépcsőzetes munkakezdésnek e két nagyvárosban már tapasztalhatók az eredményei, de szükség van továbbfejlesztésükre. Csongrádon és Makón jelentős hálózatbővítésre és kasor. Csak részben alakult ki jó tömegközlekedés a lakótelepek és a munkahelyek között. Szentesen javult a tömegközlekedés helyzete, ugyanis az utóbbi években jelentős volt az útkorszerűsítés. Szegeden a vidéki nagyvárosok között elsőként jövő év májusától megindul a trolibuszközlekedés a Bartók Béla tér és Újszeged között. Ez nagymértékben hozzájárul a korszerű és a környezetvédelem szempontjából előnyös utaztatáshoz. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a megye tömegközlekedése jelen, tős mértékben fejlődött, mérséklődött a zsúfoltság, de a városi tömegközlekedésben, a város környéki csúcsforgalomban az utazás minőségi színvonala még nem megfelelő. A vb a tömegközlekedés további átfogó fejlesztése érdekében további intézkedéseket tart szükségesnek. Így a menetrendek összeállításánál a lakossági igényeket jobban figyelembe kell venni, a lépcsőzetes munkakezdés lehetőségeit jobban ki kell használni, szükséges a vasút- és közúti hálózat további korszerűsítése, a városi tömegközlekedési utak kiépítése, felújítása, a járművek modernizálása. Nagy íigyelmet kell fordítani az új megálló, helyek körültekintő kijelölésére, fedett váróhelyiségek létesítésére, a kulturált környezet biztosítására. Szeged közlekedésének fejlesztése szükségessé teszi a közlekedési vállalat telepének és az új autóbusz-pályaudvar megépítését. Bukarestben a KGST ülésszaka Bukarestben kedden délelőtt megnyílt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXII. ülésszaka. Az ülésszak munkájában részt vesznek Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának elnökhelyettese, Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Zsambin Batmönh, a Mongol Népkörtársaság Minisztertanácsának elnöke, Wilíi Stoph, az NDK Minisztertanácsának elnöke, Manea Manescu, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke és Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke által vezetett küldöttségek. A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya között létrejött megállapodásnak megfelelően részt vesz a JSZSZK delegációja Andrej Marincnak, a szövetségi végrehajtó tanács alelnökének vezetésével. Megfigyelői minőségben részt vesz az ülésszakon az Angolai Népi Köztársaság küldöttsége, Jósé Eduardo Dos Santos első miniszterelnök-helyettes vezetésével, a Koreai Népi Demokratkus Köztársaság küldöttsége, Szin In Ha, a KNDK bukaresti nagykövetének vezetésével, a szocialista Etiópia küldöttsége Gesszesz Volde Kidan, az ideiglenes katonai kormányzó tanács állandó bizottsága tagjának vezetésével, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége Sanan Southichak közlekedés- és közmunka-, szállításügyi miniszter vezetésével, a Vietnami Szocialista Köztársaság küldöttsége, Le Thanh Nghi miniszterelnök-helyettes vezetésével. Az ülésszak munkájában részt vesz N. V. Faggyejev, a KGST titkára, továbbá jelen vannak a tagországok szakértői, számos nemzetközi szervezetének képviselői. Az ülésszakot Manea Manescu, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke nyitotta meg. Tolmácsolta a román párt- és államvezétés üdvözletét, átadva Nicolae Ceausescunak, az RKP főtitkárának, a köztársaság elnökének, továbbá a román kormánynak a résztvevőkhöz küldött üdvözletét. A továbbiakban a résztvevők elfogadták az ülésszak napirendjét, amely a következő: 1. A végrehajtó bizottság beszámolója a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenységéről a XXXI. és XXXII. ülésszak között. 2. A hosszú távú együttműködési célprogramok tervezetei: a KGST-tagállamok energia-, fűtőanyag- és nyersanyag-szükségleteinek kielégítése; . a KGST-tagállamok mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködésének továbbfejlesztése a lakosság élelmiszer-szükségleteinek maximális kielégítése érdekében: „A fűtőanyag, energia és nyersanyag, valamint a mezőgazdaság és élelmiszeripari célprogramok által előirányzott intézkedések megvalósításához szükséges gépek és berendezések biztosítása, továbbá gépipari ágazatok fejlesztése, amelyek biztosítják a gépipar minőségi átalakításának bázisát. 3. Beszámoló a KGST-tagállamok sokoldalú integrációs intézkedéseinek 1976—1980. évi egyeztetett tervéljen szereplő főbb intézkedések teljesítéséről. 4. A KGST-tagállamok közötti sokoldalú együttműködés továbbfejlesztése. Az ülésszakon Ion Patan, a KGST végrehajtó bizottságának elnöke, Nyikolaj Bajbakov, a KGST tervezési együttműködési bizottságának elnöke és Vlagyimir Alekszejevics Kirillin, a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottságának elnöke jelentést tett a napirendi pontokkal kapcsolatban, majd megkezdődtek a kormányfők hozzászólásai Lázár György beszéde Utóra a Szojuz—30 Lengyel űrhajós a világűrben Kedden moszkvai idő szerint 18 óra 27 perckor a Szovjetunióban a bajkonuri űrrepülőtérről útnak indították a Szojuz—30 űrhajót. Az űrhajón az Interkozmosz nemzetközi űrkutatási programjának megfelelően ismét nemzetközi személyzet raj. tolt: parancsnoka Pjotr Klimuk ezredes, űrhajós kutató, a Szovjetunió kétszeres Hőse, aki korábban a Szojuz—13 és a Szojuz—18 parancsnoka volt és több mint két hónapot töltött a Szaijut—4 űrállomáson. Az űrhajó személyzetének másik tagja Miroslaw Hermaszevszki, a lengyel légierő őrnagya. Az űrhajó fellövésénél Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a LEMP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Lengyel Népköztársaság nemzetvédelmi miniszterének vezetésével lengyel kormányküldöttség volt jelen. Janusz Groszkowski, a Lengyel Tudományos Akadémia elnökségének tagja és K. Olszewski, a Lengyel Népköztársaság moszkvai nagykövete a Moszkva közelében levő repülésirányító központban volt tanúja a Szojuz—30 rajtjának. Az első jelentések szerint a rajt a tervezettnek megfelelően ment végbe s a Szojuz—30 ráállt Föld körüli pályájára, ahonnan megkezdi majd a közeledést a Szaijut űrállomáshoz. Az új nemzetközi személyzet az űrállomás állandó személyzetével, Vlagyimir Kovaljonokkal és Alekszandr Ivancsenkovval együtt végez majd egy héten át közös tudományos kutatási programot. Mint a Szojuz—30 fellövéséről kiadott hivatalos közlemény megállapítja, az újabb űrhajó felbocsátásával folytatják a világűr békés célú kutatását, amelyet az Interkozmosz együttműködési programja keretében kilenc szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió — végez. A közlemény emlékeztet az első nemzetközi személyzet útjára, kiemelve, hogy az együttműködési program végrehajtásához jelent újabb jelentős hozzájárulást a Len. gyei Népköztársaság űrhajósának útja. A program előirányozza a Szojuz—30 összekapcsolását a Szaijut—6 űrállomással és közös kísérletek végrehajtását Vlagyimir Kovaljonokkal és Alekszandr Ivancsenkovval. „A ázovjet és lengyel úrhajósnak szovjet űrhajó fedélzetén a lengyel újjászületés ünnepének előestéjén teendő űrutazása újabb példája a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság szoros együttműködésének. A második nemzetközi űrkísérlet ugyanakkor a szocialista tudomány és technika újabb sikere, amely világosan tükrözi a szocialista közösség népeinek és céljainak egységét" — mutat rá a hivatalos közlemény. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, a KGST XXXII. ülésszakán elmondott beszédében a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar kormány nevében köszöntötte az ülésszak résztvevőit, majd rámutatott: — Nagy megelégedéssel szólhatunk arról, hogy a KGST-tagországok gazdasági fejlődése — ahogyan ezt a végrehajtó bizottság beszámolója is meggyőzően szemlélteti — 1977-ben is töretlenül folytatódott A növekedés üteme továbbra is magasabb volt, mint a tőkés országokban. Lázár György ezután elmondotta, hogy pártunk Központi Bizottsága ez év áprilisában megtárgyalta a XI. kongresszus határozatai végrehajtásának helyzetét és ezen belül kiemelt figyelmet fordított a gazdasági építőmunka kérdéseire. A Központi Bizottság figyelemreméltó eredménynek minősítette, hogy népgazdaságunk fejlődésében — a lényegesen nehezebbé vált külső és belső feltételek közepette is — sikerült megtartani az ötéves tervben meghatározott irányvonalat. A kormány elnöke hangsúlyozta, hogy a Központi Bizottság ráirányította a figyelmet gazdaságunk hatékonysági problémáira, arra, hogy előrehaladásunk e téren nem kielégítő. Fennálló nehézségeinknek, hazai munkánk fogyatékosságai mellett az a fő oka, hogy a világpiaci körülmények számunkra a vártnál is kedvezőtlenebbül alakultak. 42 Gazdasági fejlődésünk gondjainak megoldását egyrészt saját erőfeszítéseink fokozására, másrészt a KGST-tagországok közötti gazdasagi együttműködés további fejlődésére alapozzuk. Központi Bizottságunk múlt év októberi határozata hangsúlyosan kiemelte és megerősítette gazdaságpolitikánknak azt az eddig is követett vonalat, hogy népgazdaságunk fejlődésének alapvető tényezője a KGST-tagországokkal, és ezen belül különösen a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködés elmélyítése, a szocialista gazdasági integráció fejlesztése. Kapcsolataink fejlesztésében azonban még sok a kihasználatlan tartalék. Teljesen helytálló az az igény, hogy minden eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítanunk a vállalt szállítási kötelezettségek maradéktalan teljesítésére, arra, hogy az új, korszerű termékek bevezetésében ne forduljanak elő zavaró késedelmek. Jelenlegi ötéves időszakkal összefüggő feladatok megoldása mellett elő kell készítenünk kölcsönös forgalmunk további erőteljes bővítését a következő ötéves tervidőszakra. A magyar népgazdaság szelektív fejlesztése megköveteli, hogy a nyersanyagok és energiahordozók importja mellett erőteljesen fokozzuk a feldolgozó ipari késztermékek behozatalát is a KGSTtagországok ból. A termelés korszerűsítése szempontjából elsőrendű jelentőségű a gép(Folytatás a 2. oldalon.) i