Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-27 / 149. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! RSZAti 68. évfolyam 149. szám 1978. június 27., kedd Ára: 80 fillér MSZMP BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Aratnak Elsü forduló az üllésí határban Az ország néhány gaz­daságában megkezdődött az aratás. Csongrád megyében először a forráskúti—üllési Haladás Termelőszövetkezet árpatáblám álltak tegnap délelőtt munkába a kom­bájnok. Később kezdődött idén, mint az előző évek­ben, az esős és hűvös idő­járás nem kényszerítette ko­rai érésre az őszi árpát, és várhatóan később aratják majd a búzát is. Két kombájn Üllésen, ket­tő pedig Forráskúton vágta és csépelte az árpát Mind­össze száz hektárról kell bé­ta karitaniok a közösben, nincs tehát szükség arra, hogy azonnal dolgozni kezd­jen valamennyi. Csökken­tett létszámmal ls tudnak segíteni a háztáji gazdasá­goknak is. Kaszás aratásra már senki nem vállalkozik, a közös gazdaság föladata lett a háztáji területen ter­melt takarmánygabona be­takarítása is. Az aratás első napja a gé­pek igazi próbája. Minden gépet időben kijavítottak, de az első fordulóknál de­rül kl, helyén van-e min­den csavar, és bírja-e ater­hetést minden alkatrész. Az első fordulók hitelesítik vagy cáfolják a termésbecs­léseket is: a mérhető ered­ményekből következtetnek a később érő fajták termés­eredményeire is. Sárkány Mihály és Kálmán yencel pkw^W^M^Mmí ..•": 'SÍ:-: V• >•V • K,. J. .ó^ti ícivitelel Kezdés előtti utolsó vizsgálat: megérett az őszi árpa kombájnosok első napi tel­jesítményéből jó gabonater­mésre számíthatnak ebben a gazdaságban. A hét közepén, csütörtö­kön van Péter és Pál napja, a kaszás aratás idejében ek­kor kezdték vágni a búzát Szinte biztosra vehető, hogy idén megyénkben sehol nem fordulhatnak búzatáblába a kombájnok. A legfrjsebb elő­rejelzések szerint is legföl­jebb egy héttel később, jú­lius ötödike után kezdhetik a partos-homokos-szikes te­rületeken a takarmánybúza betakarítását Az érés el­húzódása nem megy a bú­za minőségének rovására, csupán arra számítanak a szakemberek, hogy a külön­böző fajták érési ideje most egybeesik, és az akkori ké­sedelem már veszteséget okozna. Mindenütt úgy készülnek tehát, hogy a kö­zös és a háztáji területek őszi árpáját hiánytalanul be­takarítsák, mire kombájn alá érik a búza. Az év végén: Gáz érkezik a Szövetség vezetéken A 2750 kilométer hos-szú orenburgi gázvezetek, avagy most már hivatalos nevén: a Szövetség gázvezeték magyar szakaszán, az év harmadik, negyedében adják át a bogo­rodcsányi kompresszorállo­mást, a negyedik negyedév­ben a husztit, és a jövő év elején a guszjatyinit — jelen­tette be Juhász Adárn nehéz­ipari minisztériumi államtit­kár, hétfői sajtótájékoztató­ján, amelyet a minisztérium a Magyar—Szovjet Baráti Társasággal közösen rende­zett a Szovjet Kultúra és Tu­domány . Házában. Ott volt Nagy Mária, az MSZBT fótit­kára, a budapesti szovjet nagykövetség képviseletében pedig Nyikolaj Oszipov és Iván Szalimon nagykövetségi tanácsos. A közös KGST-beruházás építői már üzemeltetési pró­bákat végeznek a gázvezeték 1282 kilométeres szakaszán. A Szövetség gázvezeték 22 kompresszorállomásából 8-nál az év harmadik negyedévé­ben, további 4-nél a negyedik negyedévben, és a hátrama­radó 10 állomásnál pedig jö­vő év első felében fejezik be az építési és szerelési munká­latokat. A gázszállítás megin­dításához azonban nincs va­lamennyi kompresszorállomás bekapcsolására szükség, így 1978 végén már magyar te­rületre ér a szovjet földgáz, a jövő év elején pedig meg­kezdődik az üzemszerű gáz­szolgáltatás. A magyar szakaszon vég­zett munkánk értéke várha­tóan 5,7—5,9 milliárd forint lesz, jóval kevesebb a terve­zettnél, mert az építésnél jól gazdálkodtak, és a különböző importanyagok nagy volume­nű és központosított beszer­zése révén is kedvezményhez jutottak. A szovjet fél — a szerző­désnek megfelelően — 1978­tól összesen 55 milliárd köb­méter földgázt szállít Ma­gyarországnak 20 év alatt. Ez 48 millió tonna fűtőolajnak felel meg. Tőkés importból ennyi olaj beszerzése mint­egy 6 milliárd dollárba ke­rülne. A fokozatos üzembehe­lyezésnek megfelelően, 1979 végétől évente 2,8 milliárd köbméter szovjet földgáz jut Magyarországra. A szakértők számításai szerint orenburgi kiadásaink 6—9 év alatt té­rülnek meg a szovjet földgáz importjával együtt jelentkező hozamokból, megtakarítások­ból. (MTI) Lázár György Bukarestben Kedden kezdődik Buka­restben a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának XXXII. ülésszaka. Az ülés­szakon reszt vevő magyar küldöttség Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének vezetésével hétfőn elutazott a román fővárosba. Búcsúz­tatására a Ferihegyi repülő­téren megjelent Aczél György miniszterelnök-helyettes. Ott volt Victor Bolojan, Romá­nia budapesti nagykövete is. Lázár György tegnap meg­érkezett Bukarestbe. Elutazott hazánkból Muammar iU-Kaiali Porlugáliába utazott az MSZMP kiiidettsége A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására hétfőn Lissza­bonba utazott a Magyar Szo­cialista Munkáspárt küldött­sége Németh Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizott­ság titkárának vezetésével. A delegáció tagja Frank Fe­renc, a Központi Bizottság tagja, a Békés megyei párt­bizottság első titkára és Horn Gyula, a KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője. Muammar Al-Kadhafi ez­redes, a Líbiai Arab Szocia­lista Népi Dzsamahirija Álta­lános Népi Kongresszusa Fő­titkárságának főtitkára Lo­sonczi Pálnak, az Elnöki Ta­nács elnökének társaságában hétfőn a Rákosmezeje Terme­lőszövetkezetbe látogatott. El­kísérte Púja Frigyes külügy­miniszter és Szüts Pál, ha­zánk líbiai nagykövete. Megérkezésekor Romány Pál mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter • fogadta, majd Tóth Imre, a szövetke­zet elnökhelyettese a mező­gazdasági nagyüzem tevé­kenységéről tájékoztatta a vendéget. Tóth Imre a szövetkezet dolgozói nevében — emlékül — díszes csikóbőrös kulacsot nyújtott át Muammar Al­Kadhafinak, aki ezt követően megtekintette a szövetkezet több üzemét. A magyar—líbiai gazdasági megbeszélésekről Bíró József külkereskedelmi miniszter és Abubaker Al Sharif kereske­delmi titkár jegyzökönyvet írt alá a Külkereskedelmi Minisztériumban. A Kulturális Kapcsolatok Intézetében aláírták a Ma­gyar Népköztársaság és a Lí­biai Arab Szocialista Népi Dzsamahirija közötti, az 1978 —80-as évekre szóló kulturá­lis együttműködési progra­mot, s az ugyancsak az 1978— 80-as évekre kiterjedő ma­gyar—líbiai műszaki-tudomá­nyos együttműködési munka­programot. Délután elutazott Buda­pestről Muammar Al-Kadhafl ezredes, aki Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa tagjának és Losonczi Pál­nak, az Elnöki Tanács elnö' 'kének meghívására hivatalos látogatást tett Magyarorszá­gon. Vele együtt elutazott a kíséretében levő Mustafa el Kharnibbi alezredes, az ta­lános* népi kongresszus -utit­kárságának tagja, és több magas rangú személyiség. A vendégeket ünnepélye­sen búcsúztatták a Ferihegyi repülőtéren. A líbiai és ma­gyar zászlókkal díszített re­pülőtéren a Magyar Néphad­sereg díszzászlóalja sorako­zott fel a csapatzászlóval. A búcsúztatásra megjelent Kádár János, Losonczi Pál, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Sze­ker Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, továbbá az Elnöki Tanács több tagja, a politikai, a gazdasági és kul­turális élet sok más vezető személyisége. Jelen volt Szüts Pál, vala­mint Mohamed Taher Bu­(Folytatás a 2. oldalon.) Ötvenéves az egészségügyi gyermekotllion Ezerkilencszázhuszonnyolcban alakult a Boroméi Szent Károly Irgalomház: egy dr. Polyák Károly nevű tanár, csa­ládi örökség folytán nagyobb összeg birtokában, nyomorék rokonának emlékére alapított otthont a mai Gogol utcában, az ápolásra szoruló beteg gyermekeknek. Innen datálja lé­tét a Szegedi Egészségügyi Gyermekotthon, mely Semmel­weis Ignác születésének 160. évében, idén ünnepli fennállá­sának félszázados jubileumát. Az alkalomra rendezett ün­nepségen — ahová eljöttek az otthon egykori és jelenlegi dolgozói, dr. Hós Erzsébet, a megyei tanács és dr. Várko­nyi László, a városi tanács egészségügyi osztályának vezető főorvoshelyettesei — dr. Galántai Erzsébet igazgató-főorvos mondott beszédet, ismertetve az intézet múltját, jelenét, gondjait, eredményeit. Átadták a törzsgárdajutalmakat, és beszámoló hangzott el a munkamegjavító mozgalomról, va­lamint a Vöröskereszt tisztasági versenyéről. Az intézetalapító 1943-ban tanyát vásárolt a mai Selme­czi utcában is, amelynek át. alakításával 50-re bővíthet­ték a létszámot Az ápolónő­vérek apácák voltak, akik a népkonyhán dolgoztak, innen vitték az élelmet, és innen jártalc ki az Ideg-elmebeteg, szívbajos és paralitikus be­tegek ellátására, mely jobbá­ra az életben tartásra szorít­kozott. Hiányzott az orvosi, egészségügyi ellátás. 1946-tól a háború elől menekült hon­talanok is otthonra találtak itt. 1950-ben létrejött az Egészségügyi Minisztérium, majd az államosítás során most már mint Állami Egész­ségügyi Gyermekotthon mű­ködött az intézet az újsze. gedi gyermekkórház kihelye­zett részlegeként 1954-ig, dr. Reisz Elek, később dr. Szabó Miklós igazgató főorvosok irányításával. Ez az időszak gyökeres változást hozott mind az ápoltak, mind az ápolók érdekében. A gondo­zottak létszáma százra, a dolgozóké harminchétre emelkedett. 1955-től tíz éven alá tartozott az Intézet, aho­va időközben újabb otthon csatlakozott: az ásotthalmi határőrség laktanyájából ki­alakított gyermekotthon, 100 férőhellyel. 1964-ben dr. Waltner Károly gyermek­gyógyász professzor tragikus körülmények között elvesz­tett fia emlékére ajánlott fel nagyobb összeget, amelyből új pavilon épült, és a gondo. zottak létszáma 250-re, a dolgozóké 132-re emelkedett. Javult az ellátottak táplálá­sa, ruházata, egészségügyi el­látása. életkörülménye. 1966­tól a szegedi városi tanács végrehajtó bizottsága veszi át a felügyeletet, s a dolgo­zóknak bevezeti az ágy­melletti, illetve munkahelyi pótlékot. Az intézet jelenlegi igazgatója, dr. Galántai Er­zsébet, 1967-ben kapta kine­vezését. Az otthonban 250 testi és szellemi fogyatékos gyerme. ket ápolnak, 2—18 éves ko­rig. Jelenleg 162 dolgozó lát­ja el a gondozást, költségve­tési keretük az elmúlt évti­zedben 10 millióra nőtt. Ko­át az Egészségügyi Minisz- rábban csupán a gyermekek térium közvetlen felügyelete csoportosítását végezték eL, testi és szellemi fejlőeiésük. nek megfelelően, s az ok\at­ható gyermekekkel DombraŐÍ Margit pedagógus foglalko­zott Később megszervezték osztályaikon az aktív mun­katerápiás foglalkozást, mely­nek eredményeként tíz év so„ rán 108 gyermeket sikerült rehabilitálniuk'. Jelenleg a gyerekek orvosi ellátása, gyógyszerelése biztosított, • az intézetben több orvosi té_ mát tudományosan is feldol­goztak. A budapesti módszer­tani intézet megbízásából két Ízben végeztek felmérést 250 gyermekről a fogyatékosság okainak megállapítására, a jó tíz éve tartják kapcsola­taikat a társintézetekkel. A dolgozóknak szociális helyisé­get is alakítottak ki, köny­nyítettek a raktározási ne­hézségeken, karbantartási éa felújítási munkák javítottak az épületeiken. Az intézet szegedi, Csong­rád és Békés megyei gyer­mekeket ápol, ahol az elő­jegyzettek száma is igen ma­gas. Az igazgató főorvosnő véleménye szerint az értelmi fogyatékosság olyan betegség, amelynek megelőzése érde­kében mindent meg kell ten­ni, de ha már világra jöttek ezek a gyerekek, akkor em­berhez méltó életkörülmé­nyeket biztosítsanak számuk­ra. Ehhez nyújtana komoly segítséget egy korszerű, új gyermekotthon, ahol az alap­ellátás mellett nagyobb le­hetőség nyílna a minőségi munka fejlesztésére, s ahol a lehetőségekhez képest egy­re nagyobb reménnyel reha­bilitálhatják gyermekeiket, hogy azok a társadalom hasz­nos tagjaivá váljanak. N. L

Next

/
Thumbnails
Contents